Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Hébreux 12:10

New Testament
Chapter
Verses
1
Τοιγαροῦν καὶ ἡμεῖς, τοσοῦτον ἔχοντες περικείμενον ἡμῖν νέφος μαρτύρων, ὄγκον ἀποθέμενοι πάντα καὶ τὴν εὐπερίστατον ἁμαρτίαν, δι’ ὑπομονῆς τρέχωμεν τὸν προκείμενον ἡμῖν ἀγῶνα,

Toigaroûn kaì hēmeîs, tosoûton échontes perikeímenon hēmîn néphos martýrōn, ónkon apothémenoi pánta kaì tḕn euperístaton hamartían, di’ hypomonē̂s tréchōmen tòn prokeímenon hēmîn agō̂na,

2
ἀφορῶντες εἰς τὸν τῆς πίστεως ἀρχηγὸν καὶ τελειωτὴν ’Ιησοῦν, ὃς ἀντὶ τῆς προκειμένης αὐτῷ χαρᾶς ὑπέμεινεν σταυρὸν αἰσχύνης καταφρονήσας, ἐν δεξιᾷ τε τοῦ θρόνου τοῦ θεοῦ κεκάθικεν.

aphorō̂ntes eis tòn tē̂s písteōs archēgòn kaì teleiōtḕn ’Iēsoûn, hòs antì tē̂s prokeiménēs autō̂i charâs hypémeinen stauròn aischýnēs kataphronḗsas, en dexiā̂i te toû thrónou toû theoû kekáthiken.

3
ἀναλογίσασθε γὰρ τὸν τοιαύτην ὑπομεμενηκότα ὑπὸ τῶν ἁμαρτωλῶν εἰς ἑαυτὸν ἀντιλογίαν, ἵνα μὴ κάμητε ταῖς ψυχαῖς ὑμῶν ἐκλυόμενοι.

analogísasthe gàr tòn toiaútēn hypomemenēkóta hypò tō̂n hamartōlō̂n eis heautòn antilogían, hína mḕ kámēte taîs psychaîs hymō̂n eklyómenoi.

4
Οὔπω μέχρις αἵματος ἀντικατέστητε πρὸς τὴν ἁμαρτίαν ἀνταγωνιζόμενοι,

Oúpō méchris haímatos antikatéstēte pròs tḕn hamartían antagōnizómenoi,

5
καὶ ἐκλέλησθε τῆς παρακλήσεως, ἥτις ὑμῖν ὡς υἱοῖς διαλέγεται, Υἱέ μου, μὴ ὀλιγώρει παιδείας κυρίου, μηδὲ ἐκλύου ὑπ’ αὐτοῦ ἐλεγχόμενος·

kaì eklélēsthe tē̂s paraklḗseōs, hḗtis hymîn hōs hyioîs dialégetai, Hyié mou, mḕ oligṓrei paideías kyríou, mēdè eklýou hyp’ autoû elenchómenos:

6
ὃν γὰρ ἀγαπᾷ κύριος παιδεύει, μαστιγοῖ δὲ πάντα υἱὸν ὃν παραδέχεται.

hòn gàr agapā̂i kýrios paideúei, mastigoî dè pánta hyiòn hòn paradéchetai.

7
εἰς παιδείαν ὑπομένετε· ὡς υἱοῖς ὑμῖν προσφέρεται ὁ θεός· τίς γὰρ υἱὸς ὃν οὐ παιδεύει πατήρ;

eis paideían hypoménete: hōs hyioîs hymîn prosphéretai ho theós: tís gàr hyiòs hòn ou paideúei patḗr?

8
εἰ δὲ χωρίς ἐστε παιδείας ἧς μέτοχοι γεγόνασιν πάντες, ἄρα νόθοι καὶ οὐχ υἱοί ἐστε.

ei dè chōrís este paideías hē̂s métochoi gegónasin pántes, ára nóthoi kaì ouch hyioí este.

9
εἶτα τοὺς μὲν τῆς σαρκὸς ἡμῶν πατέρας εἴχομεν παιδευτὰς καὶ ἐνετρεπόμεθα· οὐ πολὺ [δὲ] μᾶλλον ὑποταγησόμεθα τῷ πατρὶ τῶν πνευμάτων καὶ ζήσομεν;

eîta toùs mèn tē̂s sarkòs hēmō̂n patéras eíchomen paideutàs kaì enetrepómetha: ou polỳ [dè] mâllon hypotagēsómetha tō̂i patrì tō̂n pneumátōn kaì zḗsomen?

10
οἱ μὲν γὰρ πρὸς ὀλίγας ἡμέρας κατὰ τὸ δοκοῦν αὐτοῖς ἐπαίδευον, ὁ δὲ ἐπὶ τὸ συμφέρον εἰς τὸ μεταλαβεῖν τῆς ἁγιότητος αὐτοῦ.

hoi mèn gàr pròs olígas hēméras katà tò dokoûn autoîs epaídeuon, ho dè epì tò symphéron eis tò metalabeîn tē̂s hagiótētos autoû.

11
πᾶσα δὲ παιδεία πρὸς μὲν τὸ παρὸν οὐ δοκεῖ χαρᾶς εἶναι ἀλλὰ λύπης, ὕστερον δὲ καρπὸν εἰρηνικὸν τοῖς δι’ αὐτῆς γεγυμνασμένοις ἀποδίδωσιν δικαιοσύνης.

pâsa dè paideía pròs mèn tò paròn ou dokeî charâs eînai allà lýpēs, hýsteron dè karpòn eirēnikòn toîs di’ autē̂s gegymnasménois apodídōsin dikaiosýnēs.

12
Διὸ τὰς παρειμένας χεῖρας καὶ τὰ παραλελυμένα γόνατα ἀνορθώσατε,

Diò tàs pareiménas cheîras kaì tà paralelyména gónata anorthṓsate,

13
καὶ τροχιὰς ὀρθὰς ποιεῖτε τοῖς ποσὶν ὑμῶν, ἵνα μὴ τὸ χωλὸν ἐκτραπῇ, ἰαθῇ δὲ μᾶλλον.

kaì trochiàs orthàs poieîte toîs posìn hymō̂n, hína mḕ tò chōlòn ektrapē̂i, iathē̂i dè mâllon.

14
Εἰρήνην διώκετε μετὰ πάντων, καὶ τὸν ἁγιασμόν, οὗ χωρὶς οὐδεὶς ὄψεται τὸν κύριον,

Eirḗnēn diṓkete metà pántōn, kaì tòn hagiasmón, hoû chōrìs oudeìs ópsetai tòn kýrion,

15
ἐπισκοποῦντες μή τις ὑστερῶν ἀπὸ τῆς χάριτος τοῦ θεοῦ, μή τις ῥίζα πικρίας ἄνω φύουσα ἐνοχλῇ καὶ δι’ αὐτῆς μιανθῶσιν πολλοί,

episkopoûntes mḗ tis hysterō̂n apò tē̂s cháritos toû theoû, mḗ tis rhíza pikrías ánō phýousa enochlē̂i kaì di’ autē̂s mianthō̂sin polloí,

16
μή τις πόρνος ἢ βέβηλος ὡς ’Ησαῦ, ὃς ἀντὶ βρώσεως μιᾶς ἀπέδοτο τὰ πρωτοτόκια αὐτοῦ.

mḗ tis pórnos ḕ bébēlos hōs ’Ēsaû, hòs antì brṓseōs miâs apédoto tà prōtotókia autoû.

17
ἴστε γὰρ ὅτι καὶ μετέπειτα θέλων κληρονομῆσαι τὴν εὐλογίαν ἀπεδοκιμάσθη, μετανοίας γὰρ τόπον οὐχ εὗρεν, καίπερ μετὰ δακρύων ἐκζητήσας αὐτήν.

íste gàr hóti kaì metépeita thélōn klēronomē̂sai tḕn eulogían apedokimásthē, metanoías gàr tópon ouch heûren, kaíper metà dakrýōn ekzētḗsas autḗn.

18
Οὐ γὰρ προσεληλύθατε ψηλαφωμένῳ [ὄρει] καὶ κεκαυμένῳ πυρὶ καὶ γνόφῳ καὶ ζόφῳ καὶ θυέλλῃ

Ou gàr proselēlýthate psēlaphōménōi [órei] kaì kekauménōi pyrì kaì gnóphōi kaì zóphōi kaì thyéllēi

19
καὶ σάλπιγγος ἤχῳ καὶ φωνῇ ῥημάτων, ἧς οἱ ἀκούσαντες παρῃτήσαντο μὴ προστεθῆναι αὐτοῖς λόγον·

kaì sálpingos ḗchōi kaì phōnē̂i rhēmátōn, hē̂s hoi akoúsantes parēitḗsanto mḕ prostethē̂nai autoîs lógon:

20
οὐκ ἔφερον γὰρ τὸ διαστελλόμενον, Κἂν θηρίον θίγῃ τοῦ ὄρους, λιθοβοληθήσεται·

ouk épheron gàr tò diastellómenon, Kàn thēríon thígēi toû órous, lithobolēthḗsetai:

21
καί, οὕτω φοβερὸν ἦν τὸ φανταζόμενον, Μωϋσῆς εἶπεν, ῎Εκφοβός εἰμι καὶ ἔντρομος.

kaí, hoútō phoberòn ē̂n tò phantazómenon, Mōÿsē̂s eîpen, ῎Ekphobós eimi kaì éntromos.

22
ἀλλὰ προσεληλύθατε Σιὼν ὄρει καὶ πόλει θεοῦ ζῶντος, ’Ιερουσαλὴμ ἐπουρανίῳ, καὶ μυριάσιν ἀγγέλων, πανηγύρει

allà proselēlýthate Siṑn órei kaì pólei theoû zō̂ntos, ’Ierousalḕm epouraníōi, kaì myriásin angélōn, panēgýrei

23
καὶ ἐκκλησίᾳ πρωτοτόκων ἀπογεγραμμένων ἐν οὐρανοῖς, καὶ κριτῇ θεῷ πάντων, καὶ πνεύμασι δικαίων τετελειωμένων,

kaì ekklēsíāi prōtotókōn apogegramménōn en ouranoîs, kaì kritē̂i theō̂i pántōn, kaì pneúmasi dikaíōn teteleiōménōn,

24
καὶ διαθήκης νέας μεσίτῃ ’Ιησοῦ, καὶ αἵματι ῥαντισμοῦ κρεῖττον λαλοῦντι παρὰ τὸν ῞Αβελ.

kaì diathḗkēs néas mesítēi ’Iēsoû, kaì haímati rhantismoû kreîtton laloûnti parà tòn ῞Abel.

25
Βλέπετε μὴ παραιτήσησθε τὸν λαλοῦντα· εἰ γὰρ ἐκεῖνοι οὐκ ἐξέφυγον ἐπὶ γῆς παραιτησάμενοι τὸν χρηματίζοντα, πολὺ μᾶλλον ἡμεῖς οἱ τὸν ἀπ’ οὐρανῶν ἀποστρεφόμενοι·

Blépete mḕ paraitḗsēsthe tòn laloûnta: ei gàr ekeînoi ouk exéphygon epì gē̂s paraitēsámenoi tòn chrēmatízonta, polỳ mâllon hēmeîs hoi tòn ap’ ouranō̂n apostrephómenoi:

26
οὗ ἡ φωνὴ τὴν γῆν ἐσάλευσεν τότε, νῦν δὲ ἐπήγγελται λέγων, ῎Ετι ἅπαξ ἐγὼ σείσω οὐ μόνον τὴν γῆν ἀλλὰ καὶ τὸν οὐρανόν.

hoû hē phōnḕ tḕn gē̂n esáleusen tóte, nŷn dè epḗngeltai légōn, ῎Eti hápax egṑ seísō ou mónon tḕn gē̂n allà kaì tòn ouranón.

27
τὸ δέ, ῎Ετι ἅπαξ δηλοῖ [τὴν] τῶν σαλευομένων μετάθεσιν ὡς πεποιημένων, ἵνα μείνῃ τὰ μὴ σαλευόμενα.

tò dé, ῎Eti hápax dēloî [tḕn] tō̂n saleuoménōn metáthesin hōs pepoiēménōn, hína meínēi tà mḕ saleuómena.

28
Διὸ βασιλείαν ἀσάλευτον παραλαμβάνοντες ἔχωμεν χάριν, δι’ ἧς λατρεύωμεν εὐαρέστως τῷ θεῷ μετὰ εὐλαβείας καὶ δέους·

Diò basileían asáleuton paralambánontes échōmen chárin, di’ hē̂s latreúōmen euaréstōs tō̂i theō̂i metà eulabeías kaì déous:

29
καὶ γὰρ ὁ θεὸς ἡμῶν πῦρ καταναλίσκον.

kaì gàr ho theòs hēmō̂n pŷr katanalískon.