Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Actes 12

New Testament
Chapter
Verses
1
Κατ’ ἐκεῖνον δὲ τὸν καιρὸν ἐπέβαλεν ‘Ηρῴδης ὁ βασιλεὺς τὰς χεῖρας κακῶσαί τινας τῶν ἀπὸ τῆς ἐκκλησίας.

Kat’ ekeînon dè tòn kairòn epébalen ‘Ērṓidēs ho basileùs tàs cheîras kakō̂saí tinas tō̂n apò tē̂s ekklēsías.

2
ἀνεῖλεν δὲ ’Ιάκωβον τὸν ἀδελφὸν ’Ιωάννου μαχαίρῃ.

aneîlen dè ’Iákōbon tòn adelphòn ’Iōánnou machaírēi.

3
ἰδὼν δὲ ὅτι ἀρεστόν ἐστιν τοῖς ’Ιουδαίοις προσέθετο συλλαβεῖν καὶ Πέτρον (ἦσαν δὲ ἡμέραι τῶν ἀζύμων),

idṑn dè hóti arestón estin toîs ’Ioudaíois prosétheto syllabeîn kaì Pétron (ē̂san dè hēmérai tō̂n azýmōn),

4
ὃν καὶ πιάσας ἔθετο εἰς φυλακήν, παραδοὺς τέσσαρσιν τετραδίοις στρατιωτῶν φυλάσσειν αὐτόν, βουλόμενος μετὰ τὸ πάσχα ἀναγαγεῖν αὐτὸν τῷ λαῷ.

hòn kaì piásas étheto eis phylakḗn, paradoùs téssarsin tetradíois stratiōtō̂n phylássein autón, boulómenos metà tò páscha anagageîn autòn tō̂i laō̂i.

5
ὁ μὲν οὖν Πέτρος ἐτηρεῖτο ἐν τῇ φυλακῇ· προσευχὴ δὲ ἦν ἐκτενῶς γινομένη ὑπὸ τῆς ἐκκλησίας πρὸς τὸν θεὸν περὶ αὐτοῦ.

ho mèn oûn Pétros etēreîto en tē̂i phylakē̂i: proseuchḕ dè ē̂n ektenō̂s ginoménē hypò tē̂s ekklēsías pròs tòn theòn perì autoû.

6
῞Οτε δὲ ἤμελλεν προαγαγεῖν αὐτὸν ὁ ‘Ηρῴδης, τῇ νυκτὶ ἐκείνῃ ἦν ὁ Πέτρος κοιμώμενος μεταξὺ δύο στρατιωτῶν δεδεμένος ἁλύσεσιν δυσίν, φύλακές τε πρὸ τῆς θύρας ἐτήρουν τὴν φυλακήν.

῞Ote dè ḗmellen proagageîn autòn ho ‘Ērṓidēs, tē̂i nyktì ekeínēi ē̂n ho Pétros koimṓmenos metaxỳ dýo stratiōtō̂n dedeménos halýsesin dysín, phýlakés te prò tē̂s thýras etḗroun tḕn phylakḗn.

7
καὶ ἰδοὺ ἄγγελος κυρίου ἐπέστη, καὶ φῶς ἔλαμψεν ἐν τῷ οἰκήματι· πατάξας δὲ τὴν πλευρὰν τοῦ Πέτρου ἤγειρεν αὐτὸν λέγων, ’Ανάστα ἐν τάχει. καὶ ἐξέπεσαν αὐτοῦ αἱ ἁλύσεις ἐκ τῶν χειρῶν.

kaì idoù ángelos kyríou epéstē, kaì phō̂s élampsen en tō̂i oikḗmati: patáxas dè tḕn pleuràn toû Pétrou ḗgeiren autòn légōn, ’Anásta en táchei. kaì exépesan autoû hai halýseis ek tō̂n cheirō̂n.

8
εἶπεν δὲ ὁ ἄγγελος πρὸς αὐτόν, Ζῶσαι καὶ ὑπόδησαι τὰ σανδάλιά σου. ἐποίησεν δὲ οὕτως. καὶ λέγει αὐτῷ, Περιβαλοῦ τὸ ἱμάτιόν σου καὶ ἀκολούθει μοι.

eîpen dè ho ángelos pròs autón, Zō̂sai kaì hypódēsai tà sandáliá sou. epoíēsen dè hoútōs. kaì légei autō̂i, Peribaloû tò himátión sou kaì akoloúthei moi.

9
καὶ ἐξελθὼν ἠκολούθει, καὶ οὐκ ᾔδει ὅτι ἀληθές ἐστιν τὸ γινόμενον διὰ τοῦ ἀγγέλου, ἐδόκει δὲ ὅραμα βλέπειν.

kaì exelthṑn ēkoloúthei, kaì ouk ḗidei hóti alēthés estin tò ginómenon dià toû angélou, edókei dè hórama blépein.

10
διελθόντες δὲ πρώτην φυλακὴν καὶ δευτέραν ἦλθαν ἐπὶ τὴν πύλην τὴν σιδηρᾶν τὴν φέρουσαν εἰς τὴν πόλιν, ἥτις αὐτομάτη ἠνοίγη αὐτοῖς, καὶ ἐξελθόντες προῆλθον ῥύμην μίαν, καὶ εὐθέως ἀπέστη ὁ ἄγγελος ἀπ’ αὐτοῦ.

dielthóntes dè prṓtēn phylakḕn kaì deutéran ē̂lthan epì tḕn pýlēn tḕn sidērân tḕn phérousan eis tḕn pólin, hḗtis automátē ēnoígē autoîs, kaì exelthóntes proē̂lthon rhýmēn mían, kaì euthéōs apéstē ho ángelos ap’ autoû.

11
καὶ ὁ Πέτρος ἐν ἑαυτῷ γενόμενος εἶπεν, Νῦν οἶδα ἀληθῶς ὅτι ἐξαπέστειλεν [ὁ] κύριος τὸν ἄγγελον αὐτοῦ καὶ ἐξείλατό με ἐκ χειρὸς ‘Ηρῴδου καὶ πάσης τῆς προσδοκίας τοῦ λαοῦ τῶν ’Ιουδαίων.

kaì ho Pétros en heautō̂i genómenos eîpen, Nŷn oîda alēthō̂s hóti exapésteilen [ho] kýrios tòn ángelon autoû kaì exeílató me ek cheiròs ‘Ērṓidou kaì pásēs tē̂s prosdokías toû laoû tō̂n ’Ioudaíōn.

12
συνιδών τε ἦλθεν ἐπὶ τὴν οἰκίαν τῆς Μαρίας τῆς μητρὸς ’Ιωάννου τοῦ ἐπικαλουμένου Μάρκου, οὗ ἦσαν ἱκανοὶ συνηθροισμένοι καὶ προσευχόμενοι.

synidṓn te ē̂lthen epì tḕn oikían tē̂s Marías tē̂s mētròs ’Iōánnou toû epikalouménou Márkou, hoû ē̂san hikanoì synēthroisménoi kaì proseuchómenoi.

13
κρούσαντος δὲ αὐτοῦ τὴν θύραν τοῦ πυλῶνος προσῆλθεν παιδίσκη ὑπακοῦσαι ὀνόματι ‘Ρόδη·

kroúsantos dè autoû tḕn thýran toû pylō̂nos prosē̂lthen paidískē hypakoûsai onómati ‘Ródē:

14
καὶ ἐπιγνοῦσα τὴν φωνὴν τοῦ Πέτρου ἀπὸ τῆς χαρᾶς οὐκ ἤνοιξεν τὸν πυλῶνα, εἰσδραμοῦσα δὲ ἀπήγγειλεν ἑστάναι τὸν Πέτρον πρὸ τοῦ πυλῶνος.

kaì epignoûsa tḕn phōnḕn toû Pétrou apò tē̂s charâs ouk ḗnoixen tòn pylō̂na, eisdramoûsa dè apḗngeilen hestánai tòn Pétron prò toû pylō̂nos.

15
οἱ δὲ πρὸς αὐτὴν εἶπαν, Μαίνῃ. ἡ δὲ διϊσχυρίζετο οὕτως ἔχειν. οἱ δὲ ἔλεγον, ‘Ο ἄγγελός ἐστιν αὐτοῦ.

hoi dè pròs autḕn eîpan, Maínēi. hē dè diïschyrízeto hoútōs échein. hoi dè élegon, ‘O ángelós estin autoû.

16
ὁ δὲ Πέτρος ἐπέμενεν κρούων· ἀνοίξαντες δὲ εἶδαν αὐτὸν καὶ ἐξέστησαν.

ho dè Pétros epémenen kroúōn: anoíxantes dè eîdan autòn kaì exéstēsan.

17
κατασείσας δὲ αὐτοῖς τῇ χειρὶ σιγᾶν διηγήσατο [αὐτοῖς] πῶς ὁ κύριος αὐτὸν ἐξήγαγεν ἐκ τῆς φυλακῆς, εἶπέν τε, ’Απαγγείλατε ’Ιακώβῳ καὶ τοῖς ἀδελφοῖς ταῦτα. καὶ ἐξελθὼν ἐπορεύθη εἰς ἕτερον τόπον.

kataseísas dè autoîs tē̂i cheirì sigân diēgḗsato [autoîs] pō̂s ho kýrios autòn exḗgagen ek tē̂s phylakē̂s, eîpén te, ’Apangeílate ’Iakṓbōi kaì toîs adelphoîs taûta. kaì exelthṑn eporeúthē eis héteron tópon.

18
Γενομένης δὲ ἡμέρας ἦν τάραχος οὐκ ὀλίγος ἐν τοῖς στρατιώταις, τί ἄρα ὁ Πέτρος ἐγένετο.

Genoménēs dè hēméras ē̂n tárachos ouk olígos en toîs stratiṓtais, tí ára ho Pétros egéneto.

19
‘Ηρῴδης δὲ ἐπιζητήσας αὐτὸν καὶ μὴ εὑρὼν ἀνακρίνας τοὺς φύλακας ἐκέλευσεν ἀπαχθῆναι, καὶ κατελθὼν ἀπὸ τῆς ’Ιουδαίας εἰς Καισάρειαν διέτριβεν.

‘Ērṓidēs dè epizētḗsas autòn kaì mḕ heurṑn anakrínas toùs phýlakas ekéleusen apachthē̂nai, kaì katelthṑn apò tē̂s ’Ioudaías eis Kaisáreian diétriben.

20
῏Ην δὲ θυμομαχῶν Τυρίοις καὶ Σιδωνίοις· ὁμοθυμαδὸν δὲ παρῆσαν πρὸς αὐτόν, καὶ πείσαντες Βλάστον τὸν ἐπὶ τοῦ κοιτῶνος τοῦ βασιλέως ᾐτοῦντο εἰρήνην, διὰ τὸ τρέφεσθαι αὐτῶν τὴν χώραν ἀπὸ τῆς βασιλικῆς.

᾿̂Ēn dè thymomachō̂n Tyríois kaì Sidōníois: homothymadòn dè parē̂san pròs autón, kaì peísantes Bláston tòn epì toû koitō̂nos toû basiléōs ēitoûnto eirḗnēn, dià tò tréphesthai autō̂n tḕn chṓran apò tē̂s basilikē̂s.

21
τακτῇ δὲ ἡμέρᾳ ὁ ‘Ηρῴδης ἐνδυσάμενος ἐσθῆτα βασιλικὴν [καὶ] καθίσας ἐπὶ τοῦ βήματος ἐδημηγόρει πρὸς αὐτούς·

taktē̂i dè hēmérāi ho ‘Ērṓidēs endysámenos esthē̂ta basilikḕn [kaì] kathísas epì toû bḗmatos edēmēgórei pròs autoús:

22
ὁ δὲ δῆμος ἐπεφώνει, θεοῦ φωνὴ καὶ οὐκ ἀνθρώπου.

ho dè dē̂mos epephṓnei, theoû phōnḕ kaì ouk anthrṓpou.

23
παραχρῆμα δὲ ἐπάταξεν αὐτὸν ἄγγελος κυρίου ἀνθ’ ὧν οὐκ ἔδωκεν τὴν δόξαν τῷ θεῷ, καὶ γενόμενος σκωληκόβρωτος ἐξέψυξεν.

parachrē̂ma dè epátaxen autòn ángelos kyríou anth’ hō̂n ouk édōken tḕn dóxan tō̂i theō̂i, kaì genómenos skōlēkóbrōtos exépsyxen.

24
‘Ο δὲ λόγος τοῦ θεοῦ ηὔξανεν καὶ ἐπληθύνετο.

‘O dè lógos toû theoû ēýxanen kaì eplēthýneto.

25
Βαρναβᾶς δὲ καὶ Σαῦλος ὑπέστρεψαν εἰς ’Ιερουσαλὴμ πληρώσαντες τὴν διακονίαν, συμπαραλαβόντες ’Ιωάννην τὸν ἐπικληθέντα Μᾶρκον.

Barnabâs dè kaì Saûlos hypéstrepsan eis ’Ierousalḕm plērṓsantes tḕn diakonían, symparalabóntes ’Iōánnēn tòn epiklēthénta Mârkon.