Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Matthieu 25:23

New Testament
Chapter
Verses
1
Τότε ὁμοιωθήσεται ἡ βασιλεία τῶν οὐρανῶν δέκα παρθένοις, αἵτινες λαβοῦσαι τὰς λαμπάδας ἑαυτῶν ἐξῆλθον εἰς ὑπάντησιν τοῦ νυμϕίου.

Tóte homoiōthḗsetai hē basileía tō̂n ouranō̂n déka parthénois, haítines laboûsai tàs lampádas heautō̂n exē̂lthon eis hypántēsin toû nymphíou.

2
πέντε δὲ ἐξ αὐτῶν ἦσαν μωραὶ καὶ πέντε ϕρόνιμοι.

pénte dè ex autō̂n ē̂san mōraì kaì pénte phrónimoi.

3
αἱ γὰρ μωραὶ λαβοῦσαι τὰς λαμπάδας αὐτῶν οὐκ ἔλαβον μεθ’ ἑαυτῶν ἔλαιον·

hai gàr mōraì laboûsai tàs lampádas autō̂n ouk élabon meth’ heautō̂n élaion:

4
αἱ δὲ ϕρόνιμοι ἔλαβον ἔλαιον ἐν τοῖς ἀγγείοις μετὰ τῶν λαμπάδων ἑαυτῶν.

hai dè phrónimoi élabon élaion en toîs angeíois metà tō̂n lampádōn heautō̂n.

5
χρονίζοντος δὲ τοῦ νυμϕίου ἐνύσταξαν πᾶσαι καὶ ἐκάθευδον.

chronízontos dè toû nymphíou enýstaxan pâsai kaì ekátheudon.

6
μέσης δὲ νυκτὸς κραυγὴ γέγονεν, ’Ιδοὺ ὁ νυμϕίος, ἐξέρχεσθε εἰς ἀπάντησιν αὐτοῦ.

mésēs dè nyktòs kraugḕ gégonen, ’Idoù ho nymphíos, exérchesthe eis apántēsin autoû.

7
τότε ἠγέρθησαν πᾶσαι αἱ παρθένοι ἐκεῖναι καὶ ἐκόσμησαν τὰς λαμπάδας ἑαυτῶν.

tóte ēgérthēsan pâsai hai parthénoi ekeînai kaì ekósmēsan tàs lampádas heautō̂n.

8
αἱ δὲ μωραὶ ταῖς ϕρονίμοις εἶπαν, Δότε ἡμῖν ἐκ τοῦ ἐλαίου ὑμῶν, ὅτι αἱ λαμπάδες ἡμῶν σβέννυνται.

hai dè mōraì taîs phronímois eîpan, Dóte hēmîn ek toû elaíou hymō̂n, hóti hai lampádes hēmō̂n sbénnyntai.

9
ἀπεκρίθησαν δὲ αἱ ϕρόνιμοι λέγουσαι, Μήποτε οὐκ ἀρκέσῃ ἡμῖν καὶ ὑμῖν· πορεύεσθε μᾶλλον πρὸς τοὺς πωλοῦντας καὶ ἀγοράσατε ἑαυταῖς.

apekríthēsan dè hai phrónimoi légousai, Mḗpote ouk arkésēi hēmîn kaì hymîn: poreúesthe mâllon pròs toùs pōloûntas kaì agorásate heautaîs.

10
ἀπερχομένων δὲ αὐτῶν ἀγοράσαι ἦλθεν ὁ νυμϕίος, καὶ αἱ ἕτοιμοι εἰσῆλθον μετ’ αὐτοῦ εἰς τοὺς γάμους, καὶ ἐκλείσθη ἡ θύρα.

aperchoménōn dè autō̂n agorásai ē̂lthen ho nymphíos, kaì hai hétoimoi eisē̂lthon met’ autoû eis toùs gámous, kaì ekleísthē hē thýra.

11
ὕστερον δὲ ἔρχονται καὶ αἱ λοιπαὶ παρθένοι λέγουσαι, Κύριε κύριε, ἄνοιξον ἡμῖν.

hýsteron dè érchontai kaì hai loipaì parthénoi légousai, Kýrie kýrie, ánoixon hēmîn.

12
ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν, ’Αμὴν λέγω ὑμῖν, οὐκ οἶδα ὑμᾶς.

ho dè apokritheìs eîpen, ’Amḕn légō hymîn, ouk oîda hymâs.

13
Γρηγορεῖτε οὖν, ὅτι οὐκ οἴδατε τὴν ἡμέραν οὐδὲ τὴν ὥραν.

Grēgoreîte oûn, hóti ouk oídate tḕn hēméran oudè tḕn hṓran.

14
῞Ωσπερ γὰρ ἄνθρωπος ἀποδημῶν ἐκάλεσεν τοὺς ἰδίους δούλους καὶ παρέδωκεν αὐτοῖς τὰ ὑπάρχοντα αὐτοῦ,

῞Ōsper gàr ánthrōpos apodēmō̂n ekálesen toùs idíous doúlous kaì parédōken autoîs tà hypárchonta autoû,

15
καὶ ᾧ μὲν ἔδωκεν πέντε τάλαντα, ᾧ δὲ δύο, ᾧ δὲ ἕν, ἑκάστῳ κατὰ τὴν ἰδίαν δύναμιν, καὶ ἀπεδήμησεν. εὐθέως

kaì hō̂i mèn édōken pénte tálanta, hō̂i dè dýo, hō̂i dè hén, hekástōi katà tḕn idían dýnamin, kaì apedḗmēsen. euthéōs

16
πορευθεὶς ὁ τὰ πέντε τάλαντα λαβὼν ἠργάσατο ἐν αὐτοῖς καὶ ἐκέρδησεν ἄλλα πέντε·

poreutheìs ho tà pénte tálanta labṑn ērgásato en autoîs kaì ekérdēsen álla pénte:

17
ὡσαύτως ὁ τὰ δύο ἐκέρδησεν ἄλλα δύο.

hōsaútōs ho tà dýo ekérdēsen álla dýo.

18
ὁ δὲ τὸ ἓν λαβὼν ἀπελθὼν ὤρυξεν γῆν καὶ ἔκρυψεν τὸ ἀργύριον τοῦ κυρίου αὐτοῦ.

ho dè tò hèn labṑn apelthṑn ṓryxen gē̂n kaì ékrypsen tò argýrion toû kyríou autoû.

19
μετὰ δὲ πολὺν χρόνον ἔρχεται ὁ κύριος τῶν δούλων ἐκείνων καὶ συναίρει λόγον μετ’ αὐτῶν.

metà dè polỳn chrónon érchetai ho kýrios tō̂n doúlōn ekeínōn kaì synaírei lógon met’ autō̂n.

20
καὶ προσελθὼν ὁ τὰ πέντε τάλαντα λαβὼν προσήνεγκεν ἄλλα πέντε τάλαντα λέγων, Κύριε, πέντε τάλαντά μοι παρέδωκας· ἴδε ἄλλα πέντε τάλαντα ἐκέρδησα.

kaì proselthṑn ho tà pénte tálanta labṑn prosḗnenken álla pénte tálanta légōn, Kýrie, pénte tálantá moi parédōkas: íde álla pénte tálanta ekérdēsa.

21
ἔϕη αὐτῷ ὁ κύριος αὐτοῦ, Εὖ, δοῦλε ἀγαθὲ καὶ πιστέ, ἐπὶ ὀλίγα ἦς πιστός, ἐπὶ πολλῶν σε καταστήσω· εἴσελθε εἰς τὴν χαρὰν τοῦ κυρίου σου.

éphē autō̂i ho kýrios autoû, Eû, doûle agathè kaì pisté, epì olíga ē̂s pistós, epì pollō̂n se katastḗsō: eíselthe eis tḕn charàn toû kyríou sou.

22
προσελθὼν δὲ καὶ ὁ τὰ δύο τάλαντα εἶπεν, Κύριε, δύο τάλαντά μοι παρέδωκας· ἴδε ἄλλα δύο τάλαντα ἐκέρδησα.

proselthṑn dè kaì ho tà dýo tálanta eîpen, Kýrie, dýo tálantá moi parédōkas: íde álla dýo tálanta ekérdēsa.

23
ἔϕη αὐτῷ ὁ κύριος αὐτοῦ, Εὖ, δοῦλε ἀγαθὲ καὶ πιστέ, ἐπὶ ὀλίγα ἦς πιστός, ἐπὶ πολλῶν σε καταστήσω· εἴσελθε εἰς τὴν χαρὰν τοῦ κυρίου σου.

éphē autō̂i ho kýrios autoû, Eû, doûle agathè kaì pisté, epì olíga ē̂s pistós, epì pollō̂n se katastḗsō: eíselthe eis tḕn charàn toû kyríou sou.

24
προσελθὼν δὲ καὶ ὁ τὸ ἓν τάλαντον εἰληϕὼς εἶπεν, Κύριε, ἔγνων σε ὅτι σκληρὸς εἶ ἄνθρωπος, θερίζων ὅπου οὐκ ἔσπειρας καὶ συνάγων ὅθεν οὐ διεσκόρπισας·

proselthṑn dè kaì ho tò hèn tálanton eilēphṑs eîpen, Kýrie, égnōn se hóti sklēròs eî ánthrōpos, therízōn hópou ouk éspeiras kaì synágōn hóthen ou dieskórpisas:

25
καὶ ϕοβηθεὶς ἀπελθὼν ἔκρυψα τὸ τάλαντόν σου ἐν τῇ γῇ· ἴδε ἔχεις τὸ σόν.

kaì phobētheìs apelthṑn ékrypsa tò tálantón sou en tē̂i gē̂i: íde écheis tò són.

26
ἀποκριθεὶς δὲ ὁ κύριος αὐτοῦ εἶπεν αὐτῷ, Πονηρὲ δοῦλε καὶ ὀκνηρέ, ᾔδεις ὅτι θερίζω ὅπου οὐκ ἔσπειρα καὶ συνάγω ὅθεν οὐ διεσκόρπισα;

apokritheìs dè ho kýrios autoû eîpen autō̂i, Ponērè doûle kaì oknēré, ḗideis hóti therízō hópou ouk éspeira kaì synágō hóthen ou dieskórpisa?

27
ἔδει σε οὖν βαλεῖν τὰ ἀργύριά μου τοῖς τραπεζίταις, καὶ ἐλθὼν ἐγὼ ἐκομισάμην ἂν τὸ ἐμὸν σὺν τόκῳ.

édei se oûn baleîn tà argýriá mou toîs trapezítais, kaì elthṑn egṑ ekomisámēn àn tò emòn sỳn tókōi.

28
ἄρατε οὖν ἀπ’ αὐτοῦ τὸ τάλαντον καὶ δότε τῷ ἔχοντι τὰ δέκα τάλαντα·

árate oûn ap’ autoû tò tálanton kaì dóte tō̂i échonti tà déka tálanta:

29
τῷ γὰρ ἔχοντι παντὶ δοθήσεται καὶ περισσευθήσεται· τοῦ δὲ μὴ ἔχοντος καὶ ὃ ἔχει ἀρθήσεται ἀπ’ αὐτοῦ.

tō̂i gàr échonti pantì dothḗsetai kaì perisseuthḗsetai: toû dè mḕ échontos kaì hò échei arthḗsetai ap’ autoû.

30
καὶ τὸν ἀχρεῖον δοῦλον ἐκβάλετε εἰς τὸ σκότος τὸ ἐξώτερον· ἐκεῖ ἔσται ὁ κλαυθμὸς καὶ ὁ βρυγμὸς τῶν ὀδόντων.

kaì tòn achreîon doûlon ekbálete eis tò skótos tò exṓteron: ekeî éstai ho klauthmòs kaì ho brygmòs tō̂n odóntōn.

31
῞Οταν δὲ ἔλθῃ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐν τῇ δόξῃ αὐτοῦ καὶ πάντες οἱ ἄγγελοι μετ’ αὐτοῦ, τότε καθίσει ἐπὶ θρόνου δόξης αὐτοῦ·

῞Otan dè élthēi ho hyiòs toû anthrṓpou en tē̂i dóxēi autoû kaì pántes hoi ángeloi met’ autoû, tóte kathísei epì thrónou dóxēs autoû:

32
καὶ συναχθήσονται ἔμπροσθεν αὐτοῦ πάντα τὰ ἔθνη, καὶ ἀϕορίσει αὐτοὺς ἀπ’ ἀλλήλων, ὥσπερ ὁ ποιμὴν ἀϕορίζει τὰ πρόβατα ἀπὸ τῶν ἐρίϕων,

kaì synachthḗsontai émprosthen autoû pánta tà éthnē, kaì aphorísei autoùs ap’ allḗlōn, hṓsper ho poimḕn aphorízei tà próbata apò tō̂n eríphōn,

33
καὶ στήσει τὰ μὲν πρόβατα ἐκ δεξιῶν αὐτοῦ τὰ δὲ ἐρίϕια ἐξ εὐωνύμων.

kaì stḗsei tà mèn próbata ek dexiō̂n autoû tà dè eríphia ex euōnýmōn.

34
τότε ἐρεῖ ὁ βασιλεὺς τοῖς ἐκ δεξιῶν αὐτοῦ, Δεῦτε, οἱ εὐλογημένοι τοῦ πατρός μου, κληρονομήσατε τὴν ἡτοιμασμένην ὑμῖν βασιλείαν ἀπὸ καταβολῆς κόσμου·

tóte ereî ho basileùs toîs ek dexiō̂n autoû, Deûte, hoi eulogēménoi toû patrós mou, klēronomḗsate tḕn hētoimasménēn hymîn basileían apò katabolē̂s kósmou:

35
ἐπείνασα γὰρ καὶ ἐδώκατέ μοι ϕαγεῖν, ἐδίψησα καὶ ἐποτίσατέ με, ξένος ἤμην καὶ συνηγάγετέ με,

epeínasa gàr kaì edṓkaté moi phageîn, edípsēsa kaì epotísaté me, xénos ḗmēn kaì synēgágeté me,

36
γυμνὸς καὶ περιεβάλετέ με, ἠσθένησα καὶ ἐπεσκέψασθέ με, ἐν ϕυλακῇ ἤμην καὶ ἤλθατε πρός με.

gymnòs kaì periebáleté me, ēsthénēsa kaì epesképsasthé me, en phylakē̂i ḗmēn kaì ḗlthate prós me.

37
τότε ἀποκριθήσονται αὐτῷ οἱ δίκαιοι λέγοντες, Κύριε, πότε σε εἴδομεν πεινῶντα καὶ ἐθρέψαμεν, ἢ διψῶντα καὶ ἐποτίσαμεν;

tóte apokrithḗsontai autō̂i hoi díkaioi légontes, Kýrie, póte se eídomen peinō̂nta kaì ethrépsamen, ḕ dipsō̂nta kaì epotísamen?

38
πότε δέ σε εἴδομεν ξένον καὶ συνηγάγομεν, ἢ γυμνὸν καὶ περιεβάλομεν;

póte dé se eídomen xénon kaì synēgágomen, ḕ gymnòn kaì periebálomen?

39
πότε δέ σε εἴδομεν ἀσθενοῦντα ἢ ἐν ϕυλακῇ καὶ ἤλθομεν πρός σε;

póte dé se eídomen asthenoûnta ḕ en phylakē̂i kaì ḗlthomen prós se?

40
καὶ ἀποκριθεὶς ὁ βασιλεὺς ἐρεῖ αὐτοῖς, ’Αμὴν λέγω ὑμῖν, ἐϕ’ ὅσον ἐποιήσατε ἑνὶ τούτων τῶν ἀδελϕῶν μου τῶν ἐλαχίστων, ἐμοὶ ἐποιήσατε.

kaì apokritheìs ho basileùs ereî autoîs, ’Amḕn légō hymîn, eph’ hóson epoiḗsate henì toútōn tō̂n adelphō̂n mou tō̂n elachístōn, emoì epoiḗsate.

41
Τότε ἐρεῖ καὶ τοῖς ἐξ εὐωνύμων, Πορεύεσθε ἀπ’ ἐμοῦ [οἱ] κατηραμένοι εἰς τὸ πῦρ τὸ αἰώνιον τὸ ἡτοιμασμένον τῷ διαβόλῳ καὶ τοῖς ἀγγέλοις αὐτοῦ·

Tóte ereî kaì toîs ex euōnýmōn, Poreúesthe ap’ emoû [hoi] katēraménoi eis tò pŷr tò aiṓnion tò hētoimasménon tō̂i diabólōi kaì toîs angélois autoû:

42
ἐπείνασα γὰρ καὶ οὐκ ἐδώκατέ μοι ϕαγεῖν, ἐδίψησα καὶ οὐκ ἐποτίσατέ με,

epeínasa gàr kaì ouk edṓkaté moi phageîn, edípsēsa kaì ouk epotísaté me,

43
ξένος ἤμην καὶ οὐ συνηγάγετέ με, γυμνὸς καὶ οὐ περιεβάλετέ με, ἀσθενὴς καὶ ἐν ϕυλακῇ καὶ οὐκ ἐπεσκέψασθέ με.

xénos ḗmēn kaì ou synēgágeté me, gymnòs kaì ou periebáleté me, asthenḕs kaì en phylakē̂i kaì ouk epesképsasthé me.

44
τότε ἀποκριθήσονται καὶ αὐτοὶ λέγοντες, Κύριε, πότε σε εἴδομεν πεινῶντα ἢ διψῶντα ἢ ξένον ἢ γυμνὸν ἢ ἀσθενῆ ἢ ἐν ϕυλακῇ καὶ οὐ διηκονήσαμέν σοι;

tóte apokrithḗsontai kaì autoì légontes, Kýrie, póte se eídomen peinō̂nta ḕ dipsō̂nta ḕ xénon ḕ gymnòn ḕ asthenē̂ ḕ en phylakē̂i kaì ou diēkonḗsamén soi?

45
τότε ἀποκριθήσεται αὐτοῖς λέγων, ’Αμὴν λέγω ὑμῖν, ἐϕ’ ὅσον οὐκ ἐποιήσατε ἑνὶ τούτων τῶν ἐλαχίστων, οὐδὲ ἐμοὶ ἐποιήσατε.

tóte apokrithḗsetai autoîs légōn, ’Amḕn légō hymîn, eph’ hóson ouk epoiḗsate henì toútōn tō̂n elachístōn, oudè emoì epoiḗsate.

46
καὶ ἀπελεύσονται οὗτοι εἰς κόλασιν αἰώνιον, οἱ δὲ δίκαιοι εἰς ζωὴν αἰώνιον.

kaì apeleúsontai hoûtoi eis kólasin aiṓnion, hoi dè díkaioi eis zōḕn aiṓnion.