Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Marc 16:5

New Testament
Chapter
Verses
1
Καὶ διαγενομένου τοῦ σαββάτου Μαρία ἡ Μαγδαληνὴ καὶ Μαρία ἡ ’Ιακώβου καὶ Σαλώμη ἠγόρασαν ἀρώματα ἵνα ἐλθοῦσαι ἀλείψωσιν αὐτόν.

Kaì diagenoménou toû sabbátou María hē Magdalēnḕ kaì María hē ’Iakṓbou kaì Salṓmē ēgórasan arṓmata hína elthoûsai aleípsōsin autón.

2
καὶ λίαν πρωῒ τῇ μιᾷ τῶν σαββάτων ἔρχονται ἐπὶ τὸ μνημεῖον ἀνατείλαντος τοῦ ἡλίου.

kaì lían prōï̀ tē̂i miā̂i tō̂n sabbátōn érchontai epì tò mnēmeîon anateílantos toû hēlíou.

3
καὶ ἔλεγον πρὸς ἑαυτάς, Τίς ἀποκυλίσει ἡμῖν τὸν λίθον ἐκ τῆς θύρας τοῦ μνημείου;

kaì élegon pròs heautás, Tís apokylísei hēmîn tòn líthon ek tē̂s thýras toû mnēmeíou?

4
καὶ ἀναβλέψασαι θεωροῦσιν ὅτι ἀποκεκύλισται ὁ λίθος, ἦν γὰρ μέγας σφόδρα.

kaì anablépsasai theōroûsin hóti apokekýlistai ho líthos, ē̂n gàr mégas sphódra.

5
καὶ εἰσελθοῦσαι εἰς τὸ μνημεῖον εἶδον νεανίσκον καθήμενον ἐν τοῖς δεξιοῖς περιβεβλημένον στολὴν λευκήν, καὶ ἐξεθαμβήθησαν.

kaì eiselthoûsai eis tò mnēmeîon eîdon neanískon kathḗmenon en toîs dexioîs peribeblēménon stolḕn leukḗn, kaì exethambḗthēsan.

6
ὁ δὲ λέγει αὐταῖς, Μὴ ἐκθαμβεῖσθε· ’Ιησοῦν ζητεῖτε τὸν Ναζαρηνὸν τὸν ἐσταυρωμένον· ἠγέρθη, οὐκ ἔστιν ὧδε· ἴδε ὁ τόπος ὅπου ἔθηκαν αὐτόν.

ho dè légei autaîs, Mḕ ekthambeîsthe: ’Iēsoûn zēteîte tòn Nazarēnòn tòn estaurōménon: ēgérthē, ouk éstin hō̂de: íde ho tópos hópou éthēkan autón.

7
ἀλλὰ ὑπάγετε εἴπατε τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ καὶ τῷ Πέτρῳ ὅτι Προάγει ὑμᾶς εἰς τὴν Γαλιλαίαν· ἐκεῖ αὐτὸν ὄψεσθε, καθὼς εἶπεν ὑμῖν.

allà hypágete eípate toîs mathētaîs autoû kaì tō̂i Pétrōi hóti Proágei hymâs eis tḕn Galilaían: ekeî autòn ópsesthe, kathṑs eîpen hymîn.

8
καὶ ἐξελθοῦσαι ἔφυγον ἀπὸ τοῦ μνημείου, εἶχεν γὰρ αὐτὰς τρόμος καὶ ἔκστασις· καὶ οὐδενὶ οὐδὲν εἶπαν, ἐφοβοῦντο γάρ. Πάντα δὲ τὰ παρηγγελμένα τοῖς περὶ τὸν Πέτρον συντόμως ἐξήγγειλαν. Μετὰ δὲ ταῦτα καὶ αὐτὸς ὁ ’Ιησοῦς ἀπὸ ἀνατολῆς καὶ ἄχρι δύσεως ἐξαπέστειλεν δι’ αὐτῶν τὸ ἱερὸν καὶ ἄφθαρτον κήρυγμα τῆς αἰωνίου σωτηρίας. ἀμήν.〛

kaì exelthoûsai éphygon apò toû mnēmeíou, eîchen gàr autàs trómos kaì ékstasis: kaì oudenì oudèn eîpan, ephoboûnto gár. Pánta dè tà parēngelména toîs perì tòn Pétron syntómōs exḗngeilan. Metà dè taûta kaì autòs ho ’Iēsoûs apò anatolē̂s kaì áchri dýseōs exapésteilen di’ autō̂n tò hieròn kaì áphtharton kḗrygma tē̂s aiōníou sōtērías. amḗn.〛

9
〚’Αναστὰς δὲ πρωῒ πρώτῃ σαββάτου ἐφάνη πρῶτον Μαρίᾳ τῇ Μαγδαληνῇ, παρ’ ἧς ἐκβεβλήκει ἑπτὰ δαιμόνια.

〚’Anastàs dè prōï̀ prṓtēi sabbátou ephánē prō̂ton Maríāi tē̂i Magdalēnē̂i, par’ hē̂s ekbeblḗkei heptà daimónia.

10
ἐκείνη πορευθεῖσα ἀπήγγειλεν τοῖς μετ’ αὐτοῦ γενομένοις πενθοῦσι καὶ κλαίουσιν·

ekeínē poreutheîsa apḗngeilen toîs met’ autoû genoménois penthoûsi kaì klaíousin:

11
κἀκεῖνοι ἀκούσαντες ὅτι ζῇ καὶ ἐθεάθη ὑπ’ αὐτῆς ἠπίστησαν.

kakeînoi akoúsantes hóti zē̂i kaì etheáthē hyp’ autē̂s ēpístēsan.

12
Μετὰ δὲ ταῦτα δυσὶν ἐξ αὐτῶν περιπατοῦσιν ἐφανερώθη ἐν ἑτέρᾳ μορφῇ πορευομένοις εἰς ἀγρόν·

Metà dè taûta dysìn ex autō̂n peripatoûsin ephanerṓthē en hetérāi morphē̂i poreuoménois eis agrón:

13
κἀκεῖνοι ἀπελθόντες ἀπήγγειλαν τοῖς λοιποῖς· οὐδὲ ἐκείνοις ἐπίστευσαν.

kakeînoi apelthóntes apḗngeilan toîs loipoîs: oudè ekeínois epísteusan.

14
῞Υστερον [δὲ] ἀνακειμένοις αὐτοῖς τοῖς ἕνδεκα ἐφανερώθη, καὶ ὠνείδισεν τὴν ἀπιστίαν αὐτῶν καὶ σκληροκαρδίαν ὅτι τοῖς θεασαμένοις αὐτὸν ἐγηγερμένον οὐκ ἐπίστευσαν.

῞Ysteron [dè] anakeiménois autoîs toîs héndeka ephanerṓthē, kaì ōneídisen tḕn apistían autō̂n kaì sklērokardían hóti toîs theasaménois autòn egēgerménon ouk epísteusan.

15
καὶ εἶπεν αὐτοῖς, Πορευθέντες εἰς τὸν κόσμον ἅπαντα κηρύξατε τὸ εὐαγγέλιον πάσῃ τῇ κτίσει.

kaì eîpen autoîs, Poreuthéntes eis tòn kósmon hápanta kērýxate tò euangélion pásēi tē̂i ktísei.

16
ὁ πιστεύσας καὶ βαπτισθεὶς σωθήσεται, ὁ δὲ ἀπιστήσας κατακριθήσεται.

ho pisteúsas kaì baptistheìs sōthḗsetai, ho dè apistḗsas katakrithḗsetai.

17
σημεῖα δὲ τοῖς πιστεύσασιν ταῦτα παρακολουθήσει· ἐν τῷ ὀνόματί μου δαιμόνια ἐκβαλοῦσιν, γλώσσαις λαλήσουσιν καιναῖς,

sēmeîa dè toîs pisteúsasin taûta parakolouthḗsei: en tō̂i onómatí mou daimónia ekbaloûsin, glṓssais lalḗsousin kainaîs,

18
[καὶ ἐν ταῖς χερσὶν] ὄφεις ἀροῦσιν, κἂν θανάσιμόν τι πίωσιν οὐ μὴ αὐτοὺς βλάψῃ, ἐπὶ ἀρρώστους χεῖρας ἐπιθήσουσιν καὶ καλῶς ἕξουσιν.

[kaì en taîs chersìn] ópheis aroûsin, kàn thanásimón ti píōsin ou mḕ autoùs blápsēi, epì arrṓstous cheîras epithḗsousin kaì kalō̂s héxousin.

19
‘Ο μὲν οὖν κύριος [’Ιησοῦς] μετὰ τὸ λαλῆσαι αὐτοῖς ἀνελήμφθη εἰς τὸν οὐρανὸν καὶ ἐκάθισεν ἐκ δεξιῶν τοῦ θεοῦ.

‘O mèn oûn kýrios [’Iēsoûs] metà tò lalē̂sai autoîs anelḗmphthē eis tòn ouranòn kaì ekáthisen ek dexiō̂n toû theoû.

20
ἐκεῖνοι δὲ ἐξελθόντες ἐκήρυξαν πανταχοῦ, τοῦ κυρίου συνεργοῦντος καὶ τὸν λόγον βεβαιοῦντος διὰ τῶν ἐπακολουθούντων σημείων.〛

ekeînoi dè exelthóntes ekḗryxan pantachoû, toû kyríou synergoûntos kaì tòn lógon bebaioûntos dià tō̂n epakolouthoúntōn sēmeíōn.〛