Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Deutéronome 17

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Οὐ θύσεις κυρίῳ τῷ θεῷ σου μόσχον ἢ πρόβατον, ἐν ᾧ ἐστιν ἐν αὐτῷ μῶμος, πᾶν ῥῆμα πονηρόν, ὅτι βδέλυγμα κυρίῳ τῷ θεῷ σού ἐστιν.

Ou thýseis kyríōi tō̂i theō̂i sou móschon ḕ próbaton, en hō̂i estin en autō̂i mō̂mos, pân rhē̂ma ponērón, hóti bdélygma kyríōi tō̂i theō̂i soú estin.

2
’Εὰν δὲ εὑρεθῇ ἐν σοὶ ἐν μιᾷ τῶν πόλεών σου, ὧν κύριος ὁ θεός σου δίδωσίν σοι, ἀνὴρ ἢ γυνή, ὅστις ποιήσει τὸ πονηρὸν ἐναντίον κυρίου τοῦ θεοῦ σου παρελθεῖν τὴν διαθήκην αὐτοῦ,

’Eàn dè heurethē̂i en soì en miā̂i tō̂n póleṓn sou, hō̂n kýrios ho theós sou dídōsín soi, anḕr ḕ gynḗ, hóstis poiḗsei tò ponēròn enantíon kyríou toû theoû sou pareltheîn tḕn diathḗkēn autoû,

3
καὶ ἐλθόντες λατρεύσωσιν θεοῖς ἑτέροις καὶ προσκυνήσωσιν αὐτοῖς, τῷ ἡλίῳ ἢ τῇ σελήνῃ ἢ παντὶ τῶν ἐκ τοῦ κόσμου τοῦ οὐρανοῦ, ἃ οὐ προσέταξεν,

kaì elthóntes latreúsōsin theoîs hetérois kaì proskynḗsōsin autoîs, tō̂i hēlíōi ḕ tē̂i selḗnēi ḕ pantì tō̂n ek toû kósmou toû ouranoû, hà ou prosétaxen,

4
καὶ ἀναγγελῇ σοι, καὶ ἐκζητήσεις σϕόδρα, καὶ ἰδοὺ ἀληθῶς γέγονεν τὸ ῥῆμα, γεγένηται τὸ βδέλυγμα τοῦτο ἐν Ισραηλ,

kaì anangelē̂i soi, kaì ekzētḗseis sphódra, kaì idoù alēthō̂s gégonen tò rhē̂ma, gegénētai tò bdélygma toûto en Israēl,

5
καὶ ἐξάξεις τὸν ἄνθρωπον ἐκεῖνον ἢ τὴν γυναῖκα ἐκείνην καὶ λιθοβολήσετε αὐτοὺς ἐν λίθοις, καὶ τελευτήσουσιν.

kaì exáxeis tòn ánthrōpon ekeînon ḕ tḕn gynaîka ekeínēn kaì lithobolḗsete autoùs en líthois, kaì teleutḗsousin.

6
ἐπὶ δυσὶν μάρτυσιν ἢ ἐπὶ τρισὶν μάρτυσιν ἀποθανεῖται ὁ ἀποθνῄσκων· οὐκ ἀποθανεῖται ἐϕ’ ἑνὶ μάρτυρι.

epì dysìn mártysin ḕ epì trisìn mártysin apothaneîtai ho apothnḗiskōn: ouk apothaneîtai eph’ henì mártyri.

7
καὶ ἡ χεὶρ τῶν μαρτύρων ἔσται ἐπ’ αὐτῷ ἐν πρώτοις θανατῶσαι αὐτόν, καὶ ἡ χεὶρ παντὸς τοῦ λαοῦ ἐπ’ ἐσχάτων· καὶ ἐξαρεῖς τὸν πονηρὸν ἐξ ὑμῶν αὐτῶν.

kaì hē cheìr tō̂n martýrōn éstai ep’ autō̂i en prṓtois thanatō̂sai autón, kaì hē cheìr pantòs toû laoû ep’ eschátōn: kaì exareîs tòn ponēròn ex hymō̂n autō̂n.

8
’Εὰν δὲ ἀδυνατήσῃ ἀπὸ σοῦ ῥῆμα ἐν κρίσει ἀνὰ μέσον αἷμα αἵματος καὶ ἀνὰ μέσον κρίσις κρίσεως καὶ ἀνὰ μέσον ἁϕὴ ἁϕῆς καὶ ἀνὰ μέσον ἀντιλογία ἀντιλογίας, ῥήματα κρίσεως ἐν ταῖς πόλεσιν ὑμῶν, καὶ ἀναστὰς ἀναβήσῃ εἰς τὸν τόπον, ὃν ἂν ἐκλέξηται κύριος ὁ θεός σου ἐπικληθῆναι τὸ ὄνομα αὐτοῦ ἐκεῖ,

’Eàn dè adynatḗsēi apò soû rhē̂ma en krísei anà méson haîma haímatos kaì anà méson krísis kríseōs kaì anà méson haphḕ haphē̂s kaì anà méson antilogía antilogías, rhḗmata kríseōs en taîs pólesin hymō̂n, kaì anastàs anabḗsēi eis tòn tópon, hòn àn ekléxētai kýrios ho theós sou epiklēthē̂nai tò ónoma autoû ekeî,

9
καὶ ἐλεύσῃ πρὸς τοὺς ἱερεῖς τοὺς Λευίτας καὶ πρὸς τὸν κριτήν, ὃς ἂν γένηται ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις, καὶ ἐκζητήσαντες ἀναγγελοῦσίν σοι τὴν κρίσιν.

kaì eleúsēi pròs toùs hiereîs toùs Leuítas kaì pròs tòn kritḗn, hòs àn génētai en taîs hēmérais ekeínais, kaì ekzētḗsantes anangeloûsín soi tḕn krísin.

10
καὶ ποιήσεις κατὰ τὸ πρᾶγμα, ὃ ἐὰν ἀναγγείλωσίν σοι ἐκ τοῦ τόπου, οὗ ἂν ἐκλέξηται κύριος ὁ θεός σου ἐπικληθῆναι τὸ ὄνομα αὐτοῦ ἐκεῖ, καὶ ϕυλάξῃ σϕόδρα ποιῆσαι κατὰ πάντα, ὅσα ἐὰν νομοθετηθῇ σοι·

kaì poiḗseis katà tò prâgma, hò eàn anangeílōsín soi ek toû tópou, hoû àn ekléxētai kýrios ho theós sou epiklēthē̂nai tò ónoma autoû ekeî, kaì phyláxēi sphódra poiē̂sai katà pánta, hósa eàn nomothetēthē̂i soi:

11
κατὰ τὸν νόμον καὶ κατὰ τὴν κρίσιν, ἣν ἂν εἴπωσίν σοι, ποιήσεις, οὐκ ἐκκλινεῖς ἀπὸ τοῦ ῥήματος, οὗ ἐὰν ἀναγγείλωσίν σοι, δεξιὰ οὐδὲ ἀριστερά.

katà tòn nómon kaì katà tḕn krísin, hḕn àn eípōsín soi, poiḗseis, ouk ekklineîs apò toû rhḗmatos, hoû eàn anangeílōsín soi, dexià oudè aristerá.

12
καὶ ὁ ἄνθρωπος, ὃς ἂν ποιήσῃ ἐν ὑπερηϕανίᾳ τοῦ μὴ ὑπακοῦσαι τοῦ ἱερέως τοῦ παρεστηκότος λειτουργεῖν ἐπὶ τῷ ὀνόματι κυρίου τοῦ θεοῦ σου ἢ τοῦ κριτοῦ, ὃς ἂν ᾖ ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις, καὶ ἀποθανεῖται ὁ ἄνθρωπος ἐκεῖνος, καὶ ἐξαρεῖς τὸν πονηρὸν ἐξ Ισραηλ·

kaì ho ánthrōpos, hòs àn poiḗsēi en hyperēphaníāi toû mḕ hypakoûsai toû hieréōs toû parestēkótos leitourgeîn epì tō̂i onómati kyríou toû theoû sou ḕ toû kritoû, hòs àn ē̂i en taîs hēmérais ekeínais, kaì apothaneîtai ho ánthrōpos ekeînos, kaì exareîs tòn ponēròn ex Israēl:

13
καὶ πᾶς ὁ λαὸς ἀκούσας ϕοβηθήσεται καὶ οὐκ ἀσεβήσει ἔτι.

kaì pâs ho laòs akoúsas phobēthḗsetai kaì ouk asebḗsei éti.

14
’Εὰν δὲ εἰσέλθῃς εἰς τὴν γῆν, ἣν κύριος ὁ θεός σου δίδωσίν σοι ἐν κλήρῳ, καὶ κληρονομήσῃς αὐτὴν καὶ κατοικήσῃς ἐπ’ αὐτῆς καὶ εἴπῃς Καταστήσω ἐπ’ ἐμαυτὸν ἄρχοντα καθὰ καὶ τὰ λοιπὰ ἔθνη τὰ κύκλῳ μου,

’Eàn dè eisélthēis eis tḕn gē̂n, hḕn kýrios ho theós sou dídōsín soi en klḗrōi, kaì klēronomḗsēis autḕn kaì katoikḗsēis ep’ autē̂s kaì eípēis Katastḗsō ep’ emautòn árchonta kathà kaì tà loipà éthnē tà kýklōi mou,

15
καθιστῶν καταστήσεις ἐπὶ σεαυτὸν ἄρχοντα, ὃν ἂν ἐκλέξηται κύριος ὁ θεός σου αὐτόν. ἐκ τῶν ἀδελϕῶν σου καταστήσεις ἐπὶ σεαυτὸν ἄρχοντα· οὐ δυνήσῃ καταστῆσαι ἐπὶ σεαυτὸν ἄνθρωπον ἀλλότριον, ὅτι οὐκ ἀδελϕός σού ἐστιν.

kathistō̂n katastḗseis epì seautòn árchonta, hòn àn ekléxētai kýrios ho theós sou autón. ek tō̂n adelphō̂n sou katastḗseis epì seautòn árchonta: ou dynḗsēi katastē̂sai epì seautòn ánthrōpon allótrion, hóti ouk adelphós soú estin.

16
διότι οὐ πληθυνεῖ ἑαυτῷ ἵππον οὐδὲ μὴ ἀποστρέψῃ τὸν λαὸν εἰς Αἴγυπτον, ὅπως πληθύνῃ ἑαυτῷ ἵππον, ὁ δὲ κύριος εἶπεν Οὐ προσθήσετε ἀποστρέψαι τῇ ὁδῷ ταύτῃ ἔτι.

dióti ou plēthyneî heautō̂i híppon oudè mḕ apostrépsēi tòn laòn eis Aígypton, hópōs plēthýnēi heautō̂i híppon, ho dè kýrios eîpen Ou prosthḗsete apostrépsai tē̂i hodō̂i taútēi éti.

17
καὶ οὐ πληθυνεῖ ἑαυτῷ γυναῖκας, οὐδὲ μεταστήσεται αὐτοῦ ἡ καρδία· καὶ ἀργύριον καὶ χρυσίον οὐ πληθυνεῖ ἑαυτῷ σϕόδρα.

kaì ou plēthyneî heautō̂i gynaîkas, oudè metastḗsetai autoû hē kardía: kaì argýrion kaì chrysíon ou plēthyneî heautō̂i sphódra.

18
καὶ ἔσται ὅταν καθίσῃ ἐπὶ τῆς ἀρχῆς αὐτοῦ, καὶ γράψει ἑαυτῷ τὸ δευτερονόμιον τοῦτο εἰς βιβλίον παρὰ τῶν ἱερέων τῶν Λευιτῶν,

kaì éstai hótan kathísēi epì tē̂s archē̂s autoû, kaì grápsei heautō̂i tò deuteronómion toûto eis biblíon parà tō̂n hieréōn tō̂n Leuitō̂n,

19
καὶ ἔσται μετ’ αὐτοῦ, καὶ ἀναγνώσεται ἐν αὐτῷ πάσας τὰς ἡμέρας τῆς ζωῆς αὐτοῦ, ἵνα μάθῃ ϕοβεῖσθαι κύριον τὸν θεὸν αὐτοῦ ϕυλάσσεσθαι πάσας τὰς ἐντολὰς ταύτας καὶ τὰ δικαιώματα ταῦτα ποιεῖν,

kaì éstai met’ autoû, kaì anagnṓsetai en autō̂i pásas tàs hēméras tē̂s zōē̂s autoû, hína máthēi phobeîsthai kýrion tòn theòn autoû phylássesthai pásas tàs entolàs taútas kaì tà dikaiṓmata taûta poieîn,

20
ἵνα μὴ ὑψωθῇ ἡ καρδία αὐτοῦ ἀπὸ τῶν ἀδελϕῶν αὐτοῦ, ἵνα μὴ παραβῇ ἀπὸ τῶν ἐντολῶν δεξιὰ ἢ ἀριστερά, ὅπως ἂν μακροχρονίσῃ ἐπὶ τῆς ἀρχῆς αὐτοῦ, αὐτὸς καὶ οἱ υἱοὶ αὐτοῦ ἐν τοῖς υἱοῖς Ισραηλ.

hína mḕ hypsōthē̂i hē kardía autoû apò tō̂n adelphō̂n autoû, hína mḕ parabē̂i apò tō̂n entolō̂n dexià ḕ aristerá, hópōs àn makrochronísēi epì tē̂s archē̂s autoû, autòs kaì hoi hyioì autoû en toîs hyioîs Israēl.