Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Luc 1:45

New Testament
Chapter
Verses
1
’Επειδήπερ πολλοὶ ἐπεχείρησαν ἀνατάξασθαι διήγησιν περὶ τῶν πεπληροφορημένων ἐν ἡμῖν πραγμάτων,

’Epeidḗper polloì epecheírēsan anatáxasthai diḗgēsin perì tō̂n peplērophorēménōn en hēmîn pragmátōn,

2
καθὼς παρέδοσαν ἡμῖν οἱ ἀπ’ ἀρχῆς αὐτόπται καὶ ὑπηρέται γενόμενοι τοῦ λόγου,

kathṑs parédosan hēmîn hoi ap’ archē̂s autóptai kaì hypērétai genómenoi toû lógou,

3
ἔδοξε κἀμοὶ παρηκολουθηκότι ἄνωθεν πᾶσιν ἀκριβῶς καθεξῆς σοι γράψαι, κράτιστε θεόφιλε,

édoxe kamoì parēkolouthēkóti ánōthen pâsin akribō̂s kathexē̂s soi grápsai, krátiste theóphile,

4
ἵνα ἐπιγνῷς περὶ ὧν κατηχήθης λόγων τὴν ἀσφάλειαν.

hína epignō̂is perì hō̂n katēchḗthēs lógōn tḕn aspháleian.

5
’Εγένετο ἐν ταῖς ἡμέραις ‘Ηρῴδου βασιλέως τῆς ’Ιουδαίας ἱερεύς τις ὀνόματι Ζαχαρίας ἐξ ἐφημερίας ’Αβιά, καὶ γυνὴ αὐτῷ ἐκ τῶν θυγατέρων ’Ααρών, καὶ τὸ ὄνομα αὐτῆς ’Ελισάβετ.

’Egéneto en taîs hēmérais ‘Ērṓidou basiléōs tē̂s ’Ioudaías hiereús tis onómati Zacharías ex ephēmerías ’Abiá, kaì gynḕ autō̂i ek tō̂n thygatérōn ’Aarṓn, kaì tò ónoma autē̂s ’Elisábet.

6
ἦσαν δὲ δίκαιοι ἀμφότεροι ἐναντίον τοῦ θεοῦ, πορευόμενοι ἐν πάσαις ταῖς ἐντολαῖς καὶ δικαιώμασιν τοῦ κυρίου ἄμεμπτοι.

ē̂san dè díkaioi amphóteroi enantíon toû theoû, poreuómenoi en pásais taîs entolaîs kaì dikaiṓmasin toû kyríou ámemptoi.

7
καὶ οὐκ ἦν αὐτοῖς τέκνον, καθότι ἦν ἡ ’Ελισάβετ στεῖρα, καὶ ἀμφότεροι προβεβηκότες ἐν ταῖς ἡμέραις αὐτῶν ἦσαν.

kaì ouk ē̂n autoîs téknon, kathóti ē̂n hē ’Elisábet steîra, kaì amphóteroi probebēkótes en taîs hēmérais autō̂n ē̂san.

8
’Εγένετο δὲ ἐν τῷ ἱερατεύειν αὐτὸν ἐν τῇ τάξει τῆς ἐφημερίας αὐτοῦ ἔναντι τοῦ θεοῦ,

’Egéneto dè en tō̂i hierateúein autòn en tē̂i táxei tē̂s ephēmerías autoû énanti toû theoû,

9
κατὰ τὸ ἔθος τῆς ἱερατείας ἔλαχε τοῦ θυμιᾶσαι εἰσελθὼν εἰς τὸν ναὸν τοῦ κυρίου,

katà tò éthos tē̂s hierateías élache toû thymiâsai eiselthṑn eis tòn naòn toû kyríou,

10
καὶ πᾶν τὸ πλῆθος ἦν τοῦ λαοῦ προσευχόμενον ἔξω τῇ ὥρᾳ τοῦ θυμιάματος·

kaì pân tò plē̂thos ē̂n toû laoû proseuchómenon éxō tē̂i hṓrāi toû thymiámatos:

11
ὤφθη δὲ αὐτῷ ἄγγελος κυρίου ἑστὼς ἐκ δεξιῶν τοῦ θυσιαστηρίου τοῦ θυμιάματος.

ṓphthē dè autō̂i ángelos kyríou hestṑs ek dexiō̂n toû thysiastēríou toû thymiámatos.

12
καὶ ἐταράχθη Ζαχαρίας ἰδών, καὶ φόβος ἐπέπεσεν ἐπ’ αὐτόν.

kaì etaráchthē Zacharías idṓn, kaì phóbos epépesen ep’ autón.

13
εἶπεν δὲ πρὸς αὐτὸν ὁ ἄγγελος, Μὴ φοβοῦ, Ζαχαρία, διότι εἰσηκούσθη ἡ δέησίς σου, καὶ ἡ γυνή σου ’Ελισάβετ γεννήσει υἱόν σοι, καὶ καλέσεις τὸ ὄνομα αὐτοῦ ’Ιωάννην.

eîpen dè pròs autòn ho ángelos, Mḕ phoboû, Zacharía, dióti eisēkoústhē hē déēsís sou, kaì hē gynḗ sou ’Elisábet gennḗsei hyión soi, kaì kaléseis tò ónoma autoû ’Iōánnēn.

14
καὶ ἔσται χαρά σοι καὶ ἀγαλλίασις, καὶ πολλοὶ ἐπὶ τῇ γενέσει αὐτοῦ χαρήσονται·

kaì éstai chará soi kaì agallíasis, kaì polloì epì tē̂i genései autoû charḗsontai:

15
ἔσται γὰρ μέγας ἐνώπιον [τοῦ] κυρίου, καὶ οἶνον καὶ σίκερα οὐ μὴ πίῃ, καὶ πνεύματος ἁγίου πλησθήσεται ἔτι ἐκ κοιλίας μητρὸς αὐτοῦ,

éstai gàr mégas enṓpion [toû] kyríou, kaì oînon kaì síkera ou mḕ píēi, kaì pneúmatos hagíou plēsthḗsetai éti ek koilías mētròs autoû,

16
καὶ πολλοὺς τῶν υἱῶν ’Ισραὴλ ἐπιστρέψει ἐπὶ κύριον τὸν θεὸν αὐτῶν.

kaì polloùs tō̂n hyiō̂n ’Israḕl epistrépsei epì kýrion tòn theòn autō̂n.

17
καὶ αὐτὸς προελεύσεται ἐνώπιον αὐτοῦ ἐν πνεύματι καὶ δυνάμει ’Ηλίου, ἐπιστρέψαι καρδίας πατέρων ἐπὶ τέκνα καὶ ἀπειθεῖς ἐν φρονήσει δικαίων, ἑτοιμάσαι κυρίῳ λαὸν κατεσκευασμένον.

kaì autòs proeleúsetai enṓpion autoû en pneúmati kaì dynámei ’Ēlíou, epistrépsai kardías patérōn epì tékna kaì apeitheîs en phronḗsei dikaíōn, hetoimásai kyríōi laòn kateskeuasménon.

18
Καὶ εἶπεν Ζαχαρίας πρὸς τὸν ἄγγελον, Κατὰ τί γνώσομαι τοῦτο; ἐγὼ γάρ εἰμι πρεσβύτης καὶ ἡ γυνή μου προβεβηκυῖα ἐν ταῖς ἡμέραις αὐτῆς.

Kaì eîpen Zacharías pròs tòn ángelon, Katà tí gnṓsomai toûto? egṑ gár eimi presbýtēs kaì hē gynḗ mou probebēkyîa en taîs hēmérais autē̂s.

19
καὶ ἀποκριθεὶς ὁ ἄγγελος εἶπεν αὐτῷ, ’Εγώ εἰμι Γαβριὴλ ὁ παρεστηκὼς ἐνώπιον τοῦ θεοῦ, καὶ ἀπεστάλην λαλῆσαι πρὸς σὲ καὶ εὐαγγελίσασθαί σοι ταῦτα·

kaì apokritheìs ho ángelos eîpen autō̂i, ’Egṓ eimi Gabriḕl ho parestēkṑs enṓpion toû theoû, kaì apestálēn lalē̂sai pròs sè kaì euangelísasthaí soi taûta:

20
καὶ ἰδοὺ ἔσῃ σιωπῶν καὶ μὴ δυνάμενος λαλῆσαι ἄχρι ἧς ἡμέρας γένηται ταῦτα, ἀνθ’ ὧν οὐκ ἐπίστευσας τοῖς λόγοις μου, οἵτινες πληρωθήσονται εἰς τὸν καιρὸν αὐτῶν.

kaì idoù ésēi siōpō̂n kaì mḕ dynámenos lalē̂sai áchri hē̂s hēméras génētai taûta, anth’ hō̂n ouk epísteusas toîs lógois mou, hoítines plērōthḗsontai eis tòn kairòn autō̂n.

21
Καὶ ἦν ὁ λαὸς προσδοκῶν τὸν Ζαχαρίαν, καὶ ἐθαύμαζον ἐν τῷ χρονίζειν ἐν τῷ ναῷ αὐτόν.

Kaì ē̂n ho laòs prosdokō̂n tòn Zacharían, kaì ethaúmazon en tō̂i chronízein en tō̂i naō̂i autón.

22
ἐξελθὼν δὲ οὐκ ἐδύνατο λαλῆσαι αὐτοῖς, καὶ ἐπέγνωσαν ὅτι ὀπτασίαν ἑώρακεν ἐν τῷ ναῷ· καὶ αὐτὸς ἦν διανεύων αὐτοῖς, καὶ διέμενεν κωφός.

exelthṑn dè ouk edýnato lalē̂sai autoîs, kaì epégnōsan hóti optasían heṓraken en tō̂i naō̂i: kaì autòs ē̂n dianeúōn autoîs, kaì diémenen kōphós.

23
καὶ ἐγένετο ὡς ἐπλήσθησαν αἱ ἡμέραι τῆς λειτουργίας αὐτοῦ ἀπῆλθεν εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ.

kaì egéneto hōs eplḗsthēsan hai hēmérai tē̂s leitourgías autoû apē̂lthen eis tòn oîkon autoû.

24
Μετὰ δὲ ταύτας τὰς ἡμέρας συνέλαβεν ’Ελισάβετ ἡ γυνὴ αὐτοῦ· καὶ περιέκρυβεν ἑαυτὴν μῆνας πέντε, λέγουσα

Metà dè taútas tàs hēméras synélaben ’Elisábet hē gynḕ autoû: kaì periékryben heautḕn mē̂nas pénte, légousa

25
ὅτι Οὕτως μοι πεποίηκεν κύριος ἐν ἡμέραις αἷς ἐπεῖδεν ἀφελεῖν ὄνειδός μου ἐν ἀνθρώποις.

hóti Hoútōs moi pepoíēken kýrios en hēmérais haîs epeîden apheleîn óneidós mou en anthrṓpois.

26
’Εν δὲ τῷ μηνὶ τῷ ἕκτῳ ἀπεστάλη ὁ ἄγγελος Γαβριὴλ ἀπὸ τοῦ θεοῦ εἰς πόλιν τῆς Γαλιλαίας ᾗ ὄνομα Ναζαρὲθ

’En dè tō̂i mēnì tō̂i héktōi apestálē ho ángelos Gabriḕl apò toû theoû eis pólin tē̂s Galilaías hē̂i ónoma Nazarèth

27
πρὸς παρθένον ἐμνηστευμένην ἀνδρὶ ᾧ ὄνομα ’Ιωσὴφ ἐξ οἴκου Δαυίδ, καὶ τὸ ὄνομα τῆς παρθένου Μαριάμ.

pròs parthénon emnēsteuménēn andrì hō̂i ónoma ’Iōsḕph ex oíkou Dauíd, kaì tò ónoma tē̂s parthénou Mariám.

28
καὶ εἰσελθὼν πρὸς αὐτὴν εἶπεν, Χαῖρε, κεχαριτωμένη, ὁ κύριος μετὰ σοῦ.

kaì eiselthṑn pròs autḕn eîpen, Chaîre, kecharitōménē, ho kýrios metà soû.

29
ἡ δὲ ἐπὶ τῷ λόγῳ διεταράχθη καὶ διελογίζετο ποταπὸς εἴη ὁ ἀσπασμὸς οὗτος.

hē dè epì tō̂i lógōi dietaráchthē kaì dielogízeto potapòs eíē ho aspasmòs hoûtos.

30
καὶ εἶπεν ὁ ἄγγελος αὐτῇ, Μὴ φοβοῦ, Μαριάμ, εὗρες γὰρ χάριν παρὰ τῷ θεῷ·

kaì eîpen ho ángelos autē̂i, Mḕ phoboû, Mariám, heûres gàr chárin parà tō̂i theō̂i:

31
καὶ ἰδοὺ συλλήμψῃ ἐν γαστρὶ καὶ τέξῃ υἱόν, καὶ καλέσεις τὸ ὄνομα αὐτοῦ ’Ιησοῦν.

kaì idoù syllḗmpsēi en gastrì kaì téxēi hyión, kaì kaléseis tò ónoma autoû ’Iēsoûn.

32
οὗτος ἔσται μέγας καὶ υἱὸς ὑψίστου κληθήσεται, καὶ δώσει αὐτῷ κύριος ὁ θεὸς τὸν θρόνον Δαυὶδ τοῦ πατρὸς αὐτοῦ,

hoûtos éstai mégas kaì hyiòs hypsístou klēthḗsetai, kaì dṓsei autō̂i kýrios ho theòs tòn thrónon Dauìd toû patròs autoû,

33
καὶ βασιλεύσει ἐπὶ τὸν οἶκον ’Ιακὼβ εἰς τοὺς αἰῶνας, καὶ τῆς βασιλείας αὐτοῦ οὐκ ἔσται τέλος.

kaì basileúsei epì tòn oîkon ’Iakṑb eis toùs aiō̂nas, kaì tē̂s basileías autoû ouk éstai télos.

34
εἶπεν δὲ Μαριὰμ πρὸς τὸν ἄγγελον, Πῶς ἔσται τοῦτο, ἐπεὶ ἄνδρα οὐ γινώσκω;

eîpen dè Mariàm pròs tòn ángelon, Pō̂s éstai toûto, epeì ándra ou ginṓskō?

35
καὶ ἀποκριθεὶς ὁ ἄγγελος εἶπεν αὐτῇ · Πνεῦμα ἅγιον ἐπελεύσεται ἐπὶ σέ, καὶ δύναμις ὑψίστου ἐπισκιάσει σοι· διὸ καὶ τὸ γεννώμενον ἅγιον κληθήσεται, υἱὸς θεοῦ.

kaì apokritheìs ho ángelos eîpen autē̂i : Pneûma hágion epeleúsetai epì sé, kaì dýnamis hypsístou episkiásei soi: diò kaì tò gennṓmenon hágion klēthḗsetai, hyiòs theoû.

36
καὶ ἰδοὺ ’Ελισάβετ ἡ συγγενίς σου καὶ αὐτὴ συνείληφεν υἱὸν ἐν γήρει αὐτῆς, καὶ οὗτος μὴν ἕκτος ἐστὶν αὐτῇ τῇ καλουμένῃ στείρᾳ·

kaì idoù ’Elisábet hē syngenís sou kaì autḕ syneílēphen hyiòn en gḗrei autē̂s, kaì hoûtos mḕn héktos estìn autē̂i tē̂i kalouménēi steírāi:

37
ὅτι οὐκ ἀδυνατήσει παρὰ τοῦ θεοῦ πᾶν ῥῆμα.

hóti ouk adynatḗsei parà toû theoû pân rhē̂ma.

38
εἶπεν δὲ Μαριάμ, ’Ιδοὺ ἡ δούλη κυρίου· γένοιτό μοι κατὰ τὸ ῥῆμά σου. καὶ ἀπῆλθεν ἀπ’ αὐτῆς ὁ ἄγγελος.

eîpen dè Mariám, ’Idoù hē doúlē kyríou: génoitó moi katà tò rhē̂má sou. kaì apē̂lthen ap’ autē̂s ho ángelos.

39
’Αναστᾶσα δὲ Μαριὰμ ἐν ταῖς ἡμέραις ταύταις ἐπορεύθη εἰς τὴν ὀρεινὴν μετὰ σπουδῆς εἰς πόλιν ’Ιούδα,

’Anastâsa dè Mariàm en taîs hēmérais taútais eporeúthē eis tḕn oreinḕn metà spoudē̂s eis pólin ’Ioúda,

40
καὶ εἰσῆλθεν εἰς τὸν οἶκον Ζαχαρίου καὶ ἠσπάσατο τὴν ’Ελισάβετ.

kaì eisē̂lthen eis tòn oîkon Zacharíou kaì ēspásato tḕn ’Elisábet.

41
καὶ ἐγένετο ὡς ἤκουσεν τὸν ἀσπασμὸν τῆς Μαρίας ἡ ’Ελισάβετ, ἐσκίρτησεν τὸ βρέφος ἐν τῇ κοιλίᾳ αὐτῆς, καὶ ἐπλήσθη πνεύματος ἁγίου ἡ ’Ελισάβετ,

kaì egéneto hōs ḗkousen tòn aspasmòn tē̂s Marías hē ’Elisábet, eskírtēsen tò bréphos en tē̂i koilíāi autē̂s, kaì eplḗsthē pneúmatos hagíou hē ’Elisábet,

42
καὶ ἀνεφώνησεν κραυγῇ μεγάλῃ καὶ εἶπεν· Εὐλογημένη σὺ ἐν γυναιξίν, καὶ εὐλογημένος ὁ καρπὸς τῆς κοιλίας σου.

kaì anephṓnēsen kraugē̂i megálēi kaì eîpen: Eulogēménē sỳ en gynaixín, kaì eulogēménos ho karpòs tē̂s koilías sou.

43
καὶ πόθεν μοι τοῦτο ἵνα ἔλθῃ ἡ μήτηρ τοῦ κυρίου μου πρὸς ἐμέ;

kaì póthen moi toûto hína élthēi hē mḗtēr toû kyríou mou pròs emé?

44
ἰδοὺ γὰρ ὡς ἐγένετο ἡ φωνὴ τοῦ ἀσπασμοῦ σου εἰς τὰ ὦτά μου, ἐσκίρτησεν ἐν ἀγαλλιάσει τὸ βρέφος ἐν τῇ κοιλίᾳ μου.

idoù gàr hōs egéneto hē phōnḕ toû aspasmoû sou eis tà ō̂tá mou, eskírtēsen en agalliásei tò bréphos en tē̂i koilíāi mou.

45
καὶ μακαρία ἡ πιστεύσασα ὅτι ἔσται τελείωσις τοῖς λελαλημένοις αὐτῇ παρὰ κυρίου.

kaì makaría hē pisteúsasa hóti éstai teleíōsis toîs lelalēménois autē̂i parà kyríou.

46
Καὶ εἶπεν Μαριάμ, Μεγαλύνει ἡ ψυχή μου τὸν κύριον,

Kaì eîpen Mariám, Megalýnei hē psychḗ mou tòn kýrion,

47
καὶ ἠγαλλίασεν τὸ πνεῦμά μου ἐπὶ τῷ θεῷ τῷ σωτῆρί μου,

kaì ēgallíasen tò pneûmá mou epì tō̂i theō̂i tō̂i sōtē̂rí mou,

48
ὅτι ἐπέβλεψεν ἐπὶ τὴν ταπείνωσιν τῆς δούλης αὐτοῦ. ἰδοὺ γὰρ ἀπὸ τοῦ νῦν μακαριοῦσίν με πᾶσαι αἱ γενεαί·

hóti epéblepsen epì tḕn tapeínōsin tē̂s doúlēs autoû. idoù gàr apò toû nŷn makarioûsín me pâsai hai geneaí:

49
ὅτι ἐποίησέν μοι μεγάλα ὁ δυνατός, καὶ ἅγιον τὸ ὄνομα αὐτοῦ,

hóti epoíēsén moi megála ho dynatós, kaì hágion tò ónoma autoû,

50
καὶ τὸ ἔλεος αὐτοῦ εἰς γενεὰς καὶ γενεὰς τοῖς φοβουμένοις αὐτόν.

kaì tò éleos autoû eis geneàs kaì geneàs toîs phobouménois autón.

51
’Εποίησεν κράτος ἐν βραχίονι αὐτοῦ, διεσκόρπισεν ὑπερηφάνους διανοίᾳ καρδίας αὐτῶν·

’Epoíēsen krátos en brachíoni autoû, dieskórpisen hyperēphánous dianoíāi kardías autō̂n:

52
καθεῖλεν δυνάστας ἀπὸ θρόνων καὶ ὕψωσεν ταπεινούς,

katheîlen dynástas apò thrónōn kaì hýpsōsen tapeinoús,

53
πεινῶντας ἐνέπλησεν ἀγαθῶν καὶ πλουτοῦντας ἐξαπέστειλεν κενούς.

peinō̂ntas enéplēsen agathō̂n kaì ploutoûntas exapésteilen kenoús.

54
ἀντελάβετο ’Ισραὴλ παιδὸς αὐτοῦ, μνησθῆναι ἐλέους,

antelábeto ’Israḕl paidòs autoû, mnēsthē̂nai eléous,

55
καθὼς ἐλάλησεν πρὸς τοὺς πατέρας ἡμῶν, τῷ ’Αβραὰμ καὶ τῷ σπέρματι αὐτοῦ εἰς τὸν αἰῶνα.

kathṑs elálēsen pròs toùs patéras hēmō̂n, tō̂i ’Abraàm kaì tō̂i spérmati autoû eis tòn aiō̂na.

56
῎Εμεινεν δὲ Μαριὰμ σὺν αὐτῇ ὡς μῆνας τρεῖς, καὶ ὑπέστρεψεν εἰς τὸν οἶκον αὐτῆς.

῎Emeinen dè Mariàm sỳn autē̂i hōs mē̂nas treîs, kaì hypéstrepsen eis tòn oîkon autē̂s.

57
Τῇ δὲ ’Ελισάβετ ἐπλήσθη ὁ χρόνος τοῦ τεκεῖν αὐτήν, καὶ ἐγέννησεν υἱόν.

Tē̂i dè ’Elisábet eplḗsthē ho chrónos toû tekeîn autḗn, kaì egénnēsen hyión.

58
καὶ ἤκουσαν οἱ περίοικοι καὶ οἱ συγγενεῖς αὐτῆς ὅτι ἐμεγάλυνεν κύριος τὸ ἔλεος αὐτοῦ μετ’ αὐτῆς, καὶ συνέχαιρον αὐτῇ.

kaì ḗkousan hoi períoikoi kaì hoi syngeneîs autē̂s hóti emegálynen kýrios tò éleos autoû met’ autē̂s, kaì synéchairon autē̂i.

59
Καὶ ἐγένετο ἐν τῇ ἡμέρᾳ τῇ ὀγδόῃ ἦλθον περιτεμεῖν τὸ παιδίον, καὶ ἐκάλουν αὐτὸ ἐπὶ τῷ ὀνόματι τοῦ πατρὸς αὐτοῦ Ζαχαρίαν.

Kaì egéneto en tē̂i hēmérāi tē̂i ogdóēi ē̂lthon peritemeîn tò paidíon, kaì ekáloun autò epì tō̂i onómati toû patròs autoû Zacharían.

60
καὶ ἀποκριθεῖσα ἡ μήτηρ αὐτοῦ εἶπεν, Οὐχί, ἀλλὰ κληθήσεται ’Ιωάννης.

kaì apokritheîsa hē mḗtēr autoû eîpen, Ouchí, allà klēthḗsetai ’Iōánnēs.

61
καὶ εἶπαν πρὸς αὐτὴν ὅτι οὐδείς ἐστιν ἐκ τῆς συγγενείας σου ὃς καλεῖται τῷ ὀνόματι τούτῳ.

kaì eîpan pròs autḕn hóti oudeís estin ek tē̂s syngeneías sou hòs kaleîtai tō̂i onómati toútōi.

62
ἐνένευον δὲ τῷ πατρὶ αὐτοῦ τὸ τί ἂν θέλοι καλεῖσθαι αὐτό.

enéneuon dè tō̂i patrì autoû tò tí àn théloi kaleîsthai autó.

63
καὶ αἰτήσας πινακίδιον ἔγραψεν λέγων, ’Ιωάννης ἐστὶν ὄνομα αὐτοῦ. καὶ ἐθαύμασαν πάντες.

kaì aitḗsas pinakídion égrapsen légōn, ’Iōánnēs estìn ónoma autoû. kaì ethaúmasan pántes.

64
ἀνεῴχθη δὲ τὸ στόμα αὐτοῦ παραχρῆμα καὶ ἡ γλῶσσα αὐτοῦ, καὶ ἐλάλει εὐλογῶν τὸν θεόν.

aneṓichthē dè tò stóma autoû parachrē̂ma kaì hē glō̂ssa autoû, kaì elálei eulogō̂n tòn theón.

65
καὶ ἐγένετο ἐπὶ πάντας φόβος τοὺς περιοικοῦντας αὐτούς, καὶ ἐν ὅλῃ τῇ ὀρεινῇ τῆς ’Ιουδαίας διελαλεῖτο πάντα τὰ ῥήματα ταῦτα,

kaì egéneto epì pántas phóbos toùs perioikoûntas autoús, kaì en hólēi tē̂i oreinē̂i tē̂s ’Ioudaías dielaleîto pánta tà rhḗmata taûta,

66
καὶ ἔθεντο πάντες οἱ ἀκούσαντες ἐν τῇ καρδίᾳ αὐτῶν, λέγοντες, Τί ἄρα τὸ παιδίον τοῦτο ἔσται; καὶ γὰρ χεὶρ κυρίου ἦν μετ’ αὐτοῦ.

kaì éthento pántes hoi akoúsantes en tē̂i kardíāi autō̂n, légontes, Tí ára tò paidíon toûto éstai? kaì gàr cheìr kyríou ē̂n met’ autoû.

67
Καὶ Ζαχαρίας ὁ πατὴρ αὐτοῦ ἐπλήσθη πνεύματος ἁγίου καὶ ἐπροφήτευσεν λέγων,

Kaì Zacharías ho patḕr autoû eplḗsthē pneúmatos hagíou kaì eprophḗteusen légōn,

68
Εὐλογητὸς κύριος ὁ θεὸς τοῦ ’Ισραήλ, ὅτι ἐπεσκέψατο καὶ ἐποίησεν λύτρωσιν τῷ λαῷ αὐτοῦ,

Eulogētòs kýrios ho theòs toû ’Israḗl, hóti epesképsato kaì epoíēsen lýtrōsin tō̂i laō̂i autoû,

69
καὶ ἤγειρεν κέρας σωτηρίας ἡμῖν ἐν οἴκῳ Δαυὶδ παιδὸς αὐτοῦ,

kaì ḗgeiren kéras sōtērías hēmîn en oíkōi Dauìd paidòs autoû,

70
καθὼς ἐλάλησεν διὰ στόματος τῶν ἁγίων ἀπ’ αἰῶνος προφητῶν αὐτοῦ,

kathṑs elálēsen dià stómatos tō̂n hagíōn ap’ aiō̂nos prophētō̂n autoû,

71
σωτηρίαν ἐξ ἐχθρῶν ἡμῶν καὶ ἐκ χειρὸς πάντων τῶν μισούντων ἡμᾶς·

sōtērían ex echthrō̂n hēmō̂n kaì ek cheiròs pántōn tō̂n misoúntōn hēmâs:

72
ποιῆσαι ἔλεος μετὰ τῶν πατέρων ἡμῶν καὶ μνησθῆναι διαθήκης ἁγίας αὐτοῦ,

poiē̂sai éleos metà tō̂n patérōn hēmō̂n kaì mnēsthē̂nai diathḗkēs hagías autoû,

73
ὅρκον ὃν ὤμοσεν πρὸς ’Αβραὰμ τὸν πατέρα ἡμῶν, τοῦ δοῦναι ἡμῖν

hórkon hòn ṓmosen pròs ’Abraàm tòn patéra hēmō̂n, toû doûnai hēmîn

74
ἀφόβως ἐκ χειρὸς ἐχθρῶν ῥυσθέντας λατρεύειν αὐτῷ

aphóbōs ek cheiròs echthrō̂n rhysthéntas latreúein autō̂i

75
ἐν ὁσιότητι καὶ δικαιοσύνῃ ἐνώπιον αὐτοῦ πάσαις ταῖς ἡμέραις ἡμῶν.

en hosiótēti kaì dikaiosýnēi enṓpion autoû pásais taîs hēmérais hēmō̂n.

76
Καὶ σὺ δέ, παιδίον, προφήτης ὑψίστου κληθήσῃ, προπορεύσῃ γὰρ ἐνώπιον κυρίου ἑτοιμάσαι ὁδοὺς αὐτοῦ,

Kaì sỳ dé, paidíon, prophḗtēs hypsístou klēthḗsēi, proporeúsēi gàr enṓpion kyríou hetoimásai hodoùs autoû,

77
τοῦ δοῦναι γνῶσιν σωτηρίας τῷ λαῷ αὐτοῦ ἐν ἀφέσει ἁμαρτιῶν αὐτῶν,

toû doûnai gnō̂sin sōtērías tō̂i laō̂i autoû en aphései hamartiō̂n autō̂n,

78
διὰ σπλάγχνα ἐλέους θεοῦ ἡμῶν, ἐν οἷς ἐπισκέψεται ἡμᾶς ἀνατολὴ ἐξ ὕψους,

dià splánchna eléous theoû hēmō̂n, en hoîs episképsetai hēmâs anatolḕ ex hýpsous,

79
ἐπιφᾶναι τοῖς ἐν σκότει καὶ σκιᾷ θανάτου καθημένοις, τοῦ κατευθῦναι τοὺς πόδας ἡμῶν εἰς ὁδὸν εἰρήνης.

epiphânai toîs en skótei kaì skiā̂i thanátou kathēménois, toû kateuthŷnai toùs pódas hēmō̂n eis hodòn eirḗnēs.

80
Τὸ δὲ παιδίον ηὔξανεν καὶ ἐκραταιοῦτο πνεύματι, καὶ ἦν ἐν ταῖς ἐρήμοις ἕως ἡμέρας ἀναδείξεως αὐτοῦ πρὸς τὸν ’Ισραήλ.

Tò dè paidíon ēýxanen kaì ekrataioûto pneúmati, kaì ē̂n en taîs erḗmois héōs hēméras anadeíxeōs autoû pròs tòn ’Israḗl.