Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Daniel (Th) 2

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
’Εν τῷ ἔτει τῷ δευτέρῳ τῆς βασιλείας Ναβουχοδονοσορ ἠνυπνιάσθη Ναβουχοδονοσορ ἐνύπνιον, καὶ ἐξέστη τὸ πνεῦμα αὐτοῦ, καὶ ὁ ὕπνος αὐτοῦ ἐγένετο ἀπ’ αὐτοῦ.

’En tō̂i étei tō̂i deutérōi tē̂s basileías Nabouchodonosor ēnypniásthē Nabouchodonosor enýpnion, kaì exéstē tò pneûma autoû, kaì ho hýpnos autoû egéneto ap’ autoû.

2
καὶ εἶπεν ὁ βασιλεὺς καλέσαι τοὺς ἐπαοιδοὺς καὶ τοὺς μάγους καὶ τοὺς ϕαρμακοὺς καὶ τοὺς Χαλδαίους τοῦ ἀναγγεῖλαι τῷ βασιλεῖ τὰ ἐνύπνια αὐτοῦ, καὶ ἦλθαν καὶ ἔστησαν ἐνώπιον τοῦ βασιλέως.

kaì eîpen ho basileùs kalésai toùs epaoidoùs kaì toùs mágous kaì toùs pharmakoùs kaì toùs Chaldaíous toû anangeîlai tō̂i basileî tà enýpnia autoû, kaì ē̂lthan kaì éstēsan enṓpion toû basiléōs.

3
καὶ εἶπεν αὐτοῖς ὁ βασιλεύς ’Ηνυπνιάσθην, καὶ ἐξέστη τὸ πνεῦμά μου τοῦ γνῶναι τὸ ἐνύπνιον.

kaì eîpen autoîs ho basileús ’Ēnypniásthēn, kaì exéstē tò pneûmá mou toû gnō̂nai tò enýpnion.

4
καὶ ἐλάλησαν οἱ Χαλδαῖοι τῷ βασιλεῖ Συριστί Βασιλεῦ, εἰς τοὺς αἰῶνας ζῆθι· σὺ εἰπὸν τὸ ἐνύπνιον τοῖς παισίν σου, καὶ τὴν σύγκρισιν ἀναγγελοῦμεν.

kaì elálēsan hoi Chaldaîoi tō̂i basileî Syristí Basileû, eis toùs aiō̂nas zē̂thi: sỳ eipòn tò enýpnion toîs paisín sou, kaì tḕn sýnkrisin anangeloûmen.

5
ἀπεκρίθη ὁ βασιλεὺς καὶ εἶπεν τοῖς Χαλδαίοις ‘Ο λόγος ἀπ’ ἐμοῦ ἀπέστη· ἐὰν μὴ γνωρίσητέ μοι τὸ ἐνύπνιον καὶ τὴν σύγκρισιν αὐτοῦ, εἰς ἀπώλειαν ἔσεσθε, καὶ οἱ οἶκοι ὑμῶν διαρπαγήσονται·

apekríthē ho basileùs kaì eîpen toîs Chaldaíois ‘O lógos ap’ emoû apéstē: eàn mḕ gnōrísēté moi tò enýpnion kaì tḕn sýnkrisin autoû, eis apṓleian ésesthe, kaì hoi oîkoi hymō̂n diarpagḗsontai:

6
ἐὰν δὲ τὸ ἐνύπνιον καὶ τὴν σύγκρισιν αὐτοῦ γνωρίσητέ μοι, δόματα καὶ δωρεὰς καὶ τιμὴν πολλὴν λήμψεσθε παρ’ ἐμοῦ· πλὴν τὸ ἐνύπνιον καὶ τὴν σύγκρισιν αὐτοῦ ἀπαγγείλατέ μοι.

eàn dè tò enýpnion kaì tḕn sýnkrisin autoû gnōrísēté moi, dómata kaì dōreàs kaì timḕn pollḕn lḗmpsesthe par’ emoû: plḕn tò enýpnion kaì tḕn sýnkrisin autoû apangeílaté moi.

7
ἀπεκρίθησαν δεύτερον καὶ εἶπαν ‘Ο βασιλεὺς εἰπάτω τὸ ἐνύπνιον τοῖς παισὶν αὐτοῦ, καὶ τὴν σύγκρισιν αὐτοῦ ἀναγγελοῦμεν.

apekríthēsan deúteron kaì eîpan ‘O basileùs eipátō tò enýpnion toîs paisìn autoû, kaì tḕn sýnkrisin autoû anangeloûmen.

8
ἀπεκρίθη ὁ βασιλεὺς καὶ εἶπεν ’Επ’ ἀληθείας οἶδα ἐγὼ ὅτι καιρὸν ὑμεῖς ἐξαγοράζετε, καθότι εἴδετε ὅτι ἀπέστη ἀπ’ ἐμοῦ τὸ ῥῆμα·

apekríthē ho basileùs kaì eîpen ’Ep’ alētheías oîda egṑ hóti kairòn hymeîs exagorázete, kathóti eídete hóti apéstē ap’ emoû tò rhē̂ma:

9
ἐὰν οὖν τὸ ἐνύπνιον μὴ ἀναγγείλητέ μοι, οἶδα ὅτι ῥῆμα ψευδὲς καὶ διεϕθαρμένον συνέθεσθε εἰπεῖν ἐνώπιόν μου, ἕως οὗ ὁ καιρὸς παρέλθῃ· τὸ ἐνύπνιόν μου εἴπατέ μοι, καὶ γνώσομαι ὅτι τὴν σύγκρισιν αὐτοῦ ἀναγγελεῖτέ μοι.

eàn oûn tò enýpnion mḕ anangeílēté moi, oîda hóti rhē̂ma pseudès kaì diephtharménon synéthesthe eipeîn enṓpión mou, héōs hoû ho kairòs parélthēi: tò enýpnión mou eípaté moi, kaì gnṓsomai hóti tḕn sýnkrisin autoû anangeleîté moi.

10
ἀπεκρίθησαν οἱ Χαλδαῖοι ἐνώπιον τοῦ βασιλέως καὶ λέγουσιν Οὐκ ἔστιν ἄνθρωπος ἐπὶ τῆς ξηρᾶς, ὅστις τὸ ῥῆμα τοῦ βασιλέως δυνήσεται γνωρίσαι, καθότι πᾶς βασιλεὺς μέγας καὶ ἄρχων ῥῆμα τοιοῦτο οὐκ ἐπερωτᾷ ἐπαοιδόν, μάγον καὶ Χαλδαῖον·

apekríthēsan hoi Chaldaîoi enṓpion toû basiléōs kaì légousin Ouk éstin ánthrōpos epì tē̂s xērâs, hóstis tò rhē̂ma toû basiléōs dynḗsetai gnōrísai, kathóti pâs basileùs mégas kaì árchōn rhē̂ma toioûto ouk eperōtā̂i epaoidón, mágon kaì Chaldaîon:

11
ὅτι ὁ λόγος, ὃν ὁ βασιλεὺς ἐπερωτᾷ, βαρύς, καὶ ἕτερος οὐκ ἔστιν, ὃς ἀναγγελεῖ αὐτὸν ἐνώπιον τοῦ βασιλέως, ἀλλ’ ἢ θεοί, ὧν οὐκ ἔστιν ἡ κατοικία μετὰ πάσης σαρκός.

hóti ho lógos, hòn ho basileùs eperōtā̂i, barýs, kaì héteros ouk éstin, hòs anangeleî autòn enṓpion toû basiléōs, all’ ḕ theoí, hō̂n ouk éstin hē katoikía metà pásēs sarkós.

12
τότε ὁ βασιλεὺς ἐν θυμῷ καὶ ὀργῇ πολλῇ εἶπεν ἀπολέσαι πάντας τοὺς σοϕοὺς Βαβυλῶνος·

tóte ho basileùs en thymō̂i kaì orgē̂i pollē̂i eîpen apolésai pántas toùs sophoùs Babylō̂nos:

13
καὶ τὸ δόγμα ἐξῆλθεν, καὶ οἱ σοϕοὶ ἀπεκτέννοντο, καὶ ἐζήτησαν Δανιηλ καὶ τοὺς ϕίλους αὐτοῦ ἀνελεῖν.

kaì tò dógma exē̂lthen, kaì hoi sophoì apekténnonto, kaì ezḗtēsan Daniēl kaì toùs phílous autoû aneleîn.

14
τότε Δανιηλ ἀπεκρίθη βουλὴν καὶ γνώμην τῷ Αριωχ τῷ ἀρχιμαγείρῳ τοῦ βασιλέως, ὃς ἐξῆλθεν ἀναιρεῖν τοὺς σοϕοὺς Βαβυλῶνος

tóte Daniēl apekríthē boulḕn kaì gnṓmēn tō̂i Ariōch tō̂i archimageírōi toû basiléōs, hòs exē̂lthen anaireîn toùs sophoùs Babylō̂nos

15
῎Αρχων τοῦ βασιλέως, περὶ τίνος ἐξῆλθεν ἡ γνώμη ἡ ἀναιδὴς ἐκ προσώπου τοῦ βασιλέως; ἐγνώρισεν δὲ τὸ ῥῆμα Αριωχ τῷ Δανιηλ.

῎Archōn toû basiléōs, perì tínos exē̂lthen hē gnṓmē hē anaidḕs ek prosṓpou toû basiléōs? egnṓrisen dè tò rhē̂ma Ariōch tō̂i Daniēl.

16
καὶ Δανιηλ εἰσῆλθεν καὶ ἠξίωσεν τὸν βασιλέα ὅπως χρόνον δῷ αὐτῷ, καὶ τὴν σύγκρισιν αὐτοῦ ἀναγγείλῃ τῷ βασιλεῖ.

kaì Daniēl eisē̂lthen kaì ēxíōsen tòn basiléa hópōs chrónon dō̂i autō̂i, kaì tḕn sýnkrisin autoû anangeílēi tō̂i basileî.

17
καὶ εἰσῆλθεν Δανιηλ εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ καὶ τῷ Ανανια καὶ τῷ Μισαηλ καὶ τῷ Αζαρια τοῖς ϕίλοις αὐτοῦ τὸ ῥῆμα ἐγνώρισεν·

kaì eisē̂lthen Daniēl eis tòn oîkon autoû kaì tō̂i Anania kaì tō̂i Misaēl kaì tō̂i Azaria toîs phílois autoû tò rhē̂ma egnṓrisen:

18
καὶ οἰκτιρμοὺς ἐζήτουν παρὰ τοῦ θεοῦ τοῦ οὐρανοῦ ὑπὲρ τοῦ μυστηρίου τούτου, ὅπως ἂν μὴ ἀπόλωνται Δανιηλ καὶ οἱ ϕίλοι αὐτοῦ μετὰ τῶν ἐπιλοίπων σοϕῶν Βαβυλῶνος.

kaì oiktirmoùs ezḗtoun parà toû theoû toû ouranoû hypèr toû mystēríou toútou, hópōs àn mḕ apólōntai Daniēl kaì hoi phíloi autoû metà tō̂n epiloípōn sophō̂n Babylō̂nos.

19
τότε τῷ Δανιηλ ἐν ὁράματι τῆς νυκτὸς τὸ μυστήριον ἀπεκαλύϕθη· καὶ εὐλόγησεν τὸν θεὸν τοῦ οὐρανοῦ

tóte tō̂i Daniēl en horámati tē̂s nyktòs tò mystḗrion apekalýphthē: kaì eulógēsen tòn theòn toû ouranoû

20
Δανιηλ καὶ εἶπεν Εἴη τὸ ὄνομα τοῦ θεοῦ εὐλογημένον ἀπὸ τοῦ αἰῶνος καὶ ἕως τοῦ αἰῶνος, ὅτι ἡ σοϕία καὶ ἡ σύνεσις αὐτοῦ ἐστιν·

Daniēl kaì eîpen Eíē tò ónoma toû theoû eulogēménon apò toû aiō̂nos kaì héōs toû aiō̂nos, hóti hē sophía kaì hē sýnesis autoû estin:

21
καὶ αὐτὸς ἀλλοιοῖ καιροὺς καὶ χρόνους, καθιστᾷ βασιλεῖς καὶ μεθιστᾷ, διδοὺς σοϕίαν τοῖς σοϕοῖς καὶ ϕρόνησιν τοῖς εἰδόσιν σύνεσιν·

kaì autòs alloioî kairoùs kaì chrónous, kathistā̂i basileîs kaì methistā̂i, didoùs sophían toîs sophoîs kaì phrónēsin toîs eidósin sýnesin:

22
αὐτὸς ἀποκαλύπτει βαθέα καὶ ἀπόκρυϕα, γινώσκων τὰ ἐν τῷ σκότει, καὶ τὸ ϕῶς μετ’ αὐτοῦ ἐστιν·

autòs apokalýptei bathéa kaì apókrypha, ginṓskōn tà en tō̂i skótei, kaì tò phō̂s met’ autoû estin:

23
σοί, ὁ θεὸς τῶν πατέρων μου, ἐξομολογοῦμαι καὶ αἰνῶ, ὅτι σοϕίαν καὶ δύναμιν ἔδωκάς μοι καὶ νῦν ἐγνώρισάς μοι ἃ ἠξιώσαμεν παρὰ σοῦ καὶ τὸ ὅραμα τοῦ βασιλέως ἐγνώρισάς μοι.

soí, ho theòs tō̂n patérōn mou, exomologoûmai kaì ainō̂, hóti sophían kaì dýnamin édōkás moi kaì nŷn egnṓrisás moi hà ēxiṓsamen parà soû kaì tò hórama toû basiléōs egnṓrisás moi.

24
καὶ ἦλθεν Δανιηλ πρὸς Αριωχ, ὃν κατέστησεν ὁ βασιλεὺς ἀπολέσαι τοὺς σοϕοὺς Βαβυλῶνος, καὶ εἶπεν αὐτῷ Τοὺς σοϕοὺς Βαβυλῶνος μὴ ἀπολέσῃς, εἰσάγαγε δέ με ἐνώπιον τοῦ βασιλέως, καὶ τὴν σύγκρισιν τῷ βασιλεῖ ἀναγγελῶ.

kaì ē̂lthen Daniēl pròs Ariōch, hòn katéstēsen ho basileùs apolésai toùs sophoùs Babylō̂nos, kaì eîpen autō̂i Toùs sophoùs Babylō̂nos mḕ apolésēis, eiságage dé me enṓpion toû basiléōs, kaì tḕn sýnkrisin tō̂i basileî anangelō̂.

25
τότε Αριωχ ἐν σπουδῇ εἰσήγαγεν τὸν Δανιηλ ἐνώπιον τοῦ βασιλέως καὶ εἶπεν αὐτῷ Εὕρηκα ἄνδρα ἐκ τῶν υἱῶν τῆς αἰχμαλωσίας τῆς Ιουδαίας, ὅστις τὸ σύγκριμα τῷ βασιλεῖ ἀναγγελεῖ.

tóte Ariōch en spoudē̂i eisḗgagen tòn Daniēl enṓpion toû basiléōs kaì eîpen autō̂i Heúrēka ándra ek tō̂n hyiō̂n tē̂s aichmalōsías tē̂s Ioudaías, hóstis tò sýnkrima tō̂i basileî anangeleî.

26
καὶ ἀπεκρίθη ὁ βασιλεὺς καὶ εἶπεν τῷ Δανιηλ, οὗ τὸ ὄνομα Βαλτασαρ Εἰ δύνασαί μοι ἀναγγεῖλαι τὸ ἐνύπνιον, ὃ εἶδον, καὶ τὴν σύγκρισιν αὐτοῦ;

kaì apekríthē ho basileùs kaì eîpen tō̂i Daniēl, hoû tò ónoma Baltasar Ei dýnasaí moi anangeîlai tò enýpnion, hò eîdon, kaì tḕn sýnkrisin autoû?

27
καὶ ἀπεκρίθη Δανιηλ ἐνώπιον τοῦ βασιλέως καὶ λέγει Τὸ μυστήριον, ὃ ὁ βασιλεὺς ἐπερωτᾷ, οὐκ ἔστιν σοϕῶν, μάγων, ἐπαοιδῶν, γαζαρηνῶν ἀναγγεῖλαι τῷ βασιλεῖ,

kaì apekríthē Daniēl enṓpion toû basiléōs kaì légei Tò mystḗrion, hò ho basileùs eperōtā̂i, ouk éstin sophō̂n, mágōn, epaoidō̂n, gazarēnō̂n anangeîlai tō̂i basileî,

28
ἀλλ’ ἢ ἔστιν θεὸς ἐν οὐρανῷ ἀποκαλύπτων μυστήρια καὶ ἐγνώρισεν τῷ βασιλεῖ Ναβουχοδονοσορ ἃ δεῖ γενέσθαι ἐπ’ ἐσχάτων τῶν ἡμερῶν. τὸ ἐνύπνιόν σου καὶ αἱ ὁράσεις τῆς κεϕαλῆς σου ἐπὶ τῆς κοίτης σου τοῦτό ἐστιν.

all’ ḕ éstin theòs en ouranō̂i apokalýptōn mystḗria kaì egnṓrisen tō̂i basileî Nabouchodonosor hà deî genésthai ep’ eschátōn tō̂n hēmerō̂n. tò enýpnión sou kaì hai horáseis tē̂s kephalē̂s sou epì tē̂s koítēs sou toûtó estin.

29
σὺ βασιλεῦ, οἱ διαλογισμοί σου ἐπὶ τῆς κοίτης σου ἀνέβησαν τί δεῖ γενέσθαι μετὰ ταῦτα, καὶ ὁ ἀποκαλύπτων μυστήρια ἐγνώρισέν σοι ἃ δεῖ γενέσθαι.

sỳ basileû, hoi dialogismoí sou epì tē̂s koítēs sou anébēsan tí deî genésthai metà taûta, kaì ho apokalýptōn mystḗria egnṓrisén soi hà deî genésthai.

30
καὶ ἐμοὶ δὲ οὐκ ἐν σοϕίᾳ τῇ οὔσῃ ἐν ἐμοὶ παρὰ πάντας τοὺς ζῶντας τὸ μυστήριον τοῦτο ἀπεκαλύϕθη, ἀλλ’ ἕνεκεν τοῦ τὴν σύγκρισιν τῷ βασιλεῖ γνωρίσαι, ἵνα τοὺς διαλογισμοὺς τῆς καρδίας σου γνῷς.

kaì emoì dè ouk en sophíāi tē̂i oúsēi en emoì parà pántas toùs zō̂ntas tò mystḗrion toûto apekalýphthē, all’ héneken toû tḕn sýnkrisin tō̂i basileî gnōrísai, hína toùs dialogismoùs tē̂s kardías sou gnō̂is.

31
σύ, βασιλεῦ, ἐθεώρεις, καὶ ἰδοὺ εἰκὼν μία, μεγάλη ἡ εἰκὼν ἐκείνη καὶ ἡ πρόσοψις αὐτῆς ὑπερϕερής, ἑστῶσα πρὸ προσώπου σου, καὶ ἡ ὅρασις αὐτῆς ϕοβερά·

sý, basileû, etheṓreis, kaì idoù eikṑn mía, megálē hē eikṑn ekeínē kaì hē prósopsis autē̂s hyperpherḗs, hestō̂sa prò prosṓpou sou, kaì hē hórasis autē̂s phoberá:

32
ἡ εἰκών, ἧς ἡ κεϕαλὴ χρυσίου χρηστοῦ, αἱ χεῖρες καὶ τὸ στῆθος καὶ οἱ βραχίονες αὐτῆς ἀργυροῖ, ἡ κοιλία καὶ οἱ μηροὶ χαλκοῖ,

hē eikṓn, hē̂s hē kephalḕ chrysíou chrēstoû, hai cheîres kaì tò stē̂thos kaì hoi brachíones autē̂s argyroî, hē koilía kaì hoi mēroì chalkoî,

33
αἱ κνῆμαι σιδηραῖ, οἱ πόδες μέρος τι σιδηροῦν καὶ μέρος τι ὀστράκινον.

hai knē̂mai sidēraî, hoi pódes méros ti sidēroûn kaì méros ti ostrákinon.

34
ἐθεώρεις, ἕως οὗ ἐτμήθη λίθος ἐξ ὄρους ἄνευ χειρῶν καὶ ἐπάταξεν τὴν εἰκόνα ἐπὶ τοὺς πόδας τοὺς σιδηροῦς καὶ ὀστρακίνους καὶ ἐλέπτυνεν αὐτοὺς εἰς τέλος.

etheṓreis, héōs hoû etmḗthē líthos ex órous áneu cheirō̂n kaì epátaxen tḕn eikóna epì toùs pódas toùs sidēroûs kaì ostrakínous kaì eléptynen autoùs eis télos.

35
τότε ἐλεπτύνθησαν εἰς ἅπαξ τὸ ὄστρακον, ὁ σίδηρος, ὁ χαλκός, ὁ ἄργυρος, ὁ χρυσὸς καὶ ἐγένοντο ὡσεὶ κονιορτὸς ἀπὸ ἅλωνος θερινῆς· καὶ ἐξῆρεν αὐτὰ τὸ πλῆθος τοῦ πνεύματος, καὶ τόπος οὐχ εὑρέθη αὐτοῖς· καὶ ὁ λίθος ὁ πατάξας τὴν εἰκόνα ἐγενήθη ὄρος μέγα καὶ ἐπλήρωσεν πᾶσαν τὴν γῆν.

tóte eleptýnthēsan eis hápax tò óstrakon, ho sídēros, ho chalkós, ho árgyros, ho chrysòs kaì egénonto hōseì koniortòs apò hálōnos therinē̂s: kaì exē̂ren autà tò plē̂thos toû pneúmatos, kaì tópos ouch heuréthē autoîs: kaì ho líthos ho patáxas tḕn eikóna egenḗthē óros méga kaì eplḗrōsen pâsan tḕn gē̂n.

36
τοῦτό ἐστιν τὸ ἐνύπνιον· καὶ τὴν σύγκρισιν αὐτοῦ ἐροῦμεν ἐνώπιον τοῦ βασιλέως.

toûtó estin tò enýpnion: kaì tḕn sýnkrisin autoû eroûmen enṓpion toû basiléōs.

37
σύ, βασιλεῦ βασιλεὺς βασιλέων, ᾧ ὁ θεὸς τοῦ οὐρανοῦ βασιλείαν ἰσχυρὰν καὶ κραταιὰν καὶ ἔντιμον ἔδωκεν,

sý, basileû basileùs basiléōn, hō̂i ho theòs toû ouranoû basileían ischyràn kaì krataiàn kaì éntimon édōken,

38
ἐν παντὶ τόπῳ, ὅπου κατοικοῦσιν οἱ υἱοὶ τῶν ἀνθρώπων, θηρία τε ἀγροῦ καὶ πετεινὰ οὐρανοῦ ἔδωκεν ἐν τῇ χειρί σου καὶ κατέστησέν σε κύριον πάντων, σὺ εἶ ἡ κεϕαλὴ ἡ χρυσῆ.

en pantì tópōi, hópou katoikoûsin hoi hyioì tō̂n anthrṓpōn, thēría te agroû kaì peteinà ouranoû édōken en tē̂i cheirí sou kaì katéstēsén se kýrion pántōn, sỳ eî hē kephalḕ hē chrysē̂.

39
καὶ ὀπίσω σου ἀναστήσεται βασιλεία ἑτέρα ἥττων σου, καὶ βασιλεία τρίτη ἥτις ἐστὶν ὁ χαλκός, ἣ κυριεύσει πάσης τῆς γῆς.

kaì opísō sou anastḗsetai basileía hetéra hḗttōn sou, kaì basileía trítē hḗtis estìn ho chalkós, hḕ kyrieúsei pásēs tē̂s gē̂s.

40
καὶ βασιλεία τετάρτη ἔσται ἰσχυρὰ ὡς ὁ σίδηρος· ὃν τρόπον ὁ σίδηρος λεπτύνει καὶ δαμάζει πάντα, οὕτως πάντα λεπτυνεῖ καὶ δαμάσει.

kaì basileía tetártē éstai ischyrà hōs ho sídēros: hòn trópon ho sídēros leptýnei kaì damázei pánta, hoútōs pánta leptyneî kaì damásei.

41
καὶ ὅτι εἶδες τοὺς πόδας καὶ τοὺς δακτύλους μέρος μέν τι ὀστράκινον μέρος δέ τι σιδηροῦν, βασιλεία διῃρημένη ἔσται, καὶ ἀπὸ τῆς ῥίζης τῆς σιδηρᾶς ἔσται ἐν αὐτῇ, ὃν τρόπον εἶδες τὸν σίδηρον ἀναμεμειγμένον τῷ ὀστράκῳ·

kaì hóti eîdes toùs pódas kaì toùs daktýlous méros mén ti ostrákinon méros dé ti sidēroûn, basileía diēirēménē éstai, kaì apò tē̂s rhízēs tē̂s sidērâs éstai en autē̂i, hòn trópon eîdes tòn sídēron anamemeigménon tō̂i ostrákōi:

42
καὶ οἱ δάκτυλοι τῶν ποδῶν μέρος μέν τι σιδηροῦν μέρος δέ τι ὀστράκινον, μέρος τι τῆς βασιλείας ἔσται ἰσχυρὸν καὶ ἀπ’ αὐτῆς ἔσται συντριβόμενον.

kaì hoi dáktyloi tō̂n podō̂n méros mén ti sidēroûn méros dé ti ostrákinon, méros ti tē̂s basileías éstai ischyròn kaì ap’ autē̂s éstai syntribómenon.

43
ὅτι εἶδες τὸν σίδηρον ἀναμεμειγμένον τῷ ὀστράκῳ, συμμειγεῖς ἔσονται ἐν σπέρματι ἀνθρώπων καὶ οὐκ ἔσονται προσκολλώμενοι οὗτος μετὰ τούτου, καθὼς ὁ σίδηρος οὐκ ἀναμείγνυται μετὰ τοῦ ὀστράκου.

hóti eîdes tòn sídēron anamemeigménon tō̂i ostrákōi, symmeigeîs ésontai en spérmati anthrṓpōn kaì ouk ésontai proskollṓmenoi hoûtos metà toútou, kathṑs ho sídēros ouk anameígnytai metà toû ostrákou.

44
καὶ ἐν ταῖς ἡμέραις τῶν βασιλέων ἐκείνων ἀναστήσει ὁ θεὸς τοῦ οὐρανοῦ βασιλείαν, ἥτις εἰς τοὺς αἰῶνας οὐ διαϕθαρήσεται, καὶ ἡ βασιλεία αὐτοῦ λαῷ ἑτέρῳ οὐχ ὑπολειϕθήσεται· λεπτυνεῖ καὶ λικμήσει πάσας τὰς βασιλείας, καὶ αὐτὴ ἀναστήσεται εἰς τοὺς αἰῶνας,

kaì en taîs hēmérais tō̂n basiléōn ekeínōn anastḗsei ho theòs toû ouranoû basileían, hḗtis eis toùs aiō̂nas ou diaphtharḗsetai, kaì hē basileía autoû laō̂i hetérōi ouch hypoleiphthḗsetai: leptyneî kaì likmḗsei pásas tàs basileías, kaì autḕ anastḗsetai eis toùs aiō̂nas,

45
ὃν τρόπον εἶδες ὅτι ἀπὸ ὄρους ἐτμήθη λίθος ἄνευ χειρῶν καὶ ἐλέπτυνεν τὸ ὄστρακον, τὸν σίδηρον, τὸν χαλκόν, τὸν ἄργυρον, τὸν χρυσόν. ὁ θεὸς ὁ μέγας ἐγνώρισεν τῷ βασιλεῖ ἃ δεῖ γενέσθαι μετὰ ταῦτα, καὶ ἀληθινὸν τὸ ἐνύπνιον, καὶ πιστὴ ἡ σύγκρισις αὐτοῦ.

hòn trópon eîdes hóti apò órous etmḗthē líthos áneu cheirō̂n kaì eléptynen tò óstrakon, tòn sídēron, tòn chalkón, tòn árgyron, tòn chrysón. ho theòs ho mégas egnṓrisen tō̂i basileî hà deî genésthai metà taûta, kaì alēthinòn tò enýpnion, kaì pistḕ hē sýnkrisis autoû.

46
τότε ὁ βασιλεὺς Ναβουχοδονοσορ ἔπεσεν ἐπὶ πρόσωπον καὶ τῷ Δανιηλ προσεκύνησεν καὶ μαναα καὶ εὐωδίας εἶπεν σπεῖσαι αὐτῷ.

tóte ho basileùs Nabouchodonosor épesen epì prósōpon kaì tō̂i Daniēl prosekýnēsen kaì manaa kaì euōdías eîpen speîsai autō̂i.

47
καὶ ἀποκριθεὶς ὁ βασιλεὺς εἶπεν τῷ Δανιηλ ’Επ’ ἀληθείας ὁ θεὸς ὑμῶν αὐτός ἐστιν θεὸς θεῶν καὶ κύριος τῶν βασιλέων καὶ ἀποκαλύπτων μυστήρια, ὅτι ἠδυνήθης ἀποκαλύψαι τὸ μυστήριον τοῦτο.

kaì apokritheìs ho basileùs eîpen tō̂i Daniēl ’Ep’ alētheías ho theòs hymō̂n autós estin theòs theō̂n kaì kýrios tō̂n basiléōn kaì apokalýptōn mystḗria, hóti ēdynḗthēs apokalýpsai tò mystḗrion toûto.

48
καὶ ἐμεγάλυνεν ὁ βασιλεὺς τὸν Δανιηλ καὶ δόματα μεγάλα καὶ πολλὰ ἔδωκεν αὐτῷ καὶ κατέστησεν αὐτὸν ἐπὶ πάσης χώρας Βαβυλῶνος καὶ ἄρχοντα σατραπῶν ἐπὶ πάντας τοὺς σοϕοὺς Βαβυλῶνος.

kaì emegálynen ho basileùs tòn Daniēl kaì dómata megála kaì pollà édōken autō̂i kaì katéstēsen autòn epì pásēs chṓras Babylō̂nos kaì árchonta satrapō̂n epì pántas toùs sophoùs Babylō̂nos.

49
καὶ Δανιηλ ᾐτήσατο παρὰ τοῦ βασιλέως, καὶ κατέστησεν ἐπὶ τὰ ἔργα τῆς χώρας Βαβυλῶνος τὸν Σεδραχ, Μισαχ, Αβδεναγω· καὶ Δανιηλ ἦν ἐν τῇ αὐλῇ τοῦ βασιλέως.

kaì Daniēl ēitḗsato parà toû basiléōs, kaì katéstēsen epì tà érga tē̂s chṓras Babylō̂nos tòn Sedrach, Misach, Abdenagō: kaì Daniēl ē̂n en tē̂i aulē̂i toû basiléōs.