Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Matthieu 26:45

New Testament
Chapter
Verses
1
Καὶ ἐγένετο ὅτε ἐτέλεσεν ὁ ’Ιησοῦς πάντας τοὺς λόγους τούτους, εἶπεν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ,

Kaì egéneto hóte etélesen ho ’Iēsoûs pántas toùs lógous toútous, eîpen toîs mathētaîs autoû,

2
Οἴδατε ὅτι μετὰ δύο ἡμέρας τὸ πάσχα γίνεται, καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδίδοται εἰς τὸ σταυρωθῆναι.

Oídate hóti metà dýo hēméras tò páscha gínetai, kaì ho hyiòs toû anthrṓpou paradídotai eis tò staurōthē̂nai.

3
Τότε συνήχθησαν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ πρεσβύτεροι τοῦ λαοῦ εἰς τὴν αὐλὴν τοῦ ἀρχιερέως τοῦ λεγομένου Καϊάϕα,

Tóte synḗchthēsan hoi archiereîs kaì hoi presbýteroi toû laoû eis tḕn aulḕn toû archieréōs toû legoménou Kaïápha,

4
καὶ συνεβουλεύσαντο ἵνα τὸν ’Ιησοῦν δόλῳ κρατήσωσιν καὶ ἀποκτείνωσιν·

kaì synebouleúsanto hína tòn ’Iēsoûn dólōi kratḗsōsin kaì apokteínōsin:

5
ἔλεγον δέ, Μὴ ἐν τῇ ἑορτῇ, ἵνα μὴ θόρυβος γένηται ἐν τῷ λαῷ.

élegon dé, Mḕ en tē̂i heortē̂i, hína mḕ thórybos génētai en tō̂i laō̂i.

6
Τοῦ δὲ ’Ιησοῦ γενομένου ἐν Βηθανίᾳ ἐν οἰκίᾳ Σίμωνος τοῦ λεπροῦ,

Toû dè ’Iēsoû genoménou en Bēthaníāi en oikíāi Símōnos toû leproû,

7
προσῆλθεν αὐτῷ γυνὴ ἔχουσα ἀλάβαστρον μύρου βαρυτίμου καὶ κατέχεεν ἐπὶ τῆς κεϕαλῆς αὐτοῦ ἀνακειμένου.

prosē̂lthen autō̂i gynḕ échousa alábastron mýrou barytímou kaì katécheen epì tē̂s kephalē̂s autoû anakeiménou.

8
ἰδόντες δὲ οἱ μαθηταὶ ἠγανάκτησαν λέγοντες, Εἰς τί ἡ ἀπώλεια αὕτη;

idóntes dè hoi mathētaì ēganáktēsan légontes, Eis tí hē apṓleia haútē?

9
ἐδύνατο γὰρ τοῦτο πραθῆναι πολλοῦ καὶ δοθῆναι πτωχοῖς.

edýnato gàr toûto prathē̂nai polloû kaì dothē̂nai ptōchoîs.

10
γνοὺς δὲ ὁ ’Ιησοῦς εἶπεν αὐτοῖς, Τί κόπους παρέχετε τῇ γυναικί; ἔργον γὰρ καλὸν ἠργάσατο εἰς ἐμέ·

gnoùs dè ho ’Iēsoûs eîpen autoîs, Tí kópous paréchete tē̂i gynaikí? érgon gàr kalòn ērgásato eis emé:

11
πάντοτε γὰρ τοὺς πτωχοὺς ἔχετε μεθ’ ἑαυτῶν, ἐμὲ δὲ οὐ πάντοτε ἔχετε·

pántote gàr toùs ptōchoùs échete meth’ heautō̂n, emè dè ou pántote échete:

12
βαλοῦσα γὰρ αὕτη τὸ μύρον τοῦτο ἐπὶ τοῦ σώματός μου πρὸς τὸ ἐνταφιάσαι με ἐποίησεν.

baloûsa gàr haútē tò mýron toûto epì toû sṓmatós mou pròs tò entaphiásai me epoíēsen.

13
ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ὅπου ἐὰν κηρυχθῇ τὸ εὐαγγέλιον τοῦτο ἐν ὅλῳ τῷ κόσμῳ, λαληθήσεται καὶ ὃ ἐποίησεν αὕτη εἰς μνημόσυνον αὐτῆς.

amḕn légō hymîn, hópou eàn kērychthē̂i tò euangélion toûto en hólōi tō̂i kósmōi, lalēthḗsetai kaì hò epoíēsen haútē eis mnēmósynon autē̂s.

14
Τότε πορευθεὶς εἷς τῶν δώδεκα, ὁ λεγόμενος ’Ιούδας ’Ισκαριώτης, πρὸς τοὺς ἀρχιερεῖς

Tóte poreutheìs heîs tō̂n dṓdeka, ho legómenos ’Ioúdas ’Iskariṓtēs, pròs toùs archiereîs

15
εἶπεν, Τί θέλετέ μοι δοῦναι κἀγὼ ὑμῖν παραδώσω αὐτόν; οἱ δὲ ἔστησαν αὐτῷ τριάκοντα ἀργύρια.

eîpen, Tí théleté moi doûnai kagṑ hymîn paradṓsō autón? hoi dè éstēsan autō̂i triákonta argýria.

16
καὶ ἀπὸ τότε ἐζήτει εὐκαιρίαν ἵνα αὐτὸν παραδῷ.

kaì apò tóte ezḗtei eukairían hína autòn paradō̂i.

17
Τῇ δὲ πρώτῃ τῶν ἀζύμων προσῆλθον οἱ μαθηταὶ τῷ ’Ιησοῦ λέγοντες, Ποῦ θέλεις ἑτοιμάσωμέν σοι φαγεῖν τὸ πάσχα;

Tē̂i dè prṓtēi tō̂n azýmōn prosē̂lthon hoi mathētaì tō̂i ’Iēsoû légontes, Poû théleis hetoimásōmén soi phageîn tò páscha?

18
ὁ δὲ εἶπεν, ‘Υπάγετε εἰς τὴν πόλιν πρὸς τὸν δεῖνα καὶ εἴπατε αὐτῷ, ‘Ο διδάσκαλος λέγει, ‘Ο καιρός μου ἐγγύς ἐστιν· πρὸς σὲ ποιῶ τὸ πάσχα μετὰ τῶν μαθητῶν μου.

ho dè eîpen, ‘Ypágete eis tḕn pólin pròs tòn deîna kaì eípate autō̂i, ‘O didáskalos légei, ‘O kairós mou engýs estin: pròs sè poiō̂ tò páscha metà tō̂n mathētō̂n mou.

19
καὶ ἐποίησαν οἱ μαθηταὶ ὡς συνέταξεν αὐτοῖς ὁ ’Ιησοῦς, καὶ ἡτοίμασαν τὸ πάσχα.

kaì epoíēsan hoi mathētaì hōs synétaxen autoîs ho ’Iēsoûs, kaì hētoímasan tò páscha.

20
’Οψίας δὲ γενομένης ἀνέκειτο μετὰ τῶν δώδεκα.

’Opsías dè genoménēs anékeito metà tō̂n dṓdeka.

21
καὶ ἐσθιόντων αὐτῶν εἶπεν, ’Αμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι εἷς ἐξ ὑμῶν παραδώσει με.

kaì esthióntōn autō̂n eîpen, ’Amḕn légō hymîn hóti heîs ex hymō̂n paradṓsei me.

22
καὶ λυπούμενοι σφόδρα ἤρξαντο λέγειν αὐτῷ εἷς ἕκαστος, Μήτι ἐγώ εἰμι, κύριε;

kaì lypoúmenoi sphódra ḗrxanto légein autō̂i heîs hékastos, Mḗti egṓ eimi, kýrie?

23
ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν, ‘Ο ἐμβάψας μετ’ ἐμοῦ τὴν χεῖρα ἐν τῷ τρυβλίῳ οὗτός με παραδώσει.

ho dè apokritheìs eîpen, ‘O embápsas met’ emoû tḕn cheîra en tō̂i tryblíōi hoûtós me paradṓsei.

24
ὁ μὲν υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ὑπάγει καθὼς γέγραπται περὶ αὐτοῦ, οὐαὶ δὲ τῷ ἀνθρώπῳ ἐκείνῳ δι’ οὗ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδίδοται· καλὸν ἦν αὐτῷ εἰ οὐκ ἐγεννήθη ὁ ἄνθρωπος ἐκεῖνος.

ho mèn hyiòs toû anthrṓpou hypágei kathṑs gégraptai perì autoû, ouaì dè tō̂i anthrṓpōi ekeínōi di’ hoû ho hyiòs toû anthrṓpou paradídotai: kalòn ē̂n autō̂i ei ouk egennḗthē ho ánthrōpos ekeînos.

25
ἀποκριθεὶς δὲ ’Ιούδας ὁ παραδιδοὺς αὐτὸν εἶπεν, Μήτι ἐγώ εἰμι, ῥαββί; λέγει αὐτῷ, Σὺ εἶπας.

apokritheìs dè ’Ioúdas ho paradidoùs autòn eîpen, Mḗti egṓ eimi, rhabbí? légei autō̂i, Sỳ eîpas.

26
’Εσθιόντων δὲ αὐτῶν λαβὼν ὁ ’Ιησοῦς ἄρτον καὶ εὐλογήσας ἔκλασεν καὶ δοὺς τοῖς μαθηταῖς εἶπεν, Λάβετε φάγετε, τοῦτό ἐστιν τὸ σῶμά μου.

’Esthióntōn dè autō̂n labṑn ho ’Iēsoûs árton kaì eulogḗsas éklasen kaì doùs toîs mathētaîs eîpen, Lábete phágete, toûtó estin tò sō̂má mou.

27
καὶ λαβὼν ποτήριον καὶ εὐχαριστήσας ἔδωκεν αὐτοῖς λέγων, Πίετε ἐξ αὐτοῦ πάντες,

kaì labṑn potḗrion kaì eucharistḗsas édōken autoîs légōn, Píete ex autoû pántes,

28
τοῦτο γάρ ἐστιν τὸ αἷμά μου τῆς διαθήκης τὸ περὶ πολλῶν ἐκχυννόμενον εἰς ἄφεσιν ἁμαρτιῶν.

toûto gár estin tò haîmá mou tē̂s diathḗkēs tò perì pollō̂n ekchynnómenon eis áphesin hamartiō̂n.

29
λέγω δὲ ὑμῖν, οὐ μὴ πίω ἀπ’ ἄρτι ἐκ τούτου τοῦ γενήματος τῆς ἀμπέλου ἕως τῆς ἡμέρας ἐκείνης ὅταν αὐτὸ πίνω μεθ’ ὑμῶν καινὸν ἐν τῇ βασιλείᾳ τοῦ πατρός μου.

légō dè hymîn, ou mḕ píō ap’ árti ek toútou toû genḗmatos tē̂s ampélou héōs tē̂s hēméras ekeínēs hótan autò pínō meth’ hymō̂n kainòn en tē̂i basileíāi toû patrós mou.

30
Καὶ ὑμνήσαντες ἐξῆλθον εἰς τὸ ῎Ορος τῶν ’Ελαιῶν.

Kaì hymnḗsantes exē̂lthon eis tò ῎Oros tō̂n ’Elaiō̂n.

31
Τότε λέγει αὐτοῖς ὁ ’Ιησοῦς, Πάντες ὑμεῖς σκανδαλισθήσεσθε ἐν ἐμοὶ ἐν τῇ νυκτὶ ταύτῃ, γέγραπται γάρ, Πατάξω τὸν ποιμένα, καὶ διασκορπισθήσονται τὰ πρόβατα τῆς ποίμνης·

Tóte légei autoîs ho ’Iēsoûs, Pántes hymeîs skandalisthḗsesthe en emoì en tē̂i nyktì taútēi, gégraptai gár, Patáxō tòn poiména, kaì diaskorpisthḗsontai tà próbata tē̂s poímnēs:

32
μετὰ δὲ τὸ ἐγερθῆναί με προάξω ὑμᾶς εἰς τὴν Γαλιλαίαν.

metà dè tò egerthē̂naí me proáxō hymâs eis tḕn Galilaían.

33
ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Πέτρος εἶπεν αὐτῷ, Εἰ πάντες σκανδαλισθήσονται ἐν σοί, ἐγὼ οὐδέποτε σκανδαλισθήσομαι.

apokritheìs dè ho Pétros eîpen autō̂i, Ei pántes skandalisthḗsontai en soí, egṑ oudépote skandalisthḗsomai.

34
ἔφη αὐτῷ ὁ ’Ιησοῦς, ’Αμὴν λέγω σοι ὅτι ἐν ταύτῃ τῇ νυκτὶ πρὶν ἀλέκτορα φωνῆσαι τρὶς ἀπαρνήσῃ με.

éphē autō̂i ho ’Iēsoûs, ’Amḕn légō soi hóti en taútēi tē̂i nyktì prìn aléktora phōnē̂sai trìs aparnḗsēi me.

35
λέγει αὐτῷ ὁ Πέτρος, Κἂν δέῃ με σὺν σοὶ ἀποθανεῖν, οὐ μή σε ἀπαρνήσομαι. ὁμοίως καὶ πάντες οἱ μαθηταὶ εἶπαν.

légei autō̂i ho Pétros, Kàn déēi me sỳn soì apothaneîn, ou mḗ se aparnḗsomai. homoíōs kaì pántes hoi mathētaì eîpan.

36
Τότε ἔρχεται μετ’ αὐτῶν ὁ ’Ιησοῦς εἰς χωρίον λεγόμενον Γεθσημανί, καὶ λέγει τοῖς μαθηταῖς, Καθίσατε αὐτοῦ ἕως ἂν ἀπελθὼν ἐκεῖ προσεύξωμαι.

Tóte érchetai met’ autō̂n ho ’Iēsoûs eis chōríon legómenon Gethsēmaní, kaì légei toîs mathētaîs, Kathísate autoû héōs àn apelthṑn ekeî proseúxōmai.

37
καὶ παραλαβὼν τὸν Πέτρον καὶ τοὺς δύο υἱοὺς Ζεβεδαίου ἤρξατο λυπεῖσθαι καὶ ἀδημονεῖν.

kaì paralabṑn tòn Pétron kaì toùs dýo hyioùs Zebedaíou ḗrxato lypeîsthai kaì adēmoneîn.

38
τότε λέγει αὐτοῖς, Περίλυπός ἐστιν ἡ ψυχή μου ἕως θανάτου· μείνατε ὧδε καὶ γρηγορεῖτε μετ’ ἐμοῦ.

tóte légei autoîs, Perílypós estin hē psychḗ mou héōs thanátou: meínate hō̂de kaì grēgoreîte met’ emoû.

39
καὶ προελθὼν μικρὸν ἔπεσεν ἐπὶ πρόσωπον αὐτοῦ προσευχόμενος καὶ λέγων, Πάτερ μου, εἰ δυνατόν ἐστιν, παρελθάτω ἀπ’ ἐμοῦ τὸ ποτήριον τοῦτο· πλὴν οὐχ ὡς ἐγὼ θέλω ἀλλ’ ὡς σύ.

kaì proelthṑn mikròn épesen epì prósōpon autoû proseuchómenos kaì légōn, Páter mou, ei dynatón estin, parelthátō ap’ emoû tò potḗrion toûto: plḕn ouch hōs egṑ thélō all’ hōs sý.

40
καὶ ἔρχεται πρὸς τοὺς μαθητὰς καὶ εὑρίσκει αὐτοὺς καθεύδοντας, καὶ λέγει τῷ Πέτρῳ, Οὕτως οὐκ ἰσχύσατε μίαν ὥραν γρηγορῆσαι μετ’ ἐμοῦ;

kaì érchetai pròs toùs mathētàs kaì heurískei autoùs katheúdontas, kaì légei tō̂i Pétrōi, Hoútōs ouk ischýsate mían hṓran grēgorē̂sai met’ emoû?

41
γρηγορεῖτε καὶ προσεύχεσθε, ἵνα μὴ εἰσέλθητε εἰς πειρασμόν· τὸ μὲν πνεῦμα πρόθυμον ἡ δὲ σὰρξ ἀσθενής.

grēgoreîte kaì proseúchesthe, hína mḕ eisélthēte eis peirasmón: tò mèn pneûma próthymon hē dè sàrx asthenḗs.

42
πάλιν ἐκ δευτέρου ἀπελθὼν προσηύξατο λέγων, Πάτερ μου, εἰ οὐ δύναται τοῦτο παρελθεῖν ἐὰν μὴ αὐτὸ πίω, γενηθήτω τὸ θέλημά σου.

pálin ek deutérou apelthṑn prosēýxato légōn, Páter mou, ei ou dýnatai toûto pareltheîn eàn mḕ autò píō, genēthḗtō tò thélēmá sou.

43
καὶ ἐλθὼν πάλιν εὗρεν αὐτοὺς καθεύδοντας, ἦσαν γὰρ αὐτῶν οἱ ὀφθαλμοὶ βεβαρημένοι.

kaì elthṑn pálin heûren autoùs katheúdontas, ē̂san gàr autō̂n hoi ophthalmoì bebarēménoi.

44
καὶ ἀφεὶς αὐτοὺς πάλιν ἀπελθὼν προσηύξατο ἐκ τρίτου τὸν αὐτὸν λόγον εἰπὼν πάλιν.

kaì apheìs autoùs pálin apelthṑn prosēýxato ek trítou tòn autòn lógon eipṑn pálin.

45
τότε ἔρχεται πρὸς τοὺς μαθητὰς καὶ λέγει αὐτοῖς, Καθεύδετε τὸ λοιπὸν καὶ ἀναπαύεσθε; ἰδοὺ ἤγγικεν ἡ ὥρα καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδίδοται εἰς χεῖρας ἁμαρτωλῶν.

tóte érchetai pròs toùs mathētàs kaì légei autoîs, Katheúdete tò loipòn kaì anapaúesthe? idoù ḗngiken hē hṓra kaì ho hyiòs toû anthrṓpou paradídotai eis cheîras hamartōlō̂n.

46
ἐγείρεσθε, ἄγωμεν· ἰδοὺ ἤγγικεν ὁ παραδιδούς με.

egeíresthe, ágōmen: idoù ḗngiken ho paradidoús me.

47
Καὶ ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος ἰδοὺ ’Ιούδας εἷς τῶν δώδεκα ἦλθεν καὶ μετ’ αὐτοῦ ὄχλος πολὺς μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων ἀπὸ τῶν ἀρχιερέων καὶ πρεσβυτέρων τοῦ λαοῦ.

Kaì éti autoû laloûntos idoù ’Ioúdas heîs tō̂n dṓdeka ē̂lthen kaì met’ autoû óchlos polỳs metà machairō̂n kaì xýlōn apò tō̂n archieréōn kaì presbytérōn toû laoû.

48
ὁ δὲ παραδιδοὺς αὐτὸν ἔδωκεν αὐτοῖς σημεῖον λέγων, ῝Ον ἂν φιλήσω αὐτός ἐστιν· κρατήσατε αὐτόν.

ho dè paradidoùs autòn édōken autoîs sēmeîon légōn, ῝On àn philḗsō autós estin: kratḗsate autón.

49
καὶ εὐθέως προσελθὼν τῷ ’Ιησοῦ εἶπεν, Χαῖρε, ῥαββί· καὶ κατεφίλησεν αὐτόν.

kaì euthéōs proselthṑn tō̂i ’Iēsoû eîpen, Chaîre, rhabbí: kaì katephílēsen autón.

50
ὁ δὲ ’Ιησοῦς εἶπεν αὐτῷ, ‘Εταῖρε, ἐφ’ ὃ πάρει. τότε προσελθόντες ἐπέβαλον τὰς χεῖρας ἐπὶ τὸν ’Ιησοῦν καὶ ἐκράτησαν αὐτόν.

ho dè ’Iēsoûs eîpen autō̂i, ‘Etaîre, eph’ hò párei. tóte proselthóntes epébalon tàs cheîras epì tòn ’Iēsoûn kaì ekrátēsan autón.

51
καὶ ἰδοὺ εἷς τῶν μετὰ ’Ιησοῦ ἐκτείνας τὴν χεῖρα ἀπέσπασεν τὴν μάχαιραν αὐτοῦ καὶ πατάξας τὸν δοῦλον τοῦ ἀρχιερέως ἀφεῖλεν αὐτοῦ τὸ ὠτίον.

kaì idoù heîs tō̂n metà ’Iēsoû ekteínas tḕn cheîra apéspasen tḕn máchairan autoû kaì patáxas tòn doûlon toû archieréōs apheîlen autoû tò ōtíon.

52
τότε λέγει αὐτῷ ὁ ’Ιησοῦς, ’Απόστρεψον τὴν μάχαιράν σου εἰς τὸν τόπον αὐτῆς, πάντες γὰρ οἱ λαβόντες μάχαιραν ἐν μαχαίρῃ ἀπολοῦνται.

tóte légei autō̂i ho ’Iēsoûs, ’Apóstrepson tḕn máchairán sou eis tòn tópon autē̂s, pántes gàr hoi labóntes máchairan en machaírēi apoloûntai.

53
ἢ δοκεῖς ὅτι οὐ δύναμαι παρακαλέσαι τὸν πατέρα μου, καὶ παραστήσει μοι ἄρτι πλείω δώδεκα λεγιῶνας ἀγγέλων;

ḕ dokeîs hóti ou dýnamai parakalésai tòn patéra mou, kaì parastḗsei moi árti pleíō dṓdeka legiō̂nas angélōn?

54
πῶς οὖν πληρωθῶσιν αἱ γραφαὶ ὅτι οὕτως δεῖ γενέσθαι;

pō̂s oûn plērōthō̂sin hai graphaì hóti hoútōs deî genésthai?

55
’Εν ἐκείνῃ τῇ ὥρᾳ εἶπεν ὁ ’Ιησοῦς τοῖς ὄχλοις, ‘Ως ἐπὶ λῃστὴν ἐξήλθατε μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων συλλαβεῖν με; καθ’ ἡμέραν ἐν τῷ ἱερῷ ἐκαθεζόμην διδάσκων καὶ οὐκ ἐκρατήσατέ με.

’En ekeínēi tē̂i hṓrāi eîpen ho ’Iēsoûs toîs óchlois, ‘Ōs epì lēistḕn exḗlthate metà machairō̂n kaì xýlōn syllabeîn me? kath’ hēméran en tō̂i hierō̂i ekathezómēn didáskōn kaì ouk ekratḗsaté me.

56
τοῦτο δὲ ὅλον γέγονεν ἵνα πληρωθῶσιν αἱ γραφαὶ τῶν προφητῶν. Τότε οἱ μαθηταὶ πάντες ἀφέντες αὐτὸν ἔφυγον.

toûto dè hólon gégonen hína plērōthō̂sin hai graphaì tō̂n prophētō̂n. Tóte hoi mathētaì pántes aphéntes autòn éphygon.

57
Οἱ δὲ κρατήσαντες τὸν ’Ιησοῦν ἀπήγαγον πρὸς Καϊάφαν τὸν ἀρχιερέα, ὅπου οἱ γραμματεῖς καὶ οἱ πρεσβύτεροι συνήχθησαν.

Hoi dè kratḗsantes tòn ’Iēsoûn apḗgagon pròs Kaïáphan tòn archieréa, hópou hoi grammateîs kaì hoi presbýteroi synḗchthēsan.

58
ὁ δὲ Πέτρος ἠκολούθει αὐτῷ ἀπὸ μακρόθεν ἕως τῆς αὐλῆς τοῦ ἀρχιερέως, καὶ εἰσελθὼν ἔσω ἐκάθητο μετὰ τῶν ὑπηρετῶν ἰδεῖν τὸ τέλος.

ho dè Pétros ēkoloúthei autō̂i apò makróthen héōs tē̂s aulē̂s toû archieréōs, kaì eiselthṑn ésō ekáthēto metà tō̂n hypēretō̂n ideîn tò télos.

59
οἱ δὲ ἀρχιερεῖς καὶ τὸ συνέδριον ὅλον ἐζήτουν ψευδομαρτυρίαν κατὰ τοῦ ’Ιησοῦ ὅπως αὐτὸν θανατώσωσιν,

hoi dè archiereîs kaì tò synédrion hólon ezḗtoun pseudomartyrían katà toû ’Iēsoû hópōs autòn thanatṓsōsin,

60
καὶ οὐχ εὗρον πολλῶν προσελθόντων ψευδομαρτύρων. ὕστερον δὲ προσελθόντες δύο

kaì ouch heûron pollō̂n proselthóntōn pseudomartýrōn. hýsteron dè proselthóntes dýo

61
εἶπαν, Οὗτος ἔφη, Δύναμαι καταλῦσαι τὸν ναὸν τοῦ θεοῦ καὶ διὰ τριῶν ἡμερῶν οἰκοδομῆσαι.

eîpan, Hoûtos éphē, Dýnamai katalŷsai tòn naòn toû theoû kaì dià triō̂n hēmerō̂n oikodomē̂sai.

62
καὶ ἀναστὰς ὁ ἀρχιερεὺς εἶπεν αὐτῷ, Οὐδὲν ἀποκρίνῃ; τί οὗτοί σου καταμαρτυροῦσιν;

kaì anastàs ho archiereùs eîpen autō̂i, Oudèn apokrínēi? tí hoûtoí sou katamartyroûsin?

63
ὁ δὲ ’Ιησοῦς ἐσιώπα. καὶ ὁ ἀρχιερεὺς εἶπεν αὐτῷ, ’Εξορκίζω σε κατὰ τοῦ θεοῦ τοῦ ζῶντος ἵνα ἡμῖν εἴπῃς εἰ σὺ εἶ ὁ Χριστὸς ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ.

ho dè ’Iēsoûs esiṓpa. kaì ho archiereùs eîpen autō̂i, ’Exorkízō se katà toû theoû toû zō̂ntos hína hēmîn eípēis ei sỳ eî ho Christòs ho hyiòs toû theoû.

64
λέγει αὐτῷ ὁ ’Ιησοῦς, Σὺ εἶπας· πλὴν λέγω ὑμῖν, ἀπ’ ἄρτι ὄψεσθε τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου καθήμενον ἐκ δεξιῶν τῆς δυνάμεως καὶ ἐρχόμενον ἐπὶ τῶν νεφελῶν τοῦ οὐρανοῦ.

légei autō̂i ho ’Iēsoûs, Sỳ eîpas: plḕn légō hymîn, ap’ árti ópsesthe tòn hyiòn toû anthrṓpou kathḗmenon ek dexiō̂n tē̂s dynámeōs kaì erchómenon epì tō̂n nephelō̂n toû ouranoû.

65
τότε ὁ ἀρχιερεὺς διέρρηξεν τὰ ἱμάτια αὐτοῦ λέγων, ’Εβλασφήμησεν· τί ἔτι χρείαν ἔχομεν μαρτύρων; ἴδε νῦν ἠκούσατε τὴν βλασφημίαν·

tóte ho archiereùs diérrēxen tà himátia autoû légōn, ’Eblasphḗmēsen: tí éti chreían échomen martýrōn? íde nŷn ēkoúsate tḕn blasphēmían:

66
τί ὑμῖν δοκεῖ; οἱ δὲ ἀποκριθέντες εἶπαν, ῎Ενοχος θανάτου ἐστίν.

tí hymîn dokeî? hoi dè apokrithéntes eîpan, ῎Enochos thanátou estín.

67
Τότε ἐνέπτυσαν εἰς τὸ πρόσωπον αὐτοῦ καὶ ἐκολάφισαν αὐτόν, οἱ δὲ ἐράπισαν

Tóte enéptysan eis tò prósōpon autoû kaì ekoláphisan autón, hoi dè erápisan

68
λέγοντες, Προφήτευσον ἡμῖν, Χριστέ, τίς ἐστιν ὁ παίσας σε;

légontes, Prophḗteuson hēmîn, Christé, tís estin ho paísas se?

69
‘Ο δὲ Πέτρος ἐκάθητο ἔξω ἐν τῇ αὐλῇ· καὶ προσῆλθεν αὐτῷ μία παιδίσκη λέγουσα, Καὶ σὺ ἦσθα μετὰ ’Ιησοῦ τοῦ Γαλιλαίου.

‘O dè Pétros ekáthēto éxō en tē̂i aulē̂i: kaì prosē̂lthen autō̂i mía paidískē légousa, Kaì sỳ ē̂stha metà ’Iēsoû toû Galilaíou.

70
ὁ δὲ ἠρνήσατο ἔμπροσθεν πάντων λέγων, Οὐκ οἶδα τί λέγεις.

ho dè ērnḗsato émprosthen pántōn légōn, Ouk oîda tí légeis.

71
ἐξελθόντα δὲ εἰς τὸν πυλῶνα εἶδεν αὐτὸν ἄλλη καὶ λέγει τοῖς ἐκεῖ, Οὗτος ἦν μετὰ ’Ιησοῦ τοῦ Ναζωραίου.

exelthónta dè eis tòn pylō̂na eîden autòn állē kaì légei toîs ekeî, Hoûtos ē̂n metà ’Iēsoû toû Nazōraíou.

72
καὶ πάλιν ἠρνήσατο μετὰ ὅρκου ὅτι Οὐκ οἶδα τὸν ἄνθρωπον.

kaì pálin ērnḗsato metà hórkou hóti Ouk oîda tòn ánthrōpon.

73
μετὰ μικρὸν δὲ προσελθόντες οἱ ἑστῶτες εἶπον τῷ Πέτρῳ, ’Αληθῶς καὶ σὺ ἐξ αὐτῶν εἶ, καὶ γὰρ ἡ λαλιά σου δῆλόν σε ποιεῖ.

metà mikròn dè proselthóntes hoi hestō̂tes eîpon tō̂i Pétrōi, ’Alēthō̂s kaì sỳ ex autō̂n eî, kaì gàr hē laliá sou dē̂lón se poieî.

74
τότε ἤρξατο καταθεματίζειν καὶ ὀμνύειν ὅτι Οὐκ οἶδα τὸν ἄνθρωπον. καὶ εὐθέως ἀλέκτωρ ἐφώνησεν.

tóte ḗrxato katathematízein kaì omnýein hóti Ouk oîda tòn ánthrōpon. kaì euthéōs aléktōr ephṓnēsen.

75
καὶ ἐμνήσθη ὁ Πέτρος τοῦ ῥήματος ’Ιησοῦ εἰρηκότος ὅτι Πρὶν ἀλέκτορα φωνῆσαι τρὶς ἀπαρνήσῃ με· καὶ ἐξελθὼν ἔξω ἔκλαυσεν πικρῶς.

kaì emnḗsthē ho Pétros toû rhḗmatos ’Iēsoû eirēkótos hóti Prìn aléktora phōnē̂sai trìs aparnḗsēi me: kaì exelthṑn éxō éklausen pikrō̂s.