Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Deutéronome 13

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Πᾶν ῥῆμα, ὃ ἐγὼ ἐντέλλομαί σοι σήμερον, τοῦτο ϕυλάξῃ ποιεῖν· οὐ προσθήσεις ἐπ’ αὐτὸ οὐδὲ ἀϕελεῖς ἀπ’ αὐτοῦ.

Pân rhē̂ma, hò egṑ entéllomaí soi sḗmeron, toûto phyláxēi poieîn: ou prosthḗseis ep’ autò oudè apheleîs ap’ autoû.

2
’Εὰν δὲ ἀναστῇ ἐν σοὶ προϕήτης ἢ ἐνυπνιαζόμενος ἐνύπνιον καὶ δῷ σοι σημεῖον ἢ τέρας

’Eàn dè anastē̂i en soì prophḗtēs ḕ enypniazómenos enýpnion kaì dō̂i soi sēmeîon ḕ téras

3
καὶ ἔλθῃ τὸ σημεῖον ἢ τὸ τέρας, ὃ ἐλάλησεν πρὸς σὲ λέγων Πορευθῶμεν καὶ λατρεύσωμεν θεοῖς ἑτέροις, οὓς οὐκ οἴδατε,

kaì élthēi tò sēmeîon ḕ tò téras, hò elálēsen pròs sè légōn Poreuthō̂men kaì latreúsōmen theoîs hetérois, hoùs ouk oídate,

4
οὐκ ἀκούσεσθε τῶν λόγων τοῦ προϕήτου ἐκείνου ἢ τοῦ ἐνυπνιαζομένου τὸ ἐνύπνιον ἐκεῖνο, ὅτι πειράζει κύριος ὁ θεὸς ὑμᾶς εἰδέναι εἰ ἀγαπᾶτε κύριον τὸν θεὸν ὑμῶν ἐξ ὅλης τῆς καρδίας ὑμῶν καὶ ἐξ ὅλης τῆς ψυχῆς ὑμῶν.

ouk akoúsesthe tō̂n lógōn toû prophḗtou ekeínou ḕ toû enypniazoménou tò enýpnion ekeîno, hóti peirázei kýrios ho theòs hymâs eidénai ei agapâte kýrion tòn theòn hymō̂n ex hólēs tē̂s kardías hymō̂n kaì ex hólēs tē̂s psychē̂s hymō̂n.

5
ὀπίσω κυρίου τοῦ θεοῦ ὑμῶν πορεύεσθε καὶ αὐτὸν ϕοβηθήσεσθε καὶ τὰς ἐντολὰς αὐτοῦ ϕυλάξεσθε καὶ τῆς ϕωνῆς αὐτοῦ ἀκούσεσθε καὶ αὐτῷ προστεθήσεσθε.

opísō kyríou toû theoû hymō̂n poreúesthe kaì autòn phobēthḗsesthe kaì tàs entolàs autoû phyláxesthe kaì tē̂s phōnē̂s autoû akoúsesthe kaì autō̂i prostethḗsesthe.

6
καὶ ὁ προϕήτης ἐκεῖνος ἢ ὁ τὸ ἐνύπνιον ἐνυπνιαζόμενος ἐκεῖνος ἀποθανεῖται· ἐλάλησεν γὰρ πλανῆσαί σε ἀπὸ κυρίου τοῦ θεοῦ σου τοῦ ἐξαγαγόντος σε ἐκ γῆς Αἰγύπτου τοῦ λυτρωσαμένου σε ἐκ τῆς δουλείας ἐξῶσαί σε ἐκ τῆς ὁδοῦ, ἧς ἐνετείλατό σοι κύριος ὁ θεός σου πορεύεσθαι ἐν αὐτῇ· καὶ ἀϕανιεῖς τὸν πονηρὸν ἐξ ὑμῶν αὐτῶν.

kaì ho prophḗtēs ekeînos ḕ ho tò enýpnion enypniazómenos ekeînos apothaneîtai: elálēsen gàr planē̂saí se apò kyríou toû theoû sou toû exagagóntos se ek gē̂s Aigýptou toû lytrōsaménou se ek tē̂s douleías exō̂saí se ek tē̂s hodoû, hē̂s eneteílató soi kýrios ho theós sou poreúesthai en autē̂i: kaì aphanieîs tòn ponēròn ex hymō̂n autō̂n.

7
’Εὰν δὲ παρακαλέσῃ σε ὁ ἀδελϕός σου ἐκ πατρός σου ἢ ἐκ μητρός σου ἢ ὁ υἱός σου ἢ ἡ θυγάτηρ σου ἢ ἡ γυνὴ ἡ ἐν κόλπῳ σου ἢ ὁ ϕίλος ὁ ἴσος τῆς ψυχῆς σου λάθρᾳ λέγων Βαδίσωμεν καὶ λατρεύσωμεν θεοῖς ἑτέροις, οὓς οὐκ ᾔδεις σὺ καὶ οἱ πατέρες σου,

’Eàn dè parakalésēi se ho adelphós sou ek patrós sou ḕ ek mētrós sou ḕ ho hyiós sou ḕ hē thygátēr sou ḕ hē gynḕ hē en kólpōi sou ḕ ho phílos ho ísos tē̂s psychē̂s sou láthrāi légōn Badísōmen kaì latreúsōmen theoîs hetérois, hoùs ouk ḗideis sỳ kaì hoi patéres sou,

8
ἀπὸ τῶν θεῶν τῶν ἐθνῶν τῶν περικύκλῳ ὑμῶν τῶν ἐγγιζόντων σοι ἢ τῶν μακρὰν ἀπὸ σοῦ ἀπ’ ἄκρου τῆς γῆς ἕως ἄκρου τῆς γῆς,

apò tō̂n theō̂n tō̂n ethnō̂n tō̂n perikýklōi hymō̂n tō̂n engizóntōn soi ḕ tō̂n makràn apò soû ap’ ákrou tē̂s gē̂s héōs ákrou tē̂s gē̂s,

9
οὐ συνθελήσεις αὐτῷ καὶ οὐκ εἰσακούσῃ αὐτοῦ, καὶ οὐ ϕείσεται ὁ ὀϕθαλμός σου ἐπ’ αὐτῷ, οὐκ ἐπιποθήσεις ἐπ’ αὐτῷ οὐδ’ οὐ μὴ σκεπάσῃς αὐτόν·

ou synthelḗseis autō̂i kaì ouk eisakoúsēi autoû, kaì ou pheísetai ho ophthalmós sou ep’ autō̂i, ouk epipothḗseis ep’ autō̂i oud’ ou mḕ skepásēis autón:

10
ἀναγγέλλων ἀναγγελεῖς περὶ αὐτοῦ, αἱ χεῖρές σου ἔσονται ἐπ’ αὐτὸν ἐν πρώτοις ἀποκτεῖναι αὐτόν, καὶ αἱ χεῖρες παντὸς τοῦ λαοῦ ἐπ’ ἐσχάτῳ,

anangéllōn anangeleîs perì autoû, hai cheîrés sou ésontai ep’ autòn en prṓtois apokteînai autón, kaì hai cheîres pantòs toû laoû ep’ eschátōi,

11
καὶ λιθοβολήσουσιν αὐτὸν ἐν λίθοις, καὶ ἀποθανεῖται, ὅτι ἐζήτησεν ἀποστῆσαί σε ἀπὸ κυρίου τοῦ θεοῦ σου τοῦ ἐξαγαγόντος σε ἐκ γῆς Αἰγύπτου ἐξ οἴκου δουλείας.

kaì lithobolḗsousin autòn en líthois, kaì apothaneîtai, hóti ezḗtēsen apostē̂saí se apò kyríou toû theoû sou toû exagagóntos se ek gē̂s Aigýptou ex oíkou douleías.

12
καὶ πᾶς Ισραηλ ἀκούσας ϕοβηθήσεται καὶ οὐ προσθήσουσιν ἔτι ποιῆσαι κατὰ τὸ ῥῆμα τὸ πονηρὸν τοῦτο ἐν ὑμῖν.

kaì pâs Israēl akoúsas phobēthḗsetai kaì ou prosthḗsousin éti poiē̂sai katà tò rhē̂ma tò ponēròn toûto en hymîn.

13
’Εὰν δὲ ἀκούσῃς ἐν μιᾷ τῶν πόλεών σου, ὧν κύριος ὁ θεός σου δίδωσίν σοι κατοικεῖν σε ἐκεῖ, λεγόντων

’Eàn dè akoúsēis en miā̂i tō̂n póleṓn sou, hō̂n kýrios ho theós sou dídōsín soi katoikeîn se ekeî, legóntōn

14
’Εξήλθοσαν ἄνδρες παράνομοι ἐξ ὑμῶν καὶ ἀπέστησαν πάντας τοὺς κατοικοῦντας τὴν πόλιν αὐτῶν λέγοντες Πορευθῶμεν καὶ λατρεύσωμεν θεοῖς ἑτέροις, οὓς οὐκ ᾔδειτε,

’Exḗlthosan ándres paránomoi ex hymō̂n kaì apéstēsan pántas toùs katoikoûntas tḕn pólin autō̂n légontes Poreuthō̂men kaì latreúsōmen theoîs hetérois, hoùs ouk ḗideite,

15
καὶ ἐρωτήσεις καὶ ἐραυνήσεις σϕόδρα, καὶ ἰδοὺ ἀληθὴς σαϕῶς ὁ λόγος, γεγένηται τὸ βδέλυγμα τοῦτο ἐν ὑμῖν,

kaì erōtḗseis kaì eraunḗseis sphódra, kaì idoù alēthḕs saphō̂s ho lógos, gegénētai tò bdélygma toûto en hymîn,

16
ἀναιρῶν ἀνελεῖς πάντας τοὺς κατοικοῦντας ἐν τῇ πόλει ἐκείνῃ ἐν ϕόνῳ μαχαίρας, ἀναθέματι ἀναθεματιεῖτε αὐτὴν καὶ πάντα τὰ ἐν αὐτῇ

anairō̂n aneleîs pántas toùs katoikoûntas en tē̂i pólei ekeínēi en phónōi machaíras, anathémati anathematieîte autḕn kaì pánta tà en autē̂i

17
καὶ πάντα τὰ σκῦλα αὐτῆς συνάξεις εἰς τὰς διόδους αὐτῆς καὶ ἐμπρήσεις τὴν πόλιν ἐν πυρὶ καὶ πάντα τὰ σκῦλα αὐτῆς πανδημεὶ ἐναντίον κυρίου τοῦ θεοῦ σου, καὶ ἔσται ἀοίκητος εἰς τὸν αἰῶνα, οὐκ ἀνοικοδομηθήσεται ἔτι.

kaì pánta tà skŷla autē̂s synáxeis eis tàs diódous autē̂s kaì emprḗseis tḕn pólin en pyrì kaì pánta tà skŷla autē̂s pandēmeì enantíon kyríou toû theoû sou, kaì éstai aoíkētos eis tòn aiō̂na, ouk anoikodomēthḗsetai éti.

18
οὐ προσκολληθήσεται ἐν τῇ χειρί σου οὐδὲν ἀπὸ τοῦ ἀναθέματος, ἵνα ἀποστραϕῇ κύριος ἀπὸ θυμοῦ τῆς ὀργῆς αὐτοῦ καὶ δώσει σοι ἔλεος καὶ ἐλεήσει σε καὶ πληθυνεῖ σε, ὃν τρόπον ὤμοσεν κύριος τοῖς πατράσιν σου,

ou proskollēthḗsetai en tē̂i cheirí sou oudèn apò toû anathématos, hína apostraphē̂i kýrios apò thymoû tē̂s orgē̂s autoû kaì dṓsei soi éleos kaì eleḗsei se kaì plēthyneî se, hòn trópon ṓmosen kýrios toîs patrásin sou,

19
ἐὰν ἀκούσῃς τῆς ϕωνῆς κυρίου τοῦ θεοῦ σου ϕυλάσσειν πάσας τὰς ἐντολὰς αὐτοῦ, ὅσας ἐγὼ ἐντέλλομαί σοι σήμερον, ποιεῖν τὸ καλὸν καὶ τὸ ἀρεστὸν ἐναντίον κυρίου τοῦ θεοῦ σου.

eàn akoúsēis tē̂s phōnē̂s kyríou toû theoû sou phylássein pásas tàs entolàs autoû, hósas egṑ entéllomaí soi sḗmeron, poieîn tò kalòn kaì tò arestòn enantíon kyríou toû theoû sou.