Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Deutéronome 27

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ προσέταξεν Μωυσῆς καὶ ἡ γερουσία Ισραηλ λέγων Φυλάσσεσθε πάσας τὰς ἐντολὰς ταύτας, ὅσας ἐγὼ ἐντέλλομαι ὑμῖν σήμερον.

Kaì prosétaxen Mōysē̂s kaì hē gerousía Israēl légōn Phylássesthe pásas tàs entolàs taútas, hósas egṑ entéllomai hymîn sḗmeron.

2
καὶ ἔσται ᾗ ἂν ἡμέρᾳ διαβῆτε τὸν Ιορδάνην εἰς τὴν γῆν, ἣν κύριος ὁ θεός σου δίδωσίν σοι, καὶ στήσεις σεαυτῷ λίθους μεγάλους καὶ κονιάσεις αὐτοὺς κονίᾳ

kaì éstai hē̂i àn hēmérāi diabē̂te tòn Iordánēn eis tḕn gē̂n, hḕn kýrios ho theós sou dídōsín soi, kaì stḗseis seautō̂i líthous megálous kaì koniáseis autoùs koníāi

3
καὶ γράψεις ἐπὶ τῶν λίθων πάντας τοὺς λόγους τοῦ νόμου τούτου, ὡς ἂν διαβῆτε τὸν Ιορδάνην, ἡνίκα ἐὰν εἰσέλθητε εἰς τὴν γῆν, ἣν κύριος ὁ θεὸς τῶν πατέρων σου δίδωσίν σοι, γῆν ῥέουσαν γάλα καὶ μέλι, ὃν τρόπον εἶπεν κύριος ὁ θεὸς τῶν πατέρων σού σοι·

kaì grápseis epì tō̂n líthōn pántas toùs lógous toû nómou toútou, hōs àn diabē̂te tòn Iordánēn, hēníka eàn eisélthēte eis tḕn gē̂n, hḕn kýrios ho theòs tō̂n patérōn sou dídōsín soi, gē̂n rhéousan gála kaì méli, hòn trópon eîpen kýrios ho theòs tō̂n patérōn soú soi:

4
καὶ ἔσται ὡς ἂν διαβῆτε τὸν Ιορδάνην, στήσετε τοὺς λίθους τούτους, οὓς ἐγὼ ἐντέλλομαί σοι σήμερον, ἐν ὄρει Γαιβαλ καὶ κονιάσεις αὐτοὺς κονίᾳ.

kaì éstai hōs àn diabē̂te tòn Iordánēn, stḗsete toùs líthous toútous, hoùs egṑ entéllomaí soi sḗmeron, en órei Gaibal kaì koniáseis autoùs koníāi.

5
καὶ οἰκοδομήσεις ἐκεῖ θυσιαστήριον κυρίῳ τῷ θεῷ σου, θυσιαστήριον ἐκ λίθων, οὐκ ἐπιβαλεῖς ἐπ’ αὐτοὺς σίδηρον·

kaì oikodomḗseis ekeî thysiastḗrion kyríōi tō̂i theō̂i sou, thysiastḗrion ek líthōn, ouk epibaleîs ep’ autoùs sídēron:

6
λίθους ὁλοκλήρους οἰκοδομήσεις θυσιαστήριον κυρίῳ τῷ θεῷ σου καὶ ἀνοίσεις ἐπ’ αὐτὸ ὁλοκαυτώματα κυρίῳ τῷ θεῷ σου

líthous holoklḗrous oikodomḗseis thysiastḗrion kyríōi tō̂i theō̂i sou kaì anoíseis ep’ autò holokautṓmata kyríōi tō̂i theō̂i sou

7
καὶ θύσεις ἐκεῖ θυσίαν σωτηρίου κυρίῳ τῷ θεῷ σου καὶ ϕάγῃ καὶ ἐμπλησθήσῃ καὶ εὐϕρανθήσῃ ἐναντίον κυρίου τοῦ θεοῦ σου.

kaì thýseis ekeî thysían sōtēríou kyríōi tō̂i theō̂i sou kaì phágēi kaì emplēsthḗsēi kaì euphranthḗsēi enantíon kyríou toû theoû sou.

8
καὶ γράψεις ἐπὶ τῶν λίθων πάντα τὸν νόμον τοῦτον σαϕῶς σϕόδρα.

kaì grápseis epì tō̂n líthōn pánta tòn nómon toûton saphō̂s sphódra.

9
Καὶ ἐλάλησεν Μωυσῆς καὶ οἱ ἱερεῖς οἱ Λευῖται παντὶ Ισραηλ λέγοντες Σιώπα καὶ ἄκουε, Ισραηλ· ἐν τῇ ἡμέρᾳ ταύτῃ γέγονας εἰς λαὸν κυρίῳ τῷ θεῷ σου·

Kaì elálēsen Mōysē̂s kaì hoi hiereîs hoi Leuîtai pantì Israēl légontes Siṓpa kaì ákoue, Israēl: en tē̂i hēmérāi taútēi gégonas eis laòn kyríōi tō̂i theō̂i sou:

10
καὶ εἰσακούσῃ τῆς ϕωνῆς κυρίου τοῦ θεοῦ σου καὶ ποιήσεις πάσας τὰς ἐντολὰς αὐτοῦ καὶ τὰ δικαιώματα αὐτοῦ, ὅσα ἐγὼ ἐντέλλομαί σοι σήμερον.

kaì eisakoúsēi tē̂s phōnē̂s kyríou toû theoû sou kaì poiḗseis pásas tàs entolàs autoû kaì tà dikaiṓmata autoû, hósa egṑ entéllomaí soi sḗmeron.

11
Καὶ ἐνετείλατο Μωυσῆς τῷ λαῷ ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ λέγων

Kaì eneteílato Mōysē̂s tō̂i laō̂i en tē̂i hēmérāi ekeínēi légōn

12
Οὗτοι στήσονται εὐλογεῖν τὸν λαὸν ἐν ὄρει Γαριζιν διαβάντες τὸν Ιορδάνην· Συμεων, Λευι, Ιουδας, Ισσαχαρ, Ιωσηϕ καὶ Βενιαμιν.

Hoûtoi stḗsontai eulogeîn tòn laòn en órei Garizin diabántes tòn Iordánēn: Symeōn, Leui, Ioudas, Issachar, Iōsēph kaì Beniamin.

13
καὶ οὗτοι στήσονται ἐπὶ τῆς κατάρας ἐν ὄρει Γαιβαλ· Ρουβην, Γαδ καὶ Ασηρ, Ζαβουλων, Δαν καὶ Νεϕθαλι.

kaì hoûtoi stḗsontai epì tē̂s katáras en órei Gaibal: Roubēn, Gad kaì Asēr, Zaboulōn, Dan kaì Nephthali.

14
καὶ ἀποκριθέντες οἱ Λευῖται ἐροῦσιν παντὶ Ισραηλ ϕωνῇ μεγάλῃ

kaì apokrithéntes hoi Leuîtai eroûsin pantì Israēl phōnē̂i megálēi

15
’Επικατάρατος ἄνθρωπος, ὅστις ποιήσει γλυπτὸν καὶ χωνευτόν, βδέλυγμα κυρίῳ, ἔργον χειρῶν τεχνίτου, καὶ θήσει αὐτὸ ἐν ἀποκρύϕῳ· καὶ ἀποκριθεὶς πᾶς ὁ λαὸς ἐροῦσιν Γένοιτο.

’Epikatáratos ánthrōpos, hóstis poiḗsei glyptòn kaì chōneutón, bdélygma kyríōi, érgon cheirō̂n technítou, kaì thḗsei autò en apokrýphōi: kaì apokritheìs pâs ho laòs eroûsin Génoito.

16
’Επικατάρατος ὁ ἀτιμάζων πατέρα αὐτοῦ ἢ μητέρα αὐτοῦ· καὶ ἐροῦσιν πᾶς ὁ λαός Γένοιτο.

’Epikatáratos ho atimázōn patéra autoû ḕ mētéra autoû: kaì eroûsin pâs ho laós Génoito.

17
’Επικατάρατος ὁ μετατιθεὶς ὅρια τοῦ πλησίον· καὶ ἐροῦσιν πᾶς ὁ λαός Γένοιτο.

’Epikatáratos ho metatitheìs hória toû plēsíon: kaì eroûsin pâs ho laós Génoito.

18
’Επικατάρατος ὁ πλανῶν τυϕλὸν ἐν ὁδῷ· καὶ ἐροῦσιν πᾶς ὁ λαός Γένοιτο.

’Epikatáratos ho planō̂n typhlòn en hodō̂i: kaì eroûsin pâs ho laós Génoito.

19
’Επικατάρατος ὃς ἂν ἐκκλίνῃ κρίσιν προσηλύτου καὶ ὀρϕανοῦ καὶ χήρας· καὶ ἐροῦσιν πᾶς ὁ λαός Γένοιτο.

’Epikatáratos hòs àn ekklínēi krísin prosēlýtou kaì orphanoû kaì chḗras: kaì eroûsin pâs ho laós Génoito.

20
’Επικατάρατος ὁ κοιμώμενος μετὰ γυναικὸς τοῦ πατρὸς αὐτοῦ, ὅτι ἀπεκάλυψεν συγκάλυμμα τοῦ πατρὸς αὐτοῦ· καὶ ἐροῦσιν πᾶς ὁ λαός Γένοιτο.

’Epikatáratos ho koimṓmenos metà gynaikòs toû patròs autoû, hóti apekálypsen synkálymma toû patròs autoû: kaì eroûsin pâs ho laós Génoito.

21
’Επικατάρατος ὁ κοιμώμενος μετὰ παντὸς κτήνους· καὶ ἐροῦσιν πᾶς ὁ λαός Γένοιτο.

’Epikatáratos ho koimṓmenos metà pantòs ktḗnous: kaì eroûsin pâs ho laós Génoito.

22
’Επικατάρατος ὁ κοιμώμενος μετὰ ἀδελϕῆς ἐκ πατρὸς ἢ ἐκ μητρὸς αὐτοῦ· καὶ ἐροῦσιν πᾶς ὁ λαός Γένοιτο.

’Epikatáratos ho koimṓmenos metà adelphē̂s ek patròs ḕ ek mētròs autoû: kaì eroûsin pâs ho laós Génoito.

23
’Επικατάρατος ὁ κοιμώμενος μετὰ πενθερᾶς αὐτοῦ· καὶ ἐροῦσιν πᾶς ὁ λαός Γένοιτο. ’Επικατάρατος ὁ κοιμώμενος μετὰ ἀδελϕῆς γυναικὸς αὐτοῦ· καὶ ἐροῦσιν πᾶς ὁ λαός Γένοιτο.

’Epikatáratos ho koimṓmenos metà pentherâs autoû: kaì eroûsin pâs ho laós Génoito. ’Epikatáratos ho koimṓmenos metà adelphē̂s gynaikòs autoû: kaì eroûsin pâs ho laós Génoito.

24
’Επικατάρατος ὁ τύπτων τὸν πλησίον αὐτοῦ δόλῳ· καὶ ἐροῦσιν πᾶς ὁ λαός Γένοιτο.

’Epikatáratos ho týptōn tòn plēsíon autoû dólōi: kaì eroûsin pâs ho laós Génoito.

25
’Επικατάρατος ὃς ἂν λάβῃ δῶρα πατάξαι ψυχὴν αἵματος ἀθῴου· καὶ ἐροῦσιν πᾶς ὁ λαός Γένοιτο.

’Epikatáratos hòs àn lábēi dō̂ra patáxai psychḕn haímatos athṓiou: kaì eroûsin pâs ho laós Génoito.

26
’Επικατάρατος πᾶς ἄνθρωπος, ὃς οὐκ ἐμμενεῖ ἐν πᾶσιν τοῖς λόγοις τοῦ νόμου τούτου τοῦ ποιῆσαι αὐτούς· καὶ ἐροῦσιν πᾶς ὁ λαός Γένοιτο.

’Epikatáratos pâs ánthrōpos, hòs ouk emmeneî en pâsin toîs lógois toû nómou toútou toû poiē̂sai autoús: kaì eroûsin pâs ho laós Génoito.