Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Job 9

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
‘Υπολαβὼν δὲ Ιωβ λέγει

‘Ypolabṑn dè Iōb légei

2
’Επ’ ἀληθείας οἶδα ὅτι οὕτως ἐστίν· πῶς γὰρ ἔσται δίκαιος βροτὸς παρὰ κυρίῳ;

’Ep’ alētheías oîda hóti hoútōs estín: pō̂s gàr éstai díkaios brotòs parà kyríōi?

3
ἐὰν γὰρ βούληται κριθῆναι αὐτῷ, οὐ μὴ ὑπακούσῃ αὐτῷ, ἵνα μὴ ἀντείπῃ πρὸς ἕνα λόγον αὐτοῦ ἐκ χιλίων.

eàn gàr boúlētai krithē̂nai autō̂i, ou mḕ hypakoúsēi autō̂i, hína mḕ anteípēi pròs héna lógon autoû ek chilíōn.

4
σοϕὸς γάρ ἐστιν διανοίᾳ, κραταιός τε καὶ μέγας· τίς σκληρὸς γενόμενος ἐναντίον αὐτοῦ ὑπέμεινεν;

sophòs gár estin dianoíāi, krataiós te kaì mégas: tís sklēròs genómenos enantíon autoû hypémeinen?

5
ὁ παλαιῶν ὄρη καὶ οὐκ οἴδασιν, ὁ καταστρέϕων αὐτὰ ὀργῇ·

ho palaiō̂n órē kaì ouk oídasin, ho katastréphōn autà orgē̂i:

6
ὁ σείων τὴν ὑπ’ οὐρανὸν ἐκ θεμελίων, οἱ δὲ στῦλοι αὐτῆς σαλεύονται·

ho seíōn tḕn hyp’ ouranòn ek themelíōn, hoi dè stŷloi autē̂s saleúontai:

7
ὁ λέγων τῷ ἡλίῳ καὶ οὐκ ἀνατέλλει, κατὰ δὲ ἄστρων κατασϕραγίζει·

ho légōn tō̂i hēlíōi kaì ouk anatéllei, katà dè ástrōn katasphragízei:

8
ὁ τανύσας τὸν οὐρανὸν μόνος καὶ περιπατῶν ὡς ἐπ’ ἐδάϕους ἐπὶ θαλάσσης·

ho tanýsas tòn ouranòn mónos kaì peripatō̂n hōs ep’ edáphous epì thalássēs:

9
ὁ ποιῶν Πλειάδα καὶ ῞Εσπερον καὶ ’Αρκτοῦρον καὶ ταμίεια νότου·

ho poiō̂n Pleiáda kaì ῞Esperon kaì ’Arktoûron kaì tamíeia nótou:

10
ὁ ποιῶν μεγάλα καὶ ἀνεξιχνίαστα, ἔνδοξά τε καὶ ἐξαίσια, ὧν οὐκ ἔστιν ἀριθμός.

ho poiō̂n megála kaì anexichníasta, éndoxá te kaì exaísia, hō̂n ouk éstin arithmós.

11
ἐὰν ὑπερβῇ με, οὐ μὴ ἴδω· καὶ ἐὰν παρέλθῃ με, οὐδ’ ὧς ἔγνων.

eàn hyperbē̂i me, ou mḕ ídō: kaì eàn parélthēi me, oud’ hō̂s égnōn.

12
ἐὰν ἀπαλλάξῃ, τίς ἀποστρέψει; ἢ τίς ἐρεῖ αὐτῷ Τί ἐποίησας;

eàn apalláxēi, tís apostrépsei? ḕ tís ereî autō̂i Tí epoíēsas?

13
αὐτὸς γὰρ ἀπέστραπται ὀργήν, ὑπ’ αὐτοῦ ἐκάμϕθησαν κήτη τὰ ὑπ’ οὐρανόν.

autòs gàr apéstraptai orgḗn, hyp’ autoû ekámphthēsan kḗtē tà hyp’ ouranón.

14
ἐὰν δέ μου ὑπακούσηται, ἦ διακρινεῖ τὰ ῥήματά μου.

eàn dé mou hypakoúsētai, ē̂ diakrineî tà rhḗmatá mou.

15
ἐάν τε γὰρ ὦ δίκαιος, οὐκ εἰσακούσεταί μου, * τοῦ κρίματος αὐτοῦ δεηθήσομαι·⊥

eán te gàr ō̂ díkaios, ouk eisakoúsetaí mou, * toû krímatos autoû deēthḗsomai:⊥

16
ἐάν τε καλέσω καὶ ὑπακούσῃ, οὐ πιστεύω ὅτι εἰσακήκοέν μου.

eán te kalésō kaì hypakoúsēi, ou pisteúō hóti eisakḗkoén mou.

17
μὴ γνόϕῳ με ἐκτρίψῃ; πολλὰ δέ μου τὰ συντρίμματα πεποίηκεν διὰ κενῆς.

mḕ gnóphōi me ektrípsēi? pollà dé mou tà syntrímmata pepoíēken dià kenē̂s.

18
οὐκ ἐᾷ γάρ με ἀναπνεῦσαι, ἐνέπλησεν δέ με πικρίας.

ouk eā̂i gár me anapneûsai, enéplēsen dé me pikrías.

19
ὅτι μὲν γὰρ ἰσχύι κρατεῖ· τίς οὖν κρίματι αὐτοῦ ἀντιστήσεται;

hóti mèn gàr ischýi krateî: tís oûn krímati autoû antistḗsetai?

20
ἐὰν γὰρ ὦ δίκαιος, τὸ στόμα μου ἀσεβήσει· ἐάν τε ὦ ἄμεμπτος, σκολιὸς ἀποβήσομαι.

eàn gàr ō̂ díkaios, tò stóma mou asebḗsei: eán te ō̂ ámemptos, skoliòs apobḗsomai.

21
εἴτε γὰρ ἠσέβησα, οὐκ οἶδα τῇ ψυχῇ, πλὴν ὅτι ἀϕαιρεῖταί μου ἡ ζωή.

eíte gàr ēsébēsa, ouk oîda tē̂i psychē̂i, plḕn hóti aphaireîtaí mou hē zōḗ.

22
διὸ εἶπον Μέγαν καὶ δυνάστην ἀπολλύει ὀργή,

diò eîpon Mégan kaì dynástēn apollýei orgḗ,

23
ὅτι ϕαῦλοι ἐν θανάτῳ ἐξαισίῳ, ἀλλὰ δίκαιοι καταγελῶνται·

hóti phaûloi en thanátōi exaisíōi, allà díkaioi katagelō̂ntai:

24
παραδέδονται γὰρ εἰς χεῖρας ἀσεβοῦς. * πρόσωπα κριτῶν αὐτῆς συγκαλύπτει· * εἰ δὲ μὴ αὐτός, τίς ἐστιν;⊥

paradédontai gàr eis cheîras aseboûs. * prósōpa kritō̂n autē̂s synkalýptei: * ei dè mḕ autós, tís estin?⊥

25
ὁ δὲ βίος μού ἐστιν ἐλαϕρότερος δρομέως· ἀπέδρασαν καὶ οὐκ εἴδοσαν.

ho dè bíos moú estin elaphróteros droméōs: apédrasan kaì ouk eídosan.

26
ἦ καὶ ἔστιν ναυσὶν ἴχνος ὁδοῦ ἢ ἀετοῦ πετομένου ζητοῦντος βοράν;

ē̂ kaì éstin nausìn íchnos hodoû ḕ aetoû petoménou zētoûntos borán?

27
ἐάν τε γὰρ εἴπω, ἐπιλήσομαι λαλῶν, συγκύψας τῷ προσώπῳ στενάξω.

eán te gàr eípō, epilḗsomai lalō̂n, synkýpsas tō̂i prosṓpōi stenáxō.

28
σείομαι πᾶσιν τοῖς μέλεσιν, οἶδα γὰρ ὅτι οὐκ ἀθῷόν με ἐάσεις.

seíomai pâsin toîs mélesin, oîda gàr hóti ouk athō̂ión me eáseis.

29
ἐπειδὴ δέ εἰμι ἀσεβής, διὰ τί οὐκ ἀπέθανον;

epeidḕ dé eimi asebḗs, dià tí ouk apéthanon?

30
ἐὰν γὰρ ἀπολούσωμαι χιόνι καὶ ἀποκαθάρωμαι χερσὶν καθαραῖς,

eàn gàr apoloúsōmai chióni kaì apokathárōmai chersìn katharaîs,

31
ἱκανῶς ἐν ῥύπῳ με ἔβαψας, ἐβδελύξατο δέ με ἡ στολή.

hikanō̂s en rhýpōi me ébapsas, ebdelýxato dé me hē stolḗ.

32
οὐ γὰρ εἶ ἄνθρωπος κατ’ ἐμέ, ᾧ ἀντικρινοῦμαι, ἵνα ἔλθωμεν ὁμοθυμαδὸν εἰς κρίσιν.

ou gàr eî ánthrōpos kat’ emé, hō̂i antikrinoûmai, hína élthōmen homothymadòn eis krísin.

33
εἴθε ἦν ὁ μεσίτης ἡμῶν καὶ ἐλέγχων καὶ διακούων ἀνὰ μέσον ἀμϕοτέρων·

eíthe ē̂n ho mesítēs hēmō̂n kaì elénchōn kaì diakoúōn anà méson amphotérōn:

34
ἀπαλλαξάτω ἀπ’ ἐμοῦ τὴν ῥάβδον, ὁ δὲ ϕόβος αὐτοῦ μή με στροβείτω,

apallaxátō ap’ emoû tḕn rhábdon, ho dè phóbos autoû mḗ me strobeítō,

35
καὶ οὐ μὴ ϕοβηθῶ, ἀλλὰ λαλήσω· οὐ γὰρ οὕτω συνεπίσταμαι.

kaì ou mḕ phobēthō̂, allà lalḗsō: ou gàr hoútō synepístamai.