Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Romains 15:24

New Testament
Chapter
Verses
1
’Οφείλομεν δὲ ἡμεῖς οἱ δυνατοὶ τὰ ἀσθενήματα τῶν ἀδυνάτων βαστάζειν, καὶ μὴ ἑαυτοῖς ἀρέσκειν.

’Opheílomen dè hēmeîs hoi dynatoì tà asthenḗmata tō̂n adynátōn bastázein, kaì mḕ heautoîs aréskein.

2
ἕκαστος ἡμῶν τῷ πλησίον ἀρεσκέτω εἰς τὸ ἀγαθὸν πρὸς οἰκοδομήν·

hékastos hēmō̂n tō̂i plēsíon areskétō eis tò agathòn pròs oikodomḗn:

3
καὶ γὰρ ὁ Χριστὸς οὐχ ἑαυτῷ ἤρεσεν· ἀλλὰ καθὼς γέγραπται, Οἱ ὀνειδισμοὶ τῶν ὀνειδιζόντων σε ἐπέπεσαν ἐπ’ ἐμέ.

kaì gàr ho Christòs ouch heautō̂i ḗresen: allà kathṑs gégraptai, Hoi oneidismoì tō̂n oneidizóntōn se epépesan ep’ emé.

4
ὅσα γὰρ προεγράφη, εἰς τὴν ἡμετέραν διδασκαλίαν ἐγράφη, ἵνα διὰ τῆς ὑπομονῆς καὶ διὰ τῆς παρακλήσεως τῶν γραφῶν τὴν ἐλπίδα ἔχωμεν.

hósa gàr proegráphē, eis tḕn hēmetéran didaskalían egráphē, hína dià tē̂s hypomonē̂s kaì dià tē̂s paraklḗseōs tō̂n graphō̂n tḕn elpída échōmen.

5
ὁ δὲ θεὸς τῆς ὑπομονῆς καὶ τῆς παρακλήσεως δῴη ὑμῖν τὸ αὐτὸ φρονεῖν ἐν ἀλλήλοις κατὰ Χριστὸν ’Ιησοῦν,

ho dè theòs tē̂s hypomonē̂s kaì tē̂s paraklḗseōs dṓiē hymîn tò autò phroneîn en allḗlois katà Christòn ’Iēsoûn,

6
ἵνα ὁμοθυμαδὸν ἐν ἑνὶ στόματι δοξάζητε τὸν θεὸν καὶ πατέρα τοῦ κυρίου ἡμῶν ’Ιησοῦ Χριστοῦ.

hína homothymadòn en henì stómati doxázēte tòn theòn kaì patéra toû kyríou hēmō̂n ’Iēsoû Christoû.

7
Διὸ προσλαμβάνεσθε ἀλλήλους, καθὼς καὶ ὁ Χριστὸς προσελάβετο ὑμᾶς, εἰς δόξαν τοῦ θεοῦ.

Diò proslambánesthe allḗlous, kathṑs kaì ho Christòs proselábeto hymâs, eis dóxan toû theoû.

8
λέγω γὰρ Χριστὸν διάκονον γεγενῆσθαι περιτομῆς ὑπὲρ ἀληθείας θεοῦ, εἰς τὸ βεβαιῶσαι τὰς ἐπαγγελίας τῶν πατέρων,

légō gàr Christòn diákonon gegenē̂sthai peritomē̂s hypèr alētheías theoû, eis tò bebaiō̂sai tàs epangelías tō̂n patérōn,

9
τὰ δὲ ἔθνη ὑπὲρ ἐλέους δοξάσαι τὸν θεόν· καθὼς γέγραπται, Διὰ τοῦτο ἐξομολογήσομαί σοι ἐν ἔθνεσιν, καὶ τῷ ὀνοματί σου ψαλῶ.

tà dè éthnē hypèr eléous doxásai tòn theón: kathṑs gégraptai, Dià toûto exomologḗsomaí soi en éthnesin, kaì tō̂i onomatí sou psalō̂.

10
καὶ πάλιν λέγει, Εὐφράνθητε, ἔθνη, μετὰ τοῦ λαοῦ αὐτοῦ.

kaì pálin légei, Euphránthēte, éthnē, metà toû laoû autoû.

11
καὶ πάλιν, Αἰνεῖτε, πάντα τὰ ἔθνη, τὸν κύριον, καὶ ἐπαινεσάτωσαν αὐτὸν πάντες οἱ λαοί.

kaì pálin, Aineîte, pánta tà éthnē, tòn kýrion, kaì epainesátōsan autòn pántes hoi laoí.

12
καὶ πάλιν ’Ησαΐας λέγει, ῎Εσται ἡ ῥίζα τοῦ ’Ιεσσαί, καὶ ὁ ἀνιστάμενος ἄρχειν ἐθνῶν· ἐπ’ αὐτῷ ἔθνη ἐλπιοῦσιν.

kaì pálin ’Ēsaḯas légei, ῎Estai hē rhíza toû ’Iessaí, kaì ho anistámenos árchein ethnō̂n: ep’ autō̂i éthnē elpioûsin.

13
ὁ δὲ θεὸς τῆς ἐλπίδος πληρώσαι ὑμᾶς πάσης χαρᾶς καὶ εἰρήνης ἐν τῷ πιστεύειν, εἰς τὸ περισσεύειν ὑμᾶς ἐν τῇ ἐλπίδι ἐν δυνάμει πνεύματος ἁγίου.

ho dè theòs tē̂s elpídos plērṓsai hymâs pásēs charâs kaì eirḗnēs en tō̂i pisteúein, eis tò perisseúein hymâs en tē̂i elpídi en dynámei pneúmatos hagíou.

14
Πέπεισμαι δέ, ἀδελφοί μου, καὶ αὐτὸς ἐγὼ περὶ ὑμῶν, ὅτι καὶ αὐτοὶ μεστοί ἐστε ἀγαθωσύνης, πεπληρωμένοι πάσης [τῆς] γνώσεως, δυνάμενοι καὶ ἀλλήλους νουθετεῖν.

Pépeismai dé, adelphoí mou, kaì autòs egṑ perì hymō̂n, hóti kaì autoì mestoí este agathōsýnēs, peplērōménoi pásēs [tē̂s] gnṓseōs, dynámenoi kaì allḗlous noutheteîn.

15
τολμηρότερον δὲ ἔγραψα ὑμῖν ἀπὸ μέρους, ὡς ἐπαναμιμνῄσκων ὑμᾶς διὰ τὴν χάριν τὴν δοθεῖσάν μοι ὑπὸ τοῦ θεοῦ

tolmēróteron dè égrapsa hymîn apò mérous, hōs epanamimnḗiskōn hymâs dià tḕn chárin tḕn dotheîsán moi hypò toû theoû

16
εἰς τὸ εἶναί με λειτουργὸν Χριστοῦ ’Ιησοῦ εἰς τὰ ἔθνη, ἱερουργοῦντα τὸ εὐαγγέλιον τοῦ θεοῦ, ἵνα γένηται ἡ προσφορὰ τῶν ἐθνῶν εὐπρόσδεκτος, ἡγιασμένη ἐν πνεύματι ἁγίῳ.

eis tò eînaí me leitourgòn Christoû ’Iēsoû eis tà éthnē, hierourgoûnta tò euangélion toû theoû, hína génētai hē prosphorà tō̂n ethnō̂n euprósdektos, hēgiasménē en pneúmati hagíōi.

17
ἔχω οὖν [τὴν] καύχησιν ἐν Χριστῷ ’Ιησοῦ τὰ πρὸς τὸν θεόν·

échō oûn [tḕn] kaúchēsin en Christō̂i ’Iēsoû tà pròs tòn theón:

18
οὐ γὰρ τολμήσω τι λαλεῖν ὧν οὐ κατειργάσατο Χριστὸς δι’ ἐμοῦ εἰς ὑπακοὴν ἐθνῶν, λόγῳ καὶ ἔργῳ,

ou gàr tolmḗsō ti laleîn hō̂n ou kateirgásato Christòs di’ emoû eis hypakoḕn ethnō̂n, lógōi kaì érgōi,

19
ἐν δυνάμει σημείων καὶ τεράτων, ἐν δυνάμει πνεύματος· ὥστε με ἀπὸ ’Ιερουσαλὴμ καὶ κύκλῳ μέχρι τοῦ ’Ιλλυρικοῦ πεπληρωκέναι τὸ εὐαγγέλιον τοῦ Χριστοῦ,

en dynámei sēmeíōn kaì terátōn, en dynámei pneúmatos: hṓste me apò ’Ierousalḕm kaì kýklōi méchri toû ’Illyrikoû peplērōkénai tò euangélion toû Christoû,

20
οὕτως δὲ φιλοτιμούμενον εὐαγγελίζεσθαι οὐχ ὅπου ὠνομάσθη Χριστός, ἵνα μὴ ἐπ’ ἀλλότριον θεμέλιον οἰκοδομῶ,

hoútōs dè philotimoúmenon euangelízesthai ouch hópou ōnomásthē Christós, hína mḕ ep’ allótrion themélion oikodomō̂,

21
ἀλλὰ καθὼς γέγραπται, Οἷς οὐκ ἀνηγγέλη περὶ αὐτοῦ ὄψονται, καὶ οἳ οὐκ ἀκηκόασιν συνήσουσιν.

allà kathṑs gégraptai, Hoîs ouk anēngélē perì autoû ópsontai, kaì hoì ouk akēkóasin synḗsousin.

22
Διὸ καὶ ἐνεκοπτόμην τὰ πολλὰ τοῦ ἐλθεῖν πρὸς ὑμᾶς·

Diò kaì enekoptómēn tà pollà toû eltheîn pròs hymâs:

23
νυνὶ δὲ μηκέτι τόπον ἔχων ἐν τοῖς κλίμασι τούτοις, ἐπιποθίαν δὲ ἔχων τοῦ ἐλθεῖν πρὸς ὑμᾶς ἀπὸ πολλῶν ἐτῶν,

nynì dè mēkéti tópon échōn en toîs klímasi toútois, epipothían dè échōn toû eltheîn pròs hymâs apò pollō̂n etō̂n,

24
ὡς ἂν πορεύωμαι εἰς τὴν Σπανίαν· ἐλπίζω γὰρ διαπορευόμενος θεάσασθαι ὑμᾶς καὶ ὑφ’ ὑμῶν προπεμφθῆναι ἐκεῖ ἐὰν ὑμῶν πρῶτον ἀπὸ μέρους ἐμπλησθῶ

hōs àn poreúōmai eis tḕn Spanían: elpízō gàr diaporeuómenos theásasthai hymâs kaì hyph’ hymō̂n propemphthē̂nai ekeî eàn hymō̂n prō̂ton apò mérous emplēsthō̂

25
νυνὶ δὲ πορεύομαι εἰς ’Ιερουσαλὴμ διακονῶν τοῖς ἁγίοις.

nynì dè poreúomai eis ’Ierousalḕm diakonō̂n toîs hagíois.

26
ηὐδόκησαν γὰρ Μακεδονία καὶ ’Αχαΐα κοινωνίαν τινὰ ποιήσασθαι εἰς τοὺς πτωχοὺς τῶν ἁγίων τῶν ἐν ’Ιερουσαλήμ.

ēydókēsan gàr Makedonía kaì ’Achaḯa koinōnían tinà poiḗsasthai eis toùs ptōchoùs tō̂n hagíōn tō̂n en ’Ierousalḗm.

27
ηὐδόκησαν γάρ, καὶ ὀφειλέται εἰσὶν αὐτῶν· εἰ γὰρ τοῖς πνευματικοῖς αὐτῶν ἐκοινώνησαν τὰ ἔθνη, ὀφείλουσιν καὶ ἐν τοῖς σαρκικοῖς λειτουργῆσαι αὐτοῖς.

ēydókēsan gár, kaì opheilétai eisìn autō̂n: ei gàr toîs pneumatikoîs autō̂n ekoinṓnēsan tà éthnē, opheílousin kaì en toîs sarkikoîs leitourgē̂sai autoîs.

28
τοῦτο οὖν ἐπιτελέσας, καὶ σφραγισάμενος αὐτοῖς τὸν καρπὸν τοῦτον, ἀπελεύσομαι δι’ ὑμῶν εἰς Σπανίαν·

toûto oûn epitelésas, kaì sphragisámenos autoîs tòn karpòn toûton, apeleúsomai di’ hymō̂n eis Spanían:

29
οἶδα δὲ ὅτι ἐρχόμενος πρὸς ὑμᾶς ἐν πληρώματι εὐλογίας Χριστοῦ ἐλεύσομαι.

oîda dè hóti erchómenos pròs hymâs en plērṓmati eulogías Christoû eleúsomai.

30
Παρακαλῶ δὲ ὑμᾶσ[, ἀδελφοί,] διὰ τοῦ κυρίου ἡμῶν ’Ιησοῦ Χριστοῦ καὶ διὰ τῆς ἀγάπης τοῦ πνεύματος, συναγωνίσασθαί μοι ἐν ταῖς προσευχαῖς ὑπὲρ ἐμοῦ πρὸς τὸν θεόν,

Parakalō̂ dè hymâs̱[, adelphoí,] dià toû kyríou hēmō̂n ’Iēsoû Christoû kaì dià tē̂s agápēs toû pneúmatos, synagōnísasthaí moi en taîs proseuchaîs hypèr emoû pròs tòn theón,

31
ἵνα ῥυσθῶ ἀπὸ τῶν ἀπειθούντων ἐν τῇ ’Ιουδαίᾳ καὶ ἡ διακονία μου ἡ εἰς ’Ιερουσαλὴμ εὐπρόσδεκτος τοῖς ἁγίοις γένηται,

hína rhysthō̂ apò tō̂n apeithoúntōn en tē̂i ’Ioudaíāi kaì hē diakonía mou hē eis ’Ierousalḕm euprósdektos toîs hagíois génētai,

32
ἵνα ἐν χαρᾷ ἐλθὼν πρὸς ὑμᾶς διὰ θελήματος θεοῦ συναναπαύσωμαι ὑμῖν.

hína en charā̂i elthṑn pròs hymâs dià thelḗmatos theoû synanapaúsōmai hymîn.

33
ὁ δὲ θεὸς τῆς εἰρήνης μετὰ πάντων ὑμῶν· ἀμήν.

ho dè theòs tē̂s eirḗnēs metà pántōn hymō̂n: amḗn.