Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Marc 3:19

New Testament
Chapter
Verses
1
Καὶ εἰσῆλθεν πάλιν εἰς τὴν συναγωγήν. καὶ ἦν ἐκεῖ ἄνθρωπος ἐξηραμμένην ἔχων τὴν χεῖρα·

Kaì eisē̂lthen pálin eis tḕn synagōgḗn. kaì ē̂n ekeî ánthrōpos exēramménēn échōn tḕn cheîra:

2
καὶ παρετήρουν αὐτὸν εἰ τοῖς σάββασιν θεραπεύσει αὐτόν, ἵνα κατηγορήσωσιν αὐτοῦ.

kaì paretḗroun autòn ei toîs sábbasin therapeúsei autón, hína katēgorḗsōsin autoû.

3
καὶ λέγει τῷ ἀνθρώπῳ τῷ τὴν ξηρὰν χεῖρα ἔχοντι, ῎Εγειρε εἰς τὸ μέσον.

kaì légei tō̂i anthrṓpōi tō̂i tḕn xēràn cheîra échonti, ῎Egeire eis tò méson.

4
καὶ λέγει αὐτοῖς, ῎Εξεστιν τοῖς σάββασιν ἀγαθὸν ποιῆσαι ἢ κακοποιῆσαι, ψυχὴν σῶσαι ἢ ἀποκτεῖναι; οἱ δὲ ἐσιώπων.

kaì légei autoîs, ῎Exestin toîs sábbasin agathòn poiē̂sai ḕ kakopoiē̂sai, psychḕn sō̂sai ḕ apokteînai? hoi dè esiṓpōn.

5
καὶ περιβλεψάμενος αὐτοὺς μετ’ ὀργῆς, συλλυπούμενος ἐπὶ τῇ πωρώσει τῆς καρδίας αὐτῶν, λέγει τῷ ἀνθρώπῳ, ῎Εκτεινον τὴν χεῖρα. καὶ ἐξέτεινεν, καὶ ἀπεκατεστάθη ἡ χεὶρ αὐτοῦ.

kaì periblepsámenos autoùs met’ orgē̂s, syllypoúmenos epì tē̂i pōrṓsei tē̂s kardías autō̂n, légei tō̂i anthrṓpōi, ῎Ekteinon tḕn cheîra. kaì exéteinen, kaì apekatestáthē hē cheìr autoû.

6
καὶ ἐξελθόντες οἱ Φαρισαῖοι εὐθὺς μετὰ τῶν ‘Ηρῳδιανῶν συμβούλιον ἐδίδουν κατ’ αὐτοῦ ὅπως αὐτὸν ἀπολέσωσιν.

kaì exelthóntes hoi Pharisaîoi euthỳs metà tō̂n ‘Ērōidianō̂n symboúlion edídoun kat’ autoû hópōs autòn apolésōsin.

7
Καὶ ὁ ’Ιησοῦς μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ἀνεχώρησεν πρὸς τὴν θάλασσαν· καὶ πολὺ πλῆθος ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας ἠκολούθησεν· καὶ ἀπὸ τῆς ’Ιουδαίας

Kaì ho ’Iēsoûs metà tō̂n mathētō̂n autoû anechṓrēsen pròs tḕn thálassan: kaì polỳ plē̂thos apò tē̂s Galilaías ēkoloúthēsen: kaì apò tē̂s ’Ioudaías

8
καὶ ἀπὸ ‘Ιεροσολύμων καὶ ἀπὸ τῆς ’Ιδουμαίας καὶ πέραν τοῦ ’Ιορδάνου καὶ περὶ Τύρον καὶ Σιδῶνα, πλῆθος πολύ, ἀκούοντες ὅσα ἐποίει ἦλθον πρὸς αὐτόν.

kaì apò ‘Ierosolýmōn kaì apò tē̂s ’Idoumaías kaì péran toû ’Iordánou kaì perì Týron kaì Sidō̂na, plē̂thos polý, akoúontes hósa epoíei ē̂lthon pròs autón.

9
καὶ εἶπεν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ ἵνα πλοιάριον προσκαρτερῇ αὐτῷ διὰ τὸν ὄχλον ἵνα μὴ θλίβωσιν αὐτόν·

kaì eîpen toîs mathētaîs autoû hína ploiárion proskarterē̂i autō̂i dià tòn óchlon hína mḕ thlíbōsin autón:

10
πολλοὺς γὰρ ἐθεράπευσεν, ὥστε ἐπιπίπτειν αὐτῷ ἵνα αὐτοῦ ἅψωνται ὅσοι εἶχον μάστιγας.

polloùs gàr etherápeusen, hṓste epipíptein autō̂i hína autoû hápsōntai hósoi eîchon mástigas.

11
καὶ τὰ πνεύματα τὰ ἀκάθαρτα, ὅταν αὐτὸν ἐθεώρουν, προσέπιπτον αὐτῷ καὶ ἔκραζον λέγοντες ὅτι Σὺ εἶ ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ.

kaì tà pneúmata tà akátharta, hótan autòn etheṓroun, prosépipton autō̂i kaì ékrazon légontes hóti Sỳ eî ho hyiòs toû theoû.

12
καὶ πολλὰ ἐπετίμα αὐτοῖς ἵνα μὴ αὐτὸν φανερὸν ποιήσωσιν.

kaì pollà epetíma autoîs hína mḕ autòn phaneròn poiḗsōsin.

13
Καὶ ἀναβαίνει εἰς τὸ ὄρος καὶ προσκαλεῖται οὓς ἤθελεν αὐτός, καὶ ἀπῆλθον πρὸς αὐτόν.

Kaì anabaínei eis tò óros kaì proskaleîtai hoùs ḗthelen autós, kaì apē̂lthon pròs autón.

14
καὶ ἐποίησεν δώδεκα, [οὓς καὶ ἀποστόλους ὠνόμασεν,] ἵνα ὦσιν μετ’ αὐτοῦ καὶ ἵνα ἀποστέλλῃ αὐτοὺς κηρύσσειν

kaì epoíēsen dṓdeka, [hoùs kaì apostólous ōnómasen,] hína ō̂sin met’ autoû kaì hína apostéllēi autoùs kērýssein

15
καὶ ἔχειν ἐξουσίαν ἐκβάλλειν τὰ δαιμόνια·

kaì échein exousían ekbállein tà daimónia:

16
[καὶ ἐποίησεν τοὺς δώδεκα,] καὶ ἐπέθηκεν ὄνομα τῷ Σίμωνι Πέτρον,

[kaì epoíēsen toùs dṓdeka,] kaì epéthēken ónoma tō̂i Símōni Pétron,

17
καὶ ’Ιάκωβον τὸν τοῦ Ζεβεδαίου καὶ ’Ιωάννην τὸν ἀδελφὸν τοῦ ’Ιακώβου, καὶ ἐπέθηκεν αὐτοῖς ὀνόματα Βοανηργές, ὅ ἐστιν Υἱοὶ Βροντῆς·

kaì ’Iákōbon tòn toû Zebedaíou kaì ’Iōánnēn tòn adelphòn toû ’Iakṓbou, kaì epéthēken autoîs onómata Boanērgés, hó estin Hyioì Brontē̂s:

18
καὶ ’Ανδρέαν καὶ Φίλιππον καὶ Βαρθολομαῖον καὶ Μαθθαῖον καὶ θωμᾶν καὶ ’Ιάκωβον τὸν τοῦ ‘Αλφαίου καὶ θαδδαῖον καὶ Σίμωνα τὸν Καναναῖον

kaì ’Andréan kaì Phílippon kaì Bartholomaîon kaì Maththaîon kaì thōmân kaì ’Iákōbon tòn toû ‘Alphaíou kaì thaddaîon kaì Símōna tòn Kananaîon

19
καὶ ’Ιούδαν ’Ισκαριώθ, ὃς καὶ παρέδωκεν αὐτόν.

kaì ’Ioúdan ’Iskariṓth, hòs kaì parédōken autón.

20
Καὶ ἔρχεται εἰς οἶκον· καὶ συνέρχεται πάλιν ὄχλος, ὥστε μὴ δύνασθαι αὐτοὺς μηδὲ ἄρτον φαγεῖν.

Kaì érchetai eis oîkon: kaì synérchetai pálin óchlos, hṓste mḕ dýnasthai autoùs mēdè árton phageîn.

21
καὶ ἀκούσαντες οἱ παρ’ αὐτοῦ ἐξῆλθον κρατῆσαι αὐτόν, ἔλεγον γὰρ ὅτι ἐξέστη.

kaì akoúsantes hoi par’ autoû exē̂lthon kratē̂sai autón, élegon gàr hóti exéstē.

22
καὶ οἱ γραμματεῖς οἱ ἀπὸ ‘Ιεροσολύμων καταβάντες ἔλεγον ὅτι Βεελζεβοὺλ ἔχει, καὶ ὅτι ἐν τῷ ἄρχοντι τῶν δαιμονίων ἐκβάλλει τὰ δαιμόνια.

kaì hoi grammateîs hoi apò ‘Ierosolýmōn katabántes élegon hóti Beelzeboùl échei, kaì hóti en tō̂i árchonti tō̂n daimoníōn ekbállei tà daimónia.

23
καὶ προσκαλεσάμενος αὐτοὺς ἐν παραβολαῖς ἔλεγεν αὐτοῖς, Πῶς δύναται Σατανᾶς Σατανᾶν ἐκβάλλειν;

kaì proskalesámenos autoùs en parabolaîs élegen autoîs, Pō̂s dýnatai Satanâs Satanân ekbállein?

24
καὶ ἐὰν βασιλεία ἐφ’ ἑαυτὴν μερισθῇ, οὐ δύναται σταθῆναι ἡ βασιλεία ἐκείνη·

kaì eàn basileía eph’ heautḕn meristhē̂i, ou dýnatai stathē̂nai hē basileía ekeínē:

25
καὶ ἐὰν οἰκία ἐφ’ ἑαυτὴν μερισθῇ, οὐ δυνήσεται ἡ οἰκία ἐκείνη σταθῆναι.

kaì eàn oikía eph’ heautḕn meristhē̂i, ou dynḗsetai hē oikía ekeínē stathē̂nai.

26
καὶ εἰ ὁ Σατανᾶς ἀνέστη ἐφ’ ἑαυτὸν καὶ ἐμερίσθη, οὐ δύναται στῆναι ἀλλὰ τέλος ἔχει.

kaì ei ho Satanâs anéstē eph’ heautòn kaì emerísthē, ou dýnatai stē̂nai allà télos échei.

27
ἀλλ’ οὐ δύναται οὐδεὶς εἰς τὴν οἰκίαν τοῦ ἰσχυροῦ εἰσελθὼν τὰ σκεύη αὐτοῦ διαρπάσαι ἐὰν μὴ πρῶτον τὸν ἰσχυρὸν δήσῃ, καὶ τότε τὴν οἰκίαν αὐτοῦ διαρπάσει.

all’ ou dýnatai oudeìs eis tḕn oikían toû ischyroû eiselthṑn tà skeúē autoû diarpásai eàn mḕ prō̂ton tòn ischyròn dḗsēi, kaì tóte tḕn oikían autoû diarpásei.

28
’Αμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι πάντα ἀφεθήσεται τοῖς υἱοῖς τῶν ἀνθρώπων, τὰ ἁμαρτήματα καὶ αἱ βλασφημίαι ὅσα ἐὰν βλασφημήσωσιν·

’Amḕn légō hymîn hóti pánta aphethḗsetai toîs hyioîs tō̂n anthrṓpōn, tà hamartḗmata kaì hai blasphēmíai hósa eàn blasphēmḗsōsin:

29
ὃς δ’ ἂν βλασφημήσῃ εἰς τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον οὐκ ἔχει ἄφεσιν εἰς τὸν αἰῶνα, ἀλλὰ ἔνοχός ἐστιν αἰωνίου ἁμαρτήματος-

hòs d’ àn blasphēmḗsēi eis tò pneûma tò hágion ouk échei áphesin eis tòn aiō̂na, allà énochós estin aiōníou hamartḗmatos-

30
ὅτι ἔλεγον, Πνεῦμα ἀκάθαρτον ἔχει.

hóti élegon, Pneûma akátharton échei.

31
Καὶ ἔρχεται ἡ μήτηρ αὐτοῦ καὶ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ καὶ ἔξω στήκοντες ἀπέστειλαν πρὸς αὐτὸν καλοῦντες αὐτόν.

Kaì érchetai hē mḗtēr autoû kaì hoi adelphoì autoû kaì éxō stḗkontes apésteilan pròs autòn kaloûntes autón.

32
καὶ ἐκάθητο περὶ αὐτὸν ὄχλος, καὶ λέγουσιν αὐτῷ, ’Ιδοὺ ἡ μήτηρ σου καὶ οἱ ἀδελφοί σου ἔξω ζητοῦσίν σε.

kaì ekáthēto perì autòn óchlos, kaì légousin autō̂i, ’Idoù hē mḗtēr sou kaì hoi adelphoí sou éxō zētoûsín se.

33
καὶ ἀποκριθεὶς αὐτοῖς λέγει, Τίς ἐστιν ἡ μήτηρ μου καὶ οἱ ἀδελφοί [μου];

kaì apokritheìs autoîs légei, Tís estin hē mḗtēr mou kaì hoi adelphoí [mou]?

34
καὶ περιβλεψάμενος τοὺς περὶ αὐτὸν κύκλῳ καθημένους λέγει, ῎Ιδε ἡ μήτηρ μου καὶ οἱ ἀδελφοί μου.

kaì periblepsámenos toùs perì autòn kýklōi kathēménous légei, ῎Ide hē mḗtēr mou kaì hoi adelphoí mou.

35
ὃς [γὰρ] ἂν ποιήσῃ τὸ θέλημα τοῦ θεοῦ, οὗτος ἀδελφός μου καὶ ἀδελφὴ καὶ μήτηρ ἐστίν.

hòs [gàr] àn poiḗsēi tò thélēma toû theoû, hoûtos adelphós mou kaì adelphḕ kaì mḗtēr estín.