Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Jean 19:2

New Testament
Chapter
Verses
1
Τότε οὖν ἔλαβεν ὁ Πιλᾶτος τὸν ’Ιησοῦν καὶ ἐμαστίγωσεν.

Tóte oûn élaben ho Pilâtos tòn ’Iēsoûn kaì emastígōsen.

2
καὶ οἱ στρατιῶται πλέξαντες στέφανον ἐξ ἀκανθῶν ἐπέθηκαν αὐτοῦ τῇ κεφαλῇ, καὶ ἱμάτιον πορφυροῦν περιέβαλον αὐτόν,

kaì hoi stratiō̂tai pléxantes stéphanon ex akanthō̂n epéthēkan autoû tē̂i kephalē̂i, kaì himátion porphyroûn periébalon autón,

3
καὶ ἤρχοντο πρὸς αὐτὸν καὶ ἔλεγον, Χαῖρε, ὁ βασιλεὺς τῶν ’Ιουδαίων· καὶ ἐδίδοσαν αὐτῷ ῥαπίσματα.

kaì ḗrchonto pròs autòn kaì élegon, Chaîre, ho basileùs tō̂n ’Ioudaíōn: kaì edídosan autō̂i rhapísmata.

4
Καὶ ἐξῆλθεν πάλιν ἔξω ὁ Πιλᾶτος καὶ λέγει αὐτοῖς, ῎Ιδε ἄγω ὑμῖν αὐτὸν ἔξω, ἵνα γνῶτε ὅτι οὐδεμίαν αἰτίαν εὑρίσκω ἐν αὐτῷ.

Kaì exē̂lthen pálin éxō ho Pilâtos kaì légei autoîs, ῎Ide ágō hymîn autòn éxō, hína gnō̂te hóti oudemían aitían heurískō en autō̂i.

5
ἐξῆλθεν οὖν ὁ ’Ιησοῦς ἔξω, φορῶν τὸν ἀκάνθινον στέφανον καὶ τὸ πορφυροῦν ἱμάτιον. καὶ λέγει αὐτοῖς, ’Ιδοὺ ὁ ἄνθρωπος.

exē̂lthen oûn ho ’Iēsoûs éxō, phorō̂n tòn akánthinon stéphanon kaì tò porphyroûn himátion. kaì légei autoîs, ’Idoù ho ánthrōpos.

6
ὅτε οὖν εἶδον αὐτὸν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ ὑπηρέται ἐκραύγασαν λέγοντες, Σταύρωσον σταύρωσον. λέγει αὐτοῖς ὁ Πιλᾶτος, Λάβετε αὐτὸν ὑμεῖς καὶ σταυρώσατε, ἐγὼ γὰρ οὐχ εὑρίσκω ἐν αὐτῷ αἰτίαν.

hóte oûn eîdon autòn hoi archiereîs kaì hoi hypērétai ekraúgasan légontes, Staúrōson staúrōson. légei autoîs ho Pilâtos, Lábete autòn hymeîs kaì staurṓsate, egṑ gàr ouch heurískō en autō̂i aitían.

7
ἀπεκρίθησαν αὐτῷ οἱ ’Ιουδαῖοι, ‘Ημεῖς νόμον ἔχομεν, καὶ κατὰ τὸν νόμον ὀφείλει ἀποθανεῖν, ὅτι υἱὸν θεοῦ ἑαυτὸν ἐποίησεν.

apekríthēsan autō̂i hoi ’Ioudaîoi, ‘Ēmeîs nómon échomen, kaì katà tòn nómon opheílei apothaneîn, hóti hyiòn theoû heautòn epoíēsen.

8
῞Οτε οὖν ἤκουσεν ὁ Πιλᾶτος τοῦτον τὸν λόγον, μᾶλλον ἐφοβήθη,

῞Ote oûn ḗkousen ho Pilâtos toûton tòn lógon, mâllon ephobḗthē,

9
καὶ εἰσῆλθεν εἰς τὸ πραιτώριον πάλιν καὶ λέγει τῷ ’Ιησοῦ, Πόθεν εἶ σύ; ὁ δὲ ’Ιησοῦς ἀπόκρισιν οὐκ ἔδωκεν αὐτῷ.

kaì eisē̂lthen eis tò praitṓrion pálin kaì légei tō̂i ’Iēsoû, Póthen eî sý? ho dè ’Iēsoûs apókrisin ouk édōken autō̂i.

10
λέγει οὖν αὐτῷ ὁ Πιλᾶτος, ’Εμοὶ οὐ λαλεῖς; οὐκ οἶδας ὅτι ἐξουσίαν ἔχω ἀπολῦσαί σε καὶ ἐξουσίαν ἔχω σταυρῶσαί σε;

légei oûn autō̂i ho Pilâtos, ’Emoì ou laleîs? ouk oîdas hóti exousían échō apolŷsaí se kaì exousían échō staurō̂saí se?

11
ἀπεκρίθη αὐτῷ ὁ ’Ιησοῦς, Οὐκ εἶχες ἐξουσίαν κατ’ ἐμοῦ οὐδεμίαν εἰ μὴ ἦν δεδομένον σοι ἄνωθεν· διὰ τοῦτο ὁ παραδούς μέ σοι μείζονα ἁμαρτίαν ἔχει.

apekríthē autō̂i ho ’Iēsoûs, Ouk eîches exousían kat’ emoû oudemían ei mḕ ē̂n dedoménon soi ánōthen: dià toûto ho paradoús mé soi meízona hamartían échei.

12
ἐκ τούτου ὁ Πιλᾶτος ἐζήτει ἀπολῦσαι αὐτόν· οἱ δὲ ’Ιουδαῖοι ἐκραύγαζον λέγοντες, ’Εὰν τοῦτον ἀπολύσῃς, οὐκ εἶ φίλος τοῦ Καίσαρος· πᾶς ὁ βασιλέα ἑαυτὸν ποιῶν ἀντιλέγει τῷ Καίσαρι.

ek toútou ho Pilâtos ezḗtei apolŷsai autón: hoi dè ’Ioudaîoi ekraúgazon légontes, ’Eàn toûton apolýsēis, ouk eî phílos toû Kaísaros: pâs ho basiléa heautòn poiō̂n antilégei tō̂i Kaísari.

13
‘Ο οὖν Πιλᾶτος ἀκούσας τῶν λόγων τούτων ἤγαγεν ἔξω τὸν ’Ιησοῦν, καὶ ἐκάθισεν ἐπὶ βήματος εἰς τόπον λεγόμενον Λιθόστρωτον, ‘Εβραϊστὶ δὲ Γαββαθα.

‘O oûn Pilâtos akoúsas tō̂n lógōn toútōn ḗgagen éxō tòn ’Iēsoûn, kaì ekáthisen epì bḗmatos eis tópon legómenon Lithóstrōton, ‘Ebraïstì dè Gabbatha.

14
ἦν δὲ παρασκευὴ τοῦ πάσχα, ὥρα ἦν ὡς ἕκτη. καὶ λέγει τοῖς ’Ιουδαίοις, ῎Ιδε ὁ βασιλεὺς ὑμῶν.

ē̂n dè paraskeuḕ toû páscha, hṓra ē̂n hōs héktē. kaì légei toîs ’Ioudaíois, ῎Ide ho basileùs hymō̂n.

15
ἐκραύγασαν οὖν ἐκεῖνοι, ῏Αρον ἆρον, σταύρωσον αὐτόν. λέγει αὐτοῖς ὁ Πιλᾶτος, Τὸν βασιλέα ὑμῶν σταυρώσω; ἀπεκρίθησαν οἱ ἀρχιερεῖς, Οὐκ ἔχομεν βασιλέα εἰ μὴ Καίσαρα.

ekraúgasan oûn ekeînoi, ᾿̂Aron âron, staúrōson autón. légei autoîs ho Pilâtos, Tòn basiléa hymō̂n staurṓsō? apekríthēsan hoi archiereîs, Ouk échomen basiléa ei mḕ Kaísara.

16
τότε οὖν παρέδωκεν αὐτὸν αὐτοῖς ἵνα σταυρωθῇ. Παρέλαβον οὖν τὸν ’Ιησοῦν·

tóte oûn parédōken autòn autoîs hína staurōthē̂i. Parélabon oûn tòn ’Iēsoûn:

17
καὶ βαστάζων αὑτῷ τὸν σταυρὸν ἐξῆλθεν εἰς τὸν λεγόμενον Κρανίου Τόπον, ὃ λέγεται ‘Εβραϊστὶ Γολγοθᾶ,

kaì bastázōn hautō̂i tòn stauròn exē̂lthen eis tòn legómenon Kraníou Tópon, hò légetai ‘Ebraïstì Golgothâ,

18
ὅπου αὐτὸν ἐσταύρωσαν, καὶ μετ’ αὐτοῦ ἄλλους δύο ἐντεῦθεν καὶ ἐντεῦθεν, μέσον δὲ τὸν ’Ιησοῦν.

hópou autòn estaúrōsan, kaì met’ autoû állous dýo enteûthen kaì enteûthen, méson dè tòn ’Iēsoûn.

19
ἔγραψεν δὲ καὶ τίτλον ὁ Πιλᾶτος καὶ ἔθηκεν ἐπὶ τοῦ σταυροῦ· ἦν δὲ γεγραμμένον, ’Ιησοῦς ὁ Ναζωραῖος ὁ βασιλεὺς τῶν ’Ιουδαίων.

égrapsen dè kaì títlon ho Pilâtos kaì éthēken epì toû stauroû: ē̂n dè gegramménon, ’Iēsoûs ho Nazōraîos ho basileùs tō̂n ’Ioudaíōn.

20
τοῦτον οὖν τὸν τίτλον πολλοὶ ἀνέγνωσαν τῶν ’Ιουδαίων, ὅτι ἐγγὺς ἦν ὁ τόπος τῆς πόλεως ὅπου ἐσταυρώθη ὁ ’Ιησοῦς· καὶ ἦν γεγραμμένον ‘Εβραϊστί, ‘Ρωμαϊστί, ‘Ελληνιστί.

toûton oûn tòn títlon polloì anégnōsan tō̂n ’Ioudaíōn, hóti engỳs ē̂n ho tópos tē̂s póleōs hópou estaurṓthē ho ’Iēsoûs: kaì ē̂n gegramménon ‘Ebraïstí, ‘Rōmaïstí, ‘Ellēnistí.

21
ἔλεγον οὖν τῷ Πιλάτῳ οἱ ἀρχιερεῖς τῶν ’Ιουδαίων, Μὴ γράφε, ‘Ο βασιλεὺς τῶν ’Ιουδαίων, ἀλλ’ ὅτι ἐκεῖνος εἶπεν, Βασιλεύς εἰμι τῶν ’Ιουδαίων.

élegon oûn tō̂i Pilátōi hoi archiereîs tō̂n ’Ioudaíōn, Mḕ gráphe, ‘O basileùs tō̂n ’Ioudaíōn, all’ hóti ekeînos eîpen, Basileús eimi tō̂n ’Ioudaíōn.

22
ἀπεκρίθη ὁ Πιλᾶτος, ῝Ο γέγραφα, γέγραφα.

apekríthē ho Pilâtos, ῝O gégrapha, gégrapha.

23
Οἱ οὖν στρατιῶται ὅτε ἐσταύρωσαν τὸν ’Ιησοῦν ἔλαβον τὰ ἱμάτια αὐτοῦ καὶ ἐποίησαν τέσσαρα μέρη, ἑκάστῳ στρατιώτῃ μέρος, καὶ τὸν χιτῶνα. ἦν δὲ ὁ χιτὼν ἄραφος, ἐκ τῶν ἄνωθεν ὑφαντὸς δι’ ὅλου.

Hoi oûn stratiō̂tai hóte estaúrōsan tòn ’Iēsoûn élabon tà himátia autoû kaì epoíēsan téssara mérē, hekástōi stratiṓtēi méros, kaì tòn chitō̂na. ē̂n dè ho chitṑn áraphos, ek tō̂n ánōthen hyphantòs di’ hólou.

24
εἶπαν οὖν πρὸς ἀλλήλους, Μὴ σχίσωμεν αὐτόν, ἀλλὰ λάχωμεν περὶ αὐτοῦ τίνος ἔσται· ἵνα ἡ γραφὴ πληρωθῇ ἡ λέγουσα, Διεμερίσαντο τὰ ἱμάτιά μου ἑαυτοῖς καὶ ἐπὶ τὸν ἱματισμόν μου ἔβαλον κλῆρον. Οἱ μὲν οὖν στρατιῶται ταῦτα ἐποίησαν.

eîpan oûn pròs allḗlous, Mḕ schísōmen autón, allà láchōmen perì autoû tínos éstai: hína hē graphḕ plērōthē̂i hē légousa, Diemerísanto tà himátiá mou heautoîs kaì epì tòn himatismón mou ébalon klē̂ron. Hoi mèn oûn stratiō̂tai taûta epoíēsan.

25
εἱστήκεισαν δὲ παρὰ τῷ σταυρῷ τοῦ ’Ιησοῦ ἡ μήτηρ αὐτοῦ καὶ ἡ ἀδελφὴ τῆς μητρὸς αὐτοῦ, Μαρία ἡ τοῦ Κλωπᾶ καὶ Μαρία ἡ Μαγδαληνή.

heistḗkeisan dè parà tō̂i staurō̂i toû ’Iēsoû hē mḗtēr autoû kaì hē adelphḕ tē̂s mētròs autoû, María hē toû Klōpâ kaì María hē Magdalēnḗ.

26
’Ιησοῦς οὖν ἰδὼν τὴν μητέρα καὶ τὸν μαθητὴν παρεστῶτα ὃν ἠγάπα, λέγει τῇ μητρί, Γύναι, ἴδε ὁ υἱός σου.

’Iēsoûs oûn idṑn tḕn mētéra kaì tòn mathētḕn parestō̂ta hòn ēgápa, légei tē̂i mētrí, Gýnai, íde ho hyiós sou.

27
εἶτα λέγει τῷ μαθητῇ, ῎Ιδε ἡ μήτηρ σου. καὶ ἀπ’ ἐκείνης τῆς ὥρας ἔλαβεν αὐτὴν ὁ μαθητὴς εἰς τὰ ἴδια.

eîta légei tō̂i mathētē̂i, ῎Ide hē mḗtēr sou. kaì ap’ ekeínēs tē̂s hṓras élaben autḕn ho mathētḕs eis tà ídia.

28
Μετὰ τοῦτο εἰδὼς ὁ ’Ιησοῦς ὅτι ἤδη πάντα τετέλεσται, ἵνα τελειωθῇ ἡ γραφή, λέγει, Διψῶ.

Metà toûto eidṑs ho ’Iēsoûs hóti ḗdē pánta tetélestai, hína teleiōthē̂i hē graphḗ, légei, Dipsō̂.

29
σκεῦος ἔκειτο ὄξους μεστόν· σπόγγον οὖν μεστὸν τοῦ ὄξους ὑσσώπῳ περιθέντες προσήνεγκαν αὐτοῦ τῷ στόματι.

skeûos ékeito óxous mestón: spóngon oûn mestòn toû óxous hyssṓpōi perithéntes prosḗnenkan autoû tō̂i stómati.

30
ὅτε οὖν ἔλαβεν τὸ ὄξος [ὁ] ’Ιησοῦς εἶπεν, Τετέλεσται· καὶ κλίνας τὴν κεφαλὴν παρέδωκεν τὸ πνεῦμα.

hóte oûn élaben tò óxos [ho] ’Iēsoûs eîpen, Tetélestai: kaì klínas tḕn kephalḕn parédōken tò pneûma.

31
Οἱ οὖν ’Ιουδαῖοι, ἐπεὶ παρασκευὴ ἦν, ἵνα μὴ μείνῃ ἐπὶ τοῦ σταυροῦ τὰ σώματα ἐν τῷ σαββάτῳ, ἦν γὰρ μεγάλη ἡ ἡμέρα ἐκείνου τοῦ σαββάτου, ἠρώτησαν τὸν Πιλᾶτον ἵνα κατεαγῶσιν αὐτῶν τὰ σκέλη καὶ ἀρθῶσιν.

Hoi oûn ’Ioudaîoi, epeì paraskeuḕ ē̂n, hína mḕ meínēi epì toû stauroû tà sṓmata en tō̂i sabbátōi, ē̂n gàr megálē hē hēméra ekeínou toû sabbátou, ērṓtēsan tòn Pilâton hína kateagō̂sin autō̂n tà skélē kaì arthō̂sin.

32
ἦλθον οὖν οἱ στρατιῶται, καὶ τοῦ μὲν πρώτου κατέαξαν τὰ σκέλη καὶ τοῦ ἄλλου τοῦ συσταυρωθέντος αὐτῷ·

ē̂lthon oûn hoi stratiō̂tai, kaì toû mèn prṓtou katéaxan tà skélē kaì toû állou toû systaurōthéntos autō̂i:

33
ἐπὶ δὲ τὸν ’Ιησοῦν ἐλθόντες, ὡς εἶδον ἤδη αὐτὸν τεθνηκότα, οὐ κατέαξαν αὐτοῦ τὰ σκέλη,

epì dè tòn ’Iēsoûn elthóntes, hōs eîdon ḗdē autòn tethnēkóta, ou katéaxan autoû tà skélē,

34
ἀλλ’ εἷς τῶν στρατιωτῶν λόγχῃ αὐτοῦ τὴν πλευρὰν ἔνυξεν, καὶ ἐξῆλθεν εὐθὺς αἷμα καὶ ὕδωρ.

all’ heîs tō̂n stratiōtō̂n lónchēi autoû tḕn pleuràn ényxen, kaì exē̂lthen euthỳs haîma kaì hýdōr.

35
καὶ ὁ ἑωρακὼς μεμαρτύρηκεν, καὶ ἀληθινὴ αὐτοῦ ἐστιν ἡ μαρτυρία, καὶ ἐκεῖνος οἶδεν ὅτι ἀληθῆ λέγει, ἵνα καὶ ὑμεῖς πιστεύσητε.

kaì ho heōrakṑs memartýrēken, kaì alēthinḕ autoû estin hē martyría, kaì ekeînos oîden hóti alēthē̂ légei, hína kaì hymeîs pisteúsēte.

36
ἐγένετο γὰρ ταῦτα ἵνα ἡ γραφὴ πληρωθῇ, ’Οστοῦν οὐ συντριβήσεται αὐτοῦ.

egéneto gàr taûta hína hē graphḕ plērōthē̂i, ’Ostoûn ou syntribḗsetai autoû.

37
καὶ πάλιν ἑτέρα γραφὴ λέγει, ῎Οψονται εἰς ὃν ἐξεκέντησαν.

kaì pálin hetéra graphḕ légei, ῎Opsontai eis hòn exekéntēsan.

38
Μετὰ δὲ ταῦτα ἠρώτησεν τὸν Πιλᾶτον ’Ιωσὴφ ὁ ἀπὸ ‘Αριμαθαίας, ὢν μαθητὴς τοῦ ’Ιησοῦ κεκρυμμένος δὲ διὰ τὸν φόβον τῶν ’Ιουδαίων, ἵνα ἄρῃ τὸ σῶμα τοῦ ’Ιησοῦ· καὶ ἐπέτρεψεν ὁ Πιλᾶτος. ἦλθεν οὖν καὶ ἦρεν τὸ σῶμα αὐτοῦ.

Metà dè taûta ērṓtēsen tòn Pilâton ’Iōsḕph ho apò ‘Arimathaías, ṑn mathētḕs toû ’Iēsoû kekrymménos dè dià tòn phóbon tō̂n ’Ioudaíōn, hína árēi tò sō̂ma toû ’Iēsoû: kaì epétrepsen ho Pilâtos. ē̂lthen oûn kaì ē̂ren tò sō̂ma autoû.

39
ἦλθεν δὲ καὶ Νικόδημος, ὁ ἐλθὼν πρὸς αὐτὸν νυκτὸς τὸ πρῶτον, φέρων μίγμα σμύρνης καὶ ἀλόης ὡς λίτρας ἑκατόν.

ē̂lthen dè kaì Nikódēmos, ho elthṑn pròs autòn nyktòs tò prō̂ton, phérōn mígma smýrnēs kaì alóēs hōs lítras hekatón.

40
ἔλαβον οὖν τὸ σῶμα τοῦ ’Ιησοῦ καὶ ἔδησαν αὐτὸ ὀθονίοις μετὰ τῶν ἀρωμάτων, καθὼς ἔθος ἐστὶν τοῖς ’Ιουδαίοις ἐνταφιάζειν.

élabon oûn tò sō̂ma toû ’Iēsoû kaì édēsan autò othoníois metà tō̂n arōmátōn, kathṑs éthos estìn toîs ’Ioudaíois entaphiázein.

41
ἦν δὲ ἐν τῷ τόπῳ ὅπου ἐσταυρώθη κῆπος, καὶ ἐν τῷ κήπῳ μνημεῖον καινὸν ἐν ᾧ οὐδέπω οὐδεὶς ἦν τεθειμένος·

ē̂n dè en tō̂i tópōi hópou estaurṓthē kē̂pos, kaì en tō̂i kḗpōi mnēmeîon kainòn en hō̂i oudépō oudeìs ē̂n tetheiménos:

42
ἐκεῖ οὖν διὰ τὴν παρασκευὴν τῶν ’Ιουδαίων, ὅτι ἐγγὺς ἦν τὸ μνημεῖον, ἔθηκαν τὸν ’Ιησοῦν.

ekeî oûn dià tḕn paraskeuḕn tō̂n ’Ioudaíōn, hóti engỳs ē̂n tò mnēmeîon, éthēkan tòn ’Iēsoûn.