Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum 1 Pierre 5:6

New Testament
Chapter
Verses
1
Πρεσβυτέρους οὖν ἐν ὑμῖν παρακαλῶ ὁ συμπρεσβύτερος καὶ μάρτυς τῶν τοῦ Χριστοῦ παθημάτων, ὁ καὶ τῆς μελλούσης ἀποκαλύπτεσθαι δόξης κοινωνός·

Presbytérous oûn en hymîn parakalō̂ ho sympresbýteros kaì mártys tō̂n toû Christoû pathēmátōn, ho kaì tē̂s melloúsēs apokalýptesthai dóxēs koinōnós:

2
ποιμάνατε τὸ ἐν ὑμῖν ποίμνιον τοῦ θεοῦ, ἐπισκοποῦντες μὴ ἀναγκαστῶς ἀλλὰ ἑκουσίως κατὰ θεόν, μηδὲ αἰσχροκερδῶς ἀλλὰ προθύμως,

poimánate tò en hymîn poímnion toû theoû, episkopoûntes mḕ anankastō̂s allà hekousíōs katà theón, mēdè aischrokerdō̂s allà prothýmōs,

3
μηδ’ ὡς κατακυριεύοντες τῶν κλήρων ἀλλὰ τύποι γινόμενοι τοῦ ποιμνίου·

mēd’ hōs katakyrieúontes tō̂n klḗrōn allà týpoi ginómenoi toû poimníou:

4
καὶ φανερωθέντος τοῦ ἀρχιποίμενος κομιεῖσθε τὸν ἀμαράντινον τῆς δόξης στέφανον.

kaì phanerōthéntos toû archipoímenos komieîsthe tòn amarántinon tē̂s dóxēs stéphanon.

5
‘Ομοίως, νεώτεροι, ὑποτάγητε πρεσβυτέροις. πάντες δὲ ἀλλήλοις τὴν ταπεινοφροσύνην ἐγκομβώσασθε, ὅτι ‘Ο θεὸς ὑπερηφάνοις ἀντιτάσσεται, ταπεινοῖς δὲ δίδωσιν χάριν.

‘Omoíōs, neṓteroi, hypotágēte presbytérois. pántes dè allḗlois tḕn tapeinophrosýnēn enkombṓsasthe, hóti ‘O theòs hyperēphánois antitássetai, tapeinoîs dè dídōsin chárin.

6
Ταπεινώθητε οὖν ὑπὸ τὴν κραταιὰν χεῖρα τοῦ θεοῦ, ἵνα ὑμᾶς ὑψώσῃ ἐν καιρῷ,

Tapeinṓthēte oûn hypò tḕn krataiàn cheîra toû theoû, hína hymâs hypsṓsēi en kairō̂i,

7
πᾶσαν τὴν μέριμναν ὑμῶν ἐπιρίψαντες ἐπ’ αὐτόν, ὅτι αὐτῷ μέλει περὶ ὑμῶν.

pâsan tḕn mérimnan hymō̂n epirípsantes ep’ autón, hóti autō̂i mélei perì hymō̂n.

8
Νήψατε, γρηγορήσατε. ὁ ἀντίδικος ὑμῶν διάβολος ὡς λέων ὠρυόμενος περιπατεῖ ζητῶν [τινα] καταπιεῖν·

Nḗpsate, grēgorḗsate. ho antídikos hymō̂n diábolos hōs léōn ōryómenos peripateî zētō̂n [tina] katapieîn:

9
ᾧ ἀντίστητε στερεοὶ τῇ πίστει, εἰδότες τὰ αὐτὰ τῶν παθημάτων τῇ ἐν [τῷ] κόσμῳ ὑμῶν ἀδελφότητι ἐπιτελεῖσθαι.

hō̂i antístēte stereoì tē̂i pístei, eidótes tà autà tō̂n pathēmátōn tē̂i en [tō̂i] kósmōi hymō̂n adelphótēti epiteleîsthai.

10
‘Ο δὲ θεὸς πάσης χάριτος, ὁ καλέσας ὑμᾶς εἰς τὴν αἰώνιον αὐτοῦ δόξαν ἐν Χριστῷ, ὀλίγον παθόντας αὐτὸς καταρτίσει, στηρίξει, σθενώσει, θεμελιώσει.

‘O dè theòs pásēs cháritos, ho kalésas hymâs eis tḕn aiṓnion autoû dóxan en Christō̂i, olígon pathóntas autòs katartísei, stēríxei, sthenṓsei, themeliṓsei.

11
αὐτῷ τὸ κράτος εἰς τοὺς αἰῶνας· ἀμήν.

autō̂i tò krátos eis toùs aiō̂nas: amḗn.

12
Διὰ Σιλουανοῦ ὑμῖν τοῦ πιστοῦ ἀδελφοῦ, ὡς λογίζομαι, δι’ ὀλίγων ἔγραψα, παρακαλῶν καὶ ἐπιμαρτυρῶν ταύτην εἶναι ἀληθῆ χάριν τοῦ θεοῦ· εἰς ἣν στῆτε.

Dià Silouanoû hymîn toû pistoû adelphoû, hōs logízomai, di’ olígōn égrapsa, parakalō̂n kaì epimartyrō̂n taútēn eînai alēthē̂ chárin toû theoû: eis hḕn stē̂te.

13
’Ασπάζεται ὑμᾶς ἡ ἐν Βαβυλῶνι συνεκλεκτὴ καὶ Μᾶρκος ὁ υἱός μου.

’Aspázetai hymâs hē en Babylō̂ni syneklektḕ kaì Mârkos ho hyiós mou.

14
ἀσπάσασθε ἀλλήλους ἐν φιλήματι ἀγάπης. εἰρήνη ὑμῖν πᾶσιν τοῖς ἐν Χριστῷ.

aspásasthe allḗlous en philḗmati agápēs. eirḗnē hymîn pâsin toîs en Christō̂i.