Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Luc 7:10

New Testament
Chapter
Verses
1
’Επειδὴ ἐπλήρωσεν πάντα τὰ ῥήματα αὐτοῦ εἰς τὰς ἀκοὰς τοῦ λαοῦ, εἰσῆλθεν εἰς Καφαρναούμ.

’Epeidḕ eplḗrōsen pánta tà rhḗmata autoû eis tàs akoàs toû laoû, eisē̂lthen eis Kapharnaoúm.

2
‘Εκατοντάρχου δέ τινος δοῦλος κακῶς ἔχων ἤμελλεν τελευτᾶν, ὃς ἦν αὐτῷ ἔντιμος.

‘Ekatontárchou dé tinos doûlos kakō̂s échōn ḗmellen teleutân, hòs ē̂n autō̂i éntimos.

3
ἀκούσας δὲ περὶ τοῦ ’Ιησοῦ ἀπέστειλεν πρὸς αὐτὸν πρεσβυτέρους τῶν ’Ιουδαίων, ἐρωτῶν αὐτὸν ὅπως ἐλθὼν διασώσῃ τὸν δοῦλον αὐτοῦ.

akoúsas dè perì toû ’Iēsoû apésteilen pròs autòn presbytérous tō̂n ’Ioudaíōn, erōtō̂n autòn hópōs elthṑn diasṓsēi tòn doûlon autoû.

4
οἱ δὲ παραγενόμενοι πρὸς τὸν ’Ιησοῦν παρεκάλουν αὐτὸν σπουδαίως, λέγοντες ὅτι ἄξιός ἐστιν ᾧ παρέξῃ τοῦτο,

hoi dè paragenómenoi pròs tòn ’Iēsoûn parekáloun autòn spoudaíōs, légontes hóti áxiós estin hō̂i paréxēi toûto,

5
ἀγαπᾷ γὰρ τὸ ἔθνος ἡμῶν καὶ τὴν συναγωγὴν αὐτὸς ᾠκοδόμησεν ἡμῖν.

agapā̂i gàr tò éthnos hēmō̂n kaì tḕn synagōgḕn autòs ōikodómēsen hēmîn.

6
ὁ δὲ ’Ιησοῦς ἐπορεύετο σὺν αὐτοῖς. ἤδη δὲ αὐτοῦ οὐ μακρὰν ἀπέχοντος ἀπὸ τῆς οἰκίας ἔπεμψεν φίλους ὁ ἑκατοντάρχης λέγων αὐτῷ, Κύριε, μὴ σκύλλου, οὐ γὰρ ἱκανός εἰμι ἵνα ὑπὸ τὴν στέγην μου εἰσέλθῃς·

ho dè ’Iēsoûs eporeúeto sỳn autoîs. ḗdē dè autoû ou makràn apéchontos apò tē̂s oikías épempsen phílous ho hekatontárchēs légōn autō̂i, Kýrie, mḕ skýllou, ou gàr hikanós eimi hína hypò tḕn stégēn mou eisélthēis:

7
διὸ οὐδὲ ἐμαυτὸν ἠξίωσα πρὸς σὲ ἐλθεῖν· ἀλλὰ εἰπὲ λόγῳ, καὶ ἰαθήτω ὁ παῖς μου.

diò oudè emautòn ēxíōsa pròs sè eltheîn: allà eipè lógōi, kaì iathḗtō ho paîs mou.

8
καὶ γὰρ ἐγὼ ἄνθρωπός εἰμι ὑπὸ ἐξουσίαν τασσόμενος, ἔχων ὑπ’ ἐμαυτὸν στρατιώτας, καὶ λέγω τούτῳ, Πορεύθητι, καὶ πορεύεται, καὶ ἄλλῳ, ῎Ερχου, καὶ ἔρχεται, καὶ τῷ δούλῳ μου, Ποίησον τοῦτο, καὶ ποιεῖ.

kaì gàr egṑ ánthrōpós eimi hypò exousían tassómenos, échōn hyp’ emautòn stratiṓtas, kaì légō toútōi, Poreúthēti, kaì poreúetai, kaì állōi, ῎Erchou, kaì érchetai, kaì tō̂i doúlōi mou, Poíēson toûto, kaì poieî.

9
ἀκούσας δὲ ταῦτα ὁ ’Ιησοῦς ἐθαύμασεν αὐτόν, καὶ στραφεὶς τῷ ἀκολουθοῦντι αὐτῷ ὄχλῳ εἶπεν, Λέγω ὑμῖν, οὐδὲ ἐν τῷ ’Ισραὴλ τοσαύτην πίστιν εὗρον.

akoúsas dè taûta ho ’Iēsoûs ethaúmasen autón, kaì strapheìs tō̂i akolouthoûnti autō̂i óchlōi eîpen, Légō hymîn, oudè en tō̂i ’Israḕl tosaútēn pístin heûron.

10
καὶ ὑποστρέψαντες εἰς τὸν οἶκον οἱ πεμφθέντες εὗρον τὸν δοῦλον ὑγιαίνοντα.

kaì hypostrépsantes eis tòn oîkon hoi pemphthéntes heûron tòn doûlon hygiaínonta.

11
Καὶ ἐγένετο ἐν τῷ ἑξῆς ἐπορεύθη εἰς πόλιν καλουμένην Ναΐν, καὶ συνεπορεύοντο αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ καὶ ὄχλος πολύς.

Kaì egéneto en tō̂i hexē̂s eporeúthē eis pólin kalouménēn Naḯn, kaì syneporeúonto autō̂i hoi mathētaì autoû kaì óchlos polýs.

12
ὡς δὲ ἤγγισεν τῇ πύλῃ τῆς πόλεως, καὶ ἰδοὺ ἐξεκομίζετο τεθνηκὼς μονογενὴς υἱὸς τῇ μητρὶ αὐτοῦ, καὶ αὐτὴ ἦν χήρα, καὶ ὄχλος τῆς πόλεως ἱκανὸς ἦν σὺν αὐτῇ.

hōs dè ḗngisen tē̂i pýlēi tē̂s póleōs, kaì idoù exekomízeto tethnēkṑs monogenḕs hyiòs tē̂i mētrì autoû, kaì autḕ ē̂n chḗra, kaì óchlos tē̂s póleōs hikanòs ē̂n sỳn autē̂i.

13
καὶ ἰδὼν αὐτὴν ὁ κύριος ἐσπλαγχνίσθη ἐπ’ αὐτῇ καὶ εἶπεν αὐτῇ, Μὴ κλαῖε.

kaì idṑn autḕn ho kýrios esplanchnísthē ep’ autē̂i kaì eîpen autē̂i, Mḕ klaîe.

14
καὶ προσελθὼν ἥψατο τῆς σοροῦ, οἱ δὲ βαστάζοντες ἔστησαν, καὶ εἶπεν, Νεανίσκε, σοὶ λέγω, ἐγέρθητι.

kaì proselthṑn hḗpsato tē̂s soroû, hoi dè bastázontes éstēsan, kaì eîpen, Neaníske, soì légō, egérthēti.

15
καὶ ἀνεκάθισεν ὁ νεκρὸς καὶ ἤρξατο λαλεῖν, καὶ ἔδωκεν αὐτὸν τῇ μητρὶ αὐτοῦ.

kaì anekáthisen ho nekròs kaì ḗrxato laleîn, kaì édōken autòn tē̂i mētrì autoû.

16
ἔλαβεν δὲ φόβος πάντας, καὶ ἐδόξαζον τὸν θεὸν λέγοντες ὅτι προφήτης μέγας ἠγέρθη ἐν ἡμῖν, καὶ ὅτι ἐπεσκέψατο ὁ θεὸς τὸν λαὸν αὐτοῦ.

élaben dè phóbos pántas, kaì edóxazon tòn theòn légontes hóti prophḗtēs mégas ēgérthē en hēmîn, kaì hóti epesképsato ho theòs tòn laòn autoû.

17
καὶ ἐξῆλθεν ὁ λόγος οὗτος ἐν ὅλῃ τῇ ’Ιουδαίᾳ περὶ αὐτοῦ καὶ πάσῃ τῇ περιχώρῳ.

kaì exē̂lthen ho lógos hoûtos en hólēi tē̂i ’Ioudaíāi perì autoû kaì pásēi tē̂i perichṓrōi.

18
Καὶ ἀπήγγειλαν ’Ιωάννῃ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ περὶ πάντων τούτων. καὶ προσκαλεσάμενος δύο τινὰς τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ὁ ’Ιωάννης

Kaì apḗngeilan ’Iōánnēi hoi mathētaì autoû perì pántōn toútōn. kaì proskalesámenos dýo tinàs tō̂n mathētō̂n autoû ho ’Iōánnēs

19
ἔπεμψεν πρὸς τὸν κύριον λέγων, Σὺ εἶ ὁ ἐρχόμενος ἢ ἄλλον προσδοκῶμεν;

épempsen pròs tòn kýrion légōn, Sỳ eî ho erchómenos ḕ állon prosdokō̂men?

20
παραγενόμενοι δὲ πρὸς αὐτὸν οἱ ἄνδρες εἶπαν, ’Ιωάννης ὁ βαπτιστὴς ἀπέστειλεν ἡμᾶς πρὸς σὲ λέγων, Σὺ εἶ ὁ ἐρχόμενος ἢ ἄλλον προσδοκῶμεν;

paragenómenoi dè pròs autòn hoi ándres eîpan, ’Iōánnēs ho baptistḕs apésteilen hēmâs pròs sè légōn, Sỳ eî ho erchómenos ḕ állon prosdokō̂men?

21
ἐν ἐκείνῃ τῇ ὥρᾳ ἐθεράπευσεν πολλοὺς ἀπὸ νόσων καὶ μαστίγων καὶ πνευμάτων πονηρῶν, καὶ τυφλοῖς πολλοῖς ἐχαρίσατο βλέπειν.

en ekeínēi tē̂i hṓrāi etherápeusen polloùs apò nósōn kaì mastígōn kaì pneumátōn ponērō̂n, kaì typhloîs polloîs echarísato blépein.

22
καὶ ἀποκριθεὶς εἶπεν αὐτοῖς, Πορευθέντες ἀπαγγείλατε ’Ιωάννῃ ἃ εἴδετε καὶ ἠκούσατε· τυφλοὶ ἀναβλέπουσιν, χωλοὶ περιπατοῦσιν, λεπροὶ καθαρίζονται καὶ κωφοὶ ἀκούουσιν, νεκροὶ ἐγείρονται, πτωχοὶ εὐαγγελίζονται·

kaì apokritheìs eîpen autoîs, Poreuthéntes apangeílate ’Iōánnēi hà eídete kaì ēkoúsate: typhloì anablépousin, chōloì peripatoûsin, leproì katharízontai kaì kōphoì akoúousin, nekroì egeírontai, ptōchoì euangelízontai:

23
καὶ μακάριός ἐστιν ὃς ἐὰν μὴ σκανδαλισθῇ ἐν ἐμοί.

kaì makáriós estin hòs eàn mḕ skandalisthē̂i en emoí.

24
’Απελθόντων δὲ τῶν ἀγγέλων ’Ιωάννου ἤρξατο λέγειν πρὸς τοὺς ὄχλους περὶ ’Ιωάννου, Τί ἐξήλθατε εἰς τὴν ἔρημον θεάσασθαι; κάλαμον ὑπὸ ἀνέμου σαλευόμενον;

’Apelthóntōn dè tō̂n angélōn ’Iōánnou ḗrxato légein pròs toùs óchlous perì ’Iōánnou, Tí exḗlthate eis tḕn érēmon theásasthai? kálamon hypò anémou saleuómenon?

25
ἀλλὰ τί ἐξήλθατε ἰδεῖν; ἄνθρωπον ἐν μαλακοῖς ἱματίοις ἠμφιεσμένον; ἰδοὺ οἱ ἐν ἱματισμῷ ἐνδόξῳ καὶ τρυφῇ ὑπάρχοντες ἐν τοῖς βασιλείοις εἰσίν.

allà tí exḗlthate ideîn? ánthrōpon en malakoîs himatíois ēmphiesménon? idoù hoi en himatismō̂i endóxōi kaì tryphē̂i hypárchontes en toîs basileíois eisín.

26
ἀλλὰ τί ἐξήλθατε ἰδεῖν; προφήτην; ναί, λέγω ὑμῖν, καὶ περισσότερον προφήτου.

allà tí exḗlthate ideîn? prophḗtēn? naí, légō hymîn, kaì perissóteron prophḗtou.

27
οὗτός ἐστιν περὶ οὗ γέγραπται, ’Ιδοὺ ἀποστέλλω τὸν ἄγγελόν μου πρὸ προσώπου σου, ὃς κατασκευάσει τὴν ὁδόν σου ἔμπροσθέν σου.

hoûtós estin perì hoû gégraptai, ’Idoù apostéllō tòn ángelón mou prò prosṓpou sou, hòs kataskeuásei tḕn hodón sou émprosthén sou.

28
λέγω ὑμῖν, μείζων ἐν γεννητοῖς γυναικῶν ’Ιωάννου οὐδείς ἐστιν· ὁ δὲ μικρότερος ἐν τῇ βασιλείᾳ τοῦ θεοῦ μείζων αὐτοῦ ἐστιν.

légō hymîn, meízōn en gennētoîs gynaikō̂n ’Iōánnou oudeís estin: ho dè mikróteros en tē̂i basileíāi toû theoû meízōn autoû estin.

29
(Καὶ πᾶς ὁ λαὸς ἀκούσας καὶ οἱ τελῶναι ἐδικαίωσαν τὸν θεόν, βαπτισθέντες τὸ βάπτισμα ’Ιωάννου·

(Kaì pâs ho laòs akoúsas kaì hoi telō̂nai edikaíōsan tòn theón, baptisthéntes tò báptisma ’Iōánnou:

30
οἱ δὲ Φαρισαῖοι καὶ οἱ νομικοὶ τὴν βουλὴν τοῦ θεοῦ ἠθέτησαν εἰς ἑαυτούς, μὴ βαπτισθέντες ὑπ’ αὐτοῦ.)

hoi dè Pharisaîoi kaì hoi nomikoì tḕn boulḕn toû theoû ēthétēsan eis heautoús, mḕ baptisthéntes hyp’ autoû.)

31
Τίνι οὖν ὁμοιώσω τοὺς ἀνθρώπους τῆς γενεᾶς ταύτης, καὶ τίνι εἰσὶν ὅμοιοι;

Tíni oûn homoiṓsō toùs anthrṓpous tē̂s geneâs taútēs, kaì tíni eisìn hómoioi?

32
ὅμοιοί εἰσιν παιδίοις τοῖς ἐν ἀγορᾷ καθημένοις καὶ προσφωνοῦσιν ἀλλήλοις, ἃ λέγει, Ηὐλήσαμεν ὑμῖν καὶ οὐκ ὠρχήσασθε· ἐθρηνήσαμεν καὶ οὐκ ἐκλαύσατε.

hómoioí eisin paidíois toîs en agorā̂i kathēménois kaì prosphōnoûsin allḗlois, hà légei, Ēylḗsamen hymîn kaì ouk ōrchḗsasthe: ethrēnḗsamen kaì ouk eklaúsate.

33
ἐλήλυθεν γὰρ ’Ιωάννης ὁ βαπτιστὴς μὴ ἐσθίων ἄρτον μήτε πίνων οἶνον, καὶ λέγετε, Δαιμόνιον ἔχει·

elḗlythen gàr ’Iōánnēs ho baptistḕs mḕ esthíōn árton mḗte pínōn oînon, kaì légete, Daimónion échei:

34
ἐλήλυθεν ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐσθίων καὶ πίνων, καὶ λέγετε, ’Ιδοὺ ἄνθρωπος φάγος καὶ οἰνοπότης, φίλος τελωνῶν καὶ ἁμαρτωλῶν.

elḗlythen ho hyiòs toû anthrṓpou esthíōn kaì pínōn, kaì légete, ’Idoù ánthrōpos phágos kaì oinopótēs, phílos telōnō̂n kaì hamartōlō̂n.

35
καὶ ἐδικαιώθη ἡ σοφία ἀπὸ πάντων τῶν τέκνων αὐτῆς.

kaì edikaiṓthē hē sophía apò pántōn tō̂n téknōn autē̂s.

36
’Ηρώτα δέ τις αὐτὸν τῶν Φαρισαίων ἵνα φάγῃ μετ’ αὐτοῦ· καὶ εἰσελθὼν εἰς τὸν οἶκον τοῦ Φαρισαίου κατεκλίθη.

’Ērṓta dé tis autòn tō̂n Pharisaíōn hína phágēi met’ autoû: kaì eiselthṑn eis tòn oîkon toû Pharisaíou kateklíthē.

37
καὶ ἰδοὺ γυνὴ ἥτις ἦν ἐν τῇ πόλει ἁμαρτωλός, καὶ ἐπιγνοῦσα ὅτι κατάκειται ἐν τῇ οἰκίᾳ τοῦ Φαρισαίου, κομίσασα ἀλάβαστρον μύρου

kaì idoù gynḕ hḗtis ē̂n en tē̂i pólei hamartōlós, kaì epignoûsa hóti katákeitai en tē̂i oikíāi toû Pharisaíou, komísasa alábastron mýrou

38
καὶ στᾶσα ὀπίσω παρὰ τοὺς πόδας αὐτοῦ κλαίουσα, τοῖς δάκρυσιν ἤρξατο βρέχειν τοὺς πόδας αὐτοῦ καὶ ταῖς θριξὶν τῆς κεφαλῆς αὐτῆς ἐξέμασσεν, καὶ κατεφίλει τοὺς πόδας αὐτοῦ καὶ ἤλειφεν τῷ μύρῳ.

kaì stâsa opísō parà toùs pódas autoû klaíousa, toîs dákrysin ḗrxato bréchein toùs pódas autoû kaì taîs thrixìn tē̂s kephalē̂s autē̂s exémassen, kaì katephílei toùs pódas autoû kaì ḗleiphen tō̂i mýrōi.

39
ἰδὼν δὲ ὁ Φαρισαῖος ὁ καλέσας αὐτὸν εἶπεν ἐν ἑαυτῷ λέγων, Οὗτος εἰ ἦν προφήτης, ἐγίνωσκεν ἂν τίς καὶ ποταπὴ ἡ γυνὴ ἥτις ἅπτεται αὐτοῦ, ὅτι ἁμαρτωλός ἐστιν.

idṑn dè ho Pharisaîos ho kalésas autòn eîpen en heautō̂i légōn, Hoûtos ei ē̂n prophḗtēs, egínōsken àn tís kaì potapḕ hē gynḕ hḗtis háptetai autoû, hóti hamartōlós estin.

40
καὶ ἀποκριθεὶς ὁ ’Ιησοῦς εἶπεν πρὸς αὐτόν, Σίμων, ἔχω σοί τι εἰπεῖν. ὁ δέ, Διδάσκαλε, εἰπέ, φησίν.

kaì apokritheìs ho ’Iēsoûs eîpen pròs autón, Símōn, échō soí ti eipeîn. ho dé, Didáskale, eipé, phēsín.

41
δύο χρεοφειλέται ἦσαν δανειστῇ τινι· ὁ εἷς ὤφειλεν δηνάρια πεντακόσια, ὁ δὲ ἕτερος πεντήκοντα.

dýo chreopheilétai ē̂san daneistē̂i tini: ho heîs ṓpheilen dēnária pentakósia, ho dè héteros pentḗkonta.

42
μὴ ἐχόντων αὐτῶν ἀποδοῦναι ἀμφοτέροις ἐχαρίσατο. τίς οὖν αὐτῶν πλεῖον ἀγαπήσει αὐτόν;

mḕ echóntōn autō̂n apodoûnai amphotérois echarísato. tís oûn autō̂n pleîon agapḗsei autón?

43
ἀποκριθεὶς Σίμων εἶπεν, ‘Υπολαμβάνω ὅτι ᾧ τὸ πλεῖον ἐχαρίσατο. ὁ δὲ εἶπεν αὐτῷ, ’Ορθῶς ἔκρινας.

apokritheìs Símōn eîpen, ‘Ypolambánō hóti hō̂i tò pleîon echarísato. ho dè eîpen autō̂i, ’Orthō̂s ékrinas.

44
καὶ στραφεὶς πρὸς τὴν γυναῖκα τῷ Σίμωνι ἔφη, Βλέπεις ταύτην τὴν γυναῖκα; εἰσῆλθόν σου εἰς τὴν οἰκίαν, ὕδωρ μοι ἐπὶ πόδας οὐκ ἔδωκας· αὕτη δὲ τοῖς δάκρυσιν ἔβρεξέν μου τοὺς πόδας καὶ ταῖς θριξὶν αὐτῆς ἐξέμαξεν.

kaì strapheìs pròs tḕn gynaîka tō̂i Símōni éphē, Blépeis taútēn tḕn gynaîka? eisē̂lthón sou eis tḕn oikían, hýdōr moi epì pódas ouk édōkas: haútē dè toîs dákrysin ébrexén mou toùs pódas kaì taîs thrixìn autē̂s exémaxen.

45
φίλημά μοι οὐκ ἔδωκας· αὕτη δὲ ἀφ’ ἧς εἰσῆλθον οὐ διέλιπεν καταφιλοῦσά μου τοὺς πόδας.

phílēmá moi ouk édōkas: haútē dè aph’ hē̂s eisē̂lthon ou diélipen kataphiloûsá mou toùs pódas.

46
ἐλαίῳ τὴν κεφαλήν μου οὐκ ἤλειψας· αὕτη δὲ μύρῳ ἤλειψεν τοὺς πόδας μου.

elaíōi tḕn kephalḗn mou ouk ḗleipsas: haútē dè mýrōi ḗleipsen toùs pódas mou.

47
οὗ χάριν, λέγω σοι, ἀφέωνται αἱ ἁμαρτίαι αὐτῆς αἱ πολλαί, ὅτι ἠγάπησεν πολύ· ᾧ δὲ ὀλίγον ἀφίεται, ὀλίγον ἀγαπᾷ.

hoû chárin, légō soi, aphéōntai hai hamartíai autē̂s hai pollaí, hóti ēgápēsen polý: hō̂i dè olígon aphíetai, olígon agapā̂i.

48
εἶπεν δὲ αὐτῇ, ’Αφέωνταί σου αἱ ἁμαρτίαι.

eîpen dè autē̂i, ’Aphéōntaí sou hai hamartíai.

49
καὶ ἤρξαντο οἱ συνανακείμενοι λέγειν ἐν ἑαυτοῖς, Τίς οὗτός ἐστιν ὃς καὶ ἁμαρτίας ἀφίησιν;

kaì ḗrxanto hoi synanakeímenoi légein en heautoîs, Tís hoûtós estin hòs kaì hamartías aphíēsin?

50
εἶπεν δὲ πρὸς τὴν γυναῖκα, ‘Η πίστις σου σέσωκέν σε· πορεύου εἰς εἰρήνην.

eîpen dè pròs tḕn gynaîka, ‘Ē pístis sou sésōkén se: poreúou eis eirḗnēn.