Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum 1 Corinthiens 10

New Testament
Chapter
Verses
1
Οὐ θέλω γὰρ ὑμᾶς ἀγνοεῖν, ἀδελφοί, ὅτι οἱ πατέρες ἡμῶν πάντες ὑπὸ τὴν νεφέλην ἦσαν καὶ πάντες διὰ τῆς θαλάσσης διῆλθον,

Ou thélō gàr hymâs agnoeîn, adelphoí, hóti hoi patéres hēmō̂n pántes hypò tḕn nephélēn ē̂san kaì pántes dià tē̂s thalássēs diē̂lthon,

2
καὶ πάντες εἰς τὸν Μωϋσῆν ἐβαπτίσαντο ἐν τῇ νεφέλῃ καὶ ἐν τῇ θαλάσσῃ,

kaì pántes eis tòn Mōÿsē̂n ebaptísanto en tē̂i nephélēi kaì en tē̂i thalássēi,

3
καὶ πάντες τὸ αὐτὸ πνευματικὸν βρῶμα ἔφαγον,

kaì pántes tò autò pneumatikòn brō̂ma éphagon,

4
καὶ πάντες τὸ αὐτὸ πνευματικὸν ἔπιον πόμα· ἔπινον γὰρ ἐκ πνευματικῆς ἀκολουθούσης πέτρας· ἡ πέτρα δὲ ἦν ὁ Χριστός.

kaì pántes tò autò pneumatikòn épion póma: épinon gàr ek pneumatikē̂s akolouthoúsēs pétras: hē pétra dè ē̂n ho Christós.

5
ἀλλ’ οὐκ ἐν τοῖς πλείοσιν αὐτῶν εὐδόκησεν ὁ θεός, κατεστρώθησαν γὰρ ἐν τῇ ἐρήμῳ.

all’ ouk en toîs pleíosin autō̂n eudókēsen ho theós, katestrṓthēsan gàr en tē̂i erḗmōi.

6
ταῦτα δὲ τύποι ἡμῶν ἐγενήθησαν, εἰς τὸ μὴ εἶναι ἡμᾶς ἐπιθυμητὰς κακῶν, καθὼς κἀκεῖνοι ἐπεθύμησαν.

taûta dè týpoi hēmō̂n egenḗthēsan, eis tò mḕ eînai hēmâs epithymētàs kakō̂n, kathṑs kakeînoi epethýmēsan.

7
μηδὲ εἰδωλολάτραι γίνεσθε, καθώς τινες αὐτῶν· ὥσπερ γέγραπται, ’Εκάθισεν ὁ λαὸς φαγεῖν καὶ πεῖν, καὶ ἀνέστησαν παίζειν.

mēdè eidōlolátrai gínesthe, kathṓs tines autō̂n: hṓsper gégraptai, ’Ekáthisen ho laòs phageîn kaì peîn, kaì anéstēsan paízein.

8
μηδὲ πορνεύωμεν, καθώς τινες αὐτῶν ἐπόρνευσαν, καὶ ἔπεσαν μιᾷ ἡμέρᾳ εἴκοσι τρεῖς χιλιάδες.

mēdè porneúōmen, kathṓs tines autō̂n epórneusan, kaì épesan miā̂i hēmérāi eíkosi treîs chiliádes.

9
μηδὲ ἐκπειράζωμεν τὸν κύριον, καθώς τινες αὐτῶν ἐξεπείρασαν, καὶ ὑπὸ τῶν ὄφεων ἀπώλλυντο.

mēdè ekpeirázōmen tòn kýrion, kathṓs tines autō̂n exepeírasan, kaì hypò tō̂n ópheōn apṓllynto.

10
μηδὲ γογγύζετε, καθάπερ τινὲς αὐτῶν ἐγόγγυσαν, καὶ ἀπώλοντο ὑπὸ τοῦ ὀλοθρευτοῦ.

mēdè gongýzete, katháper tinès autō̂n egóngysan, kaì apṓlonto hypò toû olothreutoû.

11
ταῦτα δὲ τυπικῶς συνέβαινεν ἐκείνοις, ἐγράφη δὲ πρὸς νουθεσίαν ἡμῶν, εἰς οὓς τὰ τέλη τῶν αἰώνων κατήντηκεν.

taûta dè typikō̂s synébainen ekeínois, egráphē dè pròs nouthesían hēmō̂n, eis hoùs tà télē tō̂n aiṓnōn katḗntēken.

12
ὥστε ὁ δοκῶν ἑστάναι βλεπέτω μὴ πέσῃ.

hṓste ho dokō̂n hestánai blepétō mḕ pésēi.

13
πειρασμὸς ὑμᾶς οὐκ εἴληφεν εἰ μὴ ἀνθρώπινος· πιστὸς δὲ ὁ θεός, ὃς οὐκ ἐάσει ὑμᾶς πειρασθῆναι ὑπὲρ ὃ δύνασθε, ἀλλὰ ποιήσει σὺν τῷ πειρασμῷ καὶ τὴν ἔκβασιν τοῦ δύνασθαι ὑπενεγκεῖν.

peirasmòs hymâs ouk eílēphen ei mḕ anthrṓpinos: pistòs dè ho theós, hòs ouk eásei hymâs peirasthē̂nai hypèr hò dýnasthe, allà poiḗsei sỳn tō̂i peirasmō̂i kaì tḕn ékbasin toû dýnasthai hypenenkeîn.

14
Διόπερ, ἀγαπητοί μου, φεύγετε ἀπὸ τῆς εἰδωλολατρίας.

Dióper, agapētoí mou, pheúgete apò tē̂s eidōlolatrías.

15
ὡς φρονίμοις λέγω· κρίνατε ὑμεῖς ὅ φημι.

hōs phronímois légō: krínate hymeîs hó phēmi.

16
τὸ ποτήριον τῆς εὐλογίας ὃ εὐλογοῦμεν, οὐχὶ κοινωνία ἐστὶν τοῦ αἵματος τοῦ Χριστοῦ; τὸν ἄρτον ὃν κλῶμεν, οὐχὶ κοινωνία τοῦ σώματος τοῦ Χριστοῦ ἐστιν;

tò potḗrion tē̂s eulogías hò eulogoûmen, ouchì koinōnía estìn toû haímatos toû Christoû? tòn árton hòn klō̂men, ouchì koinōnía toû sṓmatos toû Christoû estin?

17
ὅτι εἷς ἄρτος, ἓν σῶμα οἱ πολλοί ἐσμεν, οἱ γὰρ πάντες ἐκ τοῦ ἑνὸς ἄρτου μετέχομεν.

hóti heîs ártos, hèn sō̂ma hoi polloí esmen, hoi gàr pántes ek toû henòs ártou metéchomen.

18
βλέπετε τὸν ’Ισραὴλ κατὰ σάρκα· οὐχ οἱ ἐσθίοντες τὰς θυσίας κοινωνοὶ τοῦ θυσιαστηρίου εἰσίν;

blépete tòn ’Israḕl katà sárka: ouch hoi esthíontes tàs thysías koinōnoì toû thysiastēríou eisín?

19
τί οὖν φημι; ὅτι εἰδωλόθυτόν τί ἐστιν; ἢ ὅτι εἴδωλόν τί ἐστιν;

tí oûn phēmi? hóti eidōlóthytón tí estin? ḕ hóti eídōlón tí estin?

20
ἀλλ’ ὅτι ἃ θύουσιν [τὰ ἔθνη], δαιμονίοις καὶ οὐ θεῷ θύουσιν, οὐ θέλω δὲ ὑμᾶς κοινωνοὺς τῶν δαιμονίων γίνεσθαι.

all’ hóti hà thýousin [tà éthnē], daimoníois kaì ou theō̂i thýousin, ou thélō dè hymâs koinōnoùs tō̂n daimoníōn gínesthai.

21
οὐ δύνασθε ποτήριον κυρίου πίνειν καὶ ποτήριον δαιμονίων· οὐ δύνασθε τραπέζης κυρίου μετέχειν καὶ τραπέζης δαιμονίων.

ou dýnasthe potḗrion kyríou pínein kaì potḗrion daimoníōn: ou dýnasthe trapézēs kyríou metéchein kaì trapézēs daimoníōn.

22
ἢ παραζηλοῦμεν τὸν κύριον; μὴ ἰσχυρότεροι αὐτοῦ ἐσμεν;

ḕ parazēloûmen tòn kýrion? mḕ ischyróteroi autoû esmen?

23
Πάντα ἔξεστιν, ἀλλ’ οὐ πάντα συμφέρει. πάντα ἔξεστιν, ἀλλ’ οὐ πάντα οἰκοδομεῖ.

Pánta éxestin, all’ ou pánta symphérei. pánta éxestin, all’ ou pánta oikodomeî.

24
μηδεὶς τὸ ἑαυτοῦ ζητείτω ἀλλὰ τὸ τοῦ ἑτέρου.

mēdeìs tò heautoû zēteítō allà tò toû hetérou.

25
Πᾶν τὸ ἐν μακέλλῳ πωλούμενον ἐσθίετε μηδὲν ἀνακρίνοντες διὰ τὴν συνείδησιν,

Pân tò en makéllōi pōloúmenon esthíete mēdèn anakrínontes dià tḕn syneídēsin,

26
τοῦ κυρίου γὰρ ἡ γῆ καὶ τὸ πλήρωμα αὐτῆς.

toû kyríou gàr hē gē̂ kaì tò plḗrōma autē̂s.

27
εἴ τις καλεῖ ὑμᾶς τῶν ἀπίστων καὶ θέλετε πορεύεσθαι, πᾶν τὸ παρατιθέμενον ὑμῖν ἐσθίετε μηδὲν ἀνακρίνοντες διὰ τὴν συνείδησιν.

eí tis kaleî hymâs tō̂n apístōn kaì thélete poreúesthai, pân tò paratithémenon hymîn esthíete mēdèn anakrínontes dià tḕn syneídēsin.

28
ἐὰν δέ τις ὑμῖν εἴπῃ, Τοῦτο ἱερόθυτόν ἐστιν, μὴ ἐσθίετε δι’ ἐκεῖνον τὸν μηνύσαντα καὶ τὴν συνείδησιν –

eàn dé tis hymîn eípēi, Toûto hieróthytón estin, mḕ esthíete di’ ekeînon tòn mēnýsanta kaì tḕn syneídēsin –

29
συνείδησιν δὲ λέγω οὐχὶ τὴν ἑαυτοῦ ἀλλὰ τὴν τοῦ ἑτέρου. ἱνατί γὰρ ἡ ἐλευθερία μου κρίνεται ὑπὸ ἄλλης συνειδήσεως;

syneídēsin dè légō ouchì tḕn heautoû allà tḕn toû hetérou. hinatí gàr hē eleuthería mou krínetai hypò állēs syneidḗseōs?

30
εἰ ἐγὼ χάριτι μετέχω, τί βλασφημοῦμαι ὑπὲρ οὗ ἐγὼ εὐχαριστῶ;

ei egṑ cháriti metéchō, tí blasphēmoûmai hypèr hoû egṑ eucharistō̂?

31
εἴτε οὖν ἐσθίετε εἴτε πίνετε εἴτε τι ποιεῖτε, πάντα εἰς δόξαν θεοῦ ποιεῖτε.

eíte oûn esthíete eíte pínete eíte ti poieîte, pánta eis dóxan theoû poieîte.

32
ἀπρόσκοποι καὶ ’Ιουδαίοις γίνεσθε καὶ ῞Ελλησιν καὶ τῇ ἐκκλησίᾳ τοῦ θεοῦ,

apróskopoi kaì ’Ioudaíois gínesthe kaì ῞Ellēsin kaì tē̂i ekklēsíāi toû theoû,

33
καθὼς κἀγὼ πάντα πᾶσιν ἀρέσκω, μὴ ζητῶν τὸ ἐμαυτοῦ σύμφορον ἀλλὰ τὸ τῶν πολλῶν, ἵνα σωθῶσιν.

kathṑs kagṑ pánta pâsin aréskō, mḕ zētō̂n tò emautoû sýmphoron allà tò tō̂n pollō̂n, hína sōthō̂sin.