Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Isaïe 7:7

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἐγένετο ἐν ταῖς ἡμέραις Αχαζ τοῦ Ιωαθαμ τοῦ υἱοῦ Οζιου βασιλέως Ιουδα ἀνέβη Ραασσων βασιλεὺς Αραμ καὶ Φακεε υἱὸς Ρομελιου βασιλεὺς Ισραηλ ἐπὶ Ιερουσαλημ πολεμῆσαι αὐτὴν καὶ οὐκ ἠδυνήθησαν πολιορκῆσαι αὐτήν.

Kaì egéneto en taîs hēmérais Achaz toû Iōatham toû hyioû Oziou basiléōs Iouda anébē Raassōn basileùs Aram kaì Phakee hyiòs Romeliou basileùs Israēl epì Ierousalēm polemē̂sai autḕn kaì ouk ēdynḗthēsan poliorkē̂sai autḗn.

2
καὶ ἀνηγγέλη εἰς τὸν οἶκον Δαυιδ λέγοντες Συνεϕώνησεν Αραμ πρὸς τὸν Εϕραιμ· καὶ ἐξέστη ἡ ψυχὴ αὐτοῦ καὶ ἡ ψυχὴ τοῦ λαοῦ αὐτοῦ, ὃν τρόπον ὅταν ἐν δρυμῷ ξύλον ὑπὸ πνεύματος σαλευθῇ.

kaì anēngélē eis tòn oîkon Dauid légontes Synephṓnēsen Aram pròs tòn Ephraim: kaì exéstē hē psychḕ autoû kaì hē psychḕ toû laoû autoû, hòn trópon hótan en drymō̂i xýlon hypò pneúmatos saleuthē̂i.

3
καὶ εἶπεν κύριος πρὸς Ησαιαν ῎Εξελθε εἰς συνάντησιν Αχαζ σὺ καὶ ὁ καταλειϕθεὶς Ιασουβ ὁ υἱός σου πρὸς τὴν κολυμβήθραν τῆς ἄνω ὁδοῦ τοῦ ἀγροῦ τοῦ γναϕέως

kaì eîpen kýrios pròs Ēsaian ῎Exelthe eis synántēsin Achaz sỳ kaì ho kataleiphtheìs Iasoub ho hyiós sou pròs tḕn kolymbḗthran tē̂s ánō hodoû toû agroû toû gnaphéōs

4
καὶ ἐρεῖς αὐτῷ Φύλαξαι τοῦ ἡσυχάσαι καὶ μὴ ϕοβοῦ, μηδὲ ἡ ψυχή σου ἀσθενείτω ἀπὸ τῶν δύο ξύλων τῶν δαλῶν τῶν καπνιζομένων τούτων· ὅταν γὰρ ὀργὴ τοῦ θυμοῦ μου γένηται, πάλιν ἰάσομαι.

kaì ereîs autō̂i Phýlaxai toû hēsychásai kaì mḕ phoboû, mēdè hē psychḗ sou astheneítō apò tō̂n dýo xýlōn tō̂n dalō̂n tō̂n kapnizoménōn toútōn: hótan gàr orgḕ toû thymoû mou génētai, pálin iásomai.

5
καὶ ὁ υἱὸς τοῦ Αραμ καὶ ὁ υἱὸς τοῦ Ρομελιου, ὅτι ἐβουλεύσαντο βουλὴν πονηρὰν περὶ σοῦ λέγοντες

kaì ho hyiòs toû Aram kaì ho hyiòs toû Romeliou, hóti ebouleúsanto boulḕn ponēràn perì soû légontes

6
’Αναβησόμεθα εἰς τὴν Ιουδαίαν καὶ συλλαλήσαντες αὐτοῖς ἀποστρέψομεν αὐτοὺς πρὸς ἡμᾶς καὶ βασιλεύσομεν αὐτῆς τὸν υἱὸν Ταβεηλ,

’Anabēsómetha eis tḕn Ioudaían kaì syllalḗsantes autoîs apostrépsomen autoùs pròs hēmâs kaì basileúsomen autē̂s tòn hyiòn Tabeēl,

7
τάδε λέγει κύριος σαβαωθ Οὐ μὴ ἐμμείνῃ ἡ βουλὴ αὕτη οὐδὲ ἔσται·

táde légei kýrios sabaōth Ou mḕ emmeínēi hē boulḕ haútē oudè éstai:

8
ἀλλ’ ἡ κεϕαλὴ Αραμ Δαμασκός, ἀλλ’ ἔτι ἑξήκοντα καὶ πέντε ἐτῶν ἐκλείψει ἡ βασιλεία Εϕραιμ ἀπὸ λαοῦ,

all’ hē kephalḕ Aram Damaskós, all’ éti hexḗkonta kaì pénte etō̂n ekleípsei hē basileía Ephraim apò laoû,

9
καὶ ἡ κεϕαλὴ Εϕραιμ Σομορων, καὶ ἡ κεϕαλὴ Σομορων υἱὸς τοῦ Ρομελιου· καὶ ἐὰν μὴ πιστεύσητε, οὐδὲ μὴ συνῆτε.

kaì hē kephalḕ Ephraim Somorōn, kaì hē kephalḕ Somorōn hyiòs toû Romeliou: kaì eàn mḕ pisteúsēte, oudè mḕ synē̂te.

10
Καὶ προσέθετο κύριος λαλῆσαι τῷ Αχαζ λέγων

Kaì prosétheto kýrios lalē̂sai tō̂i Achaz légōn

11
Αἴτησαι σεαυτῷ σημεῖον παρὰ κυρίου θεοῦ σου εἰς βάθος ἢ εἰς ὕψος.

Aítēsai seautō̂i sēmeîon parà kyríou theoû sou eis báthos ḕ eis hýpsos.

12
καὶ εἶπεν Αχαζ Οὐ μὴ αἰτήσω οὐδ’ οὐ μὴ πειράσω κύριον.

kaì eîpen Achaz Ou mḕ aitḗsō oud’ ou mḕ peirásō kýrion.

13
καὶ εἶπεν ’Ακούσατε δή, οἶκος Δαυιδ· μὴ μικρὸν ὑμῖν ἀγῶνα παρέχειν ἀνθρώποις; καὶ πῶς κυρίῳ παρέχετε ἀγῶνα;

kaì eîpen ’Akoúsate dḗ, oîkos Dauid: mḕ mikròn hymîn agō̂na paréchein anthrṓpois? kaì pō̂s kyríōi paréchete agō̂na?

14
διὰ τοῦτο δώσει κύριος αὐτὸς ὑμῖν σημεῖον· ἰδοὺ ἡ παρθένος ἐν γαστρὶ ἕξει καὶ τέξεται υἱόν, καὶ καλέσεις τὸ ὄνομα αὐτοῦ Εμμανουηλ·

dià toûto dṓsei kýrios autòs hymîn sēmeîon: idoù hē parthénos en gastrì héxei kaì téxetai hyión, kaì kaléseis tò ónoma autoû Emmanouēl:

15
βούτυρον καὶ μέλι ϕάγεται· πρὶν ἢ γνῶναι αὐτὸν ἢ προελέσθαι πονηρὰ ἐκλέξεται τὸ ἀγαθόν·

boútyron kaì méli phágetai: prìn ḕ gnō̂nai autòn ḕ proelésthai ponērà ekléxetai tò agathón:

16
διότι πρὶν ἢ γνῶναι τὸ παιδίον ἀγαθὸν ἢ κακὸν ἀπειθεῖ πονηρίᾳ τοῦ ἐκλέξασθαι τὸ ἀγαθόν, καὶ καταλειϕθήσεται ἡ γῆ, ἣν σὺ ϕοβῇ ἀπὸ προσώπου τῶν δύο βασιλέων.

dióti prìn ḕ gnō̂nai tò paidíon agathòn ḕ kakòn apeitheî ponēríāi toû ekléxasthai tò agathón, kaì kataleiphthḗsetai hē gē̂, hḕn sỳ phobē̂i apò prosṓpou tō̂n dýo basiléōn.

17
ἀλλὰ ἐπάξει ὁ θεὸς ἐπὶ σὲ καὶ ἐπὶ τὸν λαόν σου καὶ ἐπὶ τὸν οἶκον τοῦ πατρός σου ἡμέρας, αἳ οὔπω ἥκασιν ἀϕ’ ἧς ἡμέρας ἀϕεῖλεν Εϕραιμ ἀπὸ Ιουδα, τὸν βασιλέα τῶν ’Ασσυρίων.

allà epáxei ho theòs epì sè kaì epì tòn laón sou kaì epì tòn oîkon toû patrós sou hēméras, haì oúpō hḗkasin aph’ hē̂s hēméras apheîlen Ephraim apò Iouda, tòn basiléa tō̂n ’Assyríōn.

18
καὶ ἔσται ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ συριεῖ κύριος μυίαις, ὃ κυριεύει μέρους ποταμοῦ Αἰγύπτου, καὶ τῇ μελίσσῃ, ἥ ἐστιν ἐν χώρᾳ ’Ασσυρίων,

kaì éstai en tē̂i hēmérāi ekeínēi syrieî kýrios myíais, hò kyrieúei mérous potamoû Aigýptou, kaì tē̂i melíssēi, hḗ estin en chṓrāi ’Assyríōn,

19
καὶ ἐλεύσονται πάντες καὶ ἀναπαύσονται ἐν ταῖς ϕάραγξι τῆς χώρας καὶ ἐν ταῖς τρώγλαις τῶν πετρῶν καὶ εἰς τὰ σπήλαια καὶ εἰς πᾶσαν ῥαγάδα καὶ ἐν παντὶ ξύλῳ.

kaì eleúsontai pántes kaì anapaúsontai en taîs pháranxi tē̂s chṓras kaì en taîs trṓglais tō̂n petrō̂n kaì eis tà spḗlaia kaì eis pâsan rhagáda kaì en pantì xýlōi.

20
ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ξυρήσει κύριος τῷ ξυρῷ τῷ μεγάλῳ καὶ μεμεθυσμένῳ, ὅ ἐστιν πέραν τοῦ ποταμοῦ βασιλέως ’Ασσυρίων, τὴν κεϕαλὴν καὶ τὰς τρίχας τῶν ποδῶν καὶ τὸν πώγωνα ἀϕελεῖ.

en tē̂i hēmérāi ekeínēi xyrḗsei kýrios tō̂i xyrō̂i tō̂i megálōi kaì memethysménōi, hó estin péran toû potamoû basiléōs ’Assyríōn, tḕn kephalḕn kaì tàs tríchas tō̂n podō̂n kaì tòn pṓgōna apheleî.

21
καὶ ἔσται ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ θρέψει ἄνθρωπος δάμαλιν βοῶν καὶ δύο πρόβατα,

kaì éstai en tē̂i hēmérāi ekeínēi thrépsei ánthrōpos dámalin boō̂n kaì dýo próbata,

22
καὶ ἔσται ἀπὸ τοῦ πλεῖστον ποιεῖν γάλα βούτυρον καὶ μέλι ϕάγεται πᾶς ὁ καταλειϕθεὶς ἐπὶ τῆς γῆς.

kaì éstai apò toû pleîston poieîn gála boútyron kaì méli phágetai pâs ho kataleiphtheìs epì tē̂s gē̂s.

23
καὶ ἔσται ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ πᾶς τόπος, οὗ ἐὰν ὦσιν χίλιαι ἄμπελοι χιλίων σίκλων, εἰς χέρσον ἔσονται καὶ εἰς ἄκανθαν·

kaì éstai en tē̂i hēmérāi ekeínēi pâs tópos, hoû eàn ō̂sin chíliai ámpeloi chilíōn síklōn, eis chérson ésontai kaì eis ákanthan:

24
μετὰ βέλους καὶ τοξεύματος εἰσελεύσονται ἐκεῖ, ὅτι χέρσος καὶ ἄκανθα ἔσται πᾶσα ἡ γῆ.

metà bélous kaì toxeúmatos eiseleúsontai ekeî, hóti chérsos kaì ákantha éstai pâsa hē gē̂.

25
καὶ πᾶν ὄρος ἀροτριώμενον ἀροτριαθήσεται, καὶ οὐ μὴ ἐπέλθῃ ἐκεῖ ϕόβος· ἔσται γὰρ ἀπὸ τῆς χέρσου καὶ ἀκάνθης εἰς βόσκημα προβάτου καὶ εἰς καταπάτημα βοός.

kaì pân óros arotriṓmenon arotriathḗsetai, kaì ou mḕ epélthēi ekeî phóbos: éstai gàr apò tē̂s chérsou kaì akánthēs eis bóskēma probátou kaì eis katapátēma boós.