Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Judith 12:5

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἐκέλευσεν εἰσαγαγεῖν αὐτὴν οὗ ἐτίθετο τὰ ἀργυρώματα αὐτοῦ καὶ συνέταξεν καταστρῶσαι αὐτῇ ἀπὸ τῶν ὀψοποιημάτων αὐτοῦ καὶ τοῦ οἴνου αὐτοῦ πίνειν.

Kaì ekéleusen eisagageîn autḕn hoû etítheto tà argyrṓmata autoû kaì synétaxen katastrō̂sai autē̂i apò tō̂n opsopoiēmátōn autoû kaì toû oínou autoû pínein.

2
καὶ εἶπεν Ιουδιθ Οὐ ϕάγομαι ἐξ αὐτῶν, ἵνα μὴ γένηται σκάνδαλον, ἀλλ’ ἐκ τῶν ἠκολουθηκότων μοι χορηγηθήσεται.

kaì eîpen Ioudith Ou phágomai ex autō̂n, hína mḕ génētai skándalon, all’ ek tō̂n ēkolouthēkótōn moi chorēgēthḗsetai.

3
καὶ εἶπεν πρὸς αὐτὴν Ολοϕέρνης ’Εὰν δὲ ἐκλίπῃ τὰ ὄντα μετὰ σοῦ, πόθεν ἐξοίσομέν σοι δοῦναι ὅμοια αὐτοῖς; οὐ γάρ ἐστιν μεθ’ ἡμῶν ἐκ τοῦ γένους σου.

kaì eîpen pròs autḕn Olophérnēs ’Eàn dè eklípēi tà ónta metà soû, póthen exoísomén soi doûnai hómoia autoîs? ou gár estin meth’ hēmō̂n ek toû génous sou.

4
καὶ εἶπεν Ιουδιθ πρὸς αὐτόν Ζῇ ἡ ψυχή σου, κύριέ μου, ὅτι οὐ δαπανήσει ἡ δούλη σου τὰ ὄντα μετ’ ἐμοῦ, ἕως ἂν ποιήσῃ κύριος ἐν χειρί μου ἃ ἐβουλεύσατο.

kaì eîpen Ioudith pròs autón Zē̂i hē psychḗ sou, kýrié mou, hóti ou dapanḗsei hē doúlē sou tà ónta met’ emoû, héōs àn poiḗsēi kýrios en cheirí mou hà ebouleúsato.

5
καὶ ἠγάγοσαν αὐτὴν οἱ θεράποντες Ολοϕέρνου εἰς τὴν σκηνήν, καὶ ὕπνωσεν μέχρι μεσούσης τῆς νυκτός· καὶ ἀνέστη πρὸς τὴν ἑωθινὴν ϕυλακήν.

kaì ēgágosan autḕn hoi therápontes Olophérnou eis tḕn skēnḗn, kaì hýpnōsen méchri mesoúsēs tē̂s nyktós: kaì anéstē pròs tḕn heōthinḕn phylakḗn.

6
καὶ ἀπέστειλεν πρὸς Ολοϕέρνην λέγουσα ’Επιταξάτω δὴ ὁ κύριός μου ἐᾶσαι τὴν δούλην σου ἐπὶ προσευχὴν ἐξελθεῖν·

kaì apésteilen pròs Olophérnēn légousa ’Epitaxátō dḕ ho kýriós mou eâsai tḕn doúlēn sou epì proseuchḕn exeltheîn:

7
καὶ προσέταξεν Ολοϕέρνης τοῖς σωματοϕύλαξιν μὴ διακωλύειν αὐτήν. καὶ παρέμεινεν ἐν τῇ παρεμβολῇ ἡμέρας τρεῖς· καὶ ἐξεπορεύετο κατὰ νύκτα εἰς τὴν ϕάραγγα Βαιτυλουα καὶ ἐβαπτίζετο ἐν τῇ παρεμβολῇ ἐπὶ τῆς πηγῆς τοῦ ὕδατος·

kaì prosétaxen Olophérnēs toîs sōmatophýlaxin mḕ diakōlýein autḗn. kaì parémeinen en tē̂i parembolē̂i hēméras treîs: kaì exeporeúeto katà nýkta eis tḕn pháranga Baityloua kaì ebaptízeto en tē̂i parembolē̂i epì tē̂s pēgē̂s toû hýdatos:

8
καὶ ὡς ἀνέβη, ἐδέετο τοῦ κυρίου θεοῦ Ισραηλ κατευθῦναι τὴν ὁδὸν αὐτῆς εἰς ἀνάστημα τῶν υἱῶν τοῦ λαοῦ αὐτοῦ·

kaì hōs anébē, edéeto toû kyríou theoû Israēl kateuthŷnai tḕn hodòn autē̂s eis anástēma tō̂n hyiō̂n toû laoû autoû:

9
καὶ εἰσπορευομένη καθαρὰ παρέμενεν ἐν τῇ σκηνῇ, μέχρι οὗ προσηνέγκατο τὴν τροϕὴν αὐτῆς πρὸς ἑσπέραν.

kaì eisporeuoménē katharà parémenen en tē̂i skēnē̂i, méchri hoû prosēnénkato tḕn trophḕn autē̂s pròs hespéran.

10
Καὶ ἐγένετο ἐν τῇ ἡμέρᾳ τῇ τετάρτῃ ἐποίησεν Ολοϕέρνης πότον τοῖς δούλοις αὐτοῦ μόνοις καὶ οὐκ ἐκάλεσεν εἰς τὴν κλῆσιν οὐδένα τῶν πρὸς ταῖς χρείαις.

Kaì egéneto en tē̂i hēmérāi tē̂i tetártēi epoíēsen Olophérnēs póton toîs doúlois autoû mónois kaì ouk ekálesen eis tḕn klē̂sin oudéna tō̂n pròs taîs chreíais.

11
καὶ εἶπεν Βαγώᾳ τῷ εὐνούχῳ, ὃς ἦν ἐϕεστηκὼς ἐπὶ πάντων τῶν αὐτοῦ Πεῖσον δὴ πορευθεὶς τὴν γυναῖκα τὴν Εβραίαν, ἥ ἐστιν παρὰ σοί, τοῦ ἐλθεῖν πρὸς ἡμᾶς καὶ ϕαγεῖν καὶ πιεῖν μεθ’ ἡμῶν·

kaì eîpen Bagṓāi tō̂i eunoúchōi, hòs ē̂n ephestēkṑs epì pántōn tō̂n autoû Peîson dḕ poreutheìs tḕn gynaîka tḕn Ebraían, hḗ estin parà soí, toû eltheîn pròs hēmâs kaì phageîn kaì pieîn meth’ hēmō̂n:

12
ἰδοὺ γὰρ αἰσχρὸν τῷ προσώπῳ ἡμῶν εἰ γυναῖκα τοιαύτην παρήσομεν οὐχ ὁμιλήσαντες αὐτῇ· ὅτι ἐὰν ταύτην μὴ ἐπισπασώμεθα, καταγελάσεται ἡμῶν.

idoù gàr aischròn tō̂i prosṓpōi hēmō̂n ei gynaîka toiaútēn parḗsomen ouch homilḗsantes autē̂i: hóti eàn taútēn mḕ epispasṓmetha, katagelásetai hēmō̂n.

13
καὶ ἐξῆλθεν Βαγώας ἀπὸ προσώπου Ολοϕέρνου καὶ εἰσῆλθεν πρὸς αὐτὴν καὶ εἶπεν Μὴ ὀκνησάτω δὴ ἡ παιδίσκη ἡ καλὴ αὕτη ἐλθοῦσα πρὸς τὸν κύριόν μου δοξασθῆναι κατὰ πρόσωπον αὐτοῦ καὶ πίεσαι μεθ’ ἡμῶν εἰς εὐϕροσύνην οἶνον καὶ γενηθῆναι ἐν τῇ ἡμέρᾳ ταύτῃ ὡς θυγάτηρ μία τῶν υἱῶν Ασσουρ, αἳ παρεστήκασιν ἐν οἴκῳ Ναβουχοδονοσορ.

kaì exē̂lthen Bagṓas apò prosṓpou Olophérnou kaì eisē̂lthen pròs autḕn kaì eîpen Mḕ oknēsátō dḕ hē paidískē hē kalḕ haútē elthoûsa pròs tòn kýrión mou doxasthē̂nai katà prósōpon autoû kaì píesai meth’ hēmō̂n eis euphrosýnēn oînon kaì genēthē̂nai en tē̂i hēmérāi taútēi hōs thygátēr mía tō̂n hyiō̂n Assour, haì parestḗkasin en oíkōi Nabouchodonosor.

14
καὶ εἶπεν πρὸς αὐτὸν Ιουδιθ Καὶ τίς εἰμι ἐγὼ ἀντεροῦσα τῷ κυρίῳ μου; ὅτι πᾶν, ὃ ἔσται ἐν τοῖς ὀϕθαλμοῖς αὐτοῦ ἀρεστόν, σπεύσασα ποιήσω, καὶ ἔσται τοῦτό μοι ἀγαλλίαμα ἕως ἡμέρας θανάτου μου.

kaì eîpen pròs autòn Ioudith Kaì tís eimi egṑ anteroûsa tō̂i kyríōi mou? hóti pân, hò éstai en toîs ophthalmoîs autoû arestón, speúsasa poiḗsō, kaì éstai toûtó moi agallíama héōs hēméras thanátou mou.

15
καὶ διαναστᾶσα ἐκοσμήθη τῷ ἱματισμῷ καὶ παντὶ τῷ κόσμῳ τῷ γυναικείῳ, καὶ προσῆλθεν ἡ δούλη αὐτῆς καὶ ἔστρωσεν αὐτῇ κατέναντι Ολοϕέρνου χαμαὶ τὰ κώδια, ἃ ἔλαβεν παρὰ Βαγώου εἰς τὴν καθημερινὴν δίαιταν αὐτῆς εἰς τὸ ἐσθίειν κατακλινομένην ἐπ’ αὐτῶν.

kaì dianastâsa ekosmḗthē tō̂i himatismō̂i kaì pantì tō̂i kósmōi tō̂i gynaikeíōi, kaì prosē̂lthen hē doúlē autē̂s kaì éstrōsen autē̂i katénanti Olophérnou chamaì tà kṓdia, hà élaben parà Bagṓou eis tḕn kathēmerinḕn díaitan autē̂s eis tò esthíein kataklinoménēn ep’ autō̂n.

16
καὶ εἰσελθοῦσα ἀνέπεσεν Ιουδιθ, καὶ ἐξέστη ἡ καρδία Ολοϕέρνου ἐπ’ αὐτήν, καὶ ἐσαλεύθη ἡ ψυχὴ αὐτοῦ, καὶ ἦν κατεπίθυμος σϕόδρα τοῦ συγγενέσθαι μετ’ αὐτῆς· καὶ ἐτήρει καιρὸν τοῦ ἀπατῆσαι αὐτὴν ἀϕ’ ἧς ἡμέρας εἶδεν αὐτήν.

kaì eiselthoûsa anépesen Ioudith, kaì exéstē hē kardía Olophérnou ep’ autḗn, kaì esaleúthē hē psychḕ autoû, kaì ē̂n katepíthymos sphódra toû syngenésthai met’ autē̂s: kaì etḗrei kairòn toû apatē̂sai autḕn aph’ hē̂s hēméras eîden autḗn.

17
καὶ εἶπεν πρὸς αὐτὴν Ολοϕέρνης Πίε δὴ καὶ γενήθητι μεθ’ ἡμῶν εἰς εὐϕροσύνην.

kaì eîpen pròs autḕn Olophérnēs Píe dḕ kaì genḗthēti meth’ hēmō̂n eis euphrosýnēn.

18
καὶ εἶπεν Ιουδιθ Πίομαι δή, κύριε, ὅτι ἐμεγαλύνθη τὸ ζῆν μου ἐν ἐμοὶ σήμερον παρὰ πάσας τὰς ἡμέρας τῆς γενέσεώς μου.

kaì eîpen Ioudith Píomai dḗ, kýrie, hóti emegalýnthē tò zē̂n mou en emoì sḗmeron parà pásas tàs hēméras tē̂s genéseṓs mou.

19
καὶ λαβοῦσα ἔϕαγεν καὶ ἔπιεν κατέναντι αὐτοῦ ἃ ἡτοίμασεν ἡ δούλη αὐτῆς.

kaì laboûsa éphagen kaì épien katénanti autoû hà hētoímasen hē doúlē autē̂s.

20
καὶ ηὐϕράνθη Ολοϕέρνης ἀπ’ αὐτῆς καὶ ἔπιεν οἶνον πολὺν σϕόδρα, ὅσον οὐκ ἔπιεν πώποτε ἐν ἡμέρᾳ μιᾷ ἀϕ’ οὗ ἐγεννήθη.

kaì ēyphránthē Olophérnēs ap’ autē̂s kaì épien oînon polỳn sphódra, hóson ouk épien pṓpote en hēmérāi miā̂i aph’ hoû egennḗthē.