Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Amos 4

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
’Ακούσατε τὸν λόγον τοῦτον, δαμάλεις τῆς Βασανίτιδος αἱ ἐν τῷ ὄρει τῆς Σαμαρείας αἱ καταδυναστεύουσαι πτωχοὺς καὶ καταπατοῦσαι πένητας αἱ λέγουσαι τοῖς κυρίοις αὐτῶν ’Επίδοτε ἡμῖν ὅπως πίωμεν·

’Akoúsate tòn lógon toûton, damáleis tē̂s Basanítidos hai en tō̂i órei tē̂s Samareías hai katadynasteúousai ptōchoùs kaì katapatoûsai pénētas hai légousai toîs kyríois autō̂n ’Epídote hēmîn hópōs píōmen:

2
ὀμνύει κύριος κατὰ τῶν ἁγίων αὐτοῦ Διότι ἰδοὺ ἡμέραι ἔρχονται ἐϕ’ ὑμᾶς, καὶ λήμψονται ὑμᾶς ἐν ὅπλοις, καὶ τοὺς μεθ’ ὑμῶν εἰς λέβητας ὑποκαιομένους ἐμβαλοῦσιν ἔμπυροι λοιμοί,

omnýei kýrios katà tō̂n hagíōn autoû Dióti idoù hēmérai érchontai eph’ hymâs, kaì lḗmpsontai hymâs en hóplois, kaì toùs meth’ hymō̂n eis lébētas hypokaioménous embaloûsin émpyroi loimoí,

3
καὶ ἐξενεχθήσεσθε γυμναὶ κατέναντι ἀλλήλων καὶ ἀπορριϕήσεσθε εἰς τὸ ὄρος τὸ Ρεμμαν, λέγει κύριος ὁ θεός.

kaì exenechthḗsesthe gymnaì katénanti allḗlōn kaì aporriphḗsesthe eis tò óros tò Remman, légei kýrios ho theós.

4
Εἰσήλθατε εἰς Βαιθηλ καὶ ἠνομήσατε καὶ εἰς Γαλγαλα ἐπληθύνατε τοῦ ἀσεβῆσαι καὶ ἠνέγκατε εἰς τὸ πρωὶ θυσίας ὑμῶν, εἰς τὴν τριημερίαν τὰ ἐπιδέκατα ὑμῶν·

Eisḗlthate eis Baithēl kaì ēnomḗsate kaì eis Galgala eplēthýnate toû asebē̂sai kaì ēnénkate eis tò prōì thysías hymō̂n, eis tḕn triēmerían tà epidékata hymō̂n:

5
καὶ ἀνέγνωσαν ἔξω νόμον καὶ ἐπεκαλέσαντο ὁμολογίας· ἀπαγγείλατε ὅτι ταῦτα ἠγάπησαν οἱ υἱοὶ Ισραηλ, λέγει κύριος ὁ θεός.

kaì anégnōsan éxō nómon kaì epekalésanto homologías: apangeílate hóti taûta ēgápēsan hoi hyioì Israēl, légei kýrios ho theós.

6
καὶ ἐγὼ δώσω ὑμῖν γομϕιασμὸν ὀδόντων ἐν πάσαις ταῖς πόλεσιν ὑμῶν καὶ ἔνδειαν ἄρτων ἐν πᾶσι τοῖς τόποις ὑμῶν· καὶ οὐκ ἐπεστρέψατε πρός με, λέγει κύριος.

kaì egṑ dṓsō hymîn gomphiasmòn odóntōn en pásais taîs pólesin hymō̂n kaì éndeian ártōn en pâsi toîs tópois hymō̂n: kaì ouk epestrépsate prós me, légei kýrios.

7
καὶ ἐγὼ ἀνέσχον ἐξ ὑμῶν τὸν ὑετὸν πρὸ τριῶν μηνῶν τοῦ τρυγήτου· καὶ βρέξω ἐπὶ πόλιν μίαν, ἐπὶ δὲ πόλιν μίαν οὐ βρέξω· μερὶς μία βραχήσεται, καὶ μερίς, ἐϕ’ ἣν οὐ βρέξω ἐπ’ αὐτήν, ξηρανθήσεται·

kaì egṑ anéschon ex hymō̂n tòn hyetòn prò triō̂n mēnō̂n toû trygḗtou: kaì bréxō epì pólin mían, epì dè pólin mían ou bréxō: merìs mía brachḗsetai, kaì merís, eph’ hḕn ou bréxō ep’ autḗn, xēranthḗsetai:

8
καὶ συναθροισθήσονται δύο καὶ τρεῖς πόλεις εἰς πόλιν μίαν τοῦ πιεῖν ὕδωρ καὶ οὐ μὴ ἐμπλησθῶσιν· καὶ οὐκ ἐπεστρέψατε πρός με, λέγει κύριος.

kaì synathroisthḗsontai dýo kaì treîs póleis eis pólin mían toû pieîn hýdōr kaì ou mḕ emplēsthō̂sin: kaì ouk epestrépsate prós me, légei kýrios.

9
ἐπάταξα ὑμᾶς ἐν πυρώσει καὶ ἐν ἰκτέρῳ· ἐπληθύνατε κήπους ὑμῶν, ἀμπελῶνας ὑμῶν καὶ συκῶνας ὑμῶν καὶ ἐλαιῶνας ὑμῶν κατέϕαγεν ἡ κάμπη· καὶ οὐδ’ ὧς ἐπεστρέψατε πρός με, λέγει κύριος.

epátaxa hymâs en pyrṓsei kaì en iktérōi: eplēthýnate kḗpous hymō̂n, ampelō̂nas hymō̂n kaì sykō̂nas hymō̂n kaì elaiō̂nas hymō̂n katéphagen hē kámpē: kaì oud’ hō̂s epestrépsate prós me, légei kýrios.

10
ἐξαπέστειλα εἰς ὑμᾶς θάνατον ἐν ὁδῷ Αἰγύπτου καὶ ἀπέκτεινα ἐν ῥομϕαίᾳ τοὺς νεανίσκους ὑμῶν μετὰ αἰχμαλωσίας ἵππων σου καὶ ἀνήγαγον ἐν πυρὶ τὰς παρεμβολὰς ὑμῶν ἐν τῇ ὀργῇ μου· καὶ οὐδ’ ὧς ἐπεστρέψατε πρός με, λέγει κύριος.

exapésteila eis hymâs thánaton en hodō̂i Aigýptou kaì apékteina en rhomphaíāi toùs neanískous hymō̂n metà aichmalōsías híppōn sou kaì anḗgagon en pyrì tàs parembolàs hymō̂n en tē̂i orgē̂i mou: kaì oud’ hō̂s epestrépsate prós me, légei kýrios.

11
κατέστρεψα ὑμᾶς, καθὼς κατέστρεψεν ὁ θεὸς Σοδομα καὶ Γομορρα, καὶ ἐγένεσθε ὡς δαλὸς ἐξεσπασμένος ἐκ πυρός· καὶ οὐδ’ ὧς ἐπεστρέψατε πρός με, λέγει κύριος.

katéstrepsa hymâs, kathṑs katéstrepsen ho theòs Sodoma kaì Gomorra, kaì egénesthe hōs dalòs exespasménos ek pyrós: kaì oud’ hō̂s epestrépsate prós me, légei kýrios.

12
διὰ τοῦτο οὕτως ποιήσω σοι, Ισραηλ· πλὴν ὅτι οὕτως ποιήσω σοι, ἑτοιμάζου τοῦ ἐπικαλεῖσθαι τὸν θεόν σου, Ισραηλ.

dià toûto hoútōs poiḗsō soi, Israēl: plḕn hóti hoútōs poiḗsō soi, hetoimázou toû epikaleîsthai tòn theón sou, Israēl.

13
διότι ἰδοὺ ἐγὼ στερεῶν βροντὴν καὶ κτίζων πνεῦμα καὶ ἀπαγγέλλων εἰς ἀνθρώπους τὸν χριστὸν αὐτοῦ, ποιῶν ὄρθρον καὶ ὁμίχλην καὶ ἐπιβαίνων ἐπὶ τὰ ὕψη τῆς γῆς· κύριος ὁ θεὸς ὁ παντοκράτωρ ὄνομα αὐτῷ.

dióti idoù egṑ stereō̂n brontḕn kaì ktízōn pneûma kaì apangéllōn eis anthrṓpous tòn christòn autoû, poiō̂n órthron kaì homíchlēn kaì epibaínōn epì tà hýpsē tē̂s gē̂s: kýrios ho theòs ho pantokrátōr ónoma autō̂i.