Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Luc 10:27

New Testament
Chapter
Verses
1
Μετὰ δὲ ταῦτα ἀνέδειξεν ὁ κύριος ἑτέρους ἑβδομήκοντα [δύο], καὶ ἀπέστειλεν αὐτοὺς ἀνὰ δύο [δύο] πρὸ προσώπου αὐτοῦ εἰς πᾶσαν πόλιν καὶ τόπον οὗ ἤμελλεν αὐτὸς ἔρχεσθαι.

Metà dè taûta anédeixen ho kýrios hetérous hebdomḗkonta [dýo], kaì apésteilen autoùs anà dýo [dýo] prò prosṓpou autoû eis pâsan pólin kaì tópon hoû ḗmellen autòs érchesthai.

2
ἔλεγεν δὲ πρὸς αὐτούς, ‘Ο μὲν θερισμὸς πολύς, οἱ δὲ ἐργάται ὀλίγοι· δεήθητε οὖν τοῦ κυρίου τοῦ θερισμοῦ ὅπως ἐργάτας ἐκβάλῃ εἰς τὸν θερισμὸν αὐτοῦ.

élegen dè pròs autoús, ‘O mèn therismòs polýs, hoi dè ergátai olígoi: deḗthēte oûn toû kyríou toû therismoû hópōs ergátas ekbálēi eis tòn therismòn autoû.

3
ὑπάγετε· ἰδοὺ ἀποστέλλω ὑμᾶς ὡς ἄρνας ἐν μέσῳ λύκων.

hypágete: idoù apostéllō hymâs hōs árnas en mésōi lýkōn.

4
μὴ βαστάζετε βαλλάντιον, μὴ πήραν, μὴ ὑποδήματα, καὶ μηδένα κατὰ τὴν ὁδὸν ἀσπάσησθε.

mḕ bastázete ballántion, mḕ pḗran, mḕ hypodḗmata, kaì mēdéna katà tḕn hodòn aspásēsthe.

5
εἰς ἣν δ’ ἂν εἰσέλθητε οἰκίαν, πρῶτον λέγετε, Εἰρήνη τῷ οἴκῳ τούτῳ.

eis hḕn d’ àn eisélthēte oikían, prō̂ton légete, Eirḗnē tō̂i oíkōi toútōi.

6
καὶ ἐὰν ἐκεῖ ᾖ υἱὸς εἰρήνης, ἐπαναπαήσεται ἐπ’ αὐτὸν ἡ εἰρήνη ὑμῶν· εἰ δὲ μήγε, ἐφ’ ὑμᾶς ἀνακάμψει.

kaì eàn ekeî ē̂i hyiòs eirḗnēs, epanapaḗsetai ep’ autòn hē eirḗnē hymō̂n: ei dè mḗge, eph’ hymâs anakámpsei.

7
ἐν αὐτῇ δὲ τῇ οἰκίᾳ μένετε, ἐσθίοντες καὶ πίνοντες τὰ παρ’ αὐτῶν, ἄξιος γὰρ ὁ ἐργάτης τοῦ μισθοῦ αὐτοῦ. μὴ μεταβαίνετε ἐξ οἰκίας εἰς οἰκίαν.

en autē̂i dè tē̂i oikíāi ménete, esthíontes kaì pínontes tà par’ autō̂n, áxios gàr ho ergátēs toû misthoû autoû. mḕ metabaínete ex oikías eis oikían.

8
καὶ εἰς ἣν ἂν πόλιν εἰσέρχησθε καὶ δέχωνται ὑμᾶς, ἐσθίετε τὰ παρατιθέμενα ὑμῖν,

kaì eis hḕn àn pólin eisérchēsthe kaì déchōntai hymâs, esthíete tà paratithémena hymîn,

9
καὶ θεραπεύετε τοὺς ἐν αὐτῇ ἀσθενεῖς, καὶ λέγετε αὐτοῖς, ῎Ηγγικεν ἐφ’ ὑμᾶς ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ.

kaì therapeúete toùs en autē̂i astheneîs, kaì légete autoîs, ῎Ēngiken eph’ hymâs hē basileía toû theoû.

10
εἰς ἣν δ’ ἂν πόλιν εἰσέλθητε καὶ μὴ δέχωνται ὑμᾶς, ἐξελθόντες εἰς τὰς πλατείας αὐτῆς εἴπατε,

eis hḕn d’ àn pólin eisélthēte kaì mḕ déchōntai hymâs, exelthóntes eis tàs plateías autē̂s eípate,

11
Καὶ τὸν κονιορτὸν τὸν κολληθέντα ἡμῖν ἐκ τῆς πόλεως ὑμῶν εἰς τοὺς πόδας ἀπομασσόμεθα ὑμῖν· πλὴν τοῦτο γινώσκετε ὅτι ἤγγικεν ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ.

Kaì tòn koniortòn tòn kollēthénta hēmîn ek tē̂s póleōs hymō̂n eis toùs pódas apomassómetha hymîn: plḕn toûto ginṓskete hóti ḗngiken hē basileía toû theoû.

12
λέγω ὑμῖν ὅτι Σοδόμοις ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ἀνεκτότερον ἔσται ἢ τῇ πόλει ἐκείνῃ.

légō hymîn hóti Sodómois en tē̂i hēmérāi ekeínēi anektóteron éstai ḕ tē̂i pólei ekeínēi.

13
Οὐαί σοι, Χοραζίν· οὐαί σοι, Βηθσαϊδά· ὅτι εἰ ἐν Τύρῳ καὶ Σιδῶνι ἐγενήθησαν αἱ δυνάμεις αἱ γενόμεναι ἐν ὑμῖν, πάλαι ἂν ἐν σάκκῳ καὶ σποδῷ καθήμενοι μετενόησαν.

Ouaí soi, Chorazín: ouaí soi, Bēthsaïdá: hóti ei en Týrōi kaì Sidō̂ni egenḗthēsan hai dynámeis hai genómenai en hymîn, pálai àn en sákkōi kaì spodō̂i kathḗmenoi metenóēsan.

14
πλὴν Τύρῳ καὶ Σιδῶνι ἀνεκτότερον ἔσται ἐν τῇ κρίσει ἢ ὑμῖν.

plḕn Týrōi kaì Sidō̂ni anektóteron éstai en tē̂i krísei ḕ hymîn.

15
καὶ σύ, Καφαρναούμ, μὴ ἕως οὐρανοῦ ὑψωθήσῃ; ἕως τοῦ ᾅδου καταβιβασθήσῃ.

kaì sý, Kapharnaoúm, mḕ héōs ouranoû hypsōthḗsēi? héōs toû hā́idou katabibasthḗsēi.

16
‘Ο ἀκούων ὑμῶν ἐμοῦ ἀκούει, καὶ ὁ ἀθετῶν ὑμᾶς ἐμὲ ἀθετεῖ· ὁ δὲ ἐμὲ ἀθετῶν ἀθετεῖ τὸν ἀποστείλαντά με.

‘O akoúōn hymō̂n emoû akoúei, kaì ho athetō̂n hymâs emè atheteî: ho dè emè athetō̂n atheteî tòn aposteílantá me.

17
‘Υπέστρεψαν δὲ οἱ ἑβδομήκοντα [δύο] μετὰ χαρᾶς λέγοντες, Κύριε, καὶ τὰ δαιμόνια ὑποτάσσεται ἡμῖν ἐν τῷ ὀνόματί σου.

‘Ypéstrepsan dè hoi hebdomḗkonta [dýo] metà charâs légontes, Kýrie, kaì tà daimónia hypotássetai hēmîn en tō̂i onómatí sou.

18
εἶπεν δὲ αὐτοῖς, ’Εθεώρουν τὸν Σατανᾶν ὡς ἀστραπὴν ἐκ τοῦ οὐρανοῦ πεσόντα.

eîpen dè autoîs, ’Etheṓroun tòn Satanân hōs astrapḕn ek toû ouranoû pesónta.

19
ἰδοὺ δέδωκα ὑμῖν τὴν ἐξουσίαν τοῦ πατεῖν ἐπάνω ὄφεων καὶ σκορπίων, καὶ ἐπὶ πᾶσαν τὴν δύναμιν τοῦ ἐχθροῦ, καὶ οὐδὲν ὑμᾶς οὐ μὴ ἀδικήσῃ.

idoù dédōka hymîn tḕn exousían toû pateîn epánō ópheōn kaì skorpíōn, kaì epì pâsan tḕn dýnamin toû echthroû, kaì oudèn hymâs ou mḕ adikḗsēi.

20
πλὴν ἐν τούτῳ μὴ χαίρετε ὅτι τὰ πνεύματα ὑμῖν ὑποτάσσεται, χαίρετε δὲ ὅτι τὰ ὀνόματα ὑμῶν ἐγγέγραπται ἐν τοῖς οὐρανοῖς.

plḕn en toútōi mḕ chaírete hóti tà pneúmata hymîn hypotássetai, chaírete dè hóti tà onómata hymō̂n engégraptai en toîs ouranoîs.

21
’Εν αὐτῇ τῇ ὥρᾳ ἠγαλλιάσατο [ἐν] τῷ πνεύματι τῷ ἁγίῳ καὶ εἶπεν, ’Εξομολογοῦμαί σοι, πάτερ, κύριε τοῦ οὐρανοῦ καὶ τῆς γῆς, ὅτι ἀπέκρυψας ταῦτα ἀπὸ σοφῶν καὶ συνετῶν, καὶ ἀπεκάλυψας αὐτὰ νηπίοις· ναί, ὁ πατήρ, ὅτι οὕτως εὐδοκία ἐγένετο ἔμπροσθέν σου.

’En autē̂i tē̂i hṓrāi ēgalliásato [en] tō̂i pneúmati tō̂i hagíōi kaì eîpen, ’Exomologoûmaí soi, páter, kýrie toû ouranoû kaì tē̂s gē̂s, hóti apékrypsas taûta apò sophō̂n kaì synetō̂n, kaì apekálypsas autà nēpíois: naí, ho patḗr, hóti hoútōs eudokía egéneto émprosthén sou.

22
Πάντα μοι παρεδόθη ὑπὸ τοῦ πατρός μου, καὶ οὐδεὶς γινώσκει τίς ἐστιν ὁ υἱὸς εἰ μὴ ὁ πατήρ, καὶ τίς ἐστιν ὁ πατὴρ εἰ μὴ ὁ υἱὸς καὶ ᾧ ἐὰν βούληται ὁ υἱὸς ἀποκαλύψαι.

Pánta moi paredóthē hypò toû patrós mou, kaì oudeìs ginṓskei tís estin ho hyiòs ei mḕ ho patḗr, kaì tís estin ho patḕr ei mḕ ho hyiòs kaì hō̂i eàn boúlētai ho hyiòs apokalýpsai.

23
Καὶ στραφεὶς πρὸς τοὺς μαθητὰς κατ’ ἰδίαν εἶπεν, Μακάριοι οἱ ὀφθαλμοὶ οἱ βλέποντες ἃ βλέπετε.

Kaì strapheìs pròs toùs mathētàs kat’ idían eîpen, Makárioi hoi ophthalmoì hoi blépontes hà blépete.

24
λέγω γὰρ ὑμῖν ὅτι πολλοὶ προφῆται καὶ βασιλεῖς ἠθέλησαν ἰδεῖν ἃ ὑμεῖς βλέπετε καὶ οὐκ εἶδαν, καὶ ἀκοῦσαι ἃ ἀκούετε καὶ οὐκ ἤκουσαν.

légō gàr hymîn hóti polloì prophē̂tai kaì basileîs ēthélēsan ideîn hà hymeîs blépete kaì ouk eîdan, kaì akoûsai hà akoúete kaì ouk ḗkousan.

25
Καὶ ἰδοὺ νομικός τις ἀνέστη ἐκπειράζων αὐτὸν λέγων, Διδάσκαλε, τί ποιήσας ζωὴν αἰώνιον κληρονομήσω;

Kaì idoù nomikós tis anéstē ekpeirázōn autòn légōn, Didáskale, tí poiḗsas zōḕn aiṓnion klēronomḗsō?

26
ὁ δὲ εἶπεν πρὸς αὐτόν, ’Εν τῷ νόμῳ τί γέγραπται; πῶς ἀναγινώσκεις;

ho dè eîpen pròs autón, ’En tō̂i nómōi tí gégraptai? pō̂s anaginṓskeis?

27
ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν, ’Αγαπήσεις κύριον τὸν θεόν σου ἐξ ὅλης [τῆς] καρδίας σου καὶ ἐν ὅλῃ τῇ ψυχῇ σου καὶ ἐν ὅλῃ τῇ ἰσχύϊ σου καὶ ἐν ὅλῃ τῇ διανοίᾳ σου, καὶ τὸν πλησίον σου ὡς σεαυτόν.

ho dè apokritheìs eîpen, ’Agapḗseis kýrion tòn theón sou ex hólēs [tē̂s] kardías sou kaì en hólēi tē̂i psychē̂i sou kaì en hólēi tē̂i ischýï sou kaì en hólēi tē̂i dianoíāi sou, kaì tòn plēsíon sou hōs seautón.

28
εἶπεν δὲ αὐτῷ, ’Ορθῶς ἀπεκρίθης· τοῦτο ποίει καὶ ζήσῃ.

eîpen dè autō̂i, ’Orthō̂s apekríthēs: toûto poíei kaì zḗsēi.

29
ὁ δὲ θέλων δικαιῶσαι ἑαυτὸν εἶπεν πρὸς τὸν ’Ιησοῦν, Καὶ τίς ἐστίν μου πλησίον;

ho dè thélōn dikaiō̂sai heautòn eîpen pròs tòn ’Iēsoûn, Kaì tís estín mou plēsíon?

30
ὑπολαβὼν ὁ ’Ιησοῦς εἶπεν, ῎Ανθρωπός τις κατέβαινεν ἀπὸ ’Ιερουσαλὴμ εἰς ’Ιεριχὼ καὶ λῃσταῖς περιέπεσεν, οἳ καὶ ἐκδύσαντες αὐτὸν καὶ πληγὰς ἐπιθέντες ἀπῆλθον ἀφέντες ἡμιθανῆ.

hypolabṑn ho ’Iēsoûs eîpen, ῎Anthrōpós tis katébainen apò ’Ierousalḕm eis ’Ierichṑ kaì lēistaîs periépesen, hoì kaì ekdýsantes autòn kaì plēgàs epithéntes apē̂lthon aphéntes hēmithanē̂.

31
κατὰ συγκυρίαν δὲ ἱερεύς τις κατέβαινεν ἐν τῇ ὁδῷ ἐκείνῃ, καὶ ἰδὼν αὐτὸν ἀντιπαρῆλθεν·

katà synkyrían dè hiereús tis katébainen en tē̂i hodō̂i ekeínēi, kaì idṑn autòn antiparē̂lthen:

32
ὁμοίως δὲ καὶ Λευίτης [γενόμενος] κατὰ τὸν τόπον ἐλθὼν καὶ ἰδὼν ἀντιπαρῆλθεν.

homoíōs dè kaì Leuítēs [genómenos] katà tòn tópon elthṑn kaì idṑn antiparē̂lthen.

33
Σαμαρίτης δέ τις ὁδεύων ἦλθεν κατ’ αὐτὸν καὶ ἰδὼν ἐσπλαγχνίσθη,

Samarítēs dé tis hodeúōn ē̂lthen kat’ autòn kaì idṑn esplanchnísthē,

34
καὶ προσελθὼν κατέδησεν τὰ τραύματα αὐτοῦ ἐπιχέων ἔλαιον καὶ οἶνον, ἐπιβιβάσας δὲ αὐτὸν ἐπὶ τὸ ἴδιον κτῆνος ἤγαγεν αὐτὸν εἰς πανδοχεῖον καὶ ἐπεμελήθη αὐτοῦ.

kaì proselthṑn katédēsen tà traúmata autoû epichéōn élaion kaì oînon, epibibásas dè autòn epì tò ídion ktē̂nos ḗgagen autòn eis pandocheîon kaì epemelḗthē autoû.

35
καὶ ἐπὶ τὴν αὔριον ἐκβαλὼν ἔδωκεν δύο δηνάρια τῷ πανδοχεῖ καὶ εἶπεν, ’Επιμελήθητι αὐτοῦ, καὶ ὅ τι ἂν προσδαπανήσῃς ἐγὼ ἐν τῷ ἐπανέρχεσθαί με ἀποδώσω σοι.

kaì epì tḕn aúrion ekbalṑn édōken dýo dēnária tō̂i pandocheî kaì eîpen, ’Epimelḗthēti autoû, kaì hó ti àn prosdapanḗsēis egṑ en tō̂i epanérchesthaí me apodṓsō soi.

36
τίς τούτων τῶν τριῶν πλησίον δοκεῖ σοι γεγονέναι τοῦ ἐμπεσόντος εἰς τοὺς λῃστάς;

tís toútōn tō̂n triō̂n plēsíon dokeî soi gegonénai toû empesóntos eis toùs lēistás?

37
ὁ δὲ εἶπεν, ‘Ο ποιήσας τὸ ἔλεος μετ’ αὐτοῦ. εἶπεν δὲ αὐτῷ ὁ ’Ιησοῦς, Πορεύου καὶ σὺ ποίει ὁμοίως.

ho dè eîpen, ‘O poiḗsas tò éleos met’ autoû. eîpen dè autō̂i ho ’Iēsoûs, Poreúou kaì sỳ poíei homoíōs.

38
’Εν δὲ τῷ πορεύεσθαι αὐτοὺς αὐτὸς εἰσῆλθεν εἰς κώμην τινά· γυνὴ δέ τις ὀνόματι Μάρθα ὑπεδέξατο αὐτόν.

’En dè tō̂i poreúesthai autoùs autòs eisē̂lthen eis kṓmēn tiná: gynḕ dé tis onómati Mártha hypedéxato autón.

39
καὶ τῇδε ἦν ἀδελφὴ καλουμένη Μαριάμ, [ἣ] καὶ παρακαθεσθεῖσα πρὸς τοὺς πόδας τοῦ κυρίου ἤκουεν τὸν λόγον αὐτοῦ.

kaì tē̂ide ē̂n adelphḕ kalouménē Mariám, [hḕ] kaì parakathestheîsa pròs toùs pódas toû kyríou ḗkouen tòn lógon autoû.

40
ἡ δὲ Μάρθα περιεσπᾶτο περὶ πολλὴν διακονίαν· ἐπιστᾶσα δὲ εἶπεν, Κύριε, οὐ μέλει σοι ὅτι ἡ ἀδελφή μου μόνην με κατέλιπεν διακονεῖν; εἰπὲ οὖν αὐτῇ ἵνα μοι συναντιλάβηται.

hē dè Mártha periespâto perì pollḕn diakonían: epistâsa dè eîpen, Kýrie, ou mélei soi hóti hē adelphḗ mou mónēn me katélipen diakoneîn? eipè oûn autē̂i hína moi synantilábētai.

41
ἀποκριθεὶς δὲ εἶπεν αὐτῇ ὁ κύριος, Μάρθα Μάρθα, μεριμνᾷς καὶ θορυβάζῃ περὶ πολλά,

apokritheìs dè eîpen autē̂i ho kýrios, Mártha Mártha, merimnā̂is kaì thorybázēi perì pollá,

42
ἑνὸς δέ ἐστιν χρεία Μαριὰμ γὰρ τὴν ἀγαθὴν μερίδα ἐξελέξατο ἥτις οὐκ ἀφαιρεθήσεται αὐτῆς.

henòs dé estin chreía Mariàm gàr tḕn agathḕn merída exeléxato hḗtis ouk aphairethḗsetai autē̂s.