Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Actes 26:6

New Testament
Chapter
Verses
1
’Αγρίππας δὲ πρὸς τὸν Παῦλον ἔφη, ’Επιτρέπεταί σοι περὶ σεαυτοῦ λέγειν. τότε ὁ Παῦλος ἐκτείνας τὴν χεῖρα ἀπελογεῖτο,

’Agríppas dè pròs tòn Paûlon éphē, ’Epitrépetaí soi perì seautoû légein. tóte ho Paûlos ekteínas tḕn cheîra apelogeîto,

2
Περὶ πάντων ὧν ἐγκαλοῦμαι ὑπὸ ’Ιουδαίων, βασιλεῦ ’Αγρίππα, ἥγημαι ἐμαυτὸν μακάριον ἐπὶ σοῦ μέλλων σήμερον ἀπολογεῖσθαι,

Perì pántōn hō̂n enkaloûmai hypò ’Ioudaíōn, basileû ’Agríppa, hḗgēmai emautòn makárion epì soû méllōn sḗmeron apologeîsthai,

3
μάλιστα γνώστην ὄντα σε πάντων τῶν κατὰ ’Ιουδαίους ἐθῶν τε καὶ ζητημάτων· διὸ δέομαι μακροθύμως ἀκοῦσαί μου.

málista gnṓstēn ónta se pántōn tō̂n katà ’Ioudaíous ethō̂n te kaì zētēmátōn: diò déomai makrothýmōs akoûsaí mou.

4
Τὴν μὲν οὖν βίωσίν μου ἐκ νεότητος τὴν ἀπ’ ἀρχῆς γενομένην ἐν τῷ ἔθνει μου ἔν τε ‘Ιεροσολύμοις ἴσασι πάντες ’Ιουδαῖοι,

Tḕn mèn oûn bíōsín mou ek neótētos tḕn ap’ archē̂s genoménēn en tō̂i éthnei mou én te ‘Ierosolýmois ísasi pántes ’Ioudaîoi,

5
προγινώσκοντές με ἄνωθεν, ἐὰν θέλωσι μαρτυρεῖν, ὅτι κατὰ τὴν ἀκριβεστάτην αἵρεσιν τῆς ἡμετέρας θρησκείας ἔζησα Φαρισαῖος.

proginṓskontés me ánōthen, eàn thélōsi martyreîn, hóti katà tḕn akribestátēn haíresin tē̂s hēmetéras thrēskeías ézēsa Pharisaîos.

6
καὶ νῦν ἐπ’ ἐλπίδι τῆς εἰς τοὺς πατέρας ἡμῶν ἐπαγγελίας γενομένης ὑπὸ τοῦ θεοῦ ἕστηκα κρινόμενος,

kaì nŷn ep’ elpídi tē̂s eis toùs patéras hēmō̂n epangelías genoménēs hypò toû theoû héstēka krinómenos,

7
εἰς ἣν τὸ δωδεκάφυλον ἡμῶν ἐν ἐκτενείᾳ νύκτα καὶ ἡμέραν λατρεῦον ἐλπίζει καταντῆσαι· περὶ ἧς ἐλπίδος ἐγκαλοῦμαι ὑπὸ ’Ιουδαίων, βασιλεῦ.

eis hḕn tò dōdekáphylon hēmō̂n en ekteneíāi nýkta kaì hēméran latreûon elpízei katantē̂sai: perì hē̂s elpídos enkaloûmai hypò ’Ioudaíōn, basileû.

8
τί ἄπιστον κρίνεται παρ’ ὑμῖν εἰ ὁ θεὸς νεκροὺς ἐγείρει;

tí ápiston krínetai par’ hymîn ei ho theòs nekroùs egeírei?

9
ἐγὼ μὲν οὖν ἔδοξα ἐμαυτῷ πρὸς τὸ ὄνομα ’Ιησοῦ τοῦ Ναζωραίου δεῖν πολλὰ ἐναντία πρᾶξαι·

egṑ mèn oûn édoxa emautō̂i pròs tò ónoma ’Iēsoû toû Nazōraíou deîn pollà enantía prâxai:

10
ὃ καὶ ἐποίησα ἐν ‘Ιεροσολύμοις, καὶ πολλούς τε τῶν ἁγίων ἐγὼ ἐν φυλακαῖς κατέκλεισα τὴν παρὰ τῶν ἀρχιερέων ἐξουσίαν λαβών, ἀναιρουμένων τε αὐτῶν κατήνεγκα ψῆφον,

hò kaì epoíēsa en ‘Ierosolýmois, kaì polloús te tō̂n hagíōn egṑ en phylakaîs katékleisa tḕn parà tō̂n archieréōn exousían labṓn, anairouménōn te autō̂n katḗnenka psē̂phon,

11
καὶ κατὰ πάσας τὰς συναγωγὰς πολλάκις τιμωρῶν αὐτοὺς ἠνάγκαζον βλασφημεῖν, περισσῶς τε ἐμμαινόμενος αὐτοῖς ἐδίωκον ἕως καὶ εἰς τὰς ἔξω πόλεις.

kaì katà pásas tàs synagōgàs pollákis timōrō̂n autoùs ēnánkazon blasphēmeîn, perissō̂s te emmainómenos autoîs edíōkon héōs kaì eis tàs éxō póleis.

12
’Εν οἷς πορευόμενος εἰς τὴν Δαμασκὸν μετ’ ἐξουσίας καὶ ἐπιτροπῆς τῆς τῶν ἀρχιερέων

’En hoîs poreuómenos eis tḕn Damaskòn met’ exousías kaì epitropē̂s tē̂s tō̂n archieréōn

13
ἡμέρας μέσης κατὰ τὴν ὁδὸν εἶδον, βασιλεῦ, οὐρανόθεν ὑπὲρ τὴν λαμπρότητα τοῦ ἡλίου περιλάμψαν με φῶς καὶ τοὺς σὺν ἐμοὶ πορευομένους·

hēméras mésēs katà tḕn hodòn eîdon, basileû, ouranóthen hypèr tḕn lamprótēta toû hēlíou perilámpsan me phō̂s kaì toùs sỳn emoì poreuoménous:

14
πάντων τε καταπεσόντων ἡμῶν εἰς τὴν γῆν ἤκουσα φωνὴν λέγουσαν πρός με τῇ ‘Εβραΐδι διαλέκτῳ, Σαοὺλ Σαούλ, τί με διώκεις; σκληρόν σοι πρὸς κέντρα λακτίζειν.

pántōn te katapesóntōn hēmō̂n eis tḕn gē̂n ḗkousa phōnḕn légousan prós me tē̂i ‘Ebraḯdi dialéktōi, Saoùl Saoúl, tí me diṓkeis? sklērón soi pròs kéntra laktízein.

15
ἐγὼ δὲ εἶπα, Τίς εἶ, κύριε; ὁ δὲ κύριος εἶπεν, ’Εγώ εἰμι ’Ιησοῦς ὃν σὺ διώκεις.

egṑ dè eîpa, Tís eî, kýrie? ho dè kýrios eîpen, ’Egṓ eimi ’Iēsoûs hòn sỳ diṓkeis.

16
ἀλλὰ ἀνάστηθι καὶ στῆθι ἐπὶ τοὺς πόδας σου· εἰς τοῦτο γὰρ ὤφθην σοι, προχειρίσασθαί σε ὑπηρέτην καὶ μάρτυρα ὧν τε εἶδές με ὧν τε ὀφθήσομαί σοι,

allà anástēthi kaì stē̂thi epì toùs pódas sou: eis toûto gàr ṓphthēn soi, procheirísasthaí se hypērétēn kaì mártyra hō̂n te eîdés me hō̂n te ophthḗsomaí soi,

17
ἐξαιρούμενός σε ἐκ τοῦ λαοῦ καὶ ἐκ τῶν ἐθνῶν, εἰς οὓς ἐγὼ ἀποστέλλω σε

exairoúmenós se ek toû laoû kaì ek tō̂n ethnō̂n, eis hoùs egṑ apostéllō se

18
ἀνοῖξαι ὀφθαλμοὺς αὐτῶν, τοῦ ἐπιστρέψαι ἀπὸ σκότους εἰς φῶς καὶ τῆς ἐξουσίας τοῦ Σατανᾶ ἐπὶ τὸν θεόν, τοῦ λαβεῖν αὐτοὺς ἄφεσιν ἁμαρτιῶν καὶ κλῆρον ἐν τοῖς ἡγιασμένοις πίστει τῇ εἰς ἐμέ.

anoîxai ophthalmoùs autō̂n, toû epistrépsai apò skótous eis phō̂s kaì tē̂s exousías toû Satanâ epì tòn theón, toû labeîn autoùs áphesin hamartiō̂n kaì klē̂ron en toîs hēgiasménois pístei tē̂i eis emé.

19
῞Οθεν, βασιλεῦ ’Αγρίππα, οὐκ ἐγενόμην ἀπειθὴς τῇ οὐρανίῳ ὀπτασίᾳ,

῞Othen, basileû ’Agríppa, ouk egenómēn apeithḕs tē̂i ouraníōi optasíāi,

20
ἀλλὰ τοῖς ἐν Δαμασκῷ πρῶτόν τε καὶ ‘Ιεροσολύμοις, πᾶσάν τε τὴν χώραν τῆς ’Ιουδαίας καὶ τοῖς ἔθνεσιν ἀπήγγελλον μετανοεῖν καὶ ἐπιστρέφειν ἐπὶ τὸν θεόν, ἄξια τῆς μετανοίας ἔργα πράσσοντας.

allà toîs en Damaskō̂i prō̂tón te kaì ‘Ierosolýmois, pâsán te tḕn chṓran tē̂s ’Ioudaías kaì toîs éthnesin apḗngellon metanoeîn kaì epistréphein epì tòn theón, áxia tē̂s metanoías érga prássontas.

21
ἕνεκα τούτων με ’Ιουδαῖοι συλλαβόμενοι [ὄντα] ἐν τῷ ἱερῷ ἐπειρῶντο διαχειρίσασθαι.

héneka toútōn me ’Ioudaîoi syllabómenoi [ónta] en tō̂i hierō̂i epeirō̂nto diacheirísasthai.

22
ἐπικουρίας οὖν τυχὼν τῆς ἀπὸ τοῦ θεοῦ ἄχρι τῆς ἡμέρας ταύτης ἕστηκα μαρτυρόμενος μικρῷ τε καὶ μεγάλῳ, οὐδὲν ἐκτὸς λέγων ὧν τε οἱ προφῆται ἐλάλησαν μελλόντων γίνεσθαι καὶ Μωϋσῆς,

epikourías oûn tychṑn tē̂s apò toû theoû áchri tē̂s hēméras taútēs héstēka martyrómenos mikrō̂i te kaì megálōi, oudèn ektòs légōn hō̂n te hoi prophē̂tai elálēsan mellóntōn gínesthai kaì Mōÿsē̂s,

23
εἰ παθητὸς ὁ Χριστός, εἰ πρῶτος ἐξ ἀναστάσεως νεκρῶν φῶς μέλλει καταγγέλλειν τῷ τε λαῷ καὶ τοῖς ἔθνεσιν.

ei pathētòs ho Christós, ei prō̂tos ex anastáseōs nekrō̂n phō̂s méllei katangéllein tō̂i te laō̂i kaì toîs éthnesin.

24
Ταῦτα δὲ αὐτοῦ ἀπολογουμένου ὁ Φῆστος μεγάλῃ τῇ φωνῇ φησιν, Μαίνῃ, Παῦλε· τὰ πολλά σε γράμματα εἰς μανίαν περιτρέπει.

Taûta dè autoû apologouménou ho Phē̂stos megálēi tē̂i phōnē̂i phēsin, Maínēi, Paûle: tà pollá se grámmata eis manían peritrépei.

25
ὁ δὲ Παῦλος, Οὐ μαίνομαι, φησίν, κράτιστε Φῆστε, ἀλλὰ ἀληθείας καὶ σωφροσύνης ῥήματα ἀποφθέγγομαι.

ho dè Paûlos, Ou maínomai, phēsín, krátiste Phē̂ste, allà alētheías kaì sōphrosýnēs rhḗmata apophthéngomai.

26
ἐπίσταται γὰρ περὶ τούτων ὁ βασιλεύς, πρὸς ὃν καὶ παρρησιαζόμενος λαλῶ· λανθάνειν γὰρ αὐτὸν τούτων οὐ πείθομαι οὐθέν, οὐ γάρ ἐστιν ἐν γωνίᾳ πεπραγμένον τοῦτο.

epístatai gàr perì toútōn ho basileús, pròs hòn kaì parrēsiazómenos lalō̂: lanthánein gàr autòn toútōn ou peíthomai outhén, ou gár estin en gōníāi pepragménon toûto.

27
πιστεύεις, βασιλεῦ ’Αγρίππα, τοῖς προφήταις; οἶδα ὅτι πιστεύεις.

pisteúeis, basileû ’Agríppa, toîs prophḗtais? oîda hóti pisteúeis.

28
ὁ δὲ ’Αγρίππας πρὸς τὸν Παῦλον, ’Εν ὀλίγῳ με πείθεις Χριστιανὸν ποιῆσαι.

ho dè ’Agríppas pròs tòn Paûlon, ’En olígōi me peítheis Christianòn poiē̂sai.

29
ὁ δὲ Παῦλος, Εὐξαίμην ἂν τῷ θεῷ καὶ ἐν ὀλίγῳ καὶ ἐν μεγάλῳ οὐ μόνον σὲ ἀλλὰ καὶ πάντας τοὺς ἀκούοντάς μου σήμερον γενέσθαι τοιούτους ὁποῖος καὶ ἐγώ εἰμι, παρεκτὸς τῶν δεσμῶν τούτων.

ho dè Paûlos, Euxaímēn àn tō̂i theō̂i kaì en olígōi kaì en megálōi ou mónon sè allà kaì pántas toùs akoúontás mou sḗmeron genésthai toioútous hopoîos kaì egṓ eimi, parektòs tō̂n desmō̂n toútōn.

30
’Ανέστη τε ὁ βασιλεὺς καὶ ὁ ἡγεμὼν ἥ τε Βερνίκη καὶ οἱ συγκαθήμενοι αὐτοῖς,

’Anéstē te ho basileùs kaì ho hēgemṑn hḗ te Berníkē kaì hoi synkathḗmenoi autoîs,

31
καὶ ἀναχωρήσαντες ἐλάλουν πρὸς ἀλλήλους λέγοντες ὅτι Οὐδὲν θανάτου ἢ δεσμῶν ἄξιον πράσσει ὁ ἄνθρωπος οὗτος.

kaì anachōrḗsantes eláloun pròs allḗlous légontes hóti Oudèn thanátou ḕ desmō̂n áxion prássei ho ánthrōpos hoûtos.

32
’Αγρίππας δὲ τῷ Φήστῳ ἔφη, ’Απολελύσθαι ἐδύνατο ὁ ἄνθρωπος οὗτος εἰ μὴ ἐπεκέκλητο Καίσαρα.

’Agríppas dè tō̂i Phḗstōi éphē, ’Apolelýsthai edýnato ho ánthrōpos hoûtos ei mḕ epekéklēto Kaísara.