Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Isaïe 44

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
νῦν δὲ ἄκουσον, παῖς μου Ιακωβ καὶ Ισραηλ, ὃν ἐξελεξάμην·

nŷn dè ákouson, paîs mou Iakōb kaì Israēl, hòn exelexámēn:

2
οὕτως λέγει κύριος ὁ θεὸς ὁ ποιήσας σε καὶ ὁ πλάσας σε ἐκ κοιλίας ῎Ετι βοηθηθήσῃ, μὴ ϕοβοῦ, παῖς μου Ιακωβ καὶ ὁ ἠγαπημένος Ισραηλ, ὃν ἐξελεξάμην·

hoútōs légei kýrios ho theòs ho poiḗsas se kaì ho plásas se ek koilías ῎Eti boēthēthḗsēi, mḕ phoboû, paîs mou Iakōb kaì ho ēgapēménos Israēl, hòn exelexámēn:

3
ὅτι ἐγὼ δώσω ὕδωρ ἐν δίψει τοῖς πορευομένοις ἐν ἀνύδρῳ, ἐπιθήσω τὸ πνεῦμά μου ἐπὶ τὸ σπέρμα σου καὶ τὰς εὐλογίας μου ἐπὶ τὰ τέκνα σου,

hóti egṑ dṓsō hýdōr en dípsei toîs poreuoménois en anýdrōi, epithḗsō tò pneûmá mou epì tò spérma sou kaì tàs eulogías mou epì tà tékna sou,

4
καὶ ἀνατελοῦσιν ὡσεὶ χόρτος ἀνὰ μέσον ὕδατος καὶ ὡς ἰτέα ἐπὶ παραρρέον ὕδωρ.

kaì anateloûsin hōseì chórtos anà méson hýdatos kaì hōs itéa epì pararréon hýdōr.

5
οὗτος ἐρεῖ Τοῦ θεοῦ εἰμι, καὶ οὗτος βοήσεται ἐπὶ τῷ ὀνόματι Ιακωβ, καὶ ἕτερος ἐπιγράψει Τοῦ θεοῦ εἰμι, ἐπὶ τῷ ὀνόματι Ισραηλ.

hoûtos ereî Toû theoû eimi, kaì hoûtos boḗsetai epì tō̂i onómati Iakōb, kaì héteros epigrápsei Toû theoû eimi, epì tō̂i onómati Israēl.

6
Οὕτως λέγει ὁ θεὸς ὁ βασιλεὺς τοῦ Ισραηλ ὁ ῥυσάμενος αὐτὸν θεὸς σαβαωθ ’Εγὼ πρῶτος καὶ ἐγὼ μετὰ ταῦτα, πλὴν ἐμοῦ οὐκ ἔστιν θεός.

Hoútōs légei ho theòs ho basileùs toû Israēl ho rhysámenos autòn theòs sabaōth ’Egṑ prō̂tos kaì egṑ metà taûta, plḕn emoû ouk éstin theós.

7LXX
τίς ὥσπερ ἐγώ; στήτω καλεσάτω καὶ ἑτοιμασάτω μοι ἀϕ’ οὗ ἐποίησα ἄνθρωπον εἰς τὸν αἰῶνα, καὶ τὰ ἐπερχόμενα πρὸ τοῦ ἐλθεῖν ἀναγγειλάτωσαν ὑμῖν.

tís hṓsper egṓ? stḗtō kalesátō kaì hetoimasátō moi aph’ hoû epoíēsa ánthrōpon eis tòn aiō̂na, kaì tà eperchómena prò toû eltheîn anangeilátōsan hymîn.

8
μὴ παρακαλύπτεσθε· οὐκ ἀπ’ ἀρχῆς ἠνωτίσασθε καὶ ἀπήγγειλα ὑμῖν; μάρτυρες ὑμεῖς ἐστε, εἰ ἔστιν θεὸς πλὴν ἐμοῦ· καὶ οὐκ ἦσαν τότε.

mḕ parakalýptesthe: ouk ap’ archē̂s ēnōtísasthe kaì apḗngeila hymîn? mártyres hymeîs este, ei éstin theòs plḕn emoû: kaì ouk ē̂san tóte.

9
οἱ πλάσσοντες καὶ γλύϕοντες πάντες μάταιοι οἱ ποιοῦντες τὰ καταθύμια αὐτῶν, ἃ οὐκ ὠϕελήσει αὐτούς· ἀλλὰ αἰσχυνθήσονται

hoi plássontes kaì glýphontes pántes mátaioi hoi poioûntes tà katathýmia autō̂n, hà ouk ōphelḗsei autoús: allà aischynthḗsontai

10
πάντες οἱ πλάσσοντες θεὸν καὶ γλύϕοντες ἀνωϕελῆ,

pántes hoi plássontes theòn kaì glýphontes anōphelē̂,

11
καὶ πάντες ὅθεν ἐγένοντο ἐξηράνθησαν, καὶ κωϕοὶ ἀπὸ ἀνθρώπων συναχθήτωσαν πάντες καὶ στήτωσαν ἅμα, ἐντραπήτωσαν καὶ αἰσχυνθήτωσαν ἅμα.

kaì pántes hóthen egénonto exēránthēsan, kaì kōphoì apò anthrṓpōn synachthḗtōsan pántes kaì stḗtōsan háma, entrapḗtōsan kaì aischynthḗtōsan háma.

12
ὅτι ὤξυνεν τέκτων σίδηρον, σκεπάρνῳ εἰργάσατο αὐτὸ καὶ ἐν τερέτρῳ ἔτρησεν αὐτό, εἰργάσατο αὐτὸ ἐν τῷ βραχίονι τῆς ἰσχύος αὐτοῦ· καὶ πεινάσει καὶ ἀσθενήσει καὶ οὐ μὴ πίῃ ὕδωρ. ἐκλεξάμενος

hóti ṓxynen téktōn sídēron, skepárnōi eirgásato autò kaì en terétrōi étrēsen autó, eirgásato autò en tō̂i brachíoni tē̂s ischýos autoû: kaì peinásei kaì asthenḗsei kaì ou mḕ píēi hýdōr. eklexámenos

13
τέκτων ξύλον ἔστησεν αὐτὸ ἐν μέτρῳ καὶ ἐν κόλλῃ ἐρρύθμισεν αὐτό, ἐποίησεν αὐτὸ ὡς μορϕὴν ἀνδρὸς καὶ ὡς ὡραιότητα ἀνθρώπου στῆσαι αὐτὸ ἐν οἴκῳ.

téktōn xýlon éstēsen autò en métrōi kaì en kóllēi errýthmisen autó, epoíēsen autò hōs morphḕn andròs kaì hōs hōraiótēta anthrṓpou stē̂sai autò en oíkōi.

14
ὃ ἔκοψεν ξύλον ἐκ τοῦ δρυμοῦ, ὃ ἐϕύτευσεν κύριος καὶ ὑετὸς ἐμήκυνεν,

hò ékopsen xýlon ek toû drymoû, hò ephýteusen kýrios kaì hyetòs emḗkynen,

15
ἵνα ᾖ ἀνθρώποις εἰς καῦσιν· καὶ λαβὼν ἀπ’ αὐτοῦ ἐθερμάνθη, καὶ καύσαντες ἔπεψαν ἄρτους ἐπ’ αὐτῶν· τὸ δὲ λοιπὸν εἰργάσαντο εἰς θεούς, καὶ προσκυνοῦσιν αὐτούς.

hína ē̂i anthrṓpois eis kaûsin: kaì labṑn ap’ autoû ethermánthē, kaì kaúsantes épepsan ártous ep’ autō̂n: tò dè loipòn eirgásanto eis theoús, kaì proskynoûsin autoús.

16
οὗ τὸ ἥμισυ αὐτοῦ κατέκαυσαν ἐν πυρὶ καὶ καύσαντες ἔπεψαν ἄρτους ἐπ’ αὐτῶν· καὶ ἐπ’ αὐτοῦ κρέας ὀπτήσας ἔϕαγεν καὶ ἐνεπλήσθη· καὶ θερμανθεὶς εἶπεν ‘Ηδύ μοι ὅτι ἐθερμάνθην καὶ εἶδον πῦρ.

hoû tò hḗmisy autoû katékausan en pyrì kaì kaúsantes épepsan ártous ep’ autō̂n: kaì ep’ autoû kréas optḗsas éphagen kaì eneplḗsthē: kaì thermantheìs eîpen ‘Ēdý moi hóti ethermánthēn kaì eîdon pŷr.

17
τὸ δὲ λοιπὸν ἐποίησεν εἰς θεὸν γλυπτὸν καὶ προσκυνεῖ αὐτῷ καὶ προσεύχεται λέγων ’Εξελοῦ με, ὅτι θεός μου εἶ σύ.

tò dè loipòn epoíēsen eis theòn glyptòn kaì proskyneî autō̂i kaì proseúchetai légōn ’Exeloû me, hóti theós mou eî sý.

18
οὐκ ἔγνωσαν ϕρονῆσαι, ὅτι ἀπημαυρώθησαν τοῦ βλέπειν τοῖς ὀϕθαλμοῖς αὐτῶν καὶ τοῦ νοῆσαι τῇ καρδίᾳ αὐτῶν.

ouk égnōsan phronē̂sai, hóti apēmaurṓthēsan toû blépein toîs ophthalmoîs autō̂n kaì toû noē̂sai tē̂i kardíāi autō̂n.

19
καὶ οὐκ ἐλογίσατο τῇ καρδίᾳ αὐτοῦ οὐδὲ ἀνελογίσατο ἐν τῇ ψυχῇ αὐτοῦ οὐδὲ ἔγνω τῇ ϕρονήσει ὅτι τὸ ἥμισυ αὐτοῦ κατέκαυσεν ἐν πυρὶ καὶ ἔπεψεν ἐπὶ τῶν ἀνθράκων αὐτοῦ ἄρτους καὶ ὀπτήσας κρέας ἔϕαγεν καὶ τὸ λοιπὸν αὐτοῦ εἰς βδέλυγμα ἐποίησεν καὶ προσκυνοῦσιν αὐτῷ.

kaì ouk elogísato tē̂i kardíāi autoû oudè anelogísato en tē̂i psychē̂i autoû oudè égnō tē̂i phronḗsei hóti tò hḗmisy autoû katékausen en pyrì kaì épepsen epì tō̂n anthrákōn autoû ártous kaì optḗsas kréas éphagen kaì tò loipòn autoû eis bdélygma epoíēsen kaì proskynoûsin autō̂i.

20
γνῶτε ὅτι σποδὸς ἡ καρδία αὐτῶν, καὶ πλανῶνται, καὶ οὐδεὶς δύναται ἐξελέσθαι τὴν ψυχὴν αὐτοῦ· ἴδετε, οὐκ ἐρεῖτε ὅτι Ψεῦδος ἐν τῇ δεξιᾷ μου;

gnō̂te hóti spodòs hē kardía autō̂n, kaì planō̂ntai, kaì oudeìs dýnatai exelésthai tḕn psychḕn autoû: ídete, ouk ereîte hóti Pseûdos en tē̂i dexiā̂i mou?

21
Μνήσθητι ταῦτα, Ιακωβ καὶ Ισραηλ, ὅτι παῖς μου εἶ σύ· ἔπλασά σε παῖδά μου, καὶ σύ, Ισραηλ, μὴ ἐπιλανθάνου μου.

Mnḗsthēti taûta, Iakōb kaì Israēl, hóti paîs mou eî sý: éplasá se paîdá mou, kaì sý, Israēl, mḕ epilanthánou mou.

22
ἰδοὺ γὰρ ἀπήλειψα ὡς νεϕέλην τὰς ἀνομίας σου καὶ ὡς γνόϕον τὰς ἁμαρτίας σου· ἐπιστράϕητι πρός με, καὶ λυτρώσομαί σε.

idoù gàr apḗleipsa hōs nephélēn tàs anomías sou kaì hōs gnóphon tàs hamartías sou: epistráphēti prós me, kaì lytrṓsomaí se.

23
εὐϕράνθητε, οὐρανοί, ὅτι ἠλέησεν ὁ θεὸς τὸν Ισραηλ· σαλπίσατε, θεμέλια τῆς γῆς, βοήσατε, ὄρη, εὐϕροσύνην, οἱ βουνοὶ καὶ πάντα τὰ ξύλα τὰ ἐν αὐτοῖς, ὅτι ἐλυτρώσατο ὁ θεὸς τὸν Ιακωβ, καὶ Ισραηλ δοξασθήσεται.

euphránthēte, ouranoí, hóti ēléēsen ho theòs tòn Israēl: salpísate, themélia tē̂s gē̂s, boḗsate, órē, euphrosýnēn, hoi bounoì kaì pánta tà xýla tà en autoîs, hóti elytrṓsato ho theòs tòn Iakōb, kaì Israēl doxasthḗsetai.

24
Οὕτως λέγει κύριος ὁ λυτρούμενός σε καὶ ὁ πλάσσων σε ἐκ κοιλίας ’Εγὼ κύριος ὁ συντελῶν πάντα ἐξέτεινα τὸν οὐρανὸν μόνος καὶ ἐστερέωσα τὴν γῆν. τίς ἕτερος

Hoútōs légei kýrios ho lytroúmenós se kaì ho plássōn se ek koilías ’Egṑ kýrios ho syntelō̂n pánta exéteina tòn ouranòn mónos kaì esteréōsa tḕn gē̂n. tís héteros

25
διασκεδάσει σημεῖα ἐγγαστριμύθων καὶ μαντείας ἀπὸ καρδίας, ἀποστρέϕων ϕρονίμους εἰς τὰ ὀπίσω καὶ τὴν βουλὴν αὐτῶν μωρεύων

diaskedásei sēmeîa engastrimýthōn kaì manteías apò kardías, apostréphōn phronímous eis tà opísō kaì tḕn boulḕn autō̂n mōreúōn

26
καὶ ἱστῶν ῥήματα παιδὸς αὐτοῦ καὶ τὴν βουλὴν τῶν ἀγγέλων αὐτοῦ ἀληθεύων; ὁ λέγων Ιερουσαλημ Κατοικηθήσῃ, καὶ ταῖς πόλεσιν τῆς Ιουδαίας Οἰκοδομηθήσεσθε, καὶ τὰ ἔρημα αὐτῆς ἀνατελεῖ·

kaì histō̂n rhḗmata paidòs autoû kaì tḕn boulḕn tō̂n angélōn autoû alētheúōn? ho légōn Ierousalēm Katoikēthḗsēi, kaì taîs pólesin tē̂s Ioudaías Oikodomēthḗsesthe, kaì tà érēma autē̂s anateleî:

27
ὁ λέγων τῇ ἀβύσσῳ ’Ερημωθήσῃ, καὶ τοὺς ποταμούς σου ξηρανῶ·

ho légōn tē̂i abýssōi ’Erēmōthḗsēi, kaì toùs potamoús sou xēranō̂:

28
ὁ λέγων Κύρῳ ϕρονεῖν, καὶ Πάντα τὰ θελήματά μου ποιήσει· ὁ λέγων Ιερουσαλημ Οἰκοδομηθήσῃ, καὶ τὸν οἶκον τὸν ἅγιόν μου θεμελιώσω.

ho légōn Kýrōi phroneîn, kaì Pánta tà thelḗmatá mou poiḗsei: ho légōn Ierousalēm Oikodomēthḗsēi, kaì tòn oîkon tòn hágión mou themeliṓsō.