Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Apocalypse 17:13

New Testament
Chapter
Verses
1
Καὶ ἦλθεν εἷς ἐκ τῶν ἑπτὰ ἀγγέλων τῶν ἐχόντων τὰς ἑπτὰ φιάλας, καὶ ἐλάλησεν μετ’ ἐμοῦ λέγων, Δεῦρο, δείξω σοι τὸ κρίμα τῆς πόρνης τῆς μεγάλης τῆς καθημένης ἐπὶ ὑδάτων πολλῶν,

Kaì ē̂lthen heîs ek tō̂n heptà angélōn tō̂n echóntōn tàs heptà phiálas, kaì elálēsen met’ emoû légōn, Deûro, deíxō soi tò kríma tē̂s pórnēs tē̂s megálēs tē̂s kathēménēs epì hydátōn pollō̂n,

2
μεθ’ ἧς ἐπόρνευσαν οἱ βασιλεῖς τῆς γῆς, καὶ ἐμεθύσθησαν οἱ κατοικοῦντες τὴν γῆν ἐκ τοῦ οἴνου τῆς πορνείας αὐτῆς.

meth’ hē̂s epórneusan hoi basileîs tē̂s gē̂s, kaì emethýsthēsan hoi katoikoûntes tḕn gē̂n ek toû oínou tē̂s porneías autē̂s.

3
καὶ ἀπήνεγκέν με εἰς ἔρημον ἐν πνεύματι. καὶ εἶδον γυναῖκα καθημένην ἐπὶ θηρίον κόκκινον, γέμοντα ὀνόματα βλασφημίας, ἔχων κεφαλὰς ἑπτὰ καὶ κέρατα δέκα.

kaì apḗnenkén me eis érēmon en pneúmati. kaì eîdon gynaîka kathēménēn epì thēríon kókkinon, gémonta onómata blasphēmías, échōn kephalàs heptà kaì kérata déka.

4
καὶ ἡ γυνὴ ἦν περιβεβλημένη πορφυροῦν καὶ κόκκινον, καὶ κεχρυσωμένη χρυσίῳ καὶ λίθῳ τιμίῳ καὶ μαργαρίταις, ἔχουσα ποτήριον χρυσοῦν ἐν τῇ χειρὶ αὐτῆς γέμον βδελυγμάτων καὶ τὰ ἀκάθαρτα τῆς πορνείας αὐτῆς,

kaì hē gynḕ ē̂n peribeblēménē porphyroûn kaì kókkinon, kaì kechrysōménē chrysíōi kaì líthōi timíōi kaì margarítais, échousa potḗrion chrysoûn en tē̂i cheirì autē̂s gémon bdelygmátōn kaì tà akátharta tē̂s porneías autē̂s,

5
καὶ ἐπὶ τὸ μέτωπον αὐτῆς ὄνομα γεγραμμένον, μυστήριον, Βαβυλὼν ἡ μεγάλη, ἡ μήτηρ τῶν πορνῶν καὶ τῶν βδελυγμάτων τῆς γῆς.

kaì epì tò métōpon autē̂s ónoma gegramménon, mystḗrion, Babylṑn hē megálē, hē mḗtēr tō̂n pornō̂n kaì tō̂n bdelygmátōn tē̂s gē̂s.

6
καὶ εἶδον τὴν γυναῖκα μεθύουσαν ἐκ τοῦ αἵματος τῶν ἁγίων καὶ ἐκ τοῦ αἵματος τῶν μαρτύρων ’Ιησοῦ. Καὶ ἐθαύμασα ἰδὼν αὐτὴν θαῦμα μέγα.

kaì eîdon tḕn gynaîka methýousan ek toû haímatos tō̂n hagíōn kaì ek toû haímatos tō̂n martýrōn ’Iēsoû. Kaì ethaúmasa idṑn autḕn thaûma méga.

7
καὶ εἶπέν μοι ὁ ἄγγελος, Διὰ τί ἐθαύμασας; ἐγὼ ἐρῶ σοι τὸ μυστήριον τῆς γυναικὸς καὶ τοῦ θηρίου τοῦ βαστάζοντος αὐτήν, τοῦ ἔχοντος τὰς ἑπτὰ κεφαλὰς καὶ τὰ δέκα κέρατα·

kaì eîpén moi ho ángelos, Dià tí ethaúmasas? egṑ erō̂ soi tò mystḗrion tē̂s gynaikòs kaì toû thēríou toû bastázontos autḗn, toû échontos tàs heptà kephalàs kaì tà déka kérata:

8
τὸ θηρίον ὃ εἶδες ἦν καὶ οὐκ ἔστιν, καὶ μέλλει ἀναβαίνειν ἐκ τῆς ἀβύσσου, καὶ εἰς ἀπώλειαν ὑπάγει· καὶ θαυμασθήσονται οἱ κατοικοῦντες ἐπὶ τῆς γῆς, ὧν οὐ γέγραπται τὸ ὄνομα ἐπὶ τὸ βιβλίον τῆς ζωῆς ἀπὸ καταβολῆς κόσμου, βλεπόντων τὸ θηρίον ὅτι ἦν καὶ οὐκ ἔστιν καὶ παρέσται.

tò thēríon hò eîdes ē̂n kaì ouk éstin, kaì méllei anabaínein ek tē̂s abýssou, kaì eis apṓleian hypágei: kaì thaumasthḗsontai hoi katoikoûntes epì tē̂s gē̂s, hō̂n ou gégraptai tò ónoma epì tò biblíon tē̂s zōē̂s apò katabolē̂s kósmou, blepóntōn tò thēríon hóti ē̂n kaì ouk éstin kaì paréstai.

9
ὧδε ὁ νοῦς ὁ ἔχων σοφίαν. αἱ ἑπτὰ κεφαλαὶ ἑπτὰ ὄρη εἰσίν, ὅπου ἡ γυνὴ κάθηται ἐπ’ αὐτῶν. καὶ βασιλεῖς ἑπτά εἰσιν·

hō̂de ho noûs ho échōn sophían. hai heptà kephalaì heptà órē eisín, hópou hē gynḕ káthētai ep’ autō̂n. kaì basileîs heptá eisin:

10
οἱ πέντε ἔπεσαν, ὁ εἷς ἔστιν, ὁ ἄλλος οὔπω ἦλθεν, καὶ ὅταν ἔλθῃ ὀλίγον αὐτὸν δεῖ μεῖναι.

hoi pénte épesan, ho heîs éstin, ho állos oúpō ē̂lthen, kaì hótan élthēi olígon autòn deî meînai.

11
καὶ τὸ θηρίον ὃ ἦν καὶ οὐκ ἔστιν, καὶ αὐτὸς ὄγδοός ἐστιν καὶ ἐκ τῶν ἑπτά ἐστιν, καὶ εἰς ἀπώλειαν ὑπάγει.

kaì tò thēríon hò ē̂n kaì ouk éstin, kaì autòs ógdoós estin kaì ek tō̂n heptá estin, kaì eis apṓleian hypágei.

12
καὶ τὰ δέκα κέρατα ἃ εἶδες δέκα βασιλεῖς εἰσιν, οἵτινες βασιλείαν οὔπω ἔλαβον, ἀλλὰ ἐξουσίαν ὡς βασιλεῖς μίαν ὥραν λαμβάνουσιν μετὰ τοῦ θηρίου.

kaì tà déka kérata hà eîdes déka basileîs eisin, hoítines basileían oúpō élabon, allà exousían hōs basileîs mían hṓran lambánousin metà toû thēríou.

13
οὗτοι μίαν γνώμην ἔχουσιν, καὶ τὴν δύναμιν καὶ ἐξουσίαν αὐτῶν τῷ θηρίῳ διδόασιν.

hoûtoi mían gnṓmēn échousin, kaì tḕn dýnamin kaì exousían autō̂n tō̂i thēríōi didóasin.

14
οὗτοι μετὰ τοῦ ἀρνίου πολεμήσουσιν, καὶ τὸ ἀρνίον νικήσει αὐτούς, ὅτι κύριος κυρίων ἐστὶν καὶ βασιλεὺς βασιλέων, καὶ οἱ μετ’ αὐτοῦ κλητοὶ καὶ ἐκλεκτοὶ καὶ πιστοί.

hoûtoi metà toû arníou polemḗsousin, kaì tò arníon nikḗsei autoús, hóti kýrios kyríōn estìn kaì basileùs basiléōn, kaì hoi met’ autoû klētoì kaì eklektoì kaì pistoí.

15
Καὶ λέγει μοι, Τὰ ὕδατα ἃ εἶδες, οὗ ἡ πόρνη κάθηται, λαοὶ καὶ ὄχλοι εἰσὶν καὶ ἔθνη καὶ γλῶσσαι.

Kaì légei moi, Tà hýdata hà eîdes, hoû hē pórnē káthētai, laoì kaì óchloi eisìn kaì éthnē kaì glō̂ssai.

16
καὶ τὰ δέκα κέρατα ἃ εἶδες καὶ τὸ θηρίον, οὗτοι μισήσουσιν τὴν πόρνην, καὶ ἠρημωμένην ποιήσουσιν αὐτὴν καὶ γυμνήν, καὶ τὰς σάρκας αὐτῆς φάγονται, καὶ αὐτὴν κατακαύσουσιν ἐν πυρί·

kaì tà déka kérata hà eîdes kaì tò thēríon, hoûtoi misḗsousin tḕn pórnēn, kaì ērēmōménēn poiḗsousin autḕn kaì gymnḗn, kaì tàs sárkas autē̂s phágontai, kaì autḕn katakaúsousin en pyrí:

17
ὁ γὰρ θεὸς ἔδωκεν εἰς τὰς καρδίας αὐτῶν ποιῆσαι τὴν γνώμην αὐτοῦ, καὶ ποιῆσαι μίαν γνώμην καὶ δοῦναι τὴν βασιλείαν αὐτῶν τῷ θηρίῳ, ἄχρι τελεσθήσονται οἱ λόγοι τοῦ θεοῦ.

ho gàr theòs édōken eis tàs kardías autō̂n poiē̂sai tḕn gnṓmēn autoû, kaì poiē̂sai mían gnṓmēn kaì doûnai tḕn basileían autō̂n tō̂i thēríōi, áchri telesthḗsontai hoi lógoi toû theoû.

18
καὶ ἡ γυνὴ ἣν εἶδες ἔστιν ἡ πόλις ἡ μεγάλη ἡ ἔχουσα βασιλείαν ἐπὶ τῶν βασιλέων τῆς γῆς.

kaì hē gynḕ hḕn eîdes éstin hē pólis hē megálē hē échousa basileían epì tō̂n basiléōn tē̂s gē̂s.