Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Genèse 32

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
ἀναστὰς δὲ Λαβαν τὸ πρωὶ κατεϕίλησεν τοὺς υἱοὺς αὐτοῦ καὶ τὰς θυγατέρας αὐτοῦ καὶ εὐλόγησεν αὐτούς, καὶ ἀποστραϕεὶς Λαβαν ἀπῆλθεν εἰς τὸν τόπον αὐτοῦ.

anastàs dè Laban tò prōì katephílēsen toùs hyioùs autoû kaì tàs thygatéras autoû kaì eulógēsen autoús, kaì apostrapheìs Laban apē̂lthen eis tòn tópon autoû.

2
Καὶ Ιακωβ ἀπῆλθεν εἰς τὴν ἑαυτοῦ ὁδόν. καὶ ἀναβλέψας εἶδεν παρεμβολὴν θεοῦ παρεμβεβληκυῖαν, καὶ συνήντησαν αὐτῷ οἱ ἄγγελοι τοῦ θεοῦ.

Kaì Iakōb apē̂lthen eis tḕn heautoû hodón. kaì anablépsas eîden parembolḕn theoû parembeblēkyîan, kaì synḗntēsan autō̂i hoi ángeloi toû theoû.

3
εἶπεν δὲ Ιακωβ, ἡνίκα εἶδεν αὐτούς Παρεμβολὴ θεοῦ αὕτη· καὶ ἐκάλεσεν τὸ ὄνομα τοῦ τόπου ἐκείνου Παρεμβολαί.

eîpen dè Iakōb, hēníka eîden autoús Parembolḕ theoû haútē: kaì ekálesen tò ónoma toû tópou ekeínou Parembolaí.

4
’Απέστειλεν δὲ Ιακωβ ἀγγέλους ἔμπροσθεν αὐτοῦ πρὸς Ησαυ τὸν ἀδελϕὸν αὐτοῦ εἰς γῆν Σηιρ εἰς χώραν Εδωμ

’Apésteilen dè Iakōb angélous émprosthen autoû pròs Ēsau tòn adelphòn autoû eis gē̂n Sēir eis chṓran Edōm

5
καὶ ἐνετείλατο αὐτοῖς λέγων Οὕτως ἐρεῖτε τῷ κυρίῳ μου Ησαυ Οὕτως λέγει ὁ παῖς σου Ιακωβ Μετὰ Λαβαν παρῴκησα καὶ ἐχρόνισα ἕως τοῦ νῦν,

kaì eneteílato autoîs légōn Hoútōs ereîte tō̂i kyríōi mou Ēsau Hoútōs légei ho paîs sou Iakōb Metà Laban parṓikēsa kaì echrónisa héōs toû nŷn,

6
καὶ ἐγένοντό μοι βόες καὶ ὄνοι καὶ πρόβατα καὶ παῖδες καὶ παιδίσκαι, καὶ ἀπέστειλα ἀναγγεῖλαι τῷ κυρίῳ μου Ησαυ, ἵνα εὕρῃ ὁ παῖς σου χάριν ἐναντίον σου.

kaì egénontó moi bóes kaì ónoi kaì próbata kaì paîdes kaì paidískai, kaì apésteila anangeîlai tō̂i kyríōi mou Ēsau, hína heúrēi ho paîs sou chárin enantíon sou.

7
καὶ ἀνέστρεψαν οἱ ἄγγελοι πρὸς Ιακωβ λέγοντες ῎Ηλθομεν πρὸς τὸν ἀδελϕόν σου Ησαυ, καὶ ἰδοὺ αὐτὸς ἔρχεται εἰς συνάντησίν σοι καὶ τετρακόσιοι ἄνδρες μετ’ αὐτοῦ.

kaì anéstrepsan hoi ángeloi pròs Iakōb légontes ῎Ēlthomen pròs tòn adelphón sou Ēsau, kaì idoù autòs érchetai eis synántēsín soi kaì tetrakósioi ándres met’ autoû.

8
ἐϕοβήθη δὲ Ιακωβ σϕόδρα καὶ ἠπορεῖτο. καὶ διεῖλεν τὸν λαὸν τὸν μετ’ αὐτοῦ καὶ τοὺς βόας καὶ τὰ πρόβατα εἰς δύο παρεμβολάς,

ephobḗthē dè Iakōb sphódra kaì ēporeîto. kaì dieîlen tòn laòn tòn met’ autoû kaì toùs bóas kaì tà próbata eis dýo parembolás,

9
καὶ εἶπεν Ιακωβ ’Εὰν ἔλθῃ Ησαυ εἰς παρεμβολὴν μίαν καὶ ἐκκόψῃ αὐτήν, ἔσται ἡ παρεμβολὴ ἡ δευτέρα εἰς τὸ σῴζεσθαι.

kaì eîpen Iakōb ’Eàn élthēi Ēsau eis parembolḕn mían kaì ekkópsēi autḗn, éstai hē parembolḕ hē deutéra eis tò sṓizesthai.

10
εἶπεν δὲ Ιακωβ ‘Ο θεὸς τοῦ πατρός μου Αβρααμ καὶ ὁ θεὸς τοῦ πατρός μου Ισαακ, κύριε ὁ εἴπας μοι ’Απότρεχε εἰς τὴν γῆν τῆς γενέσεώς σου καὶ εὖ σε ποιήσω,

eîpen dè Iakōb ‘O theòs toû patrós mou Abraam kaì ho theòs toû patrós mou Isaak, kýrie ho eípas moi ’Apótreche eis tḕn gē̂n tē̂s genéseṓs sou kaì eû se poiḗsō,

11
ἱκανοῦταί μοι ἀπὸ πάσης δικαιοσύνης καὶ ἀπὸ πάσης ἀληθείας, ἧς ἐποίησας τῷ παιδί σου· ἐν γὰρ τῇ ῥάβδῳ μου διέβην τὸν Ιορδάνην τοῦτον, νῦν δὲ γέγονα εἰς δύο παρεμβολάς.

hikanoûtaí moi apò pásēs dikaiosýnēs kaì apò pásēs alētheías, hē̂s epoíēsas tō̂i paidí sou: en gàr tē̂i rhábdōi mou diébēn tòn Iordánēn toûton, nŷn dè gégona eis dýo parembolás.

12
ἐξελοῦ με ἐκ χειρὸς τοῦ ἀδελϕοῦ μου Ησαυ, ὅτι ϕοβοῦμαι ἐγὼ αὐτόν, μήποτε ἐλθὼν πατάξῃ με καὶ μητέρα ἐπὶ τέκνοις.

exeloû me ek cheiròs toû adelphoû mou Ēsau, hóti phoboûmai egṑ autón, mḗpote elthṑn patáxēi me kaì mētéra epì téknois.

13
σὺ δὲ εἶπας Καλῶς εὖ σε ποιήσω καὶ θήσω τὸ σπέρμα σου ὡς τὴν ἄμμον τῆς θαλάσσης, ἣ οὐκ ἀριθμηθήσεται ἀπὸ τοῦ πλήθους.

sỳ dè eîpas Kalō̂s eû se poiḗsō kaì thḗsō tò spérma sou hōs tḕn ámmon tē̂s thalássēs, hḕ ouk arithmēthḗsetai apò toû plḗthous.

14
καὶ ἐκοιμήθη ἐκεῖ τὴν νύκτα ἐκείνην. καὶ ἔλαβεν ὧν ἔϕερεν δῶρα καὶ ἐξαπέστειλεν Ησαυ τῷ ἀδελϕῷ αὐτοῦ,

kaì ekoimḗthē ekeî tḕn nýkta ekeínēn. kaì élaben hō̂n épheren dō̂ra kaì exapésteilen Ēsau tō̂i adelphō̂i autoû,

15
αἶγας διακοσίας, τράγους εἴκοσι, πρόβατα διακόσια, κριοὺς εἴκοσι,

aîgas diakosías, trágous eíkosi, próbata diakósia, krioùs eíkosi,

16
καμήλους θηλαζούσας καὶ τὰ παιδία αὐτῶν τριάκοντα, βόας τεσσαράκοντα, ταύρους δέκα, ὄνους εἴκοσι καὶ πώλους δέκα.

kamḗlous thēlazoúsas kaì tà paidía autō̂n triákonta, bóas tessarákonta, taúrous déka, ónous eíkosi kaì pṓlous déka.

17
καὶ ἔδωκεν διὰ χειρὸς τοῖς παισὶν αὐτοῦ ποίμνιον κατὰ μόνας. εἶπεν δὲ τοῖς παισὶν αὐτοῦ Προπορεύεσθε ἔμπροσθέν μου καὶ διάστημα ποιεῖτε ἀνὰ μέσον ποίμνης καὶ ποίμνης.

kaì édōken dià cheiròs toîs paisìn autoû poímnion katà mónas. eîpen dè toîs paisìn autoû Proporeúesthe émprosthén mou kaì diástēma poieîte anà méson poímnēs kaì poímnēs.

18
καὶ ἐνετείλατο τῷ πρώτῳ λέγων ’Εάν σοι συναντήσῃ Ησαυ ὁ ἀδελϕός μου καὶ ἐρωτᾷ σε λέγων Τίνος εἶ καὶ ποῦ πορεύῃ, καὶ τίνος ταῦτα τὰ προπορευόμενά σου;

kaì eneteílato tō̂i prṓtōi légōn ’Eán soi synantḗsēi Ēsau ho adelphós mou kaì erōtā̂i se légōn Tínos eî kaì poû poreúēi, kaì tínos taûta tà proporeuómená sou?

19
ἐρεῖς Τοῦ παιδός σου Ιακωβ· δῶρα ἀπέσταλκεν τῷ κυρίῳ μου Ησαυ, καὶ ἰδοὺ αὐτὸς ὀπίσω ἡμῶν.

ereîs Toû paidós sou Iakōb: dō̂ra apéstalken tō̂i kyríōi mou Ēsau, kaì idoù autòs opísō hēmō̂n.

20
καὶ ἐνετείλατο τῷ πρώτῳ καὶ τῷ δευτέρῳ καὶ τῷ τρίτῳ καὶ πᾶσι τοῖς προπορευομένοις ὀπίσω τῶν ποιμνίων τούτων λέγων Κατὰ τὸ ῥῆμα τοῦτο λαλήσατε Ησαυ ἐν τῷ εὑρεῖν ὑμᾶς αὐτὸν

kaì eneteílato tō̂i prṓtōi kaì tō̂i deutérōi kaì tō̂i trítōi kaì pâsi toîs proporeuoménois opísō tō̂n poimníōn toútōn légōn Katà tò rhē̂ma toûto lalḗsate Ēsau en tō̂i heureîn hymâs autòn

21
καὶ ἐρεῖτε ’Ιδοὺ ὁ παῖς σου Ιακωβ παραγίνεται ὀπίσω ἡμῶν. εἶπεν γάρ ’Εξιλάσομαι τὸ πρόσωπον αὐτοῦ ἐν τοῖς δώροις τοῖς προπορευομένοις αὐτοῦ, καὶ μετὰ τοῦτο ὄψομαι τὸ πρόσωπον αὐτοῦ· ἴσως γὰρ προσδέξεται τὸ πρόσωπόν μου.

kaì ereîte ’Idoù ho paîs sou Iakōb paragínetai opísō hēmō̂n. eîpen gár ’Exilásomai tò prósōpon autoû en toîs dṓrois toîs proporeuoménois autoû, kaì metà toûto ópsomai tò prósōpon autoû: ísōs gàr prosdéxetai tò prósōpón mou.

22
καὶ παρεπορεύοντο τὰ δῶρα κατὰ πρόσωπον αὐτοῦ, αὐτὸς δὲ ἐκοιμήθη τὴν νύκτα ἐκείνην ἐν τῇ παρεμβολῇ.

kaì pareporeúonto tà dō̂ra katà prósōpon autoû, autòs dè ekoimḗthē tḕn nýkta ekeínēn en tē̂i parembolē̂i.

23
’Αναστὰς δὲ τὴν νύκτα ἐκείνην ἔλαβεν τὰς δύο γυναῖκας καὶ τὰς δύο παιδίσκας καὶ τὰ ἕνδεκα παιδία αὐτοῦ καὶ διέβη τὴν διάβασιν τοῦ Ιαβοκ·

’Anastàs dè tḕn nýkta ekeínēn élaben tàs dýo gynaîkas kaì tàs dýo paidískas kaì tà héndeka paidía autoû kaì diébē tḕn diábasin toû Iabok:

24
καὶ ἔλαβεν αὐτοὺς καὶ διέβη τὸν χειμάρρουν καὶ διεβίβασεν πάντα τὰ αὐτοῦ.

kaì élaben autoùs kaì diébē tòn cheimárroun kaì diebíbasen pánta tà autoû.

25
ὑπελείϕθη δὲ Ιακωβ μόνος, καὶ ἐπάλαιεν ἄνθρωπος μετ’ αὐτοῦ ἕως πρωί.

hypeleíphthē dè Iakōb mónos, kaì epálaien ánthrōpos met’ autoû héōs prōí.

26
εἶδεν δὲ ὅτι οὐ δύναται πρὸς αὐτόν, καὶ ἥψατο τοῦ πλάτους τοῦ μηροῦ αὐτοῦ, καὶ ἐνάρκησεν τὸ πλάτος τοῦ μηροῦ Ιακωβ ἐν τῷ παλαίειν αὐτὸν μετ’ αὐτοῦ.

eîden dè hóti ou dýnatai pròs autón, kaì hḗpsato toû plátous toû mēroû autoû, kaì enárkēsen tò plátos toû mēroû Iakōb en tō̂i palaíein autòn met’ autoû.

27
καὶ εἶπεν αὐτῷ ’Απόστειλόν με· ἀνέβη γὰρ ὁ ὄρθρος. ὁ δὲ εἶπεν Οὐ μή σε ἀποστείλω, ἐὰν μή με εὐλογήσῃς.

kaì eîpen autō̂i ’Apósteilón me: anébē gàr ho órthros. ho dè eîpen Ou mḗ se aposteílō, eàn mḗ me eulogḗsēis.

28
εἶπεν δὲ αὐτῷ Τί τὸ ὄνομά σού ἐστιν; ὁ δὲ εἶπεν Ιακωβ.

eîpen dè autō̂i Tí tò ónomá soú estin? ho dè eîpen Iakōb.

29
εἶπεν δὲ αὐτῷ Οὐ κληθήσεται ἔτι τὸ ὄνομά σου Ιακωβ, ἀλλὰ Ισραηλ ἔσται τὸ ὄνομά σου, ὅτι ἐνίσχυσας μετὰ θεοῦ καὶ μετὰ ἀνθρώπων δυνατός.

eîpen dè autō̂i Ou klēthḗsetai éti tò ónomá sou Iakōb, allà Israēl éstai tò ónomá sou, hóti eníschysas metà theoû kaì metà anthrṓpōn dynatós.

30
ἠρώτησεν δὲ Ιακωβ καὶ εἶπεν ’Ανάγγειλόν μοι τὸ ὄνομά σου. καὶ εἶπεν ῞Ινα τί τοῦτο ἐρωτᾷς τὸ ὄνομά μου; καὶ ηὐλόγησεν αὐτὸν ἐκεῖ.

ērṓtēsen dè Iakōb kaì eîpen ’Anángeilón moi tò ónomá sou. kaì eîpen ῞Ina tí toûto erōtā̂is tò ónomá mou? kaì ēylógēsen autòn ekeî.

31
καὶ ἐκάλεσεν Ιακωβ τὸ ὄνομα τοῦ τόπου ἐκείνου Εἶδος θεοῦ· εἶδον γὰρ θεὸν πρόσωπον πρὸς πρόσωπον, καὶ ἐσώθη μου ἡ ψυχή.

kaì ekálesen Iakōb tò ónoma toû tópou ekeínou Eîdos theoû: eîdon gàr theòn prósōpon pròs prósōpon, kaì esṓthē mou hē psychḗ.

32
ἀνέτειλεν δὲ αὐτῷ ὁ ἥλιος, ἡνίκα παρῆλθεν τὸ Εἶδος τοῦ θεοῦ· αὐτὸς δὲ ἐπέσκαζεν τῷ μηρῷ αὐτοῦ.

anéteilen dè autō̂i ho hḗlios, hēníka parē̂lthen tò Eîdos toû theoû: autòs dè epéskazen tō̂i mērō̂i autoû.

33
ἕνεκεν τούτου οὐ μὴ ϕάγωσιν οἱ υἱοὶ Ισραηλ τὸ νεῦρον, ὃ ἐνάρκησεν, ὅ ἐστιν ἐπὶ τοῦ πλάτους τοῦ μηροῦ, ἕως τῆς ἡμέρας ταύτης, ὅτι ἥψατο τοῦ πλάτους τοῦ μηροῦ Ιακωβ τοῦ νεύρου καὶ ἐνάρκησεν.

héneken toútou ou mḕ phágōsin hoi hyioì Israēl tò neûron, hò enárkēsen, hó estin epì toû plátous toû mēroû, héōs tē̂s hēméras taútēs, hóti hḗpsato toû plátous toû mēroû Iakōb toû neúrou kaì enárkēsen.