Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Romains 12:19

New Testament
Chapter
Verses
1
Παρακαλῶ οὖν ὑμᾶς, ἀδελφοί, διὰ τῶν οἰκτιρμῶν τοῦ θεοῦ, παραστῆσαι τὰ σώματα ὑμῶν θυσίαν ζῶσαν ἁγίαν εὐάρεστον τῷ θεῷ, τὴν λογικὴν λατρείαν ὑμῶν·

Parakalō̂ oûn hymâs, adelphoí, dià tō̂n oiktirmō̂n toû theoû, parastē̂sai tà sṓmata hymō̂n thysían zō̂san hagían euáreston tō̂i theō̂i, tḕn logikḕn latreían hymō̂n:

2
καὶ μὴ συσχηματίζεσθε τῷ αἰῶνι τούτῳ, ἀλλὰ μεταμορφοῦσθε τῇ ἀνακαινώσει τοῦ νοός, εἰς τὸ δοκιμάζειν ὑμᾶς τί τὸ θέλημα τοῦ θεοῦ, τὸ ἀγαθὸν καὶ εὐάρεστον καὶ τέλειον.

kaì mḕ syschēmatízesthe tō̂i aiō̂ni toútōi, allà metamorphoûsthe tē̂i anakainṓsei toû noós, eis tò dokimázein hymâs tí tò thélēma toû theoû, tò agathòn kaì euáreston kaì téleion.

3
Λέγω γὰρ διὰ τῆς χάριτος τῆς δοθείσης μοι παντὶ τῷ ὄντι ἐν ὑμῖν μὴ ὑπερφρονεῖν παρ’ ὃ δεῖ φρονεῖν, ἀλλὰ φρονεῖν εἰς τὸ σωφρονεῖν, ἑκάστῳ ὡς ὁ θεὸς ἐμέρισεν μέτρον πίστεως.

Légō gàr dià tē̂s cháritos tē̂s dotheísēs moi pantì tō̂i ónti en hymîn mḕ hyperphroneîn par’ hò deî phroneîn, allà phroneîn eis tò sōphroneîn, hekástōi hōs ho theòs emérisen métron písteōs.

4
καθάπερ γὰρ ἐν ἑνὶ σώματι πολλὰ μέλη ἔχομεν, τὰ δὲ μέλη πάντα οὐ τὴν αὐτὴν ἔχει πρᾶξιν,

katháper gàr en henì sṓmati pollà mélē échomen, tà dè mélē pánta ou tḕn autḕn échei prâxin,

5
οὕτως οἱ πολλοὶ ἓν σῶμά ἐσμεν ἐν Χριστῷ, τὸ δὲ καθ’ εἷς ἀλλήλων μέλη.

hoútōs hoi polloì hèn sō̂má esmen en Christō̂i, tò dè kath’ heîs allḗlōn mélē.

6
ἔχοντες δὲ χαρίσματα κατὰ τὴν χάριν τὴν δοθεῖσαν ἡμῖν διάφορα, εἴτε προφητείαν κατὰ τὴν ἀναλογίαν τῆς πίστεως,

échontes dè charísmata katà tḕn chárin tḕn dotheîsan hēmîn diáphora, eíte prophēteían katà tḕn analogían tē̂s písteōs,

7
εἴτε διακονίαν ἐν τῇ διακονίᾳ, εἴτε ὁ διδάσκων ἐν τῇ διδασκαλίᾳ,

eíte diakonían en tē̂i diakoníāi, eíte ho didáskōn en tē̂i didaskalíāi,

8
εἴτε ὁ παρακαλῶν ἐν τῇ παρακλήσει, ὁ μεταδιδοὺς ἐν ἁπλότητι, ὁ προϊστάμενος ἐν σπουδῇ, ὁ ἐλεῶν ἐν ἱλαρότητι.

eíte ho parakalō̂n en tē̂i paraklḗsei, ho metadidoùs en haplótēti, ho proïstámenos en spoudē̂i, ho eleō̂n en hilarótēti.

9
‘Η ἀγάπη ἀνυπόκριτος. ἀποστυγοῦντες τὸ πονηρόν, κολλώμενοι τῷ ἀγαθῷ·

‘Ē agápē anypókritos. apostygoûntes tò ponērón, kollṓmenoi tō̂i agathō̂i:

10
τῇ φιλαδελφίᾳ εἰς ἀλλήλους φιλόστοργοι, τῇ τιμῇ ἀλλήλους προηγούμενοι,

tē̂i philadelphíāi eis allḗlous philóstorgoi, tē̂i timē̂i allḗlous proēgoúmenoi,

11
τῇ σπουδῇ μὴ ὀκνηροί, τῷ πνεύματι ζέοντες, τῷ κυρίῳ δουλεύοντες,

tē̂i spoudē̂i mḕ oknēroí, tō̂i pneúmati zéontes, tō̂i kyríōi douleúontes,

12
τῇ ἐλπίδι χαίροντες, τῇ θλίψει ὑπομένοντες, τῇ προσευχῇ προσκαρτεροῦντες,

tē̂i elpídi chaírontes, tē̂i thlípsei hypoménontes, tē̂i proseuchē̂i proskarteroûntes,

13
ταῖς χρείαις τῶν ἁγίων κοινωνοῦντες, τὴν φιλοξενίαν διώκοντες.

taîs chreíais tō̂n hagíōn koinōnoûntes, tḕn philoxenían diṓkontes.

14
εὐλογεῖτε τοὺς διώκοντας, εὐλογεῖτε καὶ μὴ καταρᾶσθε.

eulogeîte toùs diṓkontas, eulogeîte kaì mḕ katarâsthe.

15
χαίρειν μετὰ χαιρόντων, κλαίειν μετὰ κλαιόντων.

chaírein metà chairóntōn, klaíein metà klaióntōn.

16
τὸ αὐτὸ εἰς ἀλλήλους φρονοῦντες, μὴ τὰ ὑψηλὰ φρονοῦντες ἀλλὰ τοῖς ταπεινοῖς συναπαγόμενοι. μὴ γίνεσθε φρόνιμοι παρ’ ἑαυτοῖς.

tò autò eis allḗlous phronoûntes, mḕ tà hypsēlà phronoûntes allà toîs tapeinoîs synapagómenoi. mḕ gínesthe phrónimoi par’ heautoîs.

17
μηδενὶ κακὸν ἀντὶ κακοῦ ἀποδιδόντες· προνοούμενοι καλὰ ἐνώπιον πάντων ἀνθρώπων·

mēdenì kakòn antì kakoû apodidóntes: pronooúmenoi kalà enṓpion pántōn anthrṓpōn:

18
εἰ δυνατόν, τὸ ἐξ ὑμῶν μετὰ πάντων ἀνθρώπων εἰρηνεύοντες·

ei dynatón, tò ex hymō̂n metà pántōn anthrṓpōn eirēneúontes:

19
μὴ ἑαυτοὺς ἐκδικοῦντες, ἀγαπητοί, ἀλλὰ δότε τόπον τῇ ὀργῇ, γέγραπται γάρ, ’Εμοὶ ἐκδίκησις, ἐγὼ ἀνταποδώσω, λέγει κύριος.

mḕ heautoùs ekdikoûntes, agapētoí, allà dóte tópon tē̂i orgē̂i, gégraptai gár, ’Emoì ekdíkēsis, egṑ antapodṓsō, légei kýrios.

20
ἀλλὰ ἐὰν πεινᾷ ὁ ἐχθρός σου, ψώμιζε αὐτόν· ἐὰν διψᾷ, πότιζε αὐτόν· τοῦτο γὰρ ποιῶν ἄνθρακας πυρὸς σωρεύσεις ἐπὶ τὴν κεφαλὴν αὐτοῦ.

allà eàn peinā̂i ho echthrós sou, psṓmize autón: eàn dipsā̂i, pótize autón: toûto gàr poiō̂n ánthrakas pyròs sōreúseis epì tḕn kephalḕn autoû.

21
μὴ νικῶ ὑπὸ τοῦ κακοῦ, ἀλλὰ νίκα ἐν τῷ ἀγαθῷ τὸ κακόν.

mḕ nikō̂ hypò toû kakoû, allà níka en tō̂i agathō̂i tò kakón.