Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Jean 8:4

New Testament
Chapter
Verses
1
’Ιησοῦς δὲ ἐπορεύθη εἰς τὸ ῎Ορος τῶν ’Ελαιῶν.

’Iēsoûs dè eporeúthē eis tò ῎Oros tō̂n ’Elaiō̂n.

2
῎Ορθρου δὲ πάλιν παρεγένετο εἰς τὸ ἱερόν, καὶ πᾶς ὁ λαὸς ἤρχετο πρὸς αὐτόν, καὶ καθίσας ἐδίδασκεν αὐτούς.

῎Orthrou dè pálin paregéneto eis tò hierón, kaì pâs ho laòs ḗrcheto pròs autón, kaì kathísas edídasken autoús.

3
ἄγουσιν δὲ οἱ γραμματεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι γυναῖκα ἐπὶ μοιχείᾳ κατειλημμένην, καὶ στήσαντες αὐτὴν ἐν μέσῳ

ágousin dè hoi grammateîs kaì hoi Pharisaîoi gynaîka epì moicheíāi kateilēmménēn, kaì stḗsantes autḕn en mésōi

4
λέγουσιν αὐτῷ, Διδάσκαλε, αὕτη ἡ γυνὴ κατείληπται ἐπ’ αὐτοφώρῳ μοιχευομένη·

légousin autō̂i, Didáskale, haútē hē gynḕ kateílēptai ep’ autophṓrōi moicheuoménē:

5
ἐν δὲ τῷ νόμῳ ἡμῖν Μωϋσῆς ἐνετείλατο τὰς τοιαύτας λιθάζειν· σὺ οὖν τί λέγεις;

en dè tō̂i nómōi hēmîn Mōÿsē̂s eneteílato tàs toiaútas litházein: sỳ oûn tí légeis?

6
τοῦτο δὲ ἔλεγον πειράζοντες αὐτόν, ἵνα ἔχωσιν κατηγορεῖν αὐτοῦ. ὁ δὲ ’Ιησοῦς κάτω κύψας τῷ δακτύλῳ κατέγραφεν εἰς τὴν γῆν.

toûto dè élegon peirázontes autón, hína échōsin katēgoreîn autoû. ho dè ’Iēsoûs kátō kýpsas tō̂i daktýlōi katégraphen eis tḕn gē̂n.

7
ὡς δὲ ἐπέμενον ἐρωτῶντες [αὐτόν], ἀνέκυψεν καὶ εἶπεν αὐτοῖς, ‘Ο ἀναμάρτητος ὑμῶν πρῶτος ἐπ’ αὐτὴν βαλέτω λίθον·

hōs dè epémenon erōtō̂ntes [autón], anékypsen kaì eîpen autoîs, ‘O anamártētos hymō̂n prō̂tos ep’ autḕn balétō líthon:

8
καὶ πάλιν κατακύψας ἔγραφεν εἰς τὴν γῆν.

kaì pálin katakýpsas égraphen eis tḕn gē̂n.

9
οἱ δὲ ἀκούσαντες ἐξήρχοντο εἷς καθ’ εἷς ἀρξάμενοι ἀπὸ τῶν πρεσβυτέρων, καὶ κατελείφθη μόνος, καὶ ἡ γυνὴ ἐν μέσῳ οὖσα.

hoi dè akoúsantes exḗrchonto heîs kath’ heîs arxámenoi apò tō̂n presbytérōn, kaì kateleíphthē mónos, kaì hē gynḕ en mésōi oûsa.

10
ἀνακύψας δὲ ὁ ’Ιησοῦς εἶπεν αὐτῇ, Γύναι, ποῦ εἰσιν; οὐδείς σε κατέκρινεν;

anakýpsas dè ho ’Iēsoûs eîpen autē̂i, Gýnai, poû eisin? oudeís se katékrinen?

11
ἡ δὲ εἶπεν, Οὐδείς, κύριε. εἶπεν δὲ ὁ ’Ιησοῦς, Οὐδὲ ἐγώ σε κατακρίνω· πορεύου, [καὶ] ἀπὸ τοῦ νῦν μηκέτι ἁμάρτανε.〛

hē dè eîpen, Oudeís, kýrie. eîpen dè ho ’Iēsoûs, Oudè egṓ se katakrínō: poreúou, [kaì] apò toû nŷn mēkéti hamártane.〛

12
Πάλιν οὖν αὐτοῖς ἐλάλησεν ὁ ’Ιησοῦς λέγων, ’Εγώ εἰμι τὸ φῶς τοῦ κόσμου· ὁ ἀκολουθῶν ἐμοὶ οὐ μὴ περιπατήσῃ ἐν τῇ σκοτίᾳ, ἀλλ’ ἕξει τὸ φῶς τῆς ζωῆς.

Pálin oûn autoîs elálēsen ho ’Iēsoûs légōn, ’Egṓ eimi tò phō̂s toû kósmou: ho akolouthō̂n emoì ou mḕ peripatḗsēi en tē̂i skotíāi, all’ héxei tò phō̂s tē̂s zōē̂s.

13
εἶπον οὖν αὐτῷ οἱ Φαρισαῖοι, Σὺ περὶ σεαυτοῦ μαρτυρεῖς· ἡ μαρτυρία σου οὐκ ἔστιν ἀληθής.

eîpon oûn autō̂i hoi Pharisaîoi, Sỳ perì seautoû martyreîs: hē martyría sou ouk éstin alēthḗs.

14
ἀπεκρίθη ’Ιησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς, Κἂν ἐγὼ μαρτυρῶ περὶ ἐμαυτοῦ, ἀληθής ἐστιν ἡ μαρτυρία μου, ὅτι οἶδα πόθεν ἦλθον καὶ ποῦ ὑπάγω· ὑμεῖς δὲ οὐκ οἴδατε πόθεν ἔρχομαι ἢ ποῦ ὑπάγω.

apekríthē ’Iēsoûs kaì eîpen autoîs, Kàn egṑ martyrō̂ perì emautoû, alēthḗs estin hē martyría mou, hóti oîda póthen ē̂lthon kaì poû hypágō: hymeîs dè ouk oídate póthen érchomai ḕ poû hypágō.

15
ὑμεῖς κατὰ τὴν σάρκα κρίνετε, ἐγὼ οὐ κρίνω οὐδένα.

hymeîs katà tḕn sárka krínete, egṑ ou krínō oudéna.

16
καὶ ἐὰν κρίνω δὲ ἐγώ, ἡ κρίσις ἡ ἐμὴ ἀληθινή ἐστιν, ὅτι μόνος οὐκ εἰμί, ἀλλ’ ἐγὼ καὶ ὁ πέμψας με πατήρ.

kaì eàn krínō dè egṓ, hē krísis hē emḕ alēthinḗ estin, hóti mónos ouk eimí, all’ egṑ kaì ho pémpsas me patḗr.

17
καὶ ἐν τῷ νόμῳ δὲ τῷ ὑμετέρῳ γέγραπται ὅτι δύο ἀνθρώπων ἡ μαρτυρία ἀληθής ἐστιν.

kaì en tō̂i nómōi dè tō̂i hymetérōi gégraptai hóti dýo anthrṓpōn hē martyría alēthḗs estin.

18
ἐγώ εἰμι ὁ μαρτυρῶν περὶ ἐμαυτοῦ καὶ μαρτυρεῖ περὶ ἐμοῦ ὁ πέμψας με πατήρ.

egṓ eimi ho martyrō̂n perì emautoû kaì martyreî perì emoû ho pémpsas me patḗr.

19
ἔλεγον οὖν αὐτῷ, Ποῦ ἐστιν ὁ πατήρ σου; ἀπεκρίθη ’Ιησοῦς, Οὔτε ἐμὲ οἴδατε οὔτε τὸν πατέρα μου· εἰ ἐμὲ ᾔδειτε, καὶ τὸν πατέρα μου ἂν ᾔδειτε.

élegon oûn autō̂i, Poû estin ho patḗr sou? apekríthē ’Iēsoûs, Oúte emè oídate oúte tòn patéra mou: ei emè ḗideite, kaì tòn patéra mou àn ḗideite.

20
Ταῦτα τὰ ῥήματα ἐλάλησεν ἐν τῷ γαζοφυλακίῳ διδάσκων ἐν τῷ ἱερῷ· καὶ οὐδεὶς ἐπίασεν αὐτόν, ὅτι οὔπω ἐληλύθει ἡ ὥρα αὐτοῦ.

Taûta tà rhḗmata elálēsen en tō̂i gazophylakíōi didáskōn en tō̂i hierō̂i: kaì oudeìs epíasen autón, hóti oúpō elēlýthei hē hṓra autoû.

21
Εἶπεν οὖν πάλιν αὐτοῖς, ’Εγὼ ὑπάγω καὶ ζητήσετέ με, καὶ ἐν τῇ ἁμαρτίᾳ ὑμῶν ἀποθανεῖσθε· ὅπου ἐγὼ ὑπάγω ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν.

Eîpen oûn pálin autoîs, ’Egṑ hypágō kaì zētḗseté me, kaì en tē̂i hamartíāi hymō̂n apothaneîsthe: hópou egṑ hypágō hymeîs ou dýnasthe eltheîn.

22
ἔλεγον οὖν οἱ ’Ιουδαῖοι, Μήτι ἀποκτενεῖ ἑαυτόν, ὅτι λέγει, ῞Οπου ἐγὼ ὑπάγω ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν;

élegon oûn hoi ’Ioudaîoi, Mḗti apokteneî heautón, hóti légei, ῞Opou egṑ hypágō hymeîs ou dýnasthe eltheîn?

23
καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς, ‘Υμεῖς ἐκ τῶν κάτω ἐστέ, ἐγὼ ἐκ τῶν ἄνω εἰμί· ὑμεῖς ἐκ τούτου τοῦ κόσμου ἐστέ, ἐγὼ οὐκ εἰμὶ ἐκ τοῦ κόσμου τούτου.

kaì élegen autoîs, ‘Ymeîs ek tō̂n kátō esté, egṑ ek tō̂n ánō eimí: hymeîs ek toútou toû kósmou esté, egṑ ouk eimì ek toû kósmou toútou.

24
εἶπον οὖν ὑμῖν ὅτι ἀποθανεῖσθε ἐν ταῖς ἁμαρτίαις ὑμῶν· ἐὰν γὰρ μὴ πιστεύσητε ὅτι ἐγώ εἰμι, ἀποθανεῖσθε ἐν ταῖς ἁμαρτίαις ὑμῶν.

eîpon oûn hymîn hóti apothaneîsthe en taîs hamartíais hymō̂n: eàn gàr mḕ pisteúsēte hóti egṓ eimi, apothaneîsthe en taîs hamartíais hymō̂n.

25
ἔλεγον οὖν αὐτῷ, Σὺ τίς εἶ; εἶπεν αὐτοῖς ὁ ’Ιησοῦς, Τὴν ἀρχὴν ὅ τι καὶ λαλῶ ὑμῖν;

élegon oûn autō̂i, Sỳ tís eî? eîpen autoîs ho ’Iēsoûs, Tḕn archḕn hó ti kaì lalō̂ hymîn?

26
πολλὰ ἔχω περὶ ὑμῶν λαλεῖν καὶ κρίνειν· ἀλλ’ ὁ πέμψας με ἀληθής ἐστιν, κἀγὼ ἃ ἤκουσα παρ’ αὐτοῦ ταῦτα λαλῶ εἰς τὸν κόσμον.

pollà échō perì hymō̂n laleîn kaì krínein: all’ ho pémpsas me alēthḗs estin, kagṑ hà ḗkousa par’ autoû taûta lalō̂ eis tòn kósmon.

27
οὐκ ἔγνωσαν ὅτι τὸν πατέρα αὐτοῖς ἔλεγεν.

ouk égnōsan hóti tòn patéra autoîs élegen.

28
εἶπεν οὖν [αὐτοῖς] ὁ ’Ιησοῦς, ῞Οταν ὑψώσητε τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου, τότε γνώσεσθε ὅτι ἐγώ εἰμι, καὶ ἀπ’ ἐμαυτοῦ ποιῶ οὐδέν, ἀλλὰ καθὼς ἐδίδαξέν με ὁ πατὴρ ταῦτα λαλῶ.

eîpen oûn [autoîs] ho ’Iēsoûs, ῞Otan hypsṓsēte tòn hyiòn toû anthrṓpou, tóte gnṓsesthe hóti egṓ eimi, kaì ap’ emautoû poiō̂ oudén, allà kathṑs edídaxén me ho patḕr taûta lalō̂.

29
καὶ ὁ πέμψας με μετ’ ἐμοῦ ἐστιν· οὐκ ἀφῆκέν με μόνον, ὅτι ἐγὼ τὰ ἀρεστὰ αὐτῷ ποιῶ πάντοτε.

kaì ho pémpsas me met’ emoû estin: ouk aphē̂kén me mónon, hóti egṑ tà arestà autō̂i poiō̂ pántote.

30
Ταῦτα αὐτοῦ λαλοῦντος πολλοὶ ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν.

Taûta autoû laloûntos polloì epísteusan eis autón.

31
῎Ελεγεν οὖν ὁ ’Ιησοῦς πρὸς τοὺς πεπιστευκότας αὐτῷ ’Ιουδαίους, ’Εὰν ὑμεῖς μείνητε ἐν τῷ λόγῳ τῷ ἐμῷ, ἀληθῶς μαθηταί μού ἐστε,

῎Elegen oûn ho ’Iēsoûs pròs toùs pepisteukótas autō̂i ’Ioudaíous, ’Eàn hymeîs meínēte en tō̂i lógōi tō̂i emō̂i, alēthō̂s mathētaí moú este,

32
καὶ γνώσεσθε τὴν ἀλήθειαν, καὶ ἡ ἀλήθεια ἐλευθερώσει ὑμᾶς.

kaì gnṓsesthe tḕn alḗtheian, kaì hē alḗtheia eleutherṓsei hymâs.

33
ἀπεκρίθησαν πρὸς αὐτόν, Σπέρμα ’Αβραάμ ἐσμεν καὶ οὐδενὶ δεδουλεύκαμεν πώποτε· πῶς σὺ λέγεις ὅτι ’Ελεύθεροι γενήσεσθε;

apekríthēsan pròs autón, Spérma ’Abraám esmen kaì oudenì dedouleúkamen pṓpote: pō̂s sỳ légeis hóti ’Eleútheroi genḗsesthe?

34
ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ ’Ιησοῦς, ’Αμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι πᾶς ὁ ποιῶν τὴν ἁμαρτίαν δοῦλός ἐστιν [τῆς ἁμαρτίας].

apekríthē autoîs ho ’Iēsoûs, ’Amḕn amḕn légō hymîn hóti pâs ho poiō̂n tḕn hamartían doûlós estin [tē̂s hamartías].

35
ὁ δὲ δοῦλος οὐ μένει ἐν τῇ οἰκίᾳ εἰς τὸν αἰῶνα· ὁ υἱὸς μένει εἰς τὸν αἰῶνα.

ho dè doûlos ou ménei en tē̂i oikíāi eis tòn aiō̂na: ho hyiòs ménei eis tòn aiō̂na.

36
ἐὰν οὖν ὁ υἱὸς ὑμᾶς ἐλευθερώσῃ, ὄντως ἐλεύθεροι ἔσεσθε.

eàn oûn ho hyiòs hymâs eleutherṓsēi, óntōs eleútheroi ésesthe.

37
οἶδα ὅτι σπέρμα ’Αβραάμ ἐστε· ἀλλὰ ζητεῖτέ με ἀποκτεῖναι, ὅτι ὁ λόγος ὁ ἐμὸς οὐ χωρεῖ ἐν ὑμῖν.

oîda hóti spérma ’Abraám este: allà zēteîté me apokteînai, hóti ho lógos ho emòs ou chōreî en hymîn.

38
ἃ ἐγὼ ἑώρακα παρὰ τῷ πατρὶ λαλῶ· καὶ ὑμεῖς οὖν ἃ ἠκούσατε παρὰ τοῦ πατρὸς ποιεῖτε.

hà egṑ heṓraka parà tō̂i patrì lalō̂: kaì hymeîs oûn hà ēkoúsate parà toû patròs poieîte.

39
’Απεκρίθησαν καὶ εἶπαν αὐτῷ, ‘Ο πατὴρ ἡμῶν ’Αβραάμ ἐστιν. λέγει αὐτοῖς ὁ ’Ιησοῦς, Εἰ τέκνα τοῦ ’Αβραάμ ἐστε, τὰ ἔργα τοῦ ’Αβραὰμ ἐποιεῖτε·

’Apekríthēsan kaì eîpan autō̂i, ‘O patḕr hēmō̂n ’Abraám estin. légei autoîs ho ’Iēsoûs, Ei tékna toû ’Abraám este, tà érga toû ’Abraàm epoieîte:

40
νῦν δὲ ζητεῖτέ με ἀποκτεῖναι, ἄνθρωπον ὃς τὴν ἀλήθειαν ὑμῖν λελάληκα ἣν ἤκουσα παρὰ τοῦ θεοῦ· τοῦτο ’Αβραὰμ οὐκ ἐποίησεν.

nŷn dè zēteîté me apokteînai, ánthrōpon hòs tḕn alḗtheian hymîn lelálēka hḕn ḗkousa parà toû theoû: toûto ’Abraàm ouk epoíēsen.

41
ὑμεῖς ποιεῖτε τὰ ἔργα τοῦ πατρὸς ὑμῶν. εἶπαν [οὖν] αὐτῷ, ‘Ημεῖς ἐκ πορνείας οὐ γεγεννήμεθα· ἕνα πατέρα ἔχομεν τὸν θεόν.

hymeîs poieîte tà érga toû patròs hymō̂n. eîpan [oûn] autō̂i, ‘Ēmeîs ek porneías ou gegennḗmetha: héna patéra échomen tòn theón.

42
εἶπεν αὐτοῖς ὁ ’Ιησοῦς, Εἰ ὁ θεὸς πατὴρ ὑμῶν ἦν, ἠγαπᾶτε ἂν ἐμέ, ἐγὼ γὰρ ἐκ τοῦ θεοῦ ἐξῆλθον καὶ ἥκω· οὐδὲ γὰρ ἀπ’ ἐμαυτοῦ ἐλήλυθα, ἀλλ’ ἐκεῖνός με ἀπέστειλεν.

eîpen autoîs ho ’Iēsoûs, Ei ho theòs patḕr hymō̂n ē̂n, ēgapâte àn emé, egṑ gàr ek toû theoû exē̂lthon kaì hḗkō: oudè gàr ap’ emautoû elḗlytha, all’ ekeînós me apésteilen.

43
διὰ τί τὴν λαλιὰν τὴν ἐμὴν οὐ γινώσκετε; ὅτι οὐ δύνασθε ἀκούειν τὸν λόγον τὸν ἐμόν.

dià tí tḕn laliàn tḕn emḕn ou ginṓskete? hóti ou dýnasthe akoúein tòn lógon tòn emón.

44
ὑμεῖς ἐκ τοῦ πατρὸς τοῦ διαβόλου ἐστὲ καὶ τὰς ἐπιθυμίας τοῦ πατρὸς ὑμῶν θέλετε ποιεῖν. ἐκεῖνος ἀνθρωποκτόνος ἦν ἀπ’ ἀρχῆς, καὶ ἐν τῇ ἀληθείᾳ οὐκ ἔστηκεν, ὅτι οὐκ ἔστιν ἀλήθεια ἐν αὐτῷ. ὅταν λαλῇ τὸ ψεῦδος, ἐκ τῶν ἰδίων λαλεῖ, ὅτι ψεύστης ἐστὶν καὶ ὁ πατὴρ αὐτοῦ.

hymeîs ek toû patròs toû diabólou estè kaì tàs epithymías toû patròs hymō̂n thélete poieîn. ekeînos anthrōpoktónos ē̂n ap’ archē̂s, kaì en tē̂i alētheíāi ouk éstēken, hóti ouk éstin alḗtheia en autō̂i. hótan lalē̂i tò pseûdos, ek tō̂n idíōn laleî, hóti pseústēs estìn kaì ho patḕr autoû.

45
ἐγὼ δὲ ὅτι τὴν ἀλήθειαν λέγω, οὐ πιστεύετέ μοι.

egṑ dè hóti tḕn alḗtheian légō, ou pisteúeté moi.

46
τίς ἐξ ὑμῶν ἐλέγχει με περὶ ἁμαρτίας; εἰ ἀλήθειαν λέγω, διὰ τί ὑμεῖς οὐ πιστεύετέ μοι;

tís ex hymō̂n elénchei me perì hamartías? ei alḗtheian légō, dià tí hymeîs ou pisteúeté moi?

47
ὁ ὢν ἐκ τοῦ θεοῦ τὰ ῥήματα τοῦ θεοῦ ἀκούει· διὰ τοῦτο ὑμεῖς οὐκ ἀκούετε, ὅτι ἐκ τοῦ θεοῦ οὐκ ἐστέ.

ho ṑn ek toû theoû tà rhḗmata toû theoû akoúei: dià toûto hymeîs ouk akoúete, hóti ek toû theoû ouk esté.

48
’Απεκρίθησαν οἱ ’Ιουδαῖοι καὶ εἶπαν αὐτῷ, Οὐ καλῶς λέγομεν ἡμεῖς ὅτι Σαμαρίτης εἶ σὺ καὶ δαιμόνιον ἔχεις;

’Apekríthēsan hoi ’Ioudaîoi kaì eîpan autō̂i, Ou kalō̂s légomen hēmeîs hóti Samarítēs eî sỳ kaì daimónion écheis?

49
ἀπεκρίθη ’Ιησοῦς, ’Εγὼ δαιμόνιον οὐκ ἔχω, ἀλλὰ τιμῶ τὸν πατέρα μου, καὶ ὑμεῖς ἀτιμάζετέ με.

apekríthē ’Iēsoûs, ’Egṑ daimónion ouk échō, allà timō̂ tòn patéra mou, kaì hymeîs atimázeté me.

50
ἐγὼ δὲ οὐ ζητῶ τὴν δόξαν μου· ἔστιν ὁ ζητῶν καὶ κρίνων.

egṑ dè ou zētō̂ tḕn dóxan mou: éstin ho zētō̂n kaì krínōn.

51
ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ἐάν τις τὸν ἐμὸν λόγον τηρήσῃ, θάνατον οὐ μὴ θεωρήσῃ εἰς τὸν αἰῶνα.

amḕn amḕn légō hymîn, eán tis tòn emòn lógon tērḗsēi, thánaton ou mḕ theōrḗsēi eis tòn aiō̂na.

52
εἶπον [οὖν] αὐτῷ οἱ ’Ιουδαῖοι, Νῦν ἐγνώκαμεν ὅτι δαιμόνιον ἔχεις. ’Αβραὰμ ἀπέθανεν καὶ οἱ προφῆται, καὶ σὺ λέγεις, ’Εάν τις τὸν λόγον μου τηρήσῃ, οὐ μὴ γεύσηται θανάτου εἰς τὸν αἰῶνα.

eîpon [oûn] autō̂i hoi ’Ioudaîoi, Nŷn egnṓkamen hóti daimónion écheis. ’Abraàm apéthanen kaì hoi prophē̂tai, kaì sỳ légeis, ’Eán tis tòn lógon mou tērḗsēi, ou mḕ geúsētai thanátou eis tòn aiō̂na.

53
μὴ σὺ μείζων εἶ τοῦ πατρὸς ἡμῶν ’Αβραάμ, ὅστις ἀπέθανεν; καὶ οἱ προφῆται ἀπέθανον· τίνα σεαυτὸν ποιεῖς;

mḕ sỳ meízōn eî toû patròs hēmō̂n ’Abraám, hóstis apéthanen? kaì hoi prophē̂tai apéthanon: tína seautòn poieîs?

54
ἀπεκρίθη ’Ιησοῦς, ’Εὰν ἐγὼ δοξάσω ἐμαυτόν, ἡ δόξα μου οὐδέν ἐστιν· ἔστιν ὁ πατήρ μου ὁ δοξάζων με, ὃν ὑμεῖς λέγετε ὅτι θεὸς ἡμῶν ἐστιν·

apekríthē ’Iēsoûs, ’Eàn egṑ doxásō emautón, hē dóxa mou oudén estin: éstin ho patḗr mou ho doxázōn me, hòn hymeîs légete hóti theòs hēmō̂n estin:

55
καὶ οὐκ ἐγνώκατε αὐτόν, ἐγὼ δὲ οἶδα αὐτόν. κἂν εἴπω ὅτι οὐκ οἶδα αὐτόν, ἔσομαι ὅμοιος ὑμῖν ψεύστης· ἀλλὰ οἶδα αὐτὸν καὶ τὸν λόγον αὐτοῦ τηρῶ.

kaì ouk egnṓkate autón, egṑ dè oîda autón. kàn eípō hóti ouk oîda autón, ésomai hómoios hymîn pseústēs: allà oîda autòn kaì tòn lógon autoû tērō̂.

56
’Αβραὰμ ὁ πατὴρ ὑμῶν ἠγαλλιάσατο ἵνα ἴδῃ τὴν ἡμέραν τὴν ἐμήν, καὶ εἶδεν καὶ ἐχάρη.

’Abraàm ho patḕr hymō̂n ēgalliásato hína ídēi tḕn hēméran tḕn emḗn, kaì eîden kaì echárē.

57
εἶπον οὖν οἱ ’Ιουδαῖοι πρὸς αὐτόν, Πεντήκοντα ἔτη οὔπω ἔχεις καὶ ’Αβραὰμ ἑώρακας;

eîpon oûn hoi ’Ioudaîoi pròs autón, Pentḗkonta étē oúpō écheis kaì ’Abraàm heṓrakas?

58
εἶπεν αὐτοῖς ’Ιησοῦς, ’Αμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, πρὶν ’Αβραὰμ γενέσθαι ἐγὼ εἰμί.

eîpen autoîs ’Iēsoûs, ’Amḕn amḕn légō hymîn, prìn ’Abraàm genésthai egṑ eimí.

59
ἦραν οὖν λίθους ἵνα βάλωσιν ἐπ’ αὐτόν· ’Ιησοῦς δὲ ἐκρύβη καὶ ἐξῆλθεν ἐκ τοῦ ἱεροῦ.

ē̂ran oûn líthous hína bálōsin ep’ autón: ’Iēsoûs dè ekrýbē kaì exē̂lthen ek toû hieroû.