Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante 1 Samuel 24:18

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἀνέβη Δαυιδ ἐκεῖθεν καὶ ἐκάθισεν ἐν τοῖς στενοῖς Εγγαδδι.

Kaì anébē Dauid ekeîthen kaì ekáthisen en toîs stenoîs Engaddi.

2
καὶ ἐγενήθη ὡς ἀνέστρεψεν Σαουλ ἀπὸ ὄπισθεν τῶν ἀλλοϕύλων, καὶ ἀπηγγέλη αὐτῷ λεγόντων ὅτι Δαυιδ ἐν τῇ ἐρήμῳ Εγγαδδι.

kaì egenḗthē hōs anéstrepsen Saoul apò ópisthen tō̂n allophýlōn, kaì apēngélē autō̂i legóntōn hóti Dauid en tē̂i erḗmōi Engaddi.

3
καὶ ἔλαβεν μεθ’ ἑαυτοῦ τρεῖς χιλιάδας ἀνδρῶν ἐκλεκτοὺς ἐκ παντὸς Ισραηλ καὶ ἐπορεύθη ζητεῖν τὸν Δαυιδ καὶ τοὺς ἄνδρας αὐτοῦ ἐπὶ πρόσωπον Σαδαιεμ.

kaì élaben meth’ heautoû treîs chiliádas andrō̂n eklektoùs ek pantòs Israēl kaì eporeúthē zēteîn tòn Dauid kaì toùs ándras autoû epì prósōpon Sadaiem.

4
καὶ ἦλθεν εἰς τὰς ἀγέλας τῶν ποιμνίων τὰς ἐπὶ τῆς ὁδοῦ, καὶ ἦν ἐκεῖ σπήλαιον, καὶ Σαουλ εἰσῆλθεν παρασκευάσασθαι· καὶ Δαυιδ καὶ οἱ ἄνδρες αὐτοῦ ἐσώτερον τοῦ σπηλαίου ἐκάθηντο.

kaì ē̂lthen eis tàs agélas tō̂n poimníōn tàs epì tē̂s hodoû, kaì ē̂n ekeî spḗlaion, kaì Saoul eisē̂lthen paraskeuásasthai: kaì Dauid kaì hoi ándres autoû esṓteron toû spēlaíou ekáthēnto.

5
καὶ εἶπον οἱ ἄνδρες Δαυιδ πρὸς αὐτόν ’Ιδοὺ ἡ ἡμέρα αὕτη, ἣν εἶπεν κύριος πρὸς σὲ παραδοῦναι τὸν ἐχθρόν σου εἰς τὰς χεῖράς σου καὶ ποιήσεις αὐτῷ ὡς ἀγαθὸν ἐν ὀϕθαλμοῖς σου. καὶ ἀνέστη Δαυιδ καὶ ἀϕεῖλεν τὸ πτερύγιον τῆς διπλοΐδος τῆς Σαουλ λαθραίως.

kaì eîpon hoi ándres Dauid pròs autón ’Idoù hē hēméra haútē, hḕn eîpen kýrios pròs sè paradoûnai tòn echthrón sou eis tàs cheîrás sou kaì poiḗseis autō̂i hōs agathòn en ophthalmoîs sou. kaì anéstē Dauid kaì apheîlen tò pterýgion tē̂s diploḯdos tē̂s Saoul lathraíōs.

6
καὶ ἐγενήθη μετὰ ταῦτα καὶ ἐπάταξεν καρδία Δαυιδ αὐτόν, ὅτι ἀϕεῖλεν τὸ πτερύγιον τῆς διπλοΐδος αὐτοῦ,

kaì egenḗthē metà taûta kaì epátaxen kardía Dauid autón, hóti apheîlen tò pterýgion tē̂s diploḯdos autoû,

7
καὶ εἶπεν Δαυιδ πρὸς τοὺς ἄνδρας αὐτοῦ Μηδαμῶς μοι παρὰ κυρίου, εἰ ποιήσω τὸ ῥῆμα τοῦτο τῷ κυρίῳ μου τῷ χριστῷ κυρίου ἐπενέγκαι χεῖρά μου ἐπ’ αὐτόν, ὅτι χριστὸς κυρίου ἐστὶν οὗτος·

kaì eîpen Dauid pròs toùs ándras autoû Mēdamō̂s moi parà kyríou, ei poiḗsō tò rhē̂ma toûto tō̂i kyríōi mou tō̂i christō̂i kyríou epenénkai cheîrá mou ep’ autón, hóti christòs kyríou estìn hoûtos:

8
καὶ ἔπεισεν Δαυιδ τοὺς ἄνδρας αὐτοῦ ἐν λόγοις καὶ οὐκ ἔδωκεν αὐτοῖς ἀναστάντας θανατῶσαι τὸν Σαουλ. καὶ ἀνέστη Σαουλ καὶ κατέβη εἰς τὴν ὁδόν.

kaì épeisen Dauid toùs ándras autoû en lógois kaì ouk édōken autoîs anastántas thanatō̂sai tòn Saoul. kaì anéstē Saoul kaì katébē eis tḕn hodón.

9
καὶ ἀνέστη Δαυιδ ὀπίσω αὐτοῦ ἐκ τοῦ σπηλαίου, καὶ ἐβόησεν Δαυιδ ὀπίσω Σαουλ λέγων Κύριε βασιλεῦ· καὶ ἐπέβλεψεν Σαουλ εἰς τὰ ὀπίσω αὐτοῦ, καὶ ἔκυψεν Δαυιδ ἐπὶ πρόσωπον αὐτοῦ ἐπὶ τὴν γῆν καὶ προσεκύνησεν αὐτῷ.

kaì anéstē Dauid opísō autoû ek toû spēlaíou, kaì ebóēsen Dauid opísō Saoul légōn Kýrie basileû: kaì epéblepsen Saoul eis tà opísō autoû, kaì ékypsen Dauid epì prósōpon autoû epì tḕn gē̂n kaì prosekýnēsen autō̂i.

10
καὶ εἶπεν Δαυιδ πρὸς Σαουλ ῞Ινα τί ἀκούεις τῶν λόγων τοῦ λαοῦ λεγόντων ’Ιδοὺ Δαυιδ ζητεῖ τὴν ψυχήν σου;

kaì eîpen Dauid pròs Saoul ῞Ina tí akoúeis tō̂n lógōn toû laoû legóntōn ’Idoù Dauid zēteî tḕn psychḗn sou?

11
ἰδοὺ ἐν τῇ ἡμέρᾳ ταύτῃ ἑοράκασιν οἱ ὀϕθαλμοί σου ὡς παρέδωκέν σε κύριος σήμερον εἰς χεῖρά μου ἐν τῷ σπηλαίῳ, καὶ οὐκ ἠβουλήθην ἀποκτεῖναί σε καὶ ἐϕεισάμην σου καὶ εἶπα Οὐκ ἐποίσω χεῖρά μου ἐπὶ κύριόν μου, ὅτι χριστὸς κυρίου οὗτός ἐστιν.

idoù en tē̂i hēmérāi taútēi heorákasin hoi ophthalmoí sou hōs parédōkén se kýrios sḗmeron eis cheîrá mou en tō̂i spēlaíōi, kaì ouk ēboulḗthēn apokteînaí se kaì epheisámēn sou kaì eîpa Ouk epoísō cheîrá mou epì kýrión mou, hóti christòs kyríou hoûtós estin.

12
καὶ ἰδοὺ τὸ πτερύγιον τῆς διπλοΐδος σου ἐν τῇ χειρί μου· ἐγὼ ἀϕῄρηκα τὸ πτερύγιον καὶ οὐκ ἀπέκταγκά σε. καὶ γνῶθι καὶ ἰδὲ σήμερον ὅτι οὐκ ἔστιν κακία ἐν τῇ χειρί μου οὐδὲ ἀσέβεια καὶ ἀθέτησις, καὶ οὐχ ἡμάρτηκα εἰς σέ· καὶ σὺ δεσμεύεις τὴν ψυχήν μου λαβεῖν αὐτήν.

kaì idoù tò pterýgion tē̂s diploḯdos sou en tē̂i cheirí mou: egṑ aphḗirēka tò pterýgion kaì ouk apéktanká se. kaì gnō̂thi kaì idè sḗmeron hóti ouk éstin kakía en tē̂i cheirí mou oudè asébeia kaì athétēsis, kaì ouch hēmártēka eis sé: kaì sỳ desmeúeis tḕn psychḗn mou labeîn autḗn.

13
δικάσαι κύριος ἀνὰ μέσον ἐμοῦ καὶ σοῦ, καὶ ἐκδικήσαι με κύριος ἐκ σοῦ· καὶ ἡ χείρ μου οὐκ ἔσται ἐπὶ σοί,

dikásai kýrios anà méson emoû kaì soû, kaì ekdikḗsai me kýrios ek soû: kaì hē cheír mou ouk éstai epì soí,

14
καθὼς λέγεται ἡ παραβολὴ ἡ ἀρχαία ’Εξ ἀνόμων ἐξελεύσεται πλημμέλεια· καὶ ἡ χείρ μου οὐκ ἔσται ἐπὶ σέ.

kathṑs légetai hē parabolḕ hē archaía ’Ex anómōn exeleúsetai plēmméleia: kaì hē cheír mou ouk éstai epì sé.

15
καὶ νῦν ὀπίσω τίνος σὺ ἐκπορεύῃ, βασιλεῦ Ισραηλ; ὀπίσω τίνος καταδιώκεις σύ; ὀπίσω κυνὸς τεθνηκότος καὶ ὀπίσω ψύλλου ἑνός.

kaì nŷn opísō tínos sỳ ekporeúēi, basileû Israēl? opísō tínos katadiṓkeis sý? opísō kynòs tethnēkótos kaì opísō psýllou henós.

16
γένοιτο κύριος εἰς κριτὴν καὶ δικαστὴν ἀνὰ μέσον ἐμοῦ καὶ ἀνὰ μέσον σοῦ· ἴδοι κύριος καὶ κρίναι τὴν κρίσιν μου καὶ δικάσαι μοι ἐκ χειρός σου.

génoito kýrios eis kritḕn kaì dikastḕn anà méson emoû kaì anà méson soû: ídoi kýrios kaì krínai tḕn krísin mou kaì dikásai moi ek cheirós sou.

17
καὶ ἐγένετο ὡς συνετέλεσεν Δαυιδ τὰ ῥήματα ταῦτα λαλῶν πρὸς Σαουλ, καὶ εἶπεν Σαουλ ῏Η ϕωνή σου αὕτη, τέκνον Δαυιδ; καὶ ἦρεν τὴν ϕωνὴν αὐτοῦ Σαουλ καὶ ἔκλαυσεν.

kaì egéneto hōs synetélesen Dauid tà rhḗmata taûta lalō̂n pròs Saoul, kaì eîpen Saoul ᾿̂Ē phōnḗ sou haútē, téknon Dauid? kaì ē̂ren tḕn phōnḕn autoû Saoul kaì éklausen.

18
καὶ εἶπεν Σαουλ πρὸς Δαυιδ Δίκαιος σὺ ὑπὲρ ἐμέ, ὅτι σὺ ἀνταπέδωκάς μοι ἀγαθά, ἐγὼ δὲ ἀνταπέδωκά σοι κακά.

kaì eîpen Saoul pròs Dauid Díkaios sỳ hypèr emé, hóti sỳ antapédōkás moi agathá, egṑ dè antapédōká soi kaká.

19
καὶ σὺ ἀπήγγειλάς μοι σήμερον ἃ ἐποίησάς μοι ἀγαθά, ὡς ἀπέκλεισέν με κύριος σήμερον εἰς χεῖράς σου καὶ οὐκ ἀπέκτεινάς με·

kaì sỳ apḗngeilás moi sḗmeron hà epoíēsás moi agathá, hōs apékleisén me kýrios sḗmeron eis cheîrás sou kaì ouk apékteinás me:

20
καὶ ὅτι εἰ εὕροιτό τις τὸν ἐχθρὸν αὐτοῦ ἐν θλίψει καὶ ἐκπέμψαι αὐτὸν ἐν ὁδῷ ἀγαθῇ, καὶ κύριος ἀνταποτείσει αὐτῷ ἀγαθά, καθὼς πεποίηκας σήμερον.

kaì hóti ei heúroitó tis tòn echthròn autoû en thlípsei kaì ekpémpsai autòn en hodō̂i agathē̂i, kaì kýrios antapoteísei autō̂i agathá, kathṑs pepoíēkas sḗmeron.

21
καὶ νῦν ἰδοὺ ἐγὼ γινώσκω ὅτι βασιλεύων βασιλεύσεις καὶ στήσεται ἐν χερσίν σου βασιλεία Ισραηλ.

kaì nŷn idoù egṑ ginṓskō hóti basileúōn basileúseis kaì stḗsetai en chersín sou basileía Israēl.

22
καὶ νῦν ὄμοσόν μοι ἐν κυρίῳ ὅτι οὐκ ἐξολεθρεύσεις τὸ σπέρμα μου ὀπίσω μου καὶ οὐκ ἀϕανιεῖς τὸ ὄνομά μου ἐκ τοῦ οἴκου τοῦ πατρός μου.

kaì nŷn ómosón moi en kyríōi hóti ouk exolethreúseis tò spérma mou opísō mou kaì ouk aphanieîs tò ónomá mou ek toû oíkou toû patrós mou.

23
καὶ ὤμοσεν Δαυιδ τῷ Σαουλ. καὶ ἀπῆλθεν Σαουλ εἰς τὸν τόπον αὐτοῦ, καὶ Δαυιδ καὶ οἱ ἄνδρες αὐτοῦ ἀνέβησαν εἰς τὴν Μεσσαρα στενήν.

kaì ṓmosen Dauid tō̂i Saoul. kaì apē̂lthen Saoul eis tòn tópon autoû, kaì Dauid kaì hoi ándres autoû anébēsan eis tḕn Messara stenḗn.