Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Romains 10:4

New Testament
Chapter
Verses
1
’Αδελφοί, ἡ μὲν εὐδοκία τῆς ἐμῆς καρδίας καὶ ἡ δέησις πρὸς τὸν θεὸν ὑπὲρ αὐτῶν εἰς σωτηρίαν.

’Adelphoí, hē mèn eudokía tē̂s emē̂s kardías kaì hē déēsis pròs tòn theòn hypèr autō̂n eis sōtērían.

2
μαρτυρῶ γὰρ αὐτοῖς ὅτι ζῆλον θεοῦ ἔχουσιν, ἀλλ’ οὐ κατ’ ἐπίγνωσιν·

martyrō̂ gàr autoîs hóti zē̂lon theoû échousin, all’ ou kat’ epígnōsin:

3
ἀγνοοῦντες γὰρ τὴν τοῦ θεοῦ δικαιοσύνην, καὶ τὴν ἰδίαν ζητοῦντες στῆσαι, τῇ δικαιοσύνῃ τοῦ θεοῦ οὐχ ὑπετάγησαν·

agnooûntes gàr tḕn toû theoû dikaiosýnēn, kaì tḕn idían zētoûntes stē̂sai, tē̂i dikaiosýnēi toû theoû ouch hypetágēsan:

4
τέλος γὰρ νόμου Χριστὸς εἰς δικαιοσύνην παντὶ τῷ πιστεύοντι.

télos gàr nómou Christòs eis dikaiosýnēn pantì tō̂i pisteúonti.

5
Μωϋσῆς γὰρ γράφει τὴν δικαιοσύνην τὴν ἐκ τοῦ νόμου ὅτι ὁ ποιήσας ἄνθρωπος ζήσεται ἐν αὐτῇ.

Mōÿsē̂s gàr gráphei tḕn dikaiosýnēn tḕn ek toû nómou hóti ho poiḗsas ánthrōpos zḗsetai en autē̂i.

6
ἡ δὲ ἐκ πίστεως δικαιοσύνη οὕτως λέγει, Μὴ εἴπῃς ἐν τῇ καρδίᾳ σου, Τίς ἀναβήσεται εἰς τὸν οὐρανόν; τοῦτ’ ἔστιν Χριστὸν καταγαγεῖν·

hē dè ek písteōs dikaiosýnē hoútōs légei, Mḕ eípēis en tē̂i kardíāi sou, Tís anabḗsetai eis tòn ouranón? toût’ éstin Christòn katagageîn:

7
ἤ, Τίς καταβήσεται εἰς τὴν ἄβυσσον; τοῦτ’ ἔστιν Χριστὸν ἐκ νεκρῶν ἀναγαγεῖν.

ḗ, Tís katabḗsetai eis tḕn ábysson? toût’ éstin Christòn ek nekrō̂n anagageîn.

8
ἀλλὰ τί λέγει; ’Εγγύς σου τὸ ῥῆμά ἐστιν, ἐν τῷ στόματί σου καὶ ἐν τῇ καρδίᾳ σου· τοῦτ’ ἔστιν τὸ ῥῆμα τῆς πίστεως ὃ κηρύσσομεν.

allà tí légei? ’Engýs sou tò rhē̂má estin, en tō̂i stómatí sou kaì en tē̂i kardíāi sou: toût’ éstin tò rhē̂ma tē̂s písteōs hò kērýssomen.

9
ὅτι ἐὰν ὁμολογήσῃς ἐν τῷ στόματί σου κύριον ’Ιησοῦν, καὶ πιστεύσῃς ἐν τῇ καρδίᾳ σου ὅτι ὁ θεὸς αὐτὸν ἤγειρεν ἐκ νεκρῶν, σωθήσῃ·

hóti eàn homologḗsēis en tō̂i stómatí sou kýrion ’Iēsoûn, kaì pisteúsēis en tē̂i kardíāi sou hóti ho theòs autòn ḗgeiren ek nekrō̂n, sōthḗsēi:

10
καρδίᾳ γὰρ πιστεύεται εἰς δικαιοσύνην, στόματι δὲ ὁμολογεῖται εἰς σωτηρίαν.

kardíāi gàr pisteúetai eis dikaiosýnēn, stómati dè homologeîtai eis sōtērían.

11
λέγει γὰρ ἡ γραφή, Πᾶς ὁ πιστεύων ἐπ’ αὐτῷ οὐ καταισχυνθήσεται.

légei gàr hē graphḗ, Pâs ho pisteúōn ep’ autō̂i ou kataischynthḗsetai.

12
οὐ γάρ ἐστιν διαστολὴ ’Ιουδαίου τε καὶ ῞Ελληνος, ὁ γὰρ αὐτὸς κύριος πάντων, πλουτῶν εἰς πάντας τοὺς ἐπικαλουμένους αὐτόν·

ou gár estin diastolḕ ’Ioudaíou te kaì ῞Ellēnos, ho gàr autòs kýrios pántōn, ploutō̂n eis pántas toùs epikalouménous autón:

13
Πᾶς γὰρ ὃς ἂν ἐπικαλέσηται τὸ ὄνομα κυρίου σωθήσεται.

Pâs gàr hòs àn epikalésētai tò ónoma kyríou sōthḗsetai.

14
Πῶς οὖν ἐπικαλέσωνται εἰς ὃν οὐκ ἐπίστευσαν; πῶς δὲ πιστεύσωσιν οὗ οὐκ ἤκουσαν; πῶς δὲ ἀκούσωσιν χωρὶς κηρύσσοντος;

Pō̂s oûn epikalésōntai eis hòn ouk epísteusan? pō̂s dè pisteúsōsin hoû ouk ḗkousan? pō̂s dè akoúsōsin chōrìs kērýssontos?

15
πῶς δὲ κηρύξωσιν ἐὰν μὴ ἀποσταλῶσιν; καθὼς γέγραπται, ‘Ως ὡραῖοι οἱ πόδες τῶν εὐαγγελιζομένων ἀγαθά.

pō̂s dè kērýxōsin eàn mḕ apostalō̂sin? kathṑs gégraptai, ‘Ōs hōraîoi hoi pódes tō̂n euangelizoménōn agathá.

16
’Αλλ’ οὐ πάντες ὑπήκουσαν τῷ εὐαγγελίῳ· ’Ησαΐας γὰρ λέγει, Κύριε, τίς ἐπίστευσεν τῇ ἀκοῇ ἡμῶν;

’All’ ou pántes hypḗkousan tō̂i euangelíōi: ’Ēsaḯas gàr légei, Kýrie, tís epísteusen tē̂i akoē̂i hēmō̂n?

17
ἄρα ἡ πίστις ἐξ ἀκοῆς, ἡ δὲ ἀκοὴ διὰ ῥήματος Χριστοῦ.

ára hē pístis ex akoē̂s, hē dè akoḕ dià rhḗmatos Christoû.

18
ἀλλὰ λέγω, μὴ οὐκ ἤκουσαν; μενοῦνγε, Εἰς πᾶσαν τὴν γῆν ἐξῆλθεν ὁ φθόγγος αὐτῶν, καὶ εἰς τὰ πέρατα τῆς οἰκουμένης τὰ ῥήματα αὐτῶν.

allà légō, mḕ ouk ḗkousan? menoûn'ge, Eis pâsan tḕn gē̂n exē̂lthen ho phthóngos autō̂n, kaì eis tà pérata tē̂s oikouménēs tà rhḗmata autō̂n.

19
ἀλλὰ λέγω, μὴ ’Ισραὴλ οὐκ ἔγνω; πρῶτος Μωϋσῆς λέγει, ’Εγὼ παραζηλώσω ὑμᾶς ἐπ’ οὐκ ἔθνει, ἐπ’ ἔθνει ἀσυνέτῳ παροργιῶ ὑμᾶς.

allà légō, mḕ ’Israḕl ouk égnō? prō̂tos Mōÿsē̂s légei, ’Egṑ parazēlṓsō hymâs ep’ ouk éthnei, ep’ éthnei asynétōi parorgiō̂ hymâs.

20
’Ησαΐας δὲ ἀποτολμᾷ καὶ λέγει, Εὑρέθην [ἐν] τοῖς ἐμὲ μὴ ζητοῦσιν, ἐμφανὴς ἐγενόμην τοῖς ἐμὲ μὴ ἐπερωτῶσιν.

’Ēsaḯas dè apotolmā̂i kaì légei, Heuréthēn [en] toîs emè mḕ zētoûsin, emphanḕs egenómēn toîs emè mḕ eperōtō̂sin.

21
πρὸς δὲ τὸν ’Ισραὴλ λέγει, ῞Ολην τὴν ἡμέραν ἐξεπέτασα τὰς χεῖράς μου πρὸς λαὸν ἀπειθοῦντα καὶ ἀντιλέγοντα.

pròs dè tòn ’Israḕl légei, ῞Olēn tḕn hēméran exepétasa tàs cheîrás mou pròs laòn apeithoûnta kaì antilégonta.