Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Hébreux 7:20

New Testament
Chapter
Verses
1
Οὗτος γὰρ ὁ Μελχισέδεκ, βασιλεὺς Σαλήμ, ἱερεὺς τοῦ θεοῦ τοῦ ὑψίστου, ὁ συναντήσας ’Αβραὰμ ὑποστρέφοντι ἀπὸ τῆς κοπῆς τῶν βασιλέων καὶ εὐλογήσας αὐτόν,

Hoûtos gàr ho Melchisédek, basileùs Salḗm, hiereùs toû theoû toû hypsístou, ho synantḗsas ’Abraàm hypostréphonti apò tē̂s kopē̂s tō̂n basiléōn kaì eulogḗsas autón,

2
ᾧ καὶ δεκάτην ἀπὸ πάντων ἐμέρισεν ’Αβραάμ, πρῶτον μὲν ἑρμηνευόμενος βασιλεὺς δικαιοσύνης ἔπειτα δὲ καὶ βασιλεὺς Σαλήμ, ὅ ἐστιν βασιλεὺς εἰρήνης,

hō̂i kaì dekátēn apò pántōn emérisen ’Abraám, prō̂ton mèn hermēneuómenos basileùs dikaiosýnēs épeita dè kaì basileùs Salḗm, hó estin basileùs eirḗnēs,

3
ἀπάτωρ, ἀμήτωρ, ἀγενεαλόγητος, μήτε ἀρχὴν ἡμερῶν μήτε ζωῆς τέλος ἔχων, ἀφωμοιωμένος δὲ τῷ υἱῷ τοῦ θεοῦ, μένει ἱερεὺς εἰς τὸ διηνεκές.

apátōr, amḗtōr, agenealógētos, mḗte archḕn hēmerō̂n mḗte zōē̂s télos échōn, aphōmoiōménos dè tō̂i hyiō̂i toû theoû, ménei hiereùs eis tò diēnekés.

4
θεωρεῖτε δὲ πηλίκος οὗτος ᾧ δεκάτην ’Αβραὰμ ἔδωκεν ἐκ τῶν ἀκροθινίων ὁ πατριάρχης.

theōreîte dè pēlíkos hoûtos hō̂i dekátēn ’Abraàm édōken ek tō̂n akrothiníōn ho patriárchēs.

5
καὶ οἱ μὲν ἐκ τῶν υἱῶν Λευὶ τὴν ἱερατείαν λαμβάνοντες ἐντολὴν ἔχουσιν ἀποδεκατοῦν τὸν λαὸν κατὰ τὸν νόμον, τοῦτ’ ἔστιν τοὺς ἀδελφοὺς αὐτῶν, καίπερ ἐξεληλυθότας ἐκ τῆς ὀσφύος ’Αβραάμ·

kaì hoi mèn ek tō̂n hyiō̂n Leuì tḕn hierateían lambánontes entolḕn échousin apodekatoûn tòn laòn katà tòn nómon, toût’ éstin toùs adelphoùs autō̂n, kaíper exelēlythótas ek tē̂s osphýos ’Abraám:

6
ὁ δὲ μὴ γενεαλογούμενος ἐξ αὐτῶν δεδεκάτωκεν ’Αβραάμ, καὶ τὸν ἔχοντα τὰς ἐπαγγελίας εὐλόγηκεν.

ho dè mḕ genealogoúmenos ex autō̂n dedekátōken ’Abraám, kaì tòn échonta tàs epangelías eulógēken.

7
χωρὶς δὲ πάσης ἀντιλογίας τὸ ἔλαττον ὑπὸ τοῦ κρείττονος εὐλογεῖται.

chōrìs dè pásēs antilogías tò élatton hypò toû kreíttonos eulogeîtai.

8
καὶ ὧδε μὲν δεκάτας ἀποθνῄσκοντες ἄνθρωποι λαμβάνουσιν, ἐκεῖ δὲ μαρτυρούμενος ὅτι ζῇ.

kaì hō̂de mèn dekátas apothnḗiskontes ánthrōpoi lambánousin, ekeî dè martyroúmenos hóti zē̂i.

9
καὶ ὡς ἔπος εἰπεῖν, δι’ ’Αβραὰμ καὶ Λευὶ ὁ δεκάτας λαμβάνων δεδεκάτωται,

kaì hōs épos eipeîn, di’ ’Abraàm kaì Leuì ho dekátas lambánōn dedekátōtai,

10
ἔτι γὰρ ἐν τῇ ὀσφύϊ τοῦ πατρὸς ἦν ὅτε συνήντησεν αὐτῷ Μελχισέδεκ.

éti gàr en tē̂i osphýï toû patròs ē̂n hóte synḗntēsen autō̂i Melchisédek.

11
Εἰ μὲν οὖν τελείωσις διὰ τῆς Λευιτικῆς ἱερωσύνης ἦν, ὁ λαὸς γὰρ ἐπ’ αὐτῆς νενομοθέτηται, τίς ἔτι χρεία κατὰ τὴν τάξιν Μελχισέδεκ ἕτερον ἀνίστασθαι ἱερέα καὶ οὐ κατὰ τὴν τάξιν ’Ααρὼν λέγεσθαι;

Ei mèn oûn teleíōsis dià tē̂s Leuitikē̂s hierōsýnēs ē̂n, ho laòs gàr ep’ autē̂s nenomothétētai, tís éti chreía katà tḕn táxin Melchisédek héteron anístasthai hieréa kaì ou katà tḕn táxin ’Aarṑn légesthai?

12
μετατιθεμένης γὰρ τῆς ἱερωσύνης ἐξ ἀνάγκης καὶ νόμου μετάθεσις γίνεται.

metatitheménēs gàr tē̂s hierōsýnēs ex anánkēs kaì nómou metáthesis gínetai.

13
ἐφ’ ὃν γὰρ λέγεται ταῦτα φυλῆς ἑτέρας μετέσχηκεν, ἀφ’ ἧς οὐδεὶς προσέσχεν τῷ θυσιαστηρίῳ·

eph’ hòn gàr légetai taûta phylē̂s hetéras metéschēken, aph’ hē̂s oudeìs proséschen tō̂i thysiastēríōi:

14
πρόδηλον γὰρ ὅτι ἐξ ’Ιούδα ἀνατέταλκεν ὁ κύριος ἡμῶν, εἰς ἣν φυλὴν περὶ ἱερέων οὐδὲν Μωϋσῆς ἐλάλησεν.

pródēlon gàr hóti ex ’Ioúda anatétalken ho kýrios hēmō̂n, eis hḕn phylḕn perì hieréōn oudèn Mōÿsē̂s elálēsen.

15
καὶ περισσότερον ἔτι κατάδηλόν ἐστιν, εἰ κατὰ τὴν ὁμοιότητα Μελχισέδεκ ἀνίσταται ἱερεὺς ἕτερος,

kaì perissóteron éti katádēlón estin, ei katà tḕn homoiótēta Melchisédek anístatai hiereùs héteros,

16
ὃς οὐ κατὰ νόμον ἐντολῆς σαρκίνης γέγονεν ἀλλὰ κατὰ δύναμιν ζωῆς ἀκαταλύτου,

hòs ou katà nómon entolē̂s sarkínēs gégonen allà katà dýnamin zōē̂s akatalýtou,

17
μαρτυρεῖται γὰρ ὅτι Σὺ ἱερεὺς εἰς τὸν αἰῶνα κατὰ τὴν τάξιν Μελχισέδεκ.

martyreîtai gàr hóti Sỳ hiereùs eis tòn aiō̂na katà tḕn táxin Melchisédek.

18
ἀθέτησις μὲν γὰρ γίνεται προαγούσης ἐντολῆς διὰ τὸ αὐτῆς ἀσθενὲς καὶ ἀνωφελές,

athétēsis mèn gàr gínetai proagoúsēs entolē̂s dià tò autē̂s asthenès kaì anōphelés,

19
οὐδὲν γὰρ ἐτελείωσεν ὁ νόμος, ἐπεισαγωγὴ δὲ κρείττονος ἐλπίδος, δι’ ἧς ἐγγίζομεν τῷ θεῷ.

oudèn gàr eteleíōsen ho nómos, epeisagōgḕ dè kreíttonos elpídos, di’ hē̂s engízomen tō̂i theō̂i.

20
Καὶ καθ’ ὅσον οὐ χωρὶς ὁρκωμοσίας, οἱ μὲν γὰρ χωρὶς ὁρκωμοσίας εἰσὶν ἱερεῖς γεγονότες,

Kaì kath’ hóson ou chōrìs horkōmosías, hoi mèn gàr chōrìs horkōmosías eisìn hiereîs gegonótes,

21
ὁ δὲ μετὰ ὁρκωμοσίας διὰ τοῦ λέγοντος πρὸς αὐτόν, ῎Ωμοσεν κύριος, καὶ οὐ μεταμεληθήσεται, Σὺ ἱερεὺς εἰς τὸν αἰῶνα,

ho dè metà horkōmosías dià toû légontos pròs autón, ῎Ōmosen kýrios, kaì ou metamelēthḗsetai, Sỳ hiereùs eis tòn aiō̂na,

22
κατὰ τοσοῦτο καὶ κρείττονος διαθήκης γέγονεν ἔγγυος ’Ιησοῦς.

katà tosoûto kaì kreíttonos diathḗkēs gégonen éngyos ’Iēsoûs.

23
καὶ οἱ μὲν πλείονές εἰσιν γεγονότες ἱερεῖς διὰ τὸ θανάτῳ κωλύεσθαι παραμένειν·

kaì hoi mèn pleíonés eisin gegonótes hiereîs dià tò thanátōi kōlýesthai paraménein:

24
ὁ δὲ διὰ τὸ μένειν αὐτὸν εἰς τὸν αἰῶνα ἀπαράβατον ἔχει τὴν ἱερωσύνην·

ho dè dià tò ménein autòn eis tòn aiō̂na aparábaton échei tḕn hierōsýnēn:

25
ὅθεν καὶ σῴζειν εἰς τὸ παντελὲς δύναται τοὺς προσερχομένους δι’ αὐτοῦ τῷ θεῷ, πάντοτε ζῶν εἰς τὸ ἐντυγχάνειν ὑπὲρ αὐτῶν.

hóthen kaì sṓizein eis tò pantelès dýnatai toùs proserchoménous di’ autoû tō̂i theō̂i, pántote zō̂n eis tò entynchánein hypèr autō̂n.

26
Τοιοῦτος γὰρ ἡμῖν καὶ ἔπρεπεν ἀρχιερεύς, ὅσιος, ἄκακος, ἀμίαντος, κεχωρισμένος ἀπὸ τῶν ἁμαρτωλῶν, καὶ ὑψηλότερος τῶν οὐρανῶν γενόμενος·

Toioûtos gàr hēmîn kaì éprepen archiereús, hósios, ákakos, amíantos, kechōrisménos apò tō̂n hamartōlō̂n, kaì hypsēlóteros tō̂n ouranō̂n genómenos:

27
ὃς οὐκ ἔχει καθ’ ἡμέραν ἀνάγκην, ὥσπερ οἱ ἀρχιερεῖς, πρότερον ὑπὲρ τῶν ἰδίων ἁμαρτιῶν θυσίας ἀναφέρειν, ἔπειτα τῶν τοῦ λαοῦ· τοῦτο γὰρ ἐποίησεν ἐφάπαξ ἑαυτὸν ἀνενέγκας.

hòs ouk échei kath’ hēméran anánkēn, hṓsper hoi archiereîs, próteron hypèr tō̂n idíōn hamartiō̂n thysías anaphérein, épeita tō̂n toû laoû: toûto gàr epoíēsen ephápax heautòn anenénkas.

28
ὁ νόμος γὰρ ἀνθρώπους καθίστησιν ἀρχιερεῖς ἔχοντας ἀσθένειαν, ὁ λόγος δὲ τῆς ὁρκωμοσίας τῆς μετὰ τὸν νόμον υἱὸν εἰς τὸν αἰῶνα τετελειωμένον.

ho nómos gàr anthrṓpous kathístēsin archiereîs échontas asthéneian, ho lógos dè tē̂s horkōmosías tē̂s metà tòn nómon hyiòn eis tòn aiō̂na teteleiōménon.