Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum 1 Jean 4:8

New Testament
Chapter
Verses
1
’Αγαπητοί, μὴ παντὶ πνεύματι πιστεύετε, ἀλλὰ δοκιμάζετε τὰ πνεύματα εἰ ἐκ τοῦ θεοῦ ἐστιν, ὅτι πολλοὶ ψευδοπροφῆται ἐξεληλύθασιν εἰς τὸν κόσμον.

’Agapētoí, mḕ pantì pneúmati pisteúete, allà dokimázete tà pneúmata ei ek toû theoû estin, hóti polloì pseudoprophē̂tai exelēlýthasin eis tòn kósmon.

2
ἐν τούτῳ γινώσκετε τὸ πνεῦμα τοῦ θεοῦ· πᾶν πνεῦμα ὃ ὁμολογεῖ ’Ιησοῦν Χριστὸν ἐν σαρκὶ ἐληλυθότα ἐκ τοῦ θεοῦ ἐστιν,

en toútōi ginṓskete tò pneûma toû theoû: pân pneûma hò homologeî ’Iēsoûn Christòn en sarkì elēlythóta ek toû theoû estin,

3
καὶ πᾶν πνεῦμα ὃ μὴ ὁμολογεῖ τὸν ’Ιησοῦν ἐκ τοῦ θεοῦ οὐκ ἔστιν· καὶ τοῦτό ἐστιν τὸ τοῦ ἀντιχρίστου, ὃ ἀκηκόατε ὅτι ἔρχεται, καὶ νῦν ἐν τῷ κόσμῳ ἐστὶν ἤδη.

kaì pân pneûma hò mḕ homologeî tòn ’Iēsoûn ek toû theoû ouk éstin: kaì toûtó estin tò toû antichrístou, hò akēkóate hóti érchetai, kaì nŷn en tō̂i kósmōi estìn ḗdē.

4
ὑμεῖς ἐκ τοῦ θεοῦ ἐστε, τεκνία, καὶ νενικήκατε αὐτούς, ὅτι μείζων ἐστὶν ὁ ἐν ὑμῖν ἢ ὁ ἐν τῷ κόσμῳ.

hymeîs ek toû theoû este, teknía, kaì nenikḗkate autoús, hóti meízōn estìn ho en hymîn ḕ ho en tō̂i kósmōi.

5
αὐτοὶ ἐκ τοῦ κόσμου εἰσίν· διὰ τοῦτο ἐκ τοῦ κόσμου λαλοῦσιν καὶ ὁ κόσμος αὐτῶν ἀκούει.

autoì ek toû kósmou eisín: dià toûto ek toû kósmou laloûsin kaì ho kósmos autō̂n akoúei.

6
ἡμεῖς ἐκ τοῦ θεοῦ ἐσμεν· ὁ γινώσκων τὸν θεὸν ἀκούει ἡμῶν, ὃς οὐκ ἔστιν ἐκ τοῦ θεοῦ οὐκ ἀκούει ἡμῶν. ἐκ τούτου γινώσκομεν τὸ πνεῦμα τῆς ἀληθείας καὶ τὸ πνεῦμα τῆς πλάνης.

hēmeîs ek toû theoû esmen: ho ginṓskōn tòn theòn akoúei hēmō̂n, hòs ouk éstin ek toû theoû ouk akoúei hēmō̂n. ek toútou ginṓskomen tò pneûma tē̂s alētheías kaì tò pneûma tē̂s plánēs.

7
’Αγαπητοί, ἀγαπῶμεν ἀλλήλους, ὅτι ἡ ἀγάπη ἐκ τοῦ θεοῦ ἐστιν, καὶ πᾶς ὁ ἀγαπῶν ἐκ τοῦ θεοῦ γεγέννηται καὶ γινώσκει τὸν θεόν.

’Agapētoí, agapō̂men allḗlous, hóti hē agápē ek toû theoû estin, kaì pâs ho agapō̂n ek toû theoû gegénnētai kaì ginṓskei tòn theón.

8
ὁ μὴ ἀγαπῶν οὐκ ἔγνω τὸν θεόν, ὅτι ὁ θεὸς ἀγάπη ἐστίν.

ho mḕ agapō̂n ouk égnō tòn theón, hóti ho theòs agápē estín.

9
ἐν τούτῳ ἐφανερώθη ἡ ἀγάπη τοῦ θεοῦ ἐν ἡμῖν, ὅτι τὸν υἱὸν αὐτοῦ τὸν μονογενῆ ἀπέσταλκεν ὁ θεὸς εἰς τὸν κόσμον ἵνα ζήσωμεν δι’ αὐτοῦ.

en toútōi ephanerṓthē hē agápē toû theoû en hēmîn, hóti tòn hyiòn autoû tòn monogenē̂ apéstalken ho theòs eis tòn kósmon hína zḗsōmen di’ autoû.

10
ἐν τούτῳ ἐστὶν ἡ ἀγάπη, οὐχ ὅτι ἡμεῖς ἠγαπήκαμεν τὸν θεόν, ἀλλ’ ὅτι αὐτὸς ἠγάπησεν ἡμᾶς καὶ ἀπέστειλεν τὸν υἱὸν αὐτοῦ ἱλασμὸν περὶ τῶν ἁμαρτιῶν ἡμῶν.

en toútōi estìn hē agápē, ouch hóti hēmeîs ēgapḗkamen tòn theón, all’ hóti autòs ēgápēsen hēmâs kaì apésteilen tòn hyiòn autoû hilasmòn perì tō̂n hamartiō̂n hēmō̂n.

11
’Αγαπητοί, εἰ οὕτως ὁ θεὸς ἠγάπησεν ἡμᾶς, καὶ ἡμεῖς ὀφείλομεν ἀλλήλους ἀγαπᾶν.

’Agapētoí, ei hoútōs ho theòs ēgápēsen hēmâs, kaì hēmeîs opheílomen allḗlous agapân.

12
θεὸν οὐδεὶς πώποτε τεθέαται· ἐὰν ἀγαπῶμεν ἀλλήλους, ὁ θεὸς ἐν ἡμῖν μένει καὶ ἡ ἀγάπη αὐτοῦ τετελειωμένη ἐν ἡμῖν ἐστιν.

theòn oudeìs pṓpote tethéatai: eàn agapō̂men allḗlous, ho theòs en hēmîn ménei kaì hē agápē autoû teteleiōménē en hēmîn estin.

13
’Εν τούτῳ γινώσκομεν ὅτι ἐν αὐτῷ μένομεν καὶ αὐτὸς ἐν ἡμῖν, ὅτι ἐκ τοῦ πνεύματος αὐτοῦ δέδωκεν ἡμῖν.

’En toútōi ginṓskomen hóti en autō̂i ménomen kaì autòs en hēmîn, hóti ek toû pneúmatos autoû dédōken hēmîn.

14
καὶ ἡμεῖς τεθεάμεθα καὶ μαρτυροῦμεν ὅτι ὁ πατὴρ ἀπέσταλκεν τὸν υἱὸν σωτῆρα τοῦ κόσμου.

kaì hēmeîs tetheámetha kaì martyroûmen hóti ho patḕr apéstalken tòn hyiòn sōtē̂ra toû kósmou.

15
ὃς ἐὰν ὁμολογήσῃ ὅτι ’Ιησοῦς ἐστιν ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ, ὁ θεὸς ἐν αὐτῷ μένει καὶ αὐτὸς ἐν τῷ θεῷ.

hòs eàn homologḗsēi hóti ’Iēsoûs estin ho hyiòs toû theoû, ho theòs en autō̂i ménei kaì autòs en tō̂i theō̂i.

16
καὶ ἡμεῖς ἐγνώκαμεν καὶ πεπιστεύκαμεν τὴν ἀγάπην ἣν ἔχει ὁ θεὸς ἐν ἡμῖν. ‘Ο θεὸς ἀγάπη ἐστίν, καὶ ὁ μένων ἐν τῇ ἀγάπῃ ἐν τῷ θεῷ μένει καὶ ὁ θεὸς ἐν αὐτῷ μένει.

kaì hēmeîs egnṓkamen kaì pepisteúkamen tḕn agápēn hḕn échei ho theòs en hēmîn. ‘O theòs agápē estín, kaì ho ménōn en tē̂i agápēi en tō̂i theō̂i ménei kaì ho theòs en autō̂i ménei.

17
ἐν τούτῳ τετελείωται ἡ ἀγάπη μεθ’ ἡμῶν, ἵνα παρρησίαν ἔχωμεν ἐν τῇ ἡμέρᾳ τῆς κρίσεως, ὅτι καθὼς ἐκεῖνός ἐστιν καὶ ἡμεῖς ἐσμεν ἐν τῷ κόσμῳ τούτῳ.

en toútōi teteleíōtai hē agápē meth’ hēmō̂n, hína parrēsían échōmen en tē̂i hēmérāi tē̂s kríseōs, hóti kathṑs ekeînós estin kaì hēmeîs esmen en tō̂i kósmōi toútōi.

18
φόβος οὐκ ἔστιν ἐν τῇ ἀγάπῃ, ἀλλ’ ἡ τελεία ἀγάπη ἔξω βάλλει τὸν φόβον, ὅτι ὁ φόβος κόλασιν ἔχει, ὁ δὲ φοβούμενος οὐ τετελείωται ἐν τῇ ἀγάπῃ.

phóbos ouk éstin en tē̂i agápēi, all’ hē teleía agápē éxō bállei tòn phóbon, hóti ho phóbos kólasin échei, ho dè phoboúmenos ou teteleíōtai en tē̂i agápēi.

19
ἡμεῖς ἀγαπῶμεν, ὅτι αὐτὸς πρῶτος ἠγάπησεν ἡμᾶς.

hēmeîs agapō̂men, hóti autòs prō̂tos ēgápēsen hēmâs.

20
ἐάν τις εἴπῃ ὅτι ’Αγαπῶ τὸν θεόν, καὶ τὸν ἀδελφὸν αὐτοῦ μισῇ, ψεύστης ἐστίν· ὁ γὰρ μὴ ἀγαπῶν τὸν ἀδελφὸν αὐτοῦ ὃν ἑώρακεν, τὸν θεὸν ὃν οὐχ ἑώρακεν οὐ δύναται ἀγαπᾶν.

eán tis eípēi hóti ’Agapō̂ tòn theón, kaì tòn adelphòn autoû misē̂i, pseústēs estín: ho gàr mḕ agapō̂n tòn adelphòn autoû hòn heṓraken, tòn theòn hòn ouch heṓraken ou dýnatai agapân.

21
καὶ ταύτην τὴν ἐντολὴν ἔχομεν ἀπ’ αὐτοῦ, ἵνα ὁ ἀγαπῶν τὸν θεὸν ἀγαπᾷ καὶ τὸν ἀδελφὸν αὐτοῦ.

kaì taútēn tḕn entolḕn échomen ap’ autoû, hína ho agapō̂n tòn theòn agapā̂i kaì tòn adelphòn autoû.