Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Philippiens 2:17

New Testament
Chapter
Verses
1
Εἴ τις οὖν παράκλησις ἐν Χριστῷ, εἴ τι παραμύθιον ἀγάπης, εἴ τις κοινωνία πνεύματος, εἴ τις σπλάγχνα καὶ οἰκτιρμοί,

Eí tis oûn paráklēsis en Christō̂i, eí ti paramýthion agápēs, eí tis koinōnía pneúmatos, eí tis splánchna kaì oiktirmoí,

2
πληρώσατέ μου τὴν χαρὰν ἵνα τὸ αὐτὸ φρονῆτε, τὴν αὐτὴν ἀγάπην ἔχοντες, σύμψυχοι, τὸ ἓν φρονοῦντες,

plērṓsaté mou tḕn charàn hína tò autò phronē̂te, tḕn autḕn agápēn échontes, sýmpsychoi, tò hèn phronoûntes,

3
μηδὲν κατ’ ἐριθείαν μηδὲ κατὰ κενοδοξίαν, ἀλλὰ τῇ ταπεινοφροσύνῃ ἀλλήλους ἡγούμενοι ὑπερέχοντας ἑαυτῶν,

mēdèn kat’ eritheían mēdè katà kenodoxían, allà tē̂i tapeinophrosýnēi allḗlous hēgoúmenoi hyperéchontas heautō̂n,

4
μὴ τὰ ἑαυτῶν ἕκαστος σκοποῦντες, ἀλλὰ καὶ τὰ ἑτέρων ἕκαστοι.

mḕ tà heautō̂n hékastos skopoûntes, allà kaì tà hetérōn hékastoi.

5
τοῦτο φρονεῖτε ἐν ὑμῖν ὃ καὶ ἐν Χριστῷ ’Ιησοῦ,

toûto phroneîte en hymîn hò kaì en Christō̂i ’Iēsoû,

6
ὃς ἐν μορφῇ θεοῦ ὑπάρχων οὐχ ἁρπαγμὸν ἡγήσατο τὸ εἶναι ἴσα θεῷ,

hòs en morphē̂i theoû hypárchōn ouch harpagmòn hēgḗsato tò eînai ísa theō̂i,

7
ἀλλὰ ἑαυτὸν ἐκένωσεν μορφὴν δούλου λαβών, ἐν ὁμοιώματι ἀνθρώπων γενόμενος· καὶ σχήματι εὑρεθεὶς ὡς ἄνθρωπος

allà heautòn ekénōsen morphḕn doúlou labṓn, en homoiṓmati anthrṓpōn genómenos: kaì schḗmati heuretheìs hōs ánthrōpos

8
ἐταπείνωσεν ἑαυτὸν γενόμενος ὑπήκοος μέχρι θανάτου, θανάτου δὲ σταυροῦ.

etapeínōsen heautòn genómenos hypḗkoos méchri thanátou, thanátou dè stauroû.

9
διὸ καὶ ὁ θεὸς αὐτὸν ὑπερύψωσεν καὶ ἐχαρίσατο αὐτῷ τὸ ὄνομα τὸ ὑπὲρ πᾶν ὄνομα,

diò kaì ho theòs autòn hyperýpsōsen kaì echarísato autō̂i tò ónoma tò hypèr pân ónoma,

10
ἵνα ἐν τῷ ὀνόματι ’Ιησοῦ πᾶν γόνυ κάμψῃ ἐπουρανίων καὶ ἐπιγείων καὶ καταχθονίων,

hína en tō̂i onómati ’Iēsoû pân góny kámpsēi epouraníōn kaì epigeíōn kaì katachthoníōn,

11
καὶ πᾶσα γλῶσσα ἐξομολογήσεται ὅτι κύριος ’Ιησοῦς Χριστὸς εἰς δόξαν θεοῦ πατρός.

kaì pâsa glō̂ssa exomologḗsetai hóti kýrios ’Iēsoûs Christòs eis dóxan theoû patrós.

12
῞Ωστε, ἀγαπητοί μου, καθὼς πάντοτε ὑπηκούσατε, μὴ ὡς ἐν τῇ παρουσίᾳ μου μόνον ἀλλὰ νῦν πολλῷ μᾶλλον ἐν τῇ ἀπουσίᾳ μου, μετὰ φόβου καὶ τρόμου τὴν ἑαυτῶν σωτηρίαν κατεργάζεσθε·

῞Ōste, agapētoí mou, kathṑs pántote hypēkoúsate, mḕ hōs en tē̂i parousíāi mou mónon allà nŷn pollō̂i mâllon en tē̂i apousíāi mou, metà phóbou kaì trómou tḕn heautō̂n sōtērían katergázesthe:

13
θεὸς γάρ ἐστιν ὁ ἐνεργῶν ἐν ὑμῖν καὶ τὸ θέλειν καὶ τὸ ἐνεργεῖν ὑπὲρ τῆς εὐδοκίας.

theòs gár estin ho energō̂n en hymîn kaì tò thélein kaì tò energeîn hypèr tē̂s eudokías.

14
πάντα ποιεῖτε χωρὶς γογγυσμῶν καὶ διαλογισμῶν,

pánta poieîte chōrìs gongysmō̂n kaì dialogismō̂n,

15
ἵνα γένησθε ἄμεμπτοι καὶ ἀκέραιοι, τέκνα θεοῦ ἄμωμα μέσον γενεᾶς σκολιᾶς καὶ διεστραμμένης, ἐν οἷς φαίνεσθε ὡς φωστῆρες ἐν κόσμῳ,

hína génēsthe ámemptoi kaì akéraioi, tékna theoû ámōma méson geneâs skoliâs kaì diestramménēs, en hoîs phaínesthe hōs phōstē̂res en kósmōi,

16
λόγον ζωῆς ἐπέχοντες, εἰς καύχημα ἐμοὶ εἰς ἡμέραν Χριστοῦ, ὅτι οὐκ εἰς κενὸν ἔδραμον οὐδὲ εἰς κενὸν ἐκοπίασα.

lógon zōē̂s epéchontes, eis kaúchēma emoì eis hēméran Christoû, hóti ouk eis kenòn édramon oudè eis kenòn ekopíasa.

17
ἀλλὰ εἰ καὶ σπένδομαι ἐπὶ τῇ θυσίᾳ καὶ λειτουργίᾳ τῆς πίστεως ὑμῶν, χαίρω καὶ συγχαίρω πᾶσιν ὑμῖν·

allà ei kaì spéndomai epì tē̂i thysíāi kaì leitourgíāi tē̂s písteōs hymō̂n, chaírō kaì synchaírō pâsin hymîn:

18
τὸ δὲ αὐτὸ καὶ ὑμεῖς χαίρετε καὶ συγχαίρετέ μοι.

tò dè autò kaì hymeîs chaírete kaì synchaíreté moi.

19
’Ελπίζω δὲ ἐν κυρίῳ ’Ιησοῦ Τιμόθεον ταχέως πέμψαι ὑμῖν, ἵνα κἀγὼ εὐψυχῶ γνοὺς τὰ περὶ ὑμῶν.

’Elpízō dè en kyríōi ’Iēsoû Timótheon tachéōs pémpsai hymîn, hína kagṑ eupsychō̂ gnoùs tà perì hymō̂n.

20
οὐδένα γὰρ ἔχω ἰσόψυχον ὅστις γνησίως τὰ περὶ ὑμῶν μεριμνήσει,

oudéna gàr échō isópsychon hóstis gnēsíōs tà perì hymō̂n merimnḗsei,

21
οἱ πάντες γὰρ τὰ ἑαυτῶν ζητοῦσιν, οὐ τὰ ’Ιησοῦ Χριστοῦ.

hoi pántes gàr tà heautō̂n zētoûsin, ou tà ’Iēsoû Christoû.

22
τὴν δὲ δοκιμὴν αὐτοῦ γινώσκετε, ὅτι ὡς πατρὶ τέκνον σὺν ἐμοὶ ἐδούλευσεν εἰς τὸ εὐαγγέλιον.

tḕn dè dokimḕn autoû ginṓskete, hóti hōs patrì téknon sỳn emoì edoúleusen eis tò euangélion.

23
τοῦτον μὲν οὖν ἐλπίζω πέμψαι ὡς ἂν ἀφίδω τὰ περὶ ἐμὲ ἐξαυτῆς·

toûton mèn oûn elpízō pémpsai hōs àn aphídō tà perì emè exautē̂s:

24
πέποιθα δὲ ἐν κυρίῳ ὅτι καὶ αὐτὸς ταχέως ἐλεύσομαι.

pépoitha dè en kyríōi hóti kaì autòs tachéōs eleúsomai.

25
’Αναγκαῖον δὲ ἡγησάμην ’Επαφρόδιτον τὸν ἀδελφὸν καὶ συνεργὸν καὶ συστρατιώτην μου, ὑμῶν δὲ ἀπόστολον καὶ λειτουργὸν τῆς χρείας μου, πέμψαι πρὸς ὑμᾶς,

’Anankaîon dè hēgēsámēn ’Epaphróditon tòn adelphòn kaì synergòn kaì systratiṓtēn mou, hymō̂n dè apóstolon kaì leitourgòn tē̂s chreías mou, pémpsai pròs hymâs,

26
ἐπειδὴ ἐπιποθῶν ἦν πάντας ὑμᾶς, καὶ ἀδημονῶν διότι ἠκούσατε ὅτι ἠσθένησεν.

epeidḕ epipothō̂n ē̂n pántas hymâs, kaì adēmonō̂n dióti ēkoúsate hóti ēsthénēsen.

27
καὶ γὰρ ἠσθένησεν παραπλήσιον θανάτῳ· ἀλλὰ ὁ θεὸς ἠλέησεν αὐτόν, οὐκ αὐτὸν δὲ μόνον ἀλλὰ καὶ ἐμέ, ἵνα μὴ λύπην ἐπὶ λύπην σχῶ.

kaì gàr ēsthénēsen paraplḗsion thanátōi: allà ho theòs ēléēsen autón, ouk autòn dè mónon allà kaì emé, hína mḕ lýpēn epì lýpēn schō̂.

28
σπουδαιοτέρως οὖν ἔπεμψα αὐτὸν ἵνα ἰδόντες αὐτὸν πάλιν χαρῆτε κἀγὼ ἀλυπότερος ὦ.

spoudaiotérōs oûn épempsa autòn hína idóntes autòn pálin charē̂te kagṑ alypóteros ō̂.

29
προσδέχεσθε οὖν αὐτὸν ἐν κυρίῳ μετὰ πάσης χαρᾶς, καὶ τοὺς τοιούτους ἐντίμους ἔχετε,

prosdéchesthe oûn autòn en kyríōi metà pásēs charâs, kaì toùs toioútous entímous échete,

30
ὅτι διὰ τὸ ἔργον Χριστοῦ μέχρι θανάτου ἤγγισεν, παραβολευσάμενος τῇ ψυχῇ ἵνα ἀναπληρώσῃ τὸ ὑμῶν ὑστέρημα τῆς πρός με λειτουργίας.

hóti dià tò érgon Christoû méchri thanátou ḗngisen, paraboleusámenos tē̂i psychē̂i hína anaplērṓsēi tò hymō̂n hystérēma tē̂s prós me leitourgías.