Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Deutéronome 33

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ αὕτη ἡ εὐλογία, ἣν εὐλόγησεν Μωυσῆς ἄνθρωπος τοῦ θεοῦ τοὺς υἱοὺς Ισραηλ πρὸ τῆς τελευτῆς αὐτοῦ·

Kaì haútē hē eulogía, hḕn eulógēsen Mōysē̂s ánthrōpos toû theoû toùs hyioùs Israēl prò tē̂s teleutē̂s autoû:

2
καὶ εἶπεν Κύριος ἐκ Σινα ἥκει καὶ ἐπέϕανεν ἐκ Σηιρ ἡμῖν καὶ κατέσπευσεν ἐξ ὄρους Φαραν σὺν μυριάσιν Καδης, ἐκ δεξιῶν αὐτοῦ ἄγγελοι μετ’ αὐτοῦ.

kaì eîpen Kýrios ek Sina hḗkei kaì epéphanen ek Sēir hēmîn kaì katéspeusen ex órous Pharan sỳn myriásin Kadēs, ek dexiō̂n autoû ángeloi met’ autoû.

3
καὶ ἐϕείσατο τοῦ λαοῦ αὐτοῦ, καὶ πάντες οἱ ἡγιασμένοι ὑπὸ τὰς χεῖράς σου· καὶ οὗτοι ὑπὸ σέ εἰσιν, καὶ ἐδέξατο ἀπὸ τῶν λόγων αὐτοῦ

kaì epheísato toû laoû autoû, kaì pántes hoi hēgiasménoi hypò tàs cheîrás sou: kaì hoûtoi hypò sé eisin, kaì edéxato apò tō̂n lógōn autoû

4
νόμον, ὃν ἐνετείλατο ἡμῖν Μωυσῆς, κληρονομίαν συναγωγαῖς Ιακωβ.

nómon, hòn eneteílato hēmîn Mōysē̂s, klēronomían synagōgaîs Iakōb.

5
καὶ ἔσται ἐν τῷ ἠγαπημένῳ ἄρχων συναχθέντων ἀρχόντων λαῶν ἅμα ϕυλαῖς Ισραηλ.

kaì éstai en tō̂i ēgapēménōi árchōn synachthéntōn archóntōn laō̂n háma phylaîs Israēl.

6
Ζήτω Ρουβην καὶ μὴ ἀποθανέτω καὶ ἔστω πολὺς ἐν ἀριθμῷ.

Zḗtō Roubēn kaì mḕ apothanétō kaì éstō polỳs en arithmō̂i.

7
Καὶ αὕτη Ιουδα Εἰσάκουσον, κύριε, ϕωνῆς Ιουδα, καὶ εἰς τὸν λαὸν αὐτοῦ εἰσέλθοισαν· αἱ χεῖρες αὐτοῦ διακρινοῦσιν αὐτῷ, καὶ βοηθὸς ἐκ τῶν ἐχθρῶν αὐτοῦ ἔσῃ.

Kaì haútē Iouda Eisákouson, kýrie, phōnē̂s Iouda, kaì eis tòn laòn autoû eisélthoisan: hai cheîres autoû diakrinoûsin autō̂i, kaì boēthòs ek tō̂n echthrō̂n autoû ésēi.

8
Καὶ τῷ Λευι εἶπεν Δότε Λευι δήλους αὐτοῦ καὶ ἀλήθειαν αὐτοῦ τῷ ἀνδρὶ τῷ ὁσίῳ, ὃν ἐπείρασαν αὐτὸν ἐν πείρᾳ, ἐλοιδόρησαν αὐτὸν ἐπὶ ὕδατος ἀντιλογίας·

Kaì tō̂i Leui eîpen Dóte Leui dḗlous autoû kaì alḗtheian autoû tō̂i andrì tō̂i hosíōi, hòn epeírasan autòn en peírāi, eloidórēsan autòn epì hýdatos antilogías:

9
ὁ λέγων τῷ πατρὶ καὶ τῇ μητρί Οὐχ ἑόρακά σε, καὶ τοὺς ἀδελϕοὺς αὐτοῦ οὐκ ἐπέγνω καὶ τοὺς υἱοὺς αὐτοῦ ἀπέγνω· ἐϕύλαξεν τὰ λόγιά σου καὶ τὴν διαθήκην σου διετήρησεν.

ho légōn tō̂i patrì kaì tē̂i mētrí Ouch heóraká se, kaì toùs adelphoùs autoû ouk epégnō kaì toùs hyioùs autoû apégnō: ephýlaxen tà lógiá sou kaì tḕn diathḗkēn sou dietḗrēsen.

10
δηλώσουσιν τὰ δικαιώματά σου τῷ Ιακωβ καὶ τὸν νόμον σου τῷ Ισραηλ· ἐπιθήσουσιν θυμίαμα ἐν ὀργῇ σου διὰ παντὸς ἐπὶ τὸ θυσιαστήριόν σου.

dēlṓsousin tà dikaiṓmatá sou tō̂i Iakōb kaì tòn nómon sou tō̂i Israēl: epithḗsousin thymíama en orgē̂i sou dià pantòs epì tò thysiastḗrión sou.

11
εὐλόγησον, κύριε, τὴν ἰσχὺν αὐτοῦ καὶ τὰ ἔργα τῶν χειρῶν αὐτοῦ δέξαι· κάταξον ὀσϕὺν ἐχθρῶν ἐπανεστηκότων αὐτῷ, καὶ οἱ μισοῦντες αὐτὸν μὴ ἀναστήτωσαν.

eulógēson, kýrie, tḕn ischỳn autoû kaì tà érga tō̂n cheirō̂n autoû déxai: kátaxon osphỳn echthrō̂n epanestēkótōn autō̂i, kaì hoi misoûntes autòn mḕ anastḗtōsan.

12
Καὶ τῷ Βενιαμιν εἶπεν ’Ηγαπημένος ὑπὸ κυρίου κατασκηνώσει πεποιθώς, καὶ ὁ θεὸς σκιάζει ἐπ’ αὐτῷ πάσας τὰς ἡμέρας, καὶ ἀνὰ μέσον τῶν ὤμων αὐτοῦ κατέπαυσεν.

Kaì tō̂i Beniamin eîpen ’Ēgapēménos hypò kyríou kataskēnṓsei pepoithṓs, kaì ho theòs skiázei ep’ autō̂i pásas tàs hēméras, kaì anà méson tō̂n ṓmōn autoû katépausen.

13
Καὶ τῷ Ιωσηϕ εἶπεν ’Απ’ εὐλογίας κυρίου ἡ γῆ αὐτοῦ ἀπὸ ὡρῶν οὐρανοῦ καὶ δρόσου καὶ ἀπὸ ἀβύσσων πηγῶν κάτωθεν

Kaì tō̂i Iōsēph eîpen ’Ap’ eulogías kyríou hē gē̂ autoû apò hōrō̂n ouranoû kaì drósou kaì apò abýssōn pēgō̂n kátōthen

14
καὶ καθ’ ὥραν γενημάτων ἡλίου τροπῶν καὶ ἀπὸ συνόδων μηνῶν

kaì kath’ hṓran genēmátōn hēlíou tropō̂n kaì apò synódōn mēnō̂n

15
καὶ ἀπὸ κορυϕῆς ὀρέων ἀρχῆς καὶ ἀπὸ κορυϕῆς βουνῶν ἀενάων

kaì apò koryphē̂s oréōn archē̂s kaì apò koryphē̂s bounō̂n aenáōn

16
καὶ καθ’ ὥραν γῆς πληρώσεως. καὶ τὰ δεκτὰ τῷ ὀϕθέντι ἐν τῷ βάτῳ ἔλθοισαν ἐπὶ κεϕαλὴν Ιωσηϕ, καὶ ἐπὶ κορυϕῆς δοξασθεὶς ἐν ἀδελϕοῖς.

kaì kath’ hṓran gē̂s plērṓseōs. kaì tà dektà tō̂i ophthénti en tō̂i bátōi élthoisan epì kephalḕn Iōsēph, kaì epì koryphē̂s doxastheìs en adelphoîs.

17
πρωτότοκος ταύρου τὸ κάλλος αὐτοῦ, κέρατα μονοκέρωτος τὰ κέρατα αὐτοῦ· ἐν αὐτοῖς ἔθνη κερατιεῖ ἅμα ἕως ἐπ’ ἄκρου γῆς. αὗται μυριάδες Εϕραιμ, καὶ αὗται χιλιάδες Μανασση.

prōtótokos taúrou tò kállos autoû, kérata monokérōtos tà kérata autoû: en autoîs éthnē keratieî háma héōs ep’ ákrou gē̂s. haûtai myriádes Ephraim, kaì haûtai chiliádes Manassē.

18
Καὶ τῷ Ζαβουλων εἶπεν Εὐϕράνθητι, Ζαβουλων, ἐν ἐξοδίᾳ σου καί, Ισσαχαρ, ἐν τοῖς σκηνώμασιν αὐτοῦ.

Kaì tō̂i Zaboulōn eîpen Euphránthēti, Zaboulōn, en exodíāi sou kaí, Issachar, en toîs skēnṓmasin autoû.

19
ἔθνη ἐξολεθρεύσουσιν, καὶ ἐπικαλέσεσθε ἐκεῖ καὶ θύσετε θυσίαν δικαιοσύνης, ὅτι πλοῦτος θαλάσσης θηλάσει σε καὶ ἐμπόρια παράλιον κατοικούντων.

éthnē exolethreúsousin, kaì epikalésesthe ekeî kaì thýsete thysían dikaiosýnēs, hóti ploûtos thalássēs thēlásei se kaì empória parálion katoikoúntōn.

20
Καὶ τῷ Γαδ εἶπεν Εὐλογημένος ἐμπλατύνων Γαδ· ὡς λέων ἀνεπαύσατο συντρίψας βραχίονα καὶ ἄρχοντα.

Kaì tō̂i Gad eîpen Eulogēménos emplatýnōn Gad: hōs léōn anepaúsato syntrípsas brachíona kaì árchonta.

21
καὶ εἶδεν ἀπαρχὴν αὐτοῦ, ὅτι ἐκεῖ ἐμερίσθη γῆ ἀρχόντων συνηγμένων ἅμα ἀρχηγοῖς λαῶν· δικαιοσύνην κύριος ἐποίησεν καὶ κρίσιν αὐτοῦ μετὰ Ισραηλ.

kaì eîden aparchḕn autoû, hóti ekeî emerísthē gē̂ archóntōn synēgménōn háma archēgoîs laō̂n: dikaiosýnēn kýrios epoíēsen kaì krísin autoû metà Israēl.

22
Καὶ τῷ Δαν εἶπεν Δαν σκύμνος λέοντος καὶ ἐκπηδήσεται ἐκ τοῦ Βασαν.

Kaì tō̂i Dan eîpen Dan skýmnos léontos kaì ekpēdḗsetai ek toû Basan.

23
Καὶ τῷ Νεϕθαλι εἶπεν Νεϕθαλι πλησμονὴ δεκτῶν καὶ ἐμπλησθήτω εὐλογίαν παρὰ κυρίου θάλασσαν καὶ λίβα κληρονομήσει.

Kaì tō̂i Nephthali eîpen Nephthali plēsmonḕ dektō̂n kaì emplēsthḗtō eulogían parà kyríou thálassan kaì líba klēronomḗsei.

24
Καὶ τῷ Ασηρ εἶπεν Εὐλογητὸς ἀπὸ τέκνων Ασηρ καὶ ἔσται δεκτὸς τοῖς ἀδελϕοῖς αὐτοῦ. βάψει ἐν ἐλαίῳ τὸν πόδα αὐτοῦ·

Kaì tō̂i Asēr eîpen Eulogētòs apò téknōn Asēr kaì éstai dektòs toîs adelphoîs autoû. bápsei en elaíōi tòn póda autoû:

25
σίδηρος καὶ χαλκὸς τὸ ὑπόδημα αὐτοῦ ἔσται, καὶ ὡς αἱ ἡμέραι σου ἡ ἰσχύς σου.

sídēros kaì chalkòs tò hypódēma autoû éstai, kaì hōs hai hēmérai sou hē ischýs sou.

26
Οὐκ ἔστιν ὥσπερ ὁ θεὸς τοῦ ἠγαπημένου· ὁ ἐπιβαίνων ἐπὶ τὸν οὐρανὸν βοηθός σου καὶ ὁ μεγαλοπρεπὴς τοῦ στερεώματος.

Ouk éstin hṓsper ho theòs toû ēgapēménou: ho epibaínōn epì tòn ouranòn boēthós sou kaì ho megaloprepḕs toû stereṓmatos.

27
καὶ σκέπασις θεοῦ ἀρχῆς καὶ ὑπὸ ἰσχὺν βραχιόνων ἀενάων καὶ ἐκβαλεῖ ἀπὸ προσώπου σου ἐχθρὸν λέγων ’Απόλοιο.

kaì sképasis theoû archē̂s kaì hypò ischỳn brachiónōn aenáōn kaì ekbaleî apò prosṓpou sou echthròn légōn ’Apóloio.

28
καὶ κατασκηνώσει Ισραηλ πεποιθὼς μόνος ἐπὶ γῆς Ιακωβ ἐπὶ σίτῳ καὶ οἴνῳ, καὶ ὁ οὐρανὸς αὐτῷ συννεϕὴς δρόσῳ.

kaì kataskēnṓsei Israēl pepoithṑs mónos epì gē̂s Iakōb epì sítōi kaì oínōi, kaì ho ouranòs autō̂i synnephḕs drósōi.

29
μακάριος σύ, Ισραηλ· τίς ὅμοιός σοι λαὸς σῳζόμενος ὑπὸ κυρίου; ὑπερασπιεῖ ὁ βοηθός σου, καὶ ἡ μάχαιρα καύχημά σου· καὶ ψεύσονταί σε οἱ ἐχθροί σου, καὶ σὺ ἐπὶ τὸν τράχηλον αὐτῶν ἐπιβήσῃ.

makários sý, Israēl: tís hómoiós soi laòs sōizómenos hypò kyríou? hyperaspieî ho boēthós sou, kaì hē máchaira kaúchēmá sou: kaì pseúsontaí se hoi echthroí sou, kaì sỳ epì tòn tráchēlon autō̂n epibḗsēi.