Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Luc 18:39

New Testament
Chapter
Verses
1
῎Ελεγεν δὲ παραβολὴν αὐτοῖς πρὸς τὸ δεῖν πάντοτε προσεύχεσθαι αὐτοὺς καὶ μὴ ἐγκακεῖν,

῎Elegen dè parabolḕn autoîs pròs tò deîn pántote proseúchesthai autoùs kaì mḕ enkakeîn,

2
λέγων, Κριτής τις ἦν ἔν τινι πόλει τὸν θεὸν μὴ φοβούμενος καὶ ἄνθρωπον μὴ ἐντρεπόμενος.

légōn, Kritḗs tis ē̂n én tini pólei tòn theòn mḕ phoboúmenos kaì ánthrōpon mḕ entrepómenos.

3
χήρα δὲ ἦν ἐν τῇ πόλει ἐκείνῃ καὶ ἤρχετο πρὸς αὐτὸν λέγουσα, ’Εκδίκησόν με ἀπὸ τοῦ ἀντιδίκου μου.

chḗra dè ē̂n en tē̂i pólei ekeínēi kaì ḗrcheto pròs autòn légousa, ’Ekdíkēsón me apò toû antidíkou mou.

4
καὶ οὐκ ἤθελεν ἐπὶ χρόνον, μετὰ δὲ ταῦτα εἶπεν ἐν ἑαυτῷ, Εἰ καὶ τὸν θεὸν οὐ φοβοῦμαι οὐδὲ ἄνθρωπον ἐντρέπομαι,

kaì ouk ḗthelen epì chrónon, metà dè taûta eîpen en heautō̂i, Ei kaì tòn theòn ou phoboûmai oudè ánthrōpon entrépomai,

5
διά γε τὸ παρέχειν μοι κόπον τὴν χήραν ταύτην ἐκδικήσω αὐτήν, ἵνα μὴ εἰς τέλος ἐρχομένη ὑπωπιάζῃ με.

diá ge tò paréchein moi kópon tḕn chḗran taútēn ekdikḗsō autḗn, hína mḕ eis télos erchoménē hypōpiázēi me.

6
Εἶπεν δὲ ὁ κύριος, ’Ακούσατε τί ὁ κριτὴς τῆς ἀδικίας λέγει·

Eîpen dè ho kýrios, ’Akoúsate tí ho kritḕs tē̂s adikías légei:

7
ὁ δὲ θεὸς οὐ μὴ ποιήσῃ τὴν ἐκδίκησιν τῶν ἐκλεκτῶν αὐτοῦ τῶν βοώντων αὐτῷ ἡμέρας καὶ νυκτός, καὶ μακροθυμεῖ ἐπ’ αὐτοῖς;

ho dè theòs ou mḕ poiḗsēi tḕn ekdíkēsin tō̂n eklektō̂n autoû tō̂n boṓntōn autō̂i hēméras kaì nyktós, kaì makrothymeî ep’ autoîs?

8
λέγω ὑμῖν ὅτι ποιήσει τὴν ἐκδίκησιν αὐτῶν ἐν τάχει. πλὴν ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐλθὼν ἆρα εὑρήσει τὴν πίστιν ἐπὶ τῆς γῆς;

légō hymîn hóti poiḗsei tḕn ekdíkēsin autō̂n en táchei. plḕn ho hyiòs toû anthrṓpou elthṑn âra heurḗsei tḕn pístin epì tē̂s gē̂s?

9
Εἶπεν δὲ καὶ πρός τινας τοὺς πεποιθότας ἐφ’ ἑαυτοῖς ὅτι εἰσὶν δίκαιοι καὶ ἐξουθενοῦντας τοὺς λοιποὺς τὴν παραβολὴν ταύτην·

Eîpen dè kaì prós tinas toùs pepoithótas eph’ heautoîs hóti eisìn díkaioi kaì exouthenoûntas toùs loipoùs tḕn parabolḕn taútēn:

10
῎Ανθρωποι δύο ἀνέβησαν εἰς τὸ ἱερὸν προσεύξασθαι, ὁ εἷς Φαρισαῖος καὶ ὁ ἕτερος τελώνης.

῎Anthrōpoi dýo anébēsan eis tò hieròn proseúxasthai, ho heîs Pharisaîos kaì ho héteros telṓnēs.

11
ὁ Φαρισαῖος σταθεὶς πρὸς ἑαυτὸν ταῦτα προσηύχετο, ‘Ο θεός, εὐχαριστῶ σοι ὅτι οὐκ εἰμὶ ὥσπερ οἱ λοιποὶ τῶν ἀνθρώπων, ἅρπαγες, ἄδικοι, μοιχοί, ἢ καὶ ὡς οὗτος ὁ τελώνης·

ho Pharisaîos statheìs pròs heautòn taûta prosēýcheto, ‘O theós, eucharistō̂ soi hóti ouk eimì hṓsper hoi loipoì tō̂n anthrṓpōn, hárpages, ádikoi, moichoí, ḕ kaì hōs hoûtos ho telṓnēs:

12
νηστεύω δὶς τοῦ σαββάτου, ἀποδεκατῶ πάντα ὅσα κτῶμαι.

nēsteúō dìs toû sabbátou, apodekatō̂ pánta hósa ktō̂mai.

13
ὁ δὲ τελώνης μακρόθεν ἑστὼς οὐκ ἤθελεν οὐδὲ τοὺς ὀφθαλμοὺς ἐπᾶραι εἰς τὸν οὐρανόν, ἀλλ’ ἔτυπτεν τὸ στῆθος αὐτοῦ λέγων, ‘Ο θεός, ἱλάσθητί μοι τῷ ἁμαρτωλῷ.

ho dè telṓnēs makróthen hestṑs ouk ḗthelen oudè toùs ophthalmoùs epârai eis tòn ouranón, all’ étypten tò stē̂thos autoû légōn, ‘O theós, hilásthētí moi tō̂i hamartōlō̂i.

14
λέγω ὑμῖν, κατέβη οὗτος δεδικαιωμένος εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ παρ’ ἐκεῖνον· ὅτι πᾶς ὁ ὑψῶν ἑαυτὸν ταπεινωθήσεται, ὁ δὲ ταπεινῶν ἑαυτὸν ὑψωθήσεται.

légō hymîn, katébē hoûtos dedikaiōménos eis tòn oîkon autoû par’ ekeînon: hóti pâs ho hypsō̂n heautòn tapeinōthḗsetai, ho dè tapeinō̂n heautòn hypsōthḗsetai.

15
Προσέφερον δὲ αὐτῷ καὶ τὰ βρέφη ἵνα αὐτῶν ἅπτηται· ἰδόντες δὲ οἱ μαθηταὶ ἐπετίμων αὐτοῖς.

Prosépheron dè autō̂i kaì tà bréphē hína autō̂n háptētai: idóntes dè hoi mathētaì epetímōn autoîs.

16
ὁ δὲ ’Ιησοῦς προσεκαλέσατο αὐτὰ λέγων, ῎Αφετε τὰ παιδία ἔρχεσθαι πρός με καὶ μὴ κωλύετε αὐτά, τῶν γὰρ τοιούτων ἐστὶν ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ.

ho dè ’Iēsoûs prosekalésato autà légōn, ῎Aphete tà paidía érchesthai prós me kaì mḕ kōlýete autá, tō̂n gàr toioútōn estìn hē basileía toû theoû.

17
ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ὃς ἂν μὴ δέξηται τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ ὡς παιδίον, οὐ μὴ εἰσέλθῃ εἰς αὐτήν.

amḕn légō hymîn, hòs àn mḕ déxētai tḕn basileían toû theoû hōs paidíon, ou mḕ eisélthēi eis autḗn.

18
Καὶ ἐπηρώτησέν τις αὐτὸν ἄρχων λέγων, Διδάσκαλε ἀγαθέ, τί ποιήσας ζωὴν αἰώνιον κληρονομήσω;

Kaì epērṓtēsén tis autòn árchōn légōn, Didáskale agathé, tí poiḗsas zōḕn aiṓnion klēronomḗsō?

19
εἶπεν δὲ αὐτῷ ὁ ’Ιησοῦς, Τί με λέγεις ἀγαθόν; οὐδεὶς ἀγαθὸς εἰ μὴ εἷς ὁ θεός.

eîpen dè autō̂i ho ’Iēsoûs, Tí me légeis agathón? oudeìs agathòs ei mḕ heîs ho theós.

20
τὰς ἐντολὰς οἶδας· Μὴ μοιχεύσῃς, Μὴ φονεύσῃς, Μὴ κλέψῃς, Μὴ ψευδομαρτυρήσῃς, Τίμα τὸν πατέρα σου καὶ τὴν μητέρα.

tàs entolàs oîdas: Mḕ moicheúsēis, Mḕ phoneúsēis, Mḕ klépsēis, Mḕ pseudomartyrḗsēis, Tíma tòn patéra sou kaì tḕn mētéra.

21
ὁ δὲ εἶπεν, Ταῦτα πάντα ἐφύλαξα ἐκ νεότητος.

ho dè eîpen, Taûta pánta ephýlaxa ek neótētos.

22
ἀκούσας δὲ ὁ ’Ιησοῦς εἶπεν αὐτῷ, ῎Ετι ἕν σοι λείπει· πάντα ὅσα ἔχεις πώλησον καὶ διάδος πτωχοῖς, καὶ ἕξεις θησαυρὸν ἐν [τοῖς] οὐρανοῖς, καὶ δεῦρο ἀκολούθει μοι.

akoúsas dè ho ’Iēsoûs eîpen autō̂i, ῎Eti hén soi leípei: pánta hósa écheis pṓlēson kaì diádos ptōchoîs, kaì héxeis thēsauròn en [toîs] ouranoîs, kaì deûro akoloúthei moi.

23
ὁ δὲ ἀκούσας ταῦτα περίλυπος ἐγενήθη, ἦν γὰρ πλούσιος σφόδρα.

ho dè akoúsas taûta perílypos egenḗthē, ē̂n gàr ploúsios sphódra.

24
’Ιδὼν δὲ αὐτὸν ὁ ’Ιησοῦς [περίλυπον γενόμενον] εἶπεν, Πῶς δυσκόλως οἱ τὰ χρήματα ἔχοντες εἰς τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ εἰσπορεύονται·

’Idṑn dè autòn ho ’Iēsoûs [perílypon genómenon] eîpen, Pō̂s dyskólōs hoi tà chrḗmata échontes eis tḕn basileían toû theoû eisporeúontai:

25
εὐκοπώτερον γάρ ἐστιν κάμηλον διὰ τρήματος βελόνης διελθεῖν ἢ πλούσιον εἰς τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ εἰσελθεῖν.

eukopṓteron gár estin kámēlon dià trḗmatos belónēs dieltheîn ḕ ploúsion eis tḕn basileían toû theoû eiseltheîn.

26
εἶπαν δὲ οἱ ἀκούσαντες, Καὶ τίς δύναται σωθῆναι;

eîpan dè hoi akoúsantes, Kaì tís dýnatai sōthē̂nai?

27
ὁ δὲ εἶπεν, Τὰ ἀδύνατα παρὰ ἀνθρώποις δυνατὰ παρὰ τῷ θεῷ ἐστιν.

ho dè eîpen, Tà adýnata parà anthrṓpois dynatà parà tō̂i theō̂i estin.

28
Εἶπεν δὲ ὁ Πέτρος, ’Ιδοὺ ἡμεῖς ἀφέντες τὰ ἴδια ἠκολουθήσαμέν σοι.

Eîpen dè ho Pétros, ’Idoù hēmeîs aphéntes tà ídia ēkolouthḗsamén soi.

29
ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς, ’Αμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι οὐδείς ἐστιν ὃς ἀφῆκεν οἰκίαν ἢ γυναῖκα ἢ ἀδελφοὺς ἢ γονεῖς ἢ τέκνα ἕνεκεν τῆς βασιλείας τοῦ θεοῦ,

ho dè eîpen autoîs, ’Amḕn légō hymîn hóti oudeís estin hòs aphē̂ken oikían ḕ gynaîka ḕ adelphoùs ḕ goneîs ḕ tékna héneken tē̂s basileías toû theoû,

30
ὃς οὐχὶ μὴ ἀπολάβῃ πολλαπλασίονα ἐν τῷ καιρῷ τούτῳ καὶ ἐν τῷ αἰῶνι τῷ ἐρχομένῳ ζωὴν αἰώνιον.

hòs ouchì mḕ apolábēi pollaplasíona en tō̂i kairō̂i toútōi kaì en tō̂i aiō̂ni tō̂i erchoménōi zōḕn aiṓnion.

31
Παραλαβὼν δὲ τοὺς δώδεκα εἶπεν πρὸς αὐτούς, ’Ιδοὺ ἀναβαίνομεν εἰς ’Ιερουσαλήμ, καὶ τελεσθήσεται πάντα τὰ γεγραμμένα διὰ τῶν προφητῶν τῷ υἱῷ τοῦ ἀνθρώπου·

Paralabṑn dè toùs dṓdeka eîpen pròs autoús, ’Idoù anabaínomen eis ’Ierousalḗm, kaì telesthḗsetai pánta tà gegramména dià tō̂n prophētō̂n tō̂i hyiō̂i toû anthrṓpou:

32
παραδοθήσεται γὰρ τοῖς ἔθνεσιν καὶ ἐμπαιχθήσεται καὶ ὑβρισθήσεται καὶ ἐμπτυσθήσεται,

paradothḗsetai gàr toîs éthnesin kaì empaichthḗsetai kaì hybristhḗsetai kaì emptysthḗsetai,

33
καὶ μαστιγώσαντες ἀποκτενοῦσιν αὐτόν, καὶ τῇ ἡμέρᾳ τῇ τρίτῃ ἀναστήσεται.

kaì mastigṓsantes apoktenoûsin autón, kaì tē̂i hēmérāi tē̂i trítēi anastḗsetai.

34
καὶ αὐτοὶ οὐδὲν τούτων συνῆκαν, καὶ ἦν τὸ ῥῆμα τοῦτο κεκρυμμένον ἀπ’ αὐτῶν, καὶ οὐκ ἐγίνωσκον τὰ λεγόμενα.

kaì autoì oudèn toútōn synē̂kan, kaì ē̂n tò rhē̂ma toûto kekrymménon ap’ autō̂n, kaì ouk egínōskon tà legómena.

35
’Εγένετο δὲ ἐν τῷ ἐγγίζειν αὐτὸν εἰς ’Ιεριχὼ τυφλός τις ἐκάθητο παρὰ τὴν ὁδὸν ἐπαιτῶν.

’Egéneto dè en tō̂i engízein autòn eis ’Ierichṑ typhlós tis ekáthēto parà tḕn hodòn epaitō̂n.

36
ἀκούσας δὲ ὄχλου διαπορευομένου ἐπυνθάνετο τί εἴη τοῦτο·

akoúsas dè óchlou diaporeuoménou epyntháneto tí eíē toûto:

37
ἀπήγγειλαν δὲ αὐτῷ ὅτι ’Ιησοῦς ὁ Ναζωραῖος παρέρχεται.

apḗngeilan dè autō̂i hóti ’Iēsoûs ho Nazōraîos parérchetai.

38
καὶ ἐβόησεν λέγων, ’Ιησοῦ, υἱὲ Δαυίδ, ἐλέησόν με.

kaì ebóēsen légōn, ’Iēsoû, hyiè Dauíd, eléēsón me.

39
καὶ οἱ προάγοντες ἐπετίμων αὐτῷ ἵνα σιγήσῃ· αὐτὸς δὲ πολλῷ μᾶλλον ἔκραζεν, Υἱὲ Δαυίδ, ἐλέησόν με.

kaì hoi proágontes epetímōn autō̂i hína sigḗsēi: autòs dè pollō̂i mâllon ékrazen, Hyiè Dauíd, eléēsón me.

40
σταθεὶς δὲ ὁ ’Ιησοῦς ἐκέλευσεν αὐτὸν ἀχθῆναι πρὸς αὐτόν. ἐγγίσαντος δὲ αὐτοῦ ἐπηρώτησεν αὐτόν,

statheìs dè ho ’Iēsoûs ekéleusen autòn achthē̂nai pròs autón. engísantos dè autoû epērṓtēsen autón,

41
Τί σοι θέλεις ποιήσω; ὁ δὲ εἶπεν, Κύριε, ἵνα ἀναβλέψω.

Tí soi théleis poiḗsō? ho dè eîpen, Kýrie, hína anablépsō.

42
καὶ ὁ ’Ιησοῦς εἶπεν αὐτῷ, ’Ανάβλεψον· ἡ πίστις σου σέσωκέν σε.

kaì ho ’Iēsoûs eîpen autō̂i, ’Anáblepson: hē pístis sou sésōkén se.

43
καὶ παραχρῆμα ἀνέβλεψεν, καὶ ἠκολούθει αὐτῷ δοξάζων τὸν θεόν. καὶ πᾶς ὁ λαὸς ἰδὼν ἔδωκεν αἶνον τῷ θεῷ.

kaì parachrē̂ma anéblepsen, kaì ēkoloúthei autō̂i doxázōn tòn theón. kaì pâs ho laòs idṑn édōken aînon tō̂i theō̂i.