Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Genèse 49

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
’Εκάλεσεν δὲ Ιακωβ τοὺς υἱοὺς αὐτοῦ καὶ εἶπεν Συνάχθητε, ἵνα ἀναγγείλω ὑμῖν, τί ἀπαντήσει ὑμῖν ἐπ’ ἐσχάτων τῶν ἡμερῶν·

’Ekálesen dè Iakōb toùs hyioùs autoû kaì eîpen Synáchthēte, hína anangeílō hymîn, tí apantḗsei hymîn ep’ eschátōn tō̂n hēmerō̂n:

2
ἀθροίσθητε καὶ ἀκούσατε, υἱοὶ Ιακωβ, ἀκούσατε Ισραηλ τοῦ πατρὸς ὑμῶν.

athroísthēte kaì akoúsate, hyioì Iakōb, akoúsate Israēl toû patròs hymō̂n.

3
Ρουβην, πρωτότοκός μου σύ, ἰσχύς μου καὶ ἀρχὴ τέκνων μου, σκληρὸς ϕέρεσθαι καὶ σκληρὸς αὐθάδης.

Roubēn, prōtótokós mou sý, ischýs mou kaì archḕ téknōn mou, sklēròs phéresthai kaì sklēròs authádēs.

4
ἐξύβρισας ὡς ὕδωρ, μὴ ἐκζέσῃς· ἀνέβης γὰρ ἐπὶ τὴν κοίτην τοῦ πατρός σου· τότε ἐμίανας τὴν στρωμνήν, οὗ ἀνέβης.

exýbrisas hōs hýdōr, mḕ ekzésēis: anébēs gàr epì tḕn koítēn toû patrós sou: tóte emíanas tḕn strōmnḗn, hoû anébēs.

5
Συμεων καὶ Λευι ἀδελϕοί· συνετέλεσαν ἀδικίαν ἐξ αἱρέσεως αὐτῶν.

Symeōn kaì Leui adelphoí: synetélesan adikían ex hairéseōs autō̂n.

6
εἰς βουλὴν αὐτῶν μὴ ἔλθοι ἡ ψυχή μου, καὶ ἐπὶ τῇ συστάσει αὐτῶν μὴ ἐρείσαι τὰ ἥπατά μου, ὅτι ἐν τῷ θυμῷ αὐτῶν ἀπέκτειναν ἀνθρώπους καὶ ἐν τῇ ἐπιθυμίᾳ αὐτῶν ἐνευροκόπησαν ταῦρον.

eis boulḕn autō̂n mḕ élthoi hē psychḗ mou, kaì epì tē̂i systásei autō̂n mḕ ereísai tà hḗpatá mou, hóti en tō̂i thymō̂i autō̂n apékteinan anthrṓpous kaì en tē̂i epithymíāi autō̂n eneurokópēsan taûron.

7
ἐπικατάρατος ὁ θυμὸς αὐτῶν, ὅτι αὐθάδης, καὶ ἡ μῆνις αὐτῶν, ὅτι ἐσκληρύνθη· διαμεριῶ αὐτοὺς ἐν Ιακωβ καὶ διασπερῶ αὐτοὺς ἐν Ισραηλ.

epikatáratos ho thymòs autō̂n, hóti authádēs, kaì hē mē̂nis autō̂n, hóti esklērýnthē: diameriō̂ autoùs en Iakōb kaì diasperō̂ autoùs en Israēl.

8
Ιουδα, σὲ αἰνέσαισαν οἱ ἀδελϕοί σου· αἱ χεῖρές σου ἐπὶ νώτου τῶν ἐχθρῶν σου· προσκυνήσουσίν σοι οἱ υἱοὶ τοῦ πατρός σου.

Iouda, sè ainésaisan hoi adelphoí sou: hai cheîrés sou epì nṓtou tō̂n echthrō̂n sou: proskynḗsousín soi hoi hyioì toû patrós sou.

9
σκύμνος λέοντος Ιουδα· ἐκ βλαστοῦ, υἱέ μου, ἀνέβης· ἀναπεσὼν ἐκοιμήθης ὡς λέων καὶ ὡς σκύμνος· τίς ἐγερεῖ αὐτόν;

skýmnos léontos Iouda: ek blastoû, hyié mou, anébēs: anapesṑn ekoimḗthēs hōs léōn kaì hōs skýmnos: tís egereî autón?

10
οὐκ ἐκλείψει ἄρχων ἐξ Ιουδα καὶ ἡγούμενος ἐκ τῶν μηρῶν αὐτοῦ, ἕως ἂν ἔλθῃ τὰ ἀποκείμενα αὐτῷ, καὶ αὐτὸς προσδοκία ἐθνῶν.

ouk ekleípsei árchōn ex Iouda kaì hēgoúmenos ek tō̂n mērō̂n autoû, héōs àn élthēi tà apokeímena autō̂i, kaì autòs prosdokía ethnō̂n.

11
δεσμεύων πρὸς ἄμπελον τὸν πῶλον αὐτοῦ καὶ τῇ ἕλικι τὸν πῶλον τῆς ὄνου αὐτοῦ· πλυνεῖ ἐν οἴνῳ τὴν στολὴν αὐτοῦ καὶ ἐν αἵματι σταϕυλῆς τὴν περιβολὴν αὐτοῦ·

desmeúōn pròs ámpelon tòn pō̂lon autoû kaì tē̂i héliki tòn pō̂lon tē̂s ónou autoû: plyneî en oínōi tḕn stolḕn autoû kaì en haímati staphylē̂s tḕn peribolḕn autoû:

12
χαροποὶ οἱ ὀϕθαλμοὶ αὐτοῦ ἀπὸ οἴνου, καὶ λευκοὶ οἱ ὀδόντες αὐτοῦ ἢ γάλα.

charopoì hoi ophthalmoì autoû apò oínou, kaì leukoì hoi odóntes autoû ḕ gála.

13
Ζαβουλων παράλιος κατοικήσει, καὶ αὐτὸς παρ’ ὅρμον πλοίων, καὶ παρατενεῖ ἕως Σιδῶνος.

Zaboulōn parálios katoikḗsei, kaì autòs par’ hórmon ploíōn, kaì parateneî héōs Sidō̂nos.

14
Ισσαχαρ τὸ καλὸν ἐπεθύμησεν ἀναπαυόμενος ἀνὰ μέσον τῶν κλήρων·

Issachar tò kalòn epethýmēsen anapauómenos anà méson tō̂n klḗrōn:

15
καὶ ἰδὼν τὴν ἀνάπαυσιν ὅτι καλή, καὶ τὴν γῆν ὅτι πίων, ὑπέθηκεν τὸν ὦμον αὐτοῦ εἰς τὸ πονεῖν καὶ ἐγενήθη ἀνὴρ γεωργός.

kaì idṑn tḕn anápausin hóti kalḗ, kaì tḕn gē̂n hóti píōn, hypéthēken tòn ō̂mon autoû eis tò poneîn kaì egenḗthē anḕr geōrgós.

16
Δαν κρινεῖ τὸν ἑαυτοῦ λαὸν ὡσεὶ καὶ μία ϕυλὴ ἐν Ισραηλ.

Dan krineî tòn heautoû laòn hōseì kaì mía phylḕ en Israēl.

17
καὶ γενηθήτω Δαν ὄϕις ἐϕ’ ὁδοῦ ἐγκαθήμενος ἐπὶ τρίβου, δάκνων πτέρναν ἵππου, καὶ πεσεῖται ὁ ἱππεὺς εἰς τὰ ὀπίσω.

kaì genēthḗtō Dan óphis eph’ hodoû enkathḗmenos epì tríbou, dáknōn ptérnan híppou, kaì peseîtai ho hippeùs eis tà opísō.

18
τὴν σωτηρίαν περιμένω κυρίου.

tḕn sōtērían periménō kyríou.

19
Γαδ, πειρατήριον πειρατεύσει αὐτόν, αὐτὸς δὲ πειρατεύσει αὐτῶν κατὰ πόδας.

Gad, peiratḗrion peirateúsei autón, autòs dè peirateúsei autō̂n katà pódas.

20
Ασηρ, πίων αὐτοῦ ὁ ἄρτος, καὶ αὐτὸς δώσει τρυϕὴν ἄρχουσιν.

Asēr, píōn autoû ho ártos, kaì autòs dṓsei tryphḕn árchousin.

21
Νεϕθαλι στέλεχος ἀνειμένον, ἐπιδιδοὺς ἐν τῷ γενήματι κάλλος.

Nephthali stélechos aneiménon, epididoùs en tō̂i genḗmati kállos.

22
Υἱὸς ηὐξημένος Ιωσηϕ, υἱὸς ηὐξημένος ζηλωτός, υἱός μου νεώτατος· πρός με ἀνάστρεψον.

Hyiòs ēyxēménos Iōsēph, hyiòs ēyxēménos zēlōtós, hyiós mou neṓtatos: prós me anástrepson.

23
εἰς ὃν διαβουλευόμενοι ἐλοιδόρουν, καὶ ἐνεῖχον αὐτῷ κύριοι τοξευμάτων·

eis hòn diabouleuómenoi eloidóroun, kaì eneîchon autō̂i kýrioi toxeumátōn:

24
καὶ συνετρίβη μετὰ κράτους τὰ τόξα αὐτῶν, καὶ ἐξελύθη τὰ νεῦρα βραχιόνων χειρῶν αὐτῶν διὰ χεῖρα δυνάστου Ιακωβ, ἐκεῖθεν ὁ κατισχύσας Ισραηλ·

kaì synetríbē metà krátous tà tóxa autō̂n, kaì exelýthē tà neûra brachiónōn cheirō̂n autō̂n dià cheîra dynástou Iakōb, ekeîthen ho katischýsas Israēl:

25
παρὰ θεοῦ τοῦ πατρός σου, καὶ ἐβοήθησέν σοι ὁ θεὸς ὁ ἐμὸς καὶ εὐλόγησέν σε εὐλογίαν οὐρανοῦ ἄνωθεν καὶ εὐλογίαν γῆς ἐχούσης πάντα· ἕνεκεν εὐλογίας μαστῶν καὶ μήτρας,

parà theoû toû patrós sou, kaì eboḗthēsén soi ho theòs ho emòs kaì eulógēsén se eulogían ouranoû ánōthen kaì eulogían gē̂s echoúsēs pánta: héneken eulogías mastō̂n kaì mḗtras,

26
εὐλογίας πατρός σου καὶ μητρός σου· ὑπερίσχυσεν ἐπ’ εὐλογίαις ὀρέων μονίμων καὶ ἐπ’ εὐλογίαις θινῶν ἀενάων· ἔσονται ἐπὶ κεϕαλὴν Ιωσηϕ καὶ ἐπὶ κορυϕῆς ὧν ἡγήσατο ἀδελϕῶν.

eulogías patrós sou kaì mētrós sou: hyperíschysen ep’ eulogíais oréōn monímōn kaì ep’ eulogíais thinō̂n aenáōn: ésontai epì kephalḕn Iōsēph kaì epì koryphē̂s hō̂n hēgḗsato adelphō̂n.

27
Βενιαμιν λύκος ἅρπαξ· τὸ πρωινὸν ἔδεται ἔτι καὶ εἰς τὸ ἑσπέρας διαδώσει τροϕήν.

Beniamin lýkos hárpax: tò prōinòn édetai éti kaì eis tò hespéras diadṓsei trophḗn.

28
Πάντες οὗτοι υἱοὶ Ιακωβ δώδεκα, καὶ ταῦτα ἐλάλησεν αὐτοῖς ὁ πατὴρ αὐτῶν καὶ εὐλόγησεν αὐτούς, ἕκαστον κατὰ τὴν εὐλογίαν αὐτοῦ εὐλόγησεν αὐτούς.

Pántes hoûtoi hyioì Iakōb dṓdeka, kaì taûta elálēsen autoîs ho patḕr autō̂n kaì eulógēsen autoús, hékaston katà tḕn eulogían autoû eulógēsen autoús.

29
καὶ εἶπεν αὐτοῖς ’Εγὼ προστίθεμαι πρὸς τὸν ἐμὸν λαόν· θάψατέ με μετὰ τῶν πατέρων μου ἐν τῷ σπηλαίῳ, ὅ ἐστιν ἐν τῷ ἀγρῷ Εϕρων τοῦ Χετταίου,

kaì eîpen autoîs ’Egṑ prostíthemai pròs tòn emòn laón: thápsaté me metà tō̂n patérōn mou en tō̂i spēlaíōi, hó estin en tō̂i agrō̂i Ephrōn toû Chettaíou,

30
ἐν τῷ σπηλαίῳ τῷ διπλῷ τῷ ἀπέναντι Μαμβρη ἐν τῇ γῇ Χανααν, ὃ ἐκτήσατο Αβρααμ τὸ σπήλαιον παρὰ Εϕρων τοῦ Χετταίου ἐν κτήσει μνημείου·

en tō̂i spēlaíōi tō̂i diplō̂i tō̂i apénanti Mambrē en tē̂i gē̂i Chanaan, hò ektḗsato Abraam tò spḗlaion parà Ephrōn toû Chettaíou en ktḗsei mnēmeíou:

31
ἐκεῖ ἔθαψαν Αβρααμ καὶ Σαρραν τὴν γυναῖκα αὐτοῦ, ἐκεῖ ἔθαψαν Ισαακ καὶ Ρεβεκκαν τὴν γυναῖκα αὐτοῦ, καὶ ἐκεῖ ἔθαψα Λειαν

ekeî éthapsan Abraam kaì Sarran tḕn gynaîka autoû, ekeî éthapsan Isaak kaì Rebekkan tḕn gynaîka autoû, kaì ekeî éthapsa Leian

32
ἐν κτήσει τοῦ ἀγροῦ καὶ τοῦ σπηλαίου τοῦ ὄντος ἐν αὐτῷ παρὰ τῶν υἱῶν Χετ.

en ktḗsei toû agroû kaì toû spēlaíou toû óntos en autō̂i parà tō̂n hyiō̂n Chet.

33
καὶ κατέπαυσεν Ιακωβ ἐπιτάσσων τοῖς υἱοῖς αὐτοῦ καὶ ἐξάρας τοὺς πόδας αὐτοῦ ἐπὶ τὴν κλίνην ἐξέλιπεν καὶ προσετέθη πρὸς τὸν λαὸν αὐτοῦ.

kaì katépausen Iakōb epitássōn toîs hyioîs autoû kaì exáras toùs pódas autoû epì tḕn klínēn exélipen kaì prosetéthē pròs tòn laòn autoû.