Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Jean 7:49

New Testament
Chapter
Verses
1
Καὶ μετὰ ταῦτα περιεπάτει ὁ ’Ιησοῦς ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ· οὐ γὰρ ἤθελεν ἐν τῇ ’Ιουδαίᾳ περιπατεῖν, ὅτι ἐζήτουν αὐτὸν οἱ ’Ιουδαῖοι ἀποκτεῖναι.

Kaì metà taûta periepátei ho ’Iēsoûs en tē̂i Galilaíāi: ou gàr ḗthelen en tē̂i ’Ioudaíāi peripateîn, hóti ezḗtoun autòn hoi ’Ioudaîoi apokteînai.

2
ἦν δὲ ἐγγὺς ἡ ἑορτὴ τῶν ’Ιουδαίων ἡ σκηνοπηγία.

ē̂n dè engỳs hē heortḕ tō̂n ’Ioudaíōn hē skēnopēgía.

3
εἶπον οὖν πρὸς αὐτὸν οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ, Μετάβηθι ἐντεῦθεν καὶ ὕπαγε εἰς τὴν ’Ιουδαίαν, ἵνα καὶ οἱ μαθηταί σου θεωρήσουσιν [σοῦ] τὰ ἔργα ἃ ποιεῖς·

eîpon oûn pròs autòn hoi adelphoì autoû, Metábēthi enteûthen kaì hýpage eis tḕn ’Ioudaían, hína kaì hoi mathētaí sou theōrḗsousin [soû] tà érga hà poieîs:

4
οὐδεὶς γάρ τι ἐν κρυπτῷ ποιεῖ καὶ ζητεῖ αὐτὸς ἐν παρρησίᾳ εἶναι. εἰ ταῦτα ποιεῖς, φανέρωσον σεαυτὸν τῷ κόσμῳ.

oudeìs gár ti en kryptō̂i poieî kaì zēteî autòs en parrēsíāi eînai. ei taûta poieîs, phanérōson seautòn tō̂i kósmōi.

5
οὐδὲ γὰρ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ ἐπίστευον εἰς αὐτόν.

oudè gàr hoi adelphoì autoû epísteuon eis autón.

6
λέγει οὖν αὐτοῖς ὁ ’Ιησοῦς, ‘Ο καιρὸς ὁ ἐμὸς οὔπω πάρεστιν, ὁ δὲ καιρὸς ὁ ὑμέτερος πάντοτέ ἐστιν ἕτοιμος.

légei oûn autoîs ho ’Iēsoûs, ‘O kairòs ho emòs oúpō párestin, ho dè kairòs ho hyméteros pántoté estin hétoimos.

7
οὐ δύναται ὁ κόσμος μισεῖν ὑμᾶς, ἐμὲ δὲ μισεῖ, ὅτι ἐγὼ μαρτυρῶ περὶ αὐτοῦ ὅτι τὰ ἔργα αὐτοῦ πονηρά ἐστιν.

ou dýnatai ho kósmos miseîn hymâs, emè dè miseî, hóti egṑ martyrō̂ perì autoû hóti tà érga autoû ponērá estin.

8
ὑμεῖς ἀνάβητε εἰς τὴν ἑορτήν· ἐγὼ οὐκ ἀναβαίνω εἰς τὴν ἑορτὴν ταύτην, ὅτι ὁ ἐμὸς καιρὸς οὔπω πεπλήρωται.

hymeîs anábēte eis tḕn heortḗn: egṑ ouk anabaínō eis tḕn heortḕn taútēn, hóti ho emòs kairòs oúpō peplḗrōtai.

9
ταῦτα δὲ εἰπὼν αὐτὸς ἔμεινεν ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ.

taûta dè eipṑn autòs émeinen en tē̂i Galilaíāi.

10
‘Ως δὲ ἀνέβησαν οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ εἰς τὴν ἑορτήν, τότε καὶ αὐτὸς ἀνέβη, οὐ φανερῶς ἀλλ’ ἐν κρυπτῷ.

‘Ōs dè anébēsan hoi adelphoì autoû eis tḕn heortḗn, tóte kaì autòs anébē, ou phanerō̂s all’ en kryptō̂i.

11
οἱ οὖν ’Ιουδαῖοι ἐζήτουν αὐτὸν ἐν τῇ ἑορτῇ καὶ ἔλεγον, Ποῦ ἐστιν ἐκεῖνος;

hoi oûn ’Ioudaîoi ezḗtoun autòn en tē̂i heortē̂i kaì élegon, Poû estin ekeînos?

12
καὶ γογγυσμὸς περὶ αὐτοῦ ἦν [πολὺς] ἐν τῷ ὄχλῳ· οἱ μὲν ἔλεγον ὅτι ’Αγαθός ἐστιν, ἄλλοι [δὲ] ἔλεγον, Οὔ, ἀλλὰ πλανᾷ τὸν ὄχλον.

kaì gongysmòs perì autoû ē̂n [polỳs] en tō̂i óchlōi: hoi mèn élegon hóti ’Agathós estin, álloi [dè] élegon, Oú, allà planā̂i tòn óchlon.

13
οὐδεὶς μέντοι παρρησίᾳ ἐλάλει περὶ αὐτοῦ διὰ τὸν φόβον τῶν ’Ιουδαίων.

oudeìs méntoi parrēsíāi elálei perì autoû dià tòn phóbon tō̂n ’Ioudaíōn.

14
῎Ηδη δὲ τῆς ἑορτῆς μεσούσης ἀνέβη ’Ιησοῦς εἰς τὸ ἱερὸν καὶ ἐδίδασκεν.

῎Ēdē dè tē̂s heortē̂s mesoúsēs anébē ’Iēsoûs eis tò hieròn kaì edídasken.

15
ἐθαύμαζον οὖν οἱ ’Ιουδαῖοι λέγοντες, Πῶς οὗτος γράμματα οἶδεν μὴ μεμαθηκώς;

ethaúmazon oûn hoi ’Ioudaîoi légontes, Pō̂s hoûtos grámmata oîden mḕ memathēkṓs?

16
ἀπεκρίθη οὖν αὐτοῖς [ὁ] ’Ιησοῦς καὶ εἶπεν, ‘Η ἐμὴ διδαχὴ οὐκ ἔστιν ἐμὴ ἀλλὰ τοῦ πέμψαντός με·

apekríthē oûn autoîs [ho] ’Iēsoûs kaì eîpen, ‘Ē emḕ didachḕ ouk éstin emḕ allà toû pémpsantós me:

17
ἐάν τις θέλῃ τὸ θέλημα αὐτοῦ ποιεῖν, γνώσεται περὶ τῆς διδαχῆς πότερον ἐκ τοῦ θεοῦ ἐστιν ἢ ἐγὼ ἀπ’ ἐμαυτοῦ λαλῶ.

eán tis thélēi tò thélēma autoû poieîn, gnṓsetai perì tē̂s didachē̂s póteron ek toû theoû estin ḕ egṑ ap’ emautoû lalō̂.

18
ὁ ἀφ’ ἑαυτοῦ λαλῶν τὴν δόξαν τὴν ἰδίαν ζητεῖ· ὁ δὲ ζητῶν τὴν δόξαν τοῦ πέμψαντος αὐτόν, οὗτος ἀληθής ἐστιν καὶ ἀδικία ἐν αὐτῷ οὐκ ἔστιν.

ho aph’ heautoû lalō̂n tḕn dóxan tḕn idían zēteî: ho dè zētō̂n tḕn dóxan toû pémpsantos autón, hoûtos alēthḗs estin kaì adikía en autō̂i ouk éstin.

19
οὐ Μωϋσῆς δέδωκεν ὑμῖν τὸν νόμον; καὶ οὐδεὶς ἐξ ὑμῶν ποιεῖ τὸν νόμον. τί με ζητεῖτε ἀποκτεῖναι;

ou Mōÿsē̂s dédōken hymîn tòn nómon? kaì oudeìs ex hymō̂n poieî tòn nómon. tí me zēteîte apokteînai?

20
ἀπεκρίθη ὁ ὄχλος, Δαιμόνιον ἔχεις· τίς σε ζητεῖ ἀποκτεῖναι;

apekríthē ho óchlos, Daimónion écheis: tís se zēteî apokteînai?

21
ἀπεκρίθη ’Ιησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς, ῝Εν ἔργον ἐποίησα καὶ πάντες θαυμάζετε.

apekríthē ’Iēsoûs kaì eîpen autoîs, ῝En érgon epoíēsa kaì pántes thaumázete.

22
διὰ τοῦτο Μωϋσῆς δέδωκεν ὑμῖν τὴν περιτομήν – οὐχ ὅτι ἐκ τοῦ Μωϋσέως ἐστὶν ἀλλ’ ἐκ τῶν πατέρων-καὶ ἐν σαββάτῳ περιτέμνετε ἄνθρωπον.

dià toûto Mōÿsē̂s dédōken hymîn tḕn peritomḗn – ouch hóti ek toû Mōÿséōs estìn all’ ek tō̂n patérōn-kaì en sabbátōi peritémnete ánthrōpon.

23
εἰ περιτομὴν λαμβάνει ἄνθρωπος ἐν σαββάτῳ ἵνα μὴ λυθῇ ὁ νόμος Μωϋσέως, ἐμοὶ χολᾶτε ὅτι ὅλον ἄνθρωπον ὑγιῆ ἐποίησα ἐν σαββάτῳ;

ei peritomḕn lambánei ánthrōpos en sabbátōi hína mḕ lythē̂i ho nómos Mōÿséōs, emoì cholâte hóti hólon ánthrōpon hygiē̂ epoíēsa en sabbátōi?

24
μὴ κρίνετε κατ’ ὄψιν, ἀλλὰ τὴν δικαίαν κρίσιν κρίνετε.

mḕ krínete kat’ ópsin, allà tḕn dikaían krísin krínete.

25
῎Ελεγον οὖν τινες ἐκ τῶν ‘Ιεροσολυμιτῶν, Οὐχ οὗτός ἐστιν ὃν ζητοῦσιν ἀποκτεῖναι;

῎Elegon oûn tines ek tō̂n ‘Ierosolymitō̂n, Ouch hoûtós estin hòn zētoûsin apokteînai?

26
καὶ ἴδε παρρησίᾳ λαλεῖ καὶ οὐδὲν αὐτῷ λέγουσιν. μήποτε ἀληθῶς ἔγνωσαν οἱ ἄρχοντες ὅτι οὗτός ἐστιν ὁ Χριστός;

kaì íde parrēsíāi laleî kaì oudèn autō̂i légousin. mḗpote alēthō̂s égnōsan hoi árchontes hóti hoûtós estin ho Christós?

27
ἀλλὰ τοῦτον οἴδαμεν πόθεν ἐστίν· ὁ δὲ Χριστὸς ὅταν ἔρχηται οὐδεὶς γινώσκει πόθεν ἐστίν.

allà toûton oídamen póthen estín: ho dè Christòs hótan érchētai oudeìs ginṓskei póthen estín.

28
ἔκραξεν οὖν ἐν τῷ ἱερῷ διδάσκων ὁ ’Ιησοῦς καὶ λέγων, Κἀμὲ οἴδατε καὶ οἴδατε πόθεν εἰμί· καὶ ἀπ’ ἐμαυτοῦ οὐκ ἐλήλυθα, ἀλλ’ ἔστιν ἀληθινὸς ὁ πέμψας με, ὃν ὑμεῖς οὐκ οἴδατε·

ékraxen oûn en tō̂i hierō̂i didáskōn ho ’Iēsoûs kaì légōn, Kamè oídate kaì oídate póthen eimí: kaì ap’ emautoû ouk elḗlytha, all’ éstin alēthinòs ho pémpsas me, hòn hymeîs ouk oídate:

29
ἐγὼ οἶδα αὐτόν, ὅτι παρ’ αὐτοῦ εἰμι κἀκεῖνός με ἀπέστειλεν.

egṑ oîda autón, hóti par’ autoû eimi kakeînós me apésteilen.

30
’Εζήτουν οὖν αὐτὸν πιάσαι, καὶ οὐδεὶς ἐπέβαλεν ἐπ’ αὐτὸν τὴν χεῖρα, ὅτι οὔπω ἐληλύθει ἡ ὥρα αὐτοῦ.

’Ezḗtoun oûn autòn piásai, kaì oudeìs epébalen ep’ autòn tḕn cheîra, hóti oúpō elēlýthei hē hṓra autoû.

31
’Εκ τοῦ ὄχλου δὲ πολλοὶ ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν, καὶ ἔλεγον, ‘Ο Χριστὸς ὅταν ἔλθῃ μὴ πλείονα σημεῖα ποιήσει ὧν οὗτος ἐποίησεν;

’Ek toû óchlou dè polloì epísteusan eis autón, kaì élegon, ‘O Christòs hótan élthēi mḕ pleíona sēmeîa poiḗsei hō̂n hoûtos epoíēsen?

32
῎Ηκουσαν οἱ Φαρισαῖοι τοῦ ὄχλου γογγύζοντος περὶ αὐτοῦ ταῦτα, καὶ ἀπέστειλαν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι ὑπηρέτας ἵνα πιάσωσιν αὐτόν.

῎Ēkousan hoi Pharisaîoi toû óchlou gongýzontos perì autoû taûta, kaì apésteilan hoi archiereîs kaì hoi Pharisaîoi hypērétas hína piásōsin autón.

33
εἶπεν οὖν ὁ ’Ιησοῦς, ῎Ετι χρόνον μικρὸν μεθ’ ὑμῶν εἰμι καὶ ὑπάγω πρὸς τὸν πέμψαντά με.

eîpen oûn ho ’Iēsoûs, ῎Eti chrónon mikròn meth’ hymō̂n eimi kaì hypágō pròs tòn pémpsantá me.

34
ζητήσετέ με καὶ οὐχ εὑρήσετέ [με], καὶ ὅπου εἰμὶ ἐγὼ ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν.

zētḗseté me kaì ouch heurḗseté [me], kaì hópou eimì egṑ hymeîs ou dýnasthe eltheîn.

35
εἶπον οὖν οἱ ’Ιουδαῖοι πρὸς ἑαυτούς, Ποῦ οὗτος μέλλει πορεύεσθαι ὅτι ἡμεῖς οὐχ εὑρήσομεν αὐτόν; μὴ εἰς τὴν διασπορὰν τῶν ‘Ελλήνων μέλλει πορεύεσθαι καὶ διδάσκειν τοὺς ῞Ελληνας;

eîpon oûn hoi ’Ioudaîoi pròs heautoús, Poû hoûtos méllei poreúesthai hóti hēmeîs ouch heurḗsomen autón? mḕ eis tḕn diasporàn tō̂n ‘Ellḗnōn méllei poreúesthai kaì didáskein toùs ῞Ellēnas?

36
τίς ἐστιν ὁ λόγος οὗτος ὃν εἶπεν, Ζητήσετέ με καὶ οὐχ εὑρήσετέ [με], καὶ ὅπου εἰμὶ ἐγὼ ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν;

tís estin ho lógos hoûtos hòn eîpen, Zētḗseté me kaì ouch heurḗseté [me], kaì hópou eimì egṑ hymeîs ou dýnasthe eltheîn?

37
’Εν δὲ τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ τῇ μεγάλῃ τῆς ἑορτῆς εἱστήκει ὁ ’Ιησοῦς καὶ ἔκραξεν λέγων, ’Εάν τις διψᾷ ἐρχέσθω πρός με καὶ πινέτω.

’En dè tē̂i eschátēi hēmérāi tē̂i megálēi tē̂s heortē̂s heistḗkei ho ’Iēsoûs kaì ékraxen légōn, ’Eán tis dipsā̂i erchésthō prós me kaì pinétō.

38
ὁ πιστεύων εἰς ἐμέ, καθὼς εἶπεν ἡ γραφή, ποταμοὶ ἐκ τῆς κοιλίας αὐτοῦ ῥεύσουσιν ὕδατος ζῶντος.

ho pisteúōn eis emé, kathṑs eîpen hē graphḗ, potamoì ek tē̂s koilías autoû rheúsousin hýdatos zō̂ntos.

39
τοῦτο δὲ εἶπεν περὶ τοῦ πνεύματος ὃ ἔμελλον λαμβάνειν οἱ πιστεύσαντες εἰς αὐτόν· οὔπω γὰρ ἦν πνεῦμα, ὅτι ’Ιησοῦς οὐδέπω ἐδοξάσθη.

toûto dè eîpen perì toû pneúmatos hò émellon lambánein hoi pisteúsantes eis autón: oúpō gàr ē̂n pneûma, hóti ’Iēsoûs oudépō edoxásthē.

40
’Εκ τοῦ ὄχλου οὖν ἀκούσαντες τῶν λόγων τούτων ἔλεγον, Οὗτός ἐστιν ἀληθῶς ὁ προφήτης·

’Ek toû óchlou oûn akoúsantes tō̂n lógōn toútōn élegon, Hoûtós estin alēthō̂s ho prophḗtēs:

41
ἄλλοι ἔλεγον, Οὗτός ἐστιν ὁ Χριστός· οἱ δὲ ἔλεγον, Μὴ γὰρ ἐκ τῆς Γαλιλαίας ὁ Χριστὸς ἔρχεται;

álloi élegon, Hoûtós estin ho Christós: hoi dè élegon, Mḕ gàr ek tē̂s Galilaías ho Christòs érchetai?

42
οὐχ ἡ γραφὴ εἶπεν ὅτι ἐκ τοῦ σπέρματος Δαυίδ, καὶ ἀπὸ Βηθλέεμ τῆς κώμης ὅπου ἦν Δαυίδ, ὁ Χριστὸς ἔρχεται;

ouch hē graphḕ eîpen hóti ek toû spérmatos Dauíd, kaì apò Bēthléem tē̂s kṓmēs hópou ē̂n Dauíd, ho Christòs érchetai?

43
σχίσμα οὖν ἐγένετο ἐν τῷ ὄχλῳ δι’ αὐτόν.

schísma oûn egéneto en tō̂i óchlōi di’ autón.

44
τινὲς δὲ ἤθελον ἐξ αὐτῶν πιάσαι αὐτόν, ἀλλ’ οὐδεὶς ἐπέβαλεν ἐπ’ αὐτὸν τὰς χεῖρας.

tinès dè ḗthelon ex autō̂n piásai autón, all’ oudeìs epébalen ep’ autòn tàs cheîras.

45
῏Ηλθον οὖν οἱ ὑπηρέται πρὸς τοὺς ἀρχιερεῖς καὶ Φαρισαίους, καὶ εἶπον αὐτοῖς ἐκεῖνοι, Διὰ τί οὐκ ἠγάγετε αὐτόν;

᾿̂Ēlthon oûn hoi hypērétai pròs toùs archiereîs kaì Pharisaíous, kaì eîpon autoîs ekeînoi, Dià tí ouk ēgágete autón?

46
ἀπεκρίθησαν οἱ ὑπηρέται, Οὐδέποτε ἐλάλησεν οὕτως ἄνθρωπος.

apekríthēsan hoi hypērétai, Oudépote elálēsen hoútōs ánthrōpos.

47
ἀπεκρίθησαν οὖν αὐτοῖς οἱ Φαρισαῖοι, Μὴ καὶ ὑμεῖς πεπλάνησθε;

apekríthēsan oûn autoîs hoi Pharisaîoi, Mḕ kaì hymeîs peplánēsthe?

48
μή τις ἐκ τῶν ἀρχόντων ἐπίστευσεν εἰς αὐτὸν ἢ ἐκ τῶν Φαρισαίων;

mḗ tis ek tō̂n archóntōn epísteusen eis autòn ḕ ek tō̂n Pharisaíōn?

49
ἀλλὰ ὁ ὄχλος οὗτος ὁ μὴ γινώσκων τὸν νόμον ἐπάρατοί εἰσιν.

allà ho óchlos hoûtos ho mḕ ginṓskōn tòn nómon epáratoí eisin.

50
λέγει Νικόδημος πρὸς αὐτούς, ὁ ἐλθὼν πρὸς αὐτὸν τὸ πρότερον, εἷς ὢν ἐξ αὐτῶν,

légei Nikódēmos pròs autoús, ho elthṑn pròs autòn tò próteron, heîs ṑn ex autō̂n,

51
Μὴ ὁ νόμος ἡμῶν κρίνει τὸν ἄνθρωπον ἐὰν μὴ ἀκούσῃ πρῶτον παρ’ αὐτοῦ καὶ γνῷ τί ποιεῖ;

Mḕ ho nómos hēmō̂n krínei tòn ánthrōpon eàn mḕ akoúsēi prō̂ton par’ autoû kaì gnō̂i tí poieî?

52
ἀπεκρίθησαν καὶ εἶπαν αὐτῷ, Μὴ καὶ σὺ ἐκ τῆς Γαλιλαίας εἶ; ἐραύνησον καὶ ἴδε ὅτι προφήτης ἐκ τῆς Γαλιλαίας οὐκ ἐγείρεται.

apekríthēsan kaì eîpan autō̂i, Mḕ kaì sỳ ek tē̂s Galilaías eî? eraúnēson kaì íde hóti prophḗtēs ek tē̂s Galilaías ouk egeíretai.

53
〚Καὶ ἐπορεύθησαν ἕκαστος εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ,

〚Kaì eporeúthēsan hékastos eis tòn oîkon autoû,