Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Actes 22:3

New Testament
Chapter
Verses
1
῎Ανδρες ἀδελφοὶ καὶ πατέρες, ἀκούσατέ μου τῆς πρὸς ὑμᾶς νυνὶ ἀπολογίας.

῎Andres adelphoì kaì patéres, akoúsaté mou tē̂s pròs hymâs nynì apologías.

2
ἀκούσαντες δὲ ὅτι τῇ ‘Εβραΐδι διαλέκτῳ προσεφώνει αὐτοῖς μᾶλλον παρέσχον ἡσυχίαν καὶ φησίν

akoúsantes dè hóti tē̂i ‘Ebraḯdi dialéktōi prosephṓnei autoîs mâllon paréschon hēsychían kaì phēsín

3
’Εγώ εἰμι ἀνὴρ ’Ιουδαῖος, γεγεννημένος ἐν Ταρσῷ τῆς Κιλικίας, ἀνατεθραμμένος δὲ ἐν τῇ πόλει ταύτῃ, παρὰ τοὺς πόδας Γαμαλιὴλ πεπαιδευμένος κατὰ ἀκρίβειαν τοῦ πατρῴου νόμου, ζηλωτὴς ὑπάρχων τοῦ θεοῦ καθὼς πάντες ὑμεῖς ἐστε σήμερον·

’Egṓ eimi anḕr ’Ioudaîos, gegennēménos en Tarsō̂i tē̂s Kilikías, anatethramménos dè en tē̂i pólei taútēi, parà toùs pódas Gamaliḕl pepaideuménos katà akríbeian toû patrṓiou nómou, zēlōtḕs hypárchōn toû theoû kathṑs pántes hymeîs este sḗmeron:

4
ὃς ταύτην τὴν ὁδὸν ἐδίωξα ἄχρι θανάτου, δεσμεύων καὶ παραδιδοὺς εἰς φυλακὰς ἄνδρας τε καὶ γυναῖκας,

hòs taútēn tḕn hodòn edíōxa áchri thanátou, desmeúōn kaì paradidoùs eis phylakàs ándras te kaì gynaîkas,

5
ὡς καὶ ὁ ἀρχιερεὺς μαρτυρεῖ μοι καὶ πᾶν τὸ πρεσβυτέριον· παρ’ ὧν καὶ ἐπιστολὰς δεξάμενος πρὸς τοὺς ἀδελφοὺς εἰς Δαμασκὸν ἐπορευόμην ἄξων καὶ τοὺς ἐκεῖσε ὄντας δεδεμένους εἰς ’Ιερουσαλὴμ ἵνα τιμωρηθῶσιν.

hōs kaì ho archiereùs martyreî moi kaì pân tò presbytérion: par’ hō̂n kaì epistolàs dexámenos pròs toùs adelphoùs eis Damaskòn eporeuómēn áxōn kaì toùs ekeîse óntas dedeménous eis ’Ierousalḕm hína timōrēthō̂sin.

6
’Εγένετο δέ μοι πορευομένῳ καὶ ἐγγίζοντι τῇ Δαμασκῷ περὶ μεσημβρίαν ἐξαίφνης ἐκ τοῦ οὐρανοῦ περιαστράψαι φῶς ἱκανὸν περὶ ἐμέ,

’Egéneto dé moi poreuoménōi kaì engízonti tē̂i Damaskō̂i perì mesēmbrían exaíphnēs ek toû ouranoû periastrápsai phō̂s hikanòn perì emé,

7
ἔπεσά τε εἰς τὸ ἔδαφος καὶ ἤκουσα φωνῆς λεγούσης μοι, Σαοὺλ Σαούλ, τί με διώκεις;

épesá te eis tò édaphos kaì ḗkousa phōnē̂s legoúsēs moi, Saoùl Saoúl, tí me diṓkeis?

8
ἐγὼ δὲ ἀπεκρίθην, Τίς εἶ, κύριε; εἶπέν τε πρός με, ’Εγώ εἰμι ’Ιησοῦς ὁ Ναζωραῖος ὃν σὺ διώκεις.

egṑ dè apekríthēn, Tís eî, kýrie? eîpén te prós me, ’Egṓ eimi ’Iēsoûs ho Nazōraîos hòn sỳ diṓkeis.

9
οἱ δὲ σὺν ἐμοὶ ὄντες τὸ μὲν φῶς ἐθεάσαντο τὴν δὲ φωνὴν οὐκ ἤκουσαν τοῦ λαλοῦντός μοι.

hoi dè sỳn emoì óntes tò mèn phō̂s etheásanto tḕn dè phōnḕn ouk ḗkousan toû laloûntós moi.

10
εἶπον δέ, Τί ποιήσω, κύριε; ὁ δὲ κύριος εἶπεν πρός με, ’Αναστὰς πορεύου εἰς Δαμασκόν, κἀκεῖ σοι λαληθήσεται περὶ πάντων ὧν τέτακταί σοι ποιῆσαι.

eîpon dé, Tí poiḗsō, kýrie? ho dè kýrios eîpen prós me, ’Anastàs poreúou eis Damaskón, kakeî soi lalēthḗsetai perì pántōn hō̂n tétaktaí soi poiē̂sai.

11
ὡς δὲ οὐκ ἐνέβλεπον ἀπὸ τῆς δόξης τοῦ φωτὸς ἐκείνου, χειραγωγούμενος ὑπὸ τῶν συνόντων μοι ἦλθον εἰς Δαμασκόν.

hōs dè ouk enéblepon apò tē̂s dóxēs toû phōtòs ekeínou, cheiragōgoúmenos hypò tō̂n synóntōn moi ē̂lthon eis Damaskón.

12
‘Ανανίας δέ τις, ἀνὴρ εὐλαβὴς κατὰ τὸν νόμον, μαρτυρούμενος ὑπὸ πάντων τῶν κατοικούντων ’Ιουδαίων,

‘Ananías dé tis, anḕr eulabḕs katà tòn nómon, martyroúmenos hypò pántōn tō̂n katoikoúntōn ’Ioudaíōn,

13
ἐλθὼν πρός με καὶ ἐπιστὰς εἶπέν μοι, Σαοὺλ ἀδελφέ, ἀνάβλεψον· κἀγὼ αὐτῇ τῇ ὥρᾳ ἀνέβλεψα εἰς αὐτόν.

elthṑn prós me kaì epistàs eîpén moi, Saoùl adelphé, anáblepson: kagṑ autē̂i tē̂i hṓrāi anéblepsa eis autón.

14
ὁ δὲ εἶπεν, ‘Ο θεὸς τῶν πατέρων ἡμῶν προεχειρίσατό σε γνῶναι τὸ θέλημα αὐτοῦ καὶ ἰδεῖν τὸν δίκαιον καὶ ἀκοῦσαι φωνὴν ἐκ τοῦ στόματος αὐτοῦ,

ho dè eîpen, ‘O theòs tō̂n patérōn hēmō̂n proecheirísató se gnō̂nai tò thélēma autoû kaì ideîn tòn díkaion kaì akoûsai phōnḕn ek toû stómatos autoû,

15
ὅτι ἔσῃ μάρτυς αὐτῷ πρὸς πάντας ἀνθρώπους ὧν ἑώρακας καὶ ἤκουσας.

hóti ésēi mártys autō̂i pròs pántas anthrṓpous hō̂n heṓrakas kaì ḗkousas.

16
καὶ νῦν τί μέλλεις; ἀναστὰς βάπτισαι καὶ ἀπόλουσαι τὰς ἁμαρτίας σου ἐπικαλεσάμενος τὸ ὄνομα αὐτοῦ.

kaì nŷn tí mélleis? anastàs báptisai kaì apólousai tàs hamartías sou epikalesámenos tò ónoma autoû.

17
’Εγένετο δέ μοι ὑποστρέψαντι εἰς ’Ιερουσαλὴμ καὶ προσευχομένου μου ἐν τῷ ἱερῷ γενέσθαι με ἐν ἐκστάσει

’Egéneto dé moi hypostrépsanti eis ’Ierousalḕm kaì proseuchoménou mou en tō̂i hierō̂i genésthai me en ekstásei

18
καὶ ἰδεῖν αὐτὸν λέγοντά μοι, Σπεῦσον καὶ ἔξελθε ἐν τάχει ἐξ ’Ιερουσαλήμ, διότι οὐ παραδέξονταί σου μαρτυρίαν περὶ ἐμοῦ.

kaì ideîn autòn légontá moi, Speûson kaì éxelthe en táchei ex ’Ierousalḗm, dióti ou paradéxontaí sou martyrían perì emoû.

19
κἀγὼ εἶπον, Κύριε, αὐτοὶ ἐπίστανται ὅτι ἐγὼ ἤμην φυλακίζων καὶ δέρων κατὰ τὰς συναγωγὰς τοὺς πιστεύοντας ἐπὶ σέ·

kagṑ eîpon, Kýrie, autoì epístantai hóti egṑ ḗmēn phylakízōn kaì dérōn katà tàs synagōgàs toùs pisteúontas epì sé:

20
καὶ ὅτε ἐξεχύννετο τὸ αἷμα Στεφάνου τοῦ μάρτυρός σου, καὶ αὐτὸς ἤμην ἐφεστὼς καὶ συνευδοκῶν καὶ φυλάσσων τὰ ἱμάτια τῶν ἀναιρούντων αὐτόν.

kaì hóte exechýnneto tò haîma Stephánou toû mártyrós sou, kaì autòs ḗmēn ephestṑs kaì syneudokō̂n kaì phylássōn tà himátia tō̂n anairoúntōn autón.

21
καὶ εἶπεν πρός με, Πορεύου, ὅτι ἐγὼ εἰς ἔθνη μακρὰν ἐξαποστελῶ σε.

kaì eîpen prós me, Poreúou, hóti egṑ eis éthnē makràn exapostelō̂ se.

22
῎Ηκουον δὲ αὐτοῦ ἄχρι τούτου τοῦ λόγου καὶ ἐπῆραν τὴν φωνὴν αὐτῶν λέγοντες, Αἶρε ἀπὸ τῆς γῆς τὸν τοιοῦτον, οὐ γὰρ καθῆκεν αὐτὸν ζῆν.

῎Ēkouon dè autoû áchri toútou toû lógou kaì epē̂ran tḕn phōnḕn autō̂n légontes, Aîre apò tē̂s gē̂s tòn toioûton, ou gàr kathē̂ken autòn zē̂n.

23
κραυγαζόντων τε αὐτῶν καὶ ῥιπτούντων τὰ ἱμάτια καὶ κονιορτὸν βαλλόντων εἰς τὸν ἀέρα,

kraugazóntōn te autō̂n kaì rhiptoúntōn tà himátia kaì koniortòn ballóntōn eis tòn aéra,

24
ἐκέλευσεν ὁ χιλίαρχος εἰσάγεσθαι αὐτὸν εἰς τὴν παρεμβολήν, εἴπας μάστιξιν ἀνετάζεσθαι αὐτὸν ἵνα ἐπιγνῷ δι’ ἣν αἰτίαν οὕτως ἐπεφώνουν αὐτῷ.

ekéleusen ho chilíarchos eiságesthai autòn eis tḕn parembolḗn, eípas mástixin anetázesthai autòn hína epignō̂i di’ hḕn aitían hoútōs epephṓnoun autō̂i.

25
ὡς δὲ προέτειναν αὐτὸν τοῖς ἱμᾶσιν εἶπεν πρὸς τὸν ἑστῶτα ἑκατόνταρχον ὁ Παῦλος, Εἰ ἄνθρωπον ‘Ρωμαῖον καὶ ἀκατάκριτον ἔξεστιν ὑμῖν μαστίζειν;

hōs dè proéteinan autòn toîs himâsin eîpen pròs tòn hestō̂ta hekatóntarchon ho Paûlos, Ei ánthrōpon ‘Rōmaîon kaì akatákriton éxestin hymîn mastízein?

26
ἀκούσας δὲ ὁ ἑκατοντάρχης προσελθὼν τῷ χιλιάρχῳ ἀπήγγειλεν λέγων, Τί μέλλεις ποιεῖν; ὁ γὰρ ἄνθρωπος οὗτος ‘Ρωμαῖός ἐστιν.

akoúsas dè ho hekatontárchēs proselthṑn tō̂i chiliárchōi apḗngeilen légōn, Tí mélleis poieîn? ho gàr ánthrōpos hoûtos ‘Rōmaîós estin.

27
προσελθὼν δὲ ὁ χιλίαρχος εἶπεν αὐτῷ, Λέγε μοι, σὺ ‘Ρωμαῖος εἶ; ὁ δὲ ἔφη, Ναί.

proselthṑn dè ho chilíarchos eîpen autō̂i, Lége moi, sỳ ‘Rōmaîos eî? ho dè éphē, Naí.

28
ἀπεκρίθη δὲ ὁ χιλίαρχος, ’Εγὼ πολλοῦ κεφαλαίου τὴν πολιτείαν ταύτην ἐκτησάμην. ὁ δὲ Παῦλος ἔφη, ’Εγὼ δὲ καὶ γεγέννημαι.

apekríthē dè ho chilíarchos, ’Egṑ polloû kephalaíou tḕn politeían taútēn ektēsámēn. ho dè Paûlos éphē, ’Egṑ dè kaì gegénnēmai.

29
εὐθέως οὖν ἀπέστησαν ἀπ’ αὐτοῦ οἱ μέλλοντες αὐτὸν ἀνετάζειν· καὶ ὁ χιλίαρχος δὲ ἐφοβήθη ἐπιγνοὺς ὅτι ‘Ρωμαῖός ἐστιν καὶ ὅτι αὐτὸν ἦν δεδεκώς.

euthéōs oûn apéstēsan ap’ autoû hoi méllontes autòn anetázein: kaì ho chilíarchos dè ephobḗthē epignoùs hóti ‘Rōmaîós estin kaì hóti autòn ē̂n dedekṓs.

30
Τῇ δὲ ἐπαύριον βουλόμενος γνῶναι τὸ ἀσφαλὲς τὸ τί κατηγορεῖται ὑπὸ τῶν ’Ιουδαίων ἔλυσεν αὐτόν, καὶ ἐκέλευσεν συνελθεῖν τοὺς ἀρχιερεῖς καὶ πᾶν τὸ συνέδριον, καὶ καταγαγὼν τὸν Παῦλον ἔστησεν εἰς αὐτούς.

Tē̂i dè epaúrion boulómenos gnō̂nai tò asphalès tò tí katēgoreîtai hypò tō̂n ’Ioudaíōn élysen autón, kaì ekéleusen syneltheîn toùs archiereîs kaì pân tò synédrion, kaì katagagṑn tòn Paûlon éstēsen eis autoús.