Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Matthieu 10:14

New Testament
Chapter
Verses
1
Καὶ προσκαλεσάμενος τοὺς δώδεκα μαθητὰς αὐτοῦ ἔδωκεν αὐτοῖς ἐξουσίαν πνευμάτων ἀκαθάρτων ὥστε ἐκβάλλειν αὐτὰ καὶ θεραπεύειν πᾶσαν νόσον καὶ πᾶσαν μαλακίαν.

Kaì proskalesámenos toùs dṓdeka mathētàs autoû édōken autoîs exousían pneumátōn akathártōn hṓste ekbállein autà kaì therapeúein pâsan nóson kaì pâsan malakían.

2
Τῶν δὲ δώδεκα ἀποστόλων τὰ ὀνόματά ἐστιν ταῦτα· πρῶτος Σίμων ὁ λεγόμενος Πέτρος καὶ ’Ανδρέας ὁ ἀδελϕὸς αὐτοῦ, καὶ ’Ιάκωβος ὁ τοῦ Ζεβεδαίου καὶ ’Ιωάννης ὁ ἀδελϕὸς αὐτοῦ,

Tō̂n dè dṓdeka apostólōn tà onómatá estin taûta: prō̂tos Símōn ho legómenos Pétros kaì ’Andréas ho adelphòs autoû, kaì ’Iákōbos ho toû Zebedaíou kaì ’Iōánnēs ho adelphòs autoû,

3
Φίλιππος καὶ Βαρθολομαῖος, Θωμᾶς καὶ Μαθθαῖος ὁ τελώνης, ’Ιάκωβος ὁ τοῦ ‘Αλϕαίου καὶ Θαδδαῖος,

Phílippos kaì Bartholomaîos, Thōmâs kaì Maththaîos ho telṓnēs, ’Iákōbos ho toû ‘Alphaíou kaì Thaddaîos,

4
Σίμων ὁ Καναναῖος καὶ ’Ιούδας ὁ ’Ισκαριώτης ὁ καὶ παραδοὺς αὐτόν.

Símōn ho Kananaîos kaì ’Ioúdas ho ’Iskariṓtēs ho kaì paradoùs autón.

5
Τούτους τοὺς δώδεκα ἀπέστειλεν ὁ ’Ιησοῦς παραγγείλας αὐτοῖς λέγων, Εἰς ὁδὸν ἐθνῶν μὴ ἀπέλθητε, καὶ εἰς πόλιν Σαμαριτῶν μὴ εἰσέλθητε·

Toútous toùs dṓdeka apésteilen ho ’Iēsoûs parangeílas autoîs légōn, Eis hodòn ethnō̂n mḕ apélthēte, kaì eis pólin Samaritō̂n mḕ eisélthēte:

6
πορεύεσθε δὲ μᾶλλον πρὸς τὰ πρόβατα τὰ ἀπολωλότα οἴκου ’Ισραήλ.

poreúesthe dè mâllon pròs tà próbata tà apolōlóta oíkou ’Israḗl.

7
πορευόμενοι δὲ κηρύσσετε λέγοντες ὅτι ῎Ηγγικεν ἡ βασιλεία τῶν οὐρανῶν.

poreuómenoi dè kērýssete légontes hóti ῎Ēngiken hē basileía tō̂n ouranō̂n.

8
ἀσθενοῦντας θεραπεύετε, νεκροὺς ἐγείρετε, λεπροὺς καθαρίζετε, δαιμόνια ἐκβάλλετε· δωρεὰν ἐλάβετε, δωρεὰν δότε.

asthenoûntas therapeúete, nekroùs egeírete, leproùs katharízete, daimónia ekbállete: dōreàn elábete, dōreàn dóte.

9
Μὴ κτήσησθε χρυσὸν μηδὲ ἄργυρον μηδὲ χαλκὸν εἰς τὰς ζώνας ὑμῶν,

Mḕ ktḗsēsthe chrysòn mēdè árgyron mēdè chalkòn eis tàs zṓnas hymō̂n,

10
μὴ πήραν εἰς ὁδὸν μηδὲ δύο χιτῶνας μηδὲ ὑποδήματα μηδὲ ῥάβδον· ἄξιος γὰρ ὁ ἐργάτης τῆς τροϕῆς αὐτοῦ.

mḕ pḗran eis hodòn mēdè dýo chitō̂nas mēdè hypodḗmata mēdè rhábdon: áxios gàr ho ergátēs tē̂s trophē̂s autoû.

11
εἰς ἣν δ’ ἂν πόλιν ἢ κώμην εἰσέλθητε, ἐξετάσατε τίς ἐν αὐτῇ ἄξιός ἐστιν· κἀκεῖ μείνατε ἕως ἂν ἐξέλθητε.

eis hḕn d’ àn pólin ḕ kṓmēn eisélthēte, exetásate tís en autē̂i áxiós estin: kakeî meínate héōs àn exélthēte.

12
εἰσερχόμενοι δὲ εἰς τὴν οἰκίαν ἀσπάσασθε αὐτήν·

eiserchómenoi dè eis tḕn oikían aspásasthe autḗn:

13
καὶ ἐὰν μὲν ᾖ ἡ οἰκία ἀξία, ἐλθάτω ἡ εἰρήνη ὑμῶν ἐπ’ αὐτήν· ἐὰν δὲ μὴ ᾖ ἀξία, ἡ εἰρήνη ὑμῶν πρὸς ὑμᾶς ἐπιστραϕήτω.

kaì eàn mèn ē̂i hē oikía axía, elthátō hē eirḗnē hymō̂n ep’ autḗn: eàn dè mḕ ē̂i axía, hē eirḗnē hymō̂n pròs hymâs epistraphḗtō.

14
καὶ ὃς ἂν μὴ δέξηται ὑμᾶς μηδὲ ἀκούσῃ τοὺς λόγους ὑμῶν, ἐξερχόμενοι ἔξω τῆς οἰκίας ἢ τῆς πόλεως ἐκείνης ἐκτινάξατε τὸν κονιορτὸν [ἐκ] τῶν ποδῶν ὑμῶν.

kaì hòs àn mḕ déxētai hymâs mēdè akoúsēi toùs lógous hymō̂n, exerchómenoi éxō tē̂s oikías ḕ tē̂s póleōs ekeínēs ektináxate tòn koniortòn [ek] tō̂n podō̂n hymō̂n.

15
ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ἀνεκτότερον ἔσται γῇ Σοδόμων καὶ Γομόρρων ἐν ἡμέρᾳ κρίσεως ἢ τῇ πόλει ἐκείνῃ.

amḕn légō hymîn, anektóteron éstai gē̂i Sodómōn kaì Gomórrōn en hēmérāi kríseōs ḕ tē̂i pólei ekeínēi.

16
’Ιδοὺ ἐγὼ ἀποστέλλω ὑμᾶς ὡς πρόβατα ἐν μέσῳ λύκων· γίνεσθε οὖν ϕρόνιμοι ὡς οἱ ὄϕεις καὶ ἀκέραιοι ὡς αἱ περιστεραί.

’Idoù egṑ apostéllō hymâs hōs próbata en mésōi lýkōn: gínesthe oûn phrónimoi hōs hoi ópheis kaì akéraioi hōs hai peristeraí.

17
προσέχετε δὲ ἀπὸ τῶν ἀνθρώπων· παραδώσουσιν γὰρ ὑμᾶς εἰς συνέδρια, καὶ ἐν ταῖς συναγωγαῖς αὐτῶν μαστιγώσουσιν ὑμᾶς·

proséchete dè apò tō̂n anthrṓpōn: paradṓsousin gàr hymâs eis synédria, kaì en taîs synagōgaîs autō̂n mastigṓsousin hymâs:

18
καὶ ἐπὶ ἡγεμόνας δὲ καὶ βασιλεῖς ἀχθήσεσθε ἕνεκεν ἐμοῦ εἰς μαρτύριον αὐτοῖς καὶ τοῖς ἔθνεσιν.

kaì epì hēgemónas dè kaì basileîs achthḗsesthe héneken emoû eis martýrion autoîs kaì toîs éthnesin.

19
ὅταν δὲ παραδῶσιν ὑμᾶς, μὴ μεριμνήσητε πῶς ἢ τί λαλήσητε· δοθήσεται γὰρ ὑμῖν ἐν ἐκείνῃ τῇ ὥρᾳ τί λαλήσητε·

hótan dè paradō̂sin hymâs, mḕ merimnḗsēte pō̂s ḕ tí lalḗsēte: dothḗsetai gàr hymîn en ekeínēi tē̂i hṓrāi tí lalḗsēte:

20
οὐ γὰρ ὑμεῖς ἐστε οἱ λαλοῦντες ἀλλὰ τὸ πνεῦμα τοῦ πατρὸς ὑμῶν τὸ λαλοῦν ἐν ὑμῖν.

ou gàr hymeîs este hoi laloûntes allà tò pneûma toû patròs hymō̂n tò laloûn en hymîn.

21
παραδώσει δὲ ἀδελϕὸς ἀδελϕὸν εἰς θάνατον καὶ πατὴρ τέκνον, καὶ ἐπαναστήσονται τέκνα ἐπὶ γονεῖς καὶ θανατώσουσιν αὐτούς.

paradṓsei dè adelphòs adelphòn eis thánaton kaì patḕr téknon, kaì epanastḗsontai tékna epì goneîs kaì thanatṓsousin autoús.

22
καὶ ἔσεσθε μισούμενοι ὑπὸ πάντων διὰ τὸ ὄνομά μου· ὁ δὲ ὑπομείνας εἰς τέλος οὗτος σωθήσεται.

kaì ésesthe misoúmenoi hypò pántōn dià tò ónomá mou: ho dè hypomeínas eis télos hoûtos sōthḗsetai.

23
ὅταν δὲ διώκωσιν ὑμᾶς ἐν τῇ πόλει ταύτῃ, ϕεύγετε εἰς τὴν ἑτέραν· ἀμὴν γὰρ λέγω ὑμῖν, οὐ μὴ τελέσητε τὰς πόλεις τοῦ ’Ισραὴλ ἕως [ἂν] ἔλθῃ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου.

hótan dè diṓkōsin hymâs en tē̂i pólei taútēi, pheúgete eis tḕn hetéran: amḕn gàr légō hymîn, ou mḕ telésēte tàs póleis toû ’Israḕl héōs [àn] élthēi ho hyiòs toû anthrṓpou.

24
Οὐκ ἔστιν μαθητὴς ὑπὲρ τὸν διδάσκαλον οὐδὲ δοῦλος ὑπὲρ τὸν κύριον αὐτοῦ.

Ouk éstin mathētḕs hypèr tòn didáskalon oudè doûlos hypèr tòn kýrion autoû.

25
ἀρκετὸν τῷ μαθητῇ ἵνα γένηται ὡς ὁ διδάσκαλος αὐτοῦ, καὶ ὁ δοῦλος ὡς ὁ κύριος αὐτοῦ. εἰ τὸν οἰκοδεσπότην Βεελζεβοὺλ ἐπεκάλεσαν, πόσῳ μᾶλλον τοὺς οἰκιακοὺς αὐτοῦ.

arketòn tō̂i mathētē̂i hína génētai hōs ho didáskalos autoû, kaì ho doûlos hōs ho kýrios autoû. ei tòn oikodespótēn Beelzeboùl epekálesan, pósōi mâllon toùs oikiakoùs autoû.

26
Μὴ οὖν ϕοβηθῆτε αὐτούς· οὐδὲν γάρ ἐστιν κεκαλυμμένον ὃ οὐκ ἀποκαλυϕθήσεται, καὶ κρυπτὸν ὃ οὐ γνωσθήσεται.

Mḕ oûn phobēthē̂te autoús: oudèn gár estin kekalymménon hò ouk apokalyphthḗsetai, kaì kryptòn hò ou gnōsthḗsetai.

27
ὃ λέγω ὑμῖν ἐν τῇ σκοτίᾳ, εἴπατε ἐν τῷ ϕωτί· καὶ ὃ εἰς τὸ οὖς ἀκούετε, κηρύξατε ἐπὶ τῶν δωμάτων.

hò légō hymîn en tē̂i skotíāi, eípate en tō̂i phōtí: kaì hò eis tò oûs akoúete, kērýxate epì tō̂n dōmátōn.

28
καὶ μὴ ϕοβεῖσθε ἀπὸ τῶν ἀποκτεννόντων τὸ σῶμα, τὴν δὲ ψυχὴν μὴ δυναμένων ἀποκτεῖναι· ϕοβεῖσθε δὲ μᾶλλον τὸν δυνάμενον καὶ ψυχὴν καὶ σῶμα ἀπολέσαι ἐν γεέννῃ.

kaì mḕ phobeîsthe apò tō̂n apoktennóntōn tò sō̂ma, tḕn dè psychḕn mḕ dynaménōn apokteînai: phobeîsthe dè mâllon tòn dynámenon kaì psychḕn kaì sō̂ma apolésai en geénnēi.

29
οὐχὶ δύο στρουθία ἀσσαρίου πωλεῖται; καὶ ἓν ἐξ αὐτῶν οὐ πεσεῖται ἐπὶ τὴν γῆν ἄνευ τοῦ πατρὸς ὑμῶν.

ouchì dýo strouthía assaríou pōleîtai? kaì hèn ex autō̂n ou peseîtai epì tḕn gē̂n áneu toû patròs hymō̂n.

30
ὑμῶν δὲ καὶ αἱ τρίχες τῆς κεϕαλῆς πᾶσαι ἠριθμημέναι εἰσίν.

hymō̂n dè kaì hai tríches tē̂s kephalē̂s pâsai ērithmēménai eisín.

31
μὴ οὖν ϕοβεῖσθε· πολλῶν στρουθίων διαϕέρετε ὑμεῖς.

mḕ oûn phobeîsthe: pollō̂n strouthíōn diaphérete hymeîs.

32
Πᾶς οὖν ὅστις ὁμολογήσει ἐν ἐμοὶ ἔμπροσθεν τῶν ἀνθρώπων, ὁμολογήσω κἀγὼ ἐν αὐτῷ ἔμπροσθεν τοῦ πατρός μου τοῦ ἐν [τοῖς] οὐρανοῖς·

Pâs oûn hóstis homologḗsei en emoì émprosthen tō̂n anthrṓpōn, homologḗsō kagṑ en autō̂i émprosthen toû patrós mou toû en [toîs] ouranoîs:

33
ὅστις δ’ ἂν ἀρνήσηταί με ἔμπροσθεν τῶν ἀνθρώπων, ἀρνήσομαι κἀγὼ αὐτὸν ἔμπροσθεν τοῦ πατρός μου τοῦ ἐν [τοῖς] οὐρανοῖς.

hóstis d’ àn arnḗsētaí me émprosthen tō̂n anthrṓpōn, arnḗsomai kagṑ autòn émprosthen toû patrós mou toû en [toîs] ouranoîs.

34
Μὴ νομίσητε ὅτι ἦλθον βαλεῖν εἰρήνην ἐπὶ τὴν γῆν· οὐκ ἦλθον βαλεῖν εἰρήνην ἀλλὰ μάχαιραν.

Mḕ nomísēte hóti ē̂lthon baleîn eirḗnēn epì tḕn gē̂n: ouk ē̂lthon baleîn eirḗnēn allà máchairan.

35
ἦλθον γὰρ διχάσαι ἄνθρωπον κατὰ τοῦ πατρὸς αὐτοῦ καὶ θυγατέρα κατὰ τῆς μητρὸς αὐτῆς καὶ νύμϕην κατὰ τῆς πενθερᾶς αὐτῆς,

ē̂lthon gàr dichásai ánthrōpon katà toû patròs autoû kaì thygatéra katà tē̂s mētròs autē̂s kaì nýmphēn katà tē̂s pentherâs autē̂s,

36
καὶ ἐχθροὶ τοῦ ἀνθρώπου οἱ οἰκιακοὶ αὐτοῦ.

kaì echthroì toû anthrṓpou hoi oikiakoì autoû.

37
‘Ο ϕιλῶν πατέρα ἢ μητέρα ὑπὲρ ἐμὲ οὐκ ἔστιν μου ἄξιος· καὶ ὁ ϕιλῶν υἱὸν ἢ θυγατέρα ὑπὲρ ἐμὲ οὐκ ἔστιν μου ἄξιος·

‘O philō̂n patéra ḕ mētéra hypèr emè ouk éstin mou áxios: kaì ho philō̂n hyiòn ḕ thygatéra hypèr emè ouk éstin mou áxios:

38
καὶ ὃς οὐ λαμβάνει τὸν σταυρὸν αὐτοῦ καὶ ἀκολουθεῖ ὀπίσω μου, οὐκ ἔστιν μου ἄξιος.

kaì hòs ou lambánei tòn stauròn autoû kaì akoloutheî opísō mou, ouk éstin mou áxios.

39
ὁ εὑρὼν τὴν ψυχὴν αὐτοῦ ἀπολέσει αὐτήν, καὶ ὁ ἀπολέσας τὴν ψυχὴν αὐτοῦ ἕνεκεν ἐμοῦ εὑρήσει αὐτήν.

ho heurṑn tḕn psychḕn autoû apolései autḗn, kaì ho apolésas tḕn psychḕn autoû héneken emoû heurḗsei autḗn.

40
‘Ο δεχόμενος ὑμᾶς ἐμὲ δέχεται, καὶ ὁ ἐμὲ δεχόμενος δέχεται τὸν ἀποστείλαντά με.

‘O dechómenos hymâs emè déchetai, kaì ho emè dechómenos déchetai tòn aposteílantá me.

41
ὁ δεχόμενος προϕήτην εἰς ὄνομα προϕήτου μισθὸν προϕήτου λήμψεται, καὶ ὁ δεχόμενος δίκαιον εἰς ὄνομα δικαίου μισθὸν δικαίου λήμψεται.

ho dechómenos prophḗtēn eis ónoma prophḗtou misthòn prophḗtou lḗmpsetai, kaì ho dechómenos díkaion eis ónoma dikaíou misthòn dikaíou lḗmpsetai.

42
καὶ ὃς ἂν ποτίσῃ ἕνα τῶν μικρῶν τούτων ποτήριον ψυχροῦ μόνον εἰς ὄνομα μαθητοῦ, ἀμὴν λέγω ὑμῖν, οὐ μὴ ἀπολέσῃ τὸν μισθὸν αὐτοῦ.

kaì hòs àn potísēi héna tō̂n mikrō̂n toútōn potḗrion psychroû mónon eis ónoma mathētoû, amḕn légō hymîn, ou mḕ apolésēi tòn misthòn autoû.