Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Jean 4

New Testament
Chapter
Verses
1
‘Ως οὖν ἔγνω ὁ ’Ιησοῦς ὅτι ἤκουσαν οἱ Φαρισαῖοι ὅτι ’Ιησοῦς πλείονας μαθητὰς ποιεῖ καὶ βαπτίζει ἢ ’Ιωάννης

‘Ōs oûn égnō ho ’Iēsoûs hóti ḗkousan hoi Pharisaîoi hóti ’Iēsoûs pleíonas mathētàs poieî kaì baptízei ḕ ’Iōánnēs

2
– καίτοι γε ’Ιησοῦς αὐτὸς οὐκ ἐβάπτιζεν ἀλλ’ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ –

– kaítoi ge ’Iēsoûs autòs ouk ebáptizen all’ hoi mathētaì autoû –

3
ἀφῆκεν τὴν ’Ιουδαίαν καὶ ἀπῆλθεν πάλιν εἰς τὴν Γαλιλαίαν.

aphē̂ken tḕn ’Ioudaían kaì apē̂lthen pálin eis tḕn Galilaían.

4
ἔδει δὲ αὐτὸν διέρχεσθαι διὰ τῆς Σαμαρείας.

édei dè autòn diérchesthai dià tē̂s Samareías.

5
ἔρχεται οὖν εἰς πόλιν τῆς Σαμαρείας λεγομένην Συχὰρ πλησίον τοῦ χωρίου ὃ ἔδωκεν ’Ιακὼβ [τῷ] ’Ιωσὴφ τῷ υἱῷ αὐτοῦ·

érchetai oûn eis pólin tē̂s Samareías legoménēn Sychàr plēsíon toû chōríou hò édōken ’Iakṑb [tō̂i] ’Iōsḕph tō̂i hyiō̂i autoû:

6
ἦν δὲ ἐκεῖ πηγὴ τοῦ ’Ιακώβ. ὁ οὖν ’Ιησοῦς κεκοπιακὼς ἐκ τῆς ὁδοιπορίας ἐκαθέζετο οὕτως ἐπὶ τῇ πηγῇ· ὥρα ἦν ὡς ἕκτη.

ē̂n dè ekeî pēgḕ toû ’Iakṓb. ho oûn ’Iēsoûs kekopiakṑs ek tē̂s hodoiporías ekathézeto hoútōs epì tē̂i pēgē̂i: hṓra ē̂n hōs héktē.

7
῎Ερχεται γυνὴ ἐκ τῆς Σαμαρείας ἀντλῆσαι ὕδωρ. λέγει αὐτῇ ὁ ’Ιησοῦς, Δός μοι πεῖν·

῎Erchetai gynḕ ek tē̂s Samareías antlē̂sai hýdōr. légei autē̂i ho ’Iēsoûs, Dós moi peîn:

8
οἱ γὰρ μαθηταὶ αὐτοῦ ἀπεληλύθεισαν εἰς τὴν πόλιν, ἵνα τροφὰς ἀγοράσωσιν.

hoi gàr mathētaì autoû apelēlýtheisan eis tḕn pólin, hína trophàs agorásōsin.

9
λέγει οὖν αὐτῷ ἡ γυνὴ ἡ Σαμαρῖτις, Πῶς σὺ ’Ιουδαῖος ὢν παρ’ ἐμοῦ πεῖν αἰτεῖς γυναικὸς Σαμαρίτιδος οὔσης; (οὐ γὰρ συγχρῶνται ’Ιουδαῖοι Σαμαρίταις.)

légei oûn autō̂i hē gynḕ hē Samarîtis, Pō̂s sỳ ’Ioudaîos ṑn par’ emoû peîn aiteîs gynaikòs Samarítidos oúsēs? (ou gàr synchrō̂ntai ’Ioudaîoi Samarítais.)

10
ἀπεκρίθη ’Ιησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῇ, Εἰ ᾔδεις τὴν δωρεὰν τοῦ θεοῦ καὶ τίς ἐστιν ὁ λέγων σοι, Δός μοι πεῖν, σὺ ἂν ᾔτησας αὐτὸν καὶ ἔδωκεν ἄν σοι ὕδωρ ζῶν.

apekríthē ’Iēsoûs kaì eîpen autē̂i, Ei ḗideis tḕn dōreàn toû theoû kaì tís estin ho légōn soi, Dós moi peîn, sỳ àn ḗitēsas autòn kaì édōken án soi hýdōr zō̂n.

11
λέγει αὐτῷ ἡ γυνή, Κύριε, οὔτε ἄντλημα ἔχεις καὶ τὸ φρέαρ ἐστὶν βαθύ· πόθεν οὖν ἔχεις τὸ ὕδωρ τὸ ζῶν;

légei autō̂i hē gynḗ, Kýrie, oúte ántlēma écheis kaì tò phréar estìn bathý: póthen oûn écheis tò hýdōr tò zō̂n?

12
μὴ σὺ μείζων εἶ τοῦ πατρὸς ἡμῶν ’Ιακώβ, ὃς ἔδωκεν ἡμῖν τὸ φρέαρ καὶ αὐτὸς ἐξ αὐτοῦ ἔπιεν καὶ οἱ υἱοὶ αὐτοῦ καὶ τὰ θρέμματα αὐτοῦ;

mḕ sỳ meízōn eî toû patròs hēmō̂n ’Iakṓb, hòs édōken hēmîn tò phréar kaì autòs ex autoû épien kaì hoi hyioì autoû kaì tà thrémmata autoû?

13
ἀπεκρίθη ’Ιησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῇ, Πᾶς ὁ πίνων ἐκ τοῦ ὕδατος τούτου διψήσει πάλιν·

apekríthē ’Iēsoûs kaì eîpen autē̂i, Pâs ho pínōn ek toû hýdatos toútou dipsḗsei pálin:

14
ὃς δ’ ἂν πίῃ ἐκ τοῦ ὕδατος οὗ ἐγὼ δώσω αὐτῷ, οὐ μὴ διψήσει εἰς τὸν αἰῶνα, ἀλλὰ τὸ ὕδωρ ὃ δώσω αὐτῷ γενήσεται ἐν αὐτῷ πηγὴ ὕδατος ἁλλομένου εἰς ζωὴν αἰώνιον.

hòs d’ àn píēi ek toû hýdatos hoû egṑ dṓsō autō̂i, ou mḕ dipsḗsei eis tòn aiō̂na, allà tò hýdōr hò dṓsō autō̂i genḗsetai en autō̂i pēgḕ hýdatos halloménou eis zōḕn aiṓnion.

15
λέγει πρὸς αὐτὸν ἡ γυνή, Κύριε, δός μοι τοῦτο τὸ ὕδωρ, ἵνα μὴ διψῶ μηδὲ διέρχωμαι ἐνθάδε ἀντλεῖν.

légei pròs autòn hē gynḗ, Kýrie, dós moi toûto tò hýdōr, hína mḕ dipsō̂ mēdè diérchōmai entháde antleîn.

16
Λέγει αὐτῇ, ῞Υπαγε φώνησον τὸν ἄνδρα σου καὶ ἐλθὲ ἐνθάδε.

Légei autē̂i, ῞Ypage phṓnēson tòn ándra sou kaì elthè entháde.

17
ἀπεκρίθη ἡ γυνὴ καὶ εἶπεν αὐτῷ, Οὐκ ἔχω ἄνδρα. λέγει αὐτῇ ὁ ’Ιησοῦς, Καλῶς εἶπες ὅτι ῎Ανδρα οὐκ ἔχω·

apekríthē hē gynḕ kaì eîpen autō̂i, Ouk échō ándra. légei autē̂i ho ’Iēsoûs, Kalō̂s eîpes hóti ῎Andra ouk échō:

18
πέντε γὰρ ἄνδρας ἔσχες, καὶ νῦν ὃν ἔχεις οὐκ ἔστιν σου ἀνήρ· τοῦτο ἀληθὲς εἴρηκας.

pénte gàr ándras ésches, kaì nŷn hòn écheis ouk éstin sou anḗr: toûto alēthès eírēkas.

19
λέγει αὐτῷ ἡ γυνή, Κύριε, θεωρῶ ὅτι προφήτης εἶ σύ.

légei autō̂i hē gynḗ, Kýrie, theōrō̂ hóti prophḗtēs eî sý.

20
οἱ πατέρες ἡμῶν ἐν τῷ ὄρει τούτῳ προσεκύνησαν· καὶ ὑμεῖς λέγετε ὅτι ἐν ‘Ιεροσολύμοις ἐστὶν ὁ τόπος ὅπου προσκυνεῖν δεῖ.

hoi patéres hēmō̂n en tō̂i órei toútōi prosekýnēsan: kaì hymeîs légete hóti en ‘Ierosolýmois estìn ho tópos hópou proskyneîn deî.

21
λέγει αὐτῇ ὁ ’Ιησοῦς, Πίστευέ μοι, γύναι, ὅτι ἔρχεται ὥρα ὅτε οὔτε ἐν τῷ ὄρει τούτῳ οὔτε ἐν ‘Ιεροσολύμοις προσκυνήσετε τῷ πατρί.

légei autē̂i ho ’Iēsoûs, Písteué moi, gýnai, hóti érchetai hṓra hóte oúte en tō̂i órei toútōi oúte en ‘Ierosolýmois proskynḗsete tō̂i patrí.

22
ὑμεῖς προσκυνεῖτε ὃ οὐκ οἴδατε· ἡμεῖς προσκυνοῦμεν ὃ οἴδαμεν, ὅτι ἡ σωτηρία ἐκ τῶν ’Ιουδαίων ἐστίν.

hymeîs proskyneîte hò ouk oídate: hēmeîs proskynoûmen hò oídamen, hóti hē sōtēría ek tō̂n ’Ioudaíōn estín.

23
ἀλλὰ ἔρχεται ὥρα, καὶ νῦν ἐστιν, ὅτε οἱ ἀληθινοὶ προσκυνηταὶ προσκυνήσουσιν τῷ πατρὶ ἐν πνεύματι καὶ ἀληθείᾳ· καὶ γὰρ ὁ πατὴρ τοιούτους ζητεῖ τοὺς προσκυνοῦντας αὐτόν.

allà érchetai hṓra, kaì nŷn estin, hóte hoi alēthinoì proskynētaì proskynḗsousin tō̂i patrì en pneúmati kaì alētheíāi: kaì gàr ho patḕr toioútous zēteî toùs proskynoûntas autón.

24
πνεῦμα ὁ θεός, καὶ τοὺς προσκυνοῦντας αὐτὸν ἐν πνεύματι καὶ ἀληθείᾳ δεῖ προσκυνεῖν.

pneûma ho theós, kaì toùs proskynoûntas autòn en pneúmati kaì alētheíāi deî proskyneîn.

25
λέγει αὐτῷ ἡ γυνή, Οἶδα ὅτι Μεσσίας ἔρχεται, ὁ λεγόμενος Χριστός· ὅταν ἔλθῃ ἐκεῖνος, ἀναγγελεῖ ἡμῖν ἅπαντα.

légei autō̂i hē gynḗ, Oîda hóti Messías érchetai, ho legómenos Christós: hótan élthēi ekeînos, anangeleî hēmîn hápanta.

26
λέγει αὐτῇ ὁ ’Ιησοῦς, ’Εγώ εἰμι, ὁ λαλῶν σοι.

légei autē̂i ho ’Iēsoûs, ’Egṓ eimi, ho lalō̂n soi.

27
Καὶ ἐπὶ τούτῳ ἦλθαν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, καὶ ἐθαύμαζον ὅτι μετὰ γυναικὸς ἐλάλει· οὐδεὶς μέντοι εἶπεν, Τί ζητεῖς; ἤ, Τί λαλεῖς μετ’ αὐτῆς;

Kaì epì toútōi ē̂lthan hoi mathētaì autoû, kaì ethaúmazon hóti metà gynaikòs elálei: oudeìs méntoi eîpen, Tí zēteîs? ḗ, Tí laleîs met’ autē̂s?

28
ἀφῆκεν οὖν τὴν ὑδρίαν αὐτῆς ἡ γυνὴ καὶ ἀπῆλθεν εἰς τὴν πόλιν καὶ λέγει τοῖς ἀνθρώποις,

aphē̂ken oûn tḕn hydrían autē̂s hē gynḕ kaì apē̂lthen eis tḕn pólin kaì légei toîs anthrṓpois,

29
Δεῦτε ἴδετε ἄνθρωπον ὃς εἶπέν μοι πάντα ὅσα ἐποίησα· μήτι οὗτός ἐστιν ὁ Χριστός;

Deûte ídete ánthrōpon hòs eîpén moi pánta hósa epoíēsa: mḗti hoûtós estin ho Christós?

30
ἐξῆλθον ἐκ τῆς πόλεως καὶ ἤρχοντο πρὸς αὐτόν.

exē̂lthon ek tē̂s póleōs kaì ḗrchonto pròs autón.

31
’Εν τῷ μεταξὺ ἠρώτων αὐτὸν οἱ μαθηταὶ λέγοντες, ‘Ραββί, φάγε.

’En tō̂i metaxỳ ērṓtōn autòn hoi mathētaì légontes, ‘Rabbí, pháge.

32
ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς, ’Εγὼ βρῶσιν ἔχω φαγεῖν ἣν ὑμεῖς οὐκ οἴδατε.

ho dè eîpen autoîs, ’Egṑ brō̂sin échō phageîn hḕn hymeîs ouk oídate.

33
ἔλεγον οὖν οἱ μαθηταὶ πρὸς ἀλλήλους, Μή τις ἤνεγκεν αὐτῷ φαγεῖν;

élegon oûn hoi mathētaì pròs allḗlous, Mḗ tis ḗnenken autō̂i phageîn?

34
λέγει αὐτοῖς ὁ ’Ιησοῦς, ’Εμὸν βρῶμά ἐστιν ἵνα ποιήσω τὸ θέλημα τοῦ πέμψαντός με καὶ τελειώσω αὐτοῦ τὸ ἔργον.

légei autoîs ho ’Iēsoûs, ’Emòn brō̂má estin hína poiḗsō tò thélēma toû pémpsantós me kaì teleiṓsō autoû tò érgon.

35
οὐχ ὑμεῖς λέγετε ὅτι ῎Ετι τετράμηνός ἐστιν καὶ ὁ θερισμὸς ἔρχεται; ἰδοὺ λέγω ὑμῖν, ἐπάρατε τοὺς ὀφθαλμοὺς ὑμῶν καὶ θεάσασθε τὰς χώρας ὅτι λευκαί εἰσιν πρὸς θερισμόν. Ἤδη

ouch hymeîs légete hóti ῎Eti tetrámēnós estin kaì ho therismòs érchetai? idoù légō hymîn, epárate toùs ophthalmoùs hymō̂n kaì theásasthe tàs chṓras hóti leukaí eisin pròs therismón. Ḗdē

36
ὁ θερίζων μισθὸν λαμβάνει καὶ συνάγει καρπὸν εἰς ζωὴν αἰώνιον, ἵνα ὁ σπείρων ὁμοῦ χαίρῃ καὶ ὁ θερίζων.

ho therízōn misthòn lambánei kaì synágei karpòn eis zōḕn aiṓnion, hína ho speírōn homoû chaírēi kaì ho therízōn.

37
ἐν γὰρ τούτῳ ὁ λόγος ἐστὶν ἀληθινὸς ὅτι ῎Αλλος ἐστὶν ὁ σπείρων καὶ ἄλλος ὁ θερίζων.

en gàr toútōi ho lógos estìn alēthinòs hóti ῎Allos estìn ho speírōn kaì állos ho therízōn.

38
ἐγὼ ἀπέστειλα ὑμᾶς θερίζειν ὃ οὐχ ὑμεῖς κεκοπιάκατε· ἄλλοι κεκοπιάκασιν, καὶ ὑμεῖς εἰς τὸν κόπον αὐτῶν εἰσεληλύθατε.

egṑ apésteila hymâs therízein hò ouch hymeîs kekopiákate: álloi kekopiákasin, kaì hymeîs eis tòn kópon autō̂n eiselēlýthate.

39
’Εκ δὲ τῆς πόλεως ἐκείνης πολλοὶ ἐπίστευσαν εἰς αὐτὸν τῶν Σαμαριτῶν διὰ τὸν λόγον τῆς γυναικὸς μαρτυρούσης ὅτι Εἶπέν μοι πάντα ὅσα ἐποίησα.

’Ek dè tē̂s póleōs ekeínēs polloì epísteusan eis autòn tō̂n Samaritō̂n dià tòn lógon tē̂s gynaikòs martyroúsēs hóti Eîpén moi pánta hósa epoíēsa.

40
ὡς οὖν ἦλθον πρὸς αὐτὸν οἱ Σαμαρῖται, ἠρώτων αὐτὸν μεῖναι παρ’ αὐτοῖς· καὶ ἔμεινεν ἐκεῖ δύο ἡμέρας.

hōs oûn ē̂lthon pròs autòn hoi Samarîtai, ērṓtōn autòn meînai par’ autoîs: kaì émeinen ekeî dýo hēméras.

41
καὶ πολλῷ πλείους ἐπίστευσαν διὰ τὸν λόγον αὐτοῦ,

kaì pollō̂i pleíous epísteusan dià tòn lógon autoû,

42
τῇ τε γυναικὶ ἔλεγον ὅτι Οὐκέτι διὰ τὴν σὴν λαλιὰν πιστεύομεν· αὐτοὶ γὰρ ἀκηκόαμεν, καὶ οἴδαμεν ὅτι οὗτός ἐστιν ἀληθῶς ὁ σωτὴρ τοῦ κόσμου.

tē̂i te gynaikì élegon hóti Oukéti dià tḕn sḕn laliàn pisteúomen: autoì gàr akēkóamen, kaì oídamen hóti hoûtós estin alēthō̂s ho sōtḕr toû kósmou.

43
Μετὰ δὲ τὰς δύο ἡμέρας ἐξῆλθεν ἐκεῖθεν εἰς τὴν Γαλιλαίαν·

Metà dè tàs dýo hēméras exē̂lthen ekeîthen eis tḕn Galilaían:

44
αὐτὸς γὰρ ’Ιησοῦς ἐμαρτύρησεν ὅτι προφήτης ἐν τῇ ἰδίᾳ πατρίδι τιμὴν οὐκ ἔχει.

autòs gàr ’Iēsoûs emartýrēsen hóti prophḗtēs en tē̂i idíāi patrídi timḕn ouk échei.

45
ὅτε οὖν ἦλθεν εἰς τὴν Γαλιλαίαν, ἐδέξαντο αὐτὸν οἱ Γαλιλαῖοι, πάντα ἑωρακότες ὅσα ἐποίησεν ἐν ‘Ιεροσολύμοις ἐν τῇ ἑορτῇ, καὶ αὐτοὶ γὰρ ἦλθον εἰς τὴν ἑορτήν.

hóte oûn ē̂lthen eis tḕn Galilaían, edéxanto autòn hoi Galilaîoi, pánta heōrakótes hósa epoíēsen en ‘Ierosolýmois en tē̂i heortē̂i, kaì autoì gàr ē̂lthon eis tḕn heortḗn.

46
῏Ηλθεν οὖν πάλιν εἰς τὴν Κανὰ τῆς Γαλιλαίας, ὅπου ἐποίησεν τὸ ὕδωρ οἶνον. καὶ ἦν τις βασιλικὸς οὗ ὁ υἱὸς ἠσθένει ἐν Καφαρναούμ·

᾿̂Ēlthen oûn pálin eis tḕn Kanà tē̂s Galilaías, hópou epoíēsen tò hýdōr oînon. kaì ē̂n tis basilikòs hoû ho hyiòs ēsthénei en Kapharnaoúm:

47
οὗτος ἀκούσας ὅτι ’Ιησοῦς ἥκει ἐκ τῆς ’Ιουδαίας εἰς τὴν Γαλιλαίαν ἀπῆλθεν πρὸς αὐτὸν καὶ ἠρώτα ἵνα καταβῇ καὶ ἰάσηται αὐτοῦ τὸν υἱόν, ἤμελλεν γὰρ ἀποθνῄσκειν.

hoûtos akoúsas hóti ’Iēsoûs hḗkei ek tē̂s ’Ioudaías eis tḕn Galilaían apē̂lthen pròs autòn kaì ērṓta hína katabē̂i kaì iásētai autoû tòn hyión, ḗmellen gàr apothnḗiskein.

48
εἶπεν οὖν ὁ ’Ιησοῦς πρὸς αὐτόν, ’Εὰν μὴ σημεῖα καὶ τέρατα ἴδητε, οὐ μὴ πιστεύσητε.

eîpen oûn ho ’Iēsoûs pròs autón, ’Eàn mḕ sēmeîa kaì térata ídēte, ou mḕ pisteúsēte.

49
λέγει πρὸς αὐτὸν ὁ βασιλικός, Κύριε, κατάβηθι πρὶν ἀποθανεῖν τὸ παιδίον μου.

légei pròs autòn ho basilikós, Kýrie, katábēthi prìn apothaneîn tò paidíon mou.

50
λέγει αὐτῷ ὁ ’Ιησοῦς, Πορεύου· ὁ υἱός σου ζῇ. ἐπίστευσεν ὁ ἄνθρωπος τῷ λόγῳ ὃν εἶπεν αὐτῷ ὁ ’Ιησοῦς καὶ ἐπορεύετο.

légei autō̂i ho ’Iēsoûs, Poreúou: ho hyiós sou zē̂i. epísteusen ho ánthrōpos tō̂i lógōi hòn eîpen autō̂i ho ’Iēsoûs kaì eporeúeto.

51
ἤδη δὲ αὐτοῦ καταβαίνοντος οἱ δοῦλοι αὐτοῦ ὑπήντησαν αὐτῷ λέγοντες ὅτι ὁ παῖς αὐτοῦ ζῇ.

ḗdē dè autoû katabaínontos hoi doûloi autoû hypḗntēsan autō̂i légontes hóti ho paîs autoû zē̂i.

52
ἐπύθετο οὖν τὴν ὥραν παρ’ αὐτῶν ἐν ᾗ κομψότερον ἔσχεν· εἶπαν οὖν αὐτῷ ὅτι ’Εχθὲς ὥραν ἑβδόμην ἀφῆκεν αὐτὸν ὁ πυρετός.

epýtheto oûn tḕn hṓran par’ autō̂n en hē̂i kompsóteron éschen: eîpan oûn autō̂i hóti ’Echthès hṓran hebdómēn aphē̂ken autòn ho pyretós.

53
ἔγνω οὖν ὁ πατὴρ ὅτι ἐν ἐκείνῃ τῇ ὥρᾳ ἐν ᾗ εἶπεν αὐτῷ ὁ ’Ιησοῦς, ‘Ο υἱός σου ζῇ, καὶ ἐπίστευσεν αὐτὸς καὶ ἡ οἰκία αὐτοῦ ὅλη.

égnō oûn ho patḕr hóti en ekeínēi tē̂i hṓrāi en hē̂i eîpen autō̂i ho ’Iēsoûs, ‘O hyiós sou zē̂i, kaì epísteusen autòs kaì hē oikía autoû hólē.

54
Τοῦτο [δὲ] πάλιν δεύτερον σημεῖον ἐποίησεν ὁ ’Ιησοῦς ἐλθὼν ἐκ τῆς ’Ιουδαίας εἰς τὴν Γαλιλαίαν.

Toûto [dè] pálin deúteron sēmeîon epoíēsen ho ’Iēsoûs elthṑn ek tē̂s ’Ioudaías eis tḕn Galilaían.