Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Jérémie 10

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
’Ακούσατε τὸν λόγον κυρίου, ὃν ἐλάλησεν ἐϕ’ ὑμᾶς, οἶκος Ισραηλ·

’Akoúsate tòn lógon kyríou, hòn elálēsen eph’ hymâs, oîkos Israēl:

2
τάδε λέγει κύριος Κατὰ τὰς ὁδοὺς τῶν ἐθνῶν μὴ μανθάνετε καὶ ἀπὸ τῶν σημείων τοῦ οὐρανοῦ μὴ ϕοβεῖσθε, ὅτι ϕοβοῦνται αὐτὰ τοῖς προσώποις αὐτῶν.

táde légei kýrios Katà tàs hodoùs tō̂n ethnō̂n mḕ manthánete kaì apò tō̂n sēmeíōn toû ouranoû mḕ phobeîsthe, hóti phoboûntai autà toîs prosṓpois autō̂n.

3
ὅτι τὰ νόμιμα τῶν ἐθνῶν μάταια· ξύλον ἐστὶν ἐκ τοῦ δρυμοῦ ἐκκεκομμένον, ἔργον τέκτονος καὶ χώνευμα·

hóti tà nómima tō̂n ethnō̂n mátaia: xýlon estìn ek toû drymoû ekkekomménon, érgon téktonos kaì chṓneuma:

4
ἀργυρίῳ καὶ χρυσίῳ κεκαλλωπισμένα ἐστίν· ἐν σϕύραις καὶ ἥλοις ἐστερέωσαν αὐτά, καὶ οὐ κινηθήσονται·

argyríōi kaì chrysíōi kekallōpisména estín: en sphýrais kaì hḗlois esteréōsan autá, kaì ou kinēthḗsontai:

5
αἰρόμενα ἀρθήσονται, ὅτι οὐκ ἐπιβήσονται. μὴ ϕοβηθῆτε αὐτά, ὅτι οὐ μὴ κακοποιήσωσιν, καὶ ἀγαθὸν οὐκ ἔστιν ἐν αὐτοῖς.

airómena arthḗsontai, hóti ouk epibḗsontai. mḕ phobēthē̂te autá, hóti ou mḕ kakopoiḗsōsin, kaì agathòn ouk éstin en autoîs.

9
ἀργύριον τορευτόν ἐστιν, οὐ πορεύσονται· ἀργύριον προσβλητὸν ἀπὸ θαρσις ἥξει, χρυσίον Μωϕαζ καὶ χεὶρ χρυσοχόων, ἔργα τεχνιτῶν πάντα· ὑάκινθον καὶ πορϕύραν ἐνδύσουσιν αὐτά·

argýrion toreutón estin, ou poreúsontai: argýrion prosblētòn apò tharsis hḗxei, chrysíon Mōphaz kaì cheìr chrysochóōn, érga technitō̂n pánta: hyákinthon kaì porphýran endýsousin autá:

11
οὕτως ἐρεῖτε αὐτοῖς θεοί, οἳ τὸν οὐρανὸν καὶ τὴν γῆν οὐκ ἐποίησαν, ἀπολέσθωσαν ἀπὸ τῆς γῆς καὶ ὑποκάτωθεν τοῦ οὐρανοῦ τούτου.

hoútōs ereîte autoîs theoí, hoì tòn ouranòn kaì tḕn gē̂n ouk epoíēsan, apolésthōsan apò tē̂s gē̂s kaì hypokátōthen toû ouranoû toútou.

12
κύριος ὁ ποιήσας τὴν γῆν ἐν τῇ ἰσχύι αὐτοῦ, ὁ ἀνορθώσας τὴν οἰκουμένην ἐν τῇ σοϕίᾳ αὐτοῦ καὶ τῇ ϕρονήσει αὐτοῦ ἐξέτεινεν τὸν οὐρανὸν

kýrios ho poiḗsas tḕn gē̂n en tē̂i ischýi autoû, ho anorthṓsas tḕn oikouménēn en tē̂i sophíāi autoû kaì tē̂i phronḗsei autoû exéteinen tòn ouranòn

13
καὶ πλῆθος ὕδατος ἐν οὐρανῷ καὶ ἀνήγαγεν νεϕέλας ἐξ ἐσχάτου τῆς γῆς, ἀστραπὰς εἰς ὑετὸν ἐποίησεν καὶ ἐξήγαγεν ϕῶς ἐκ θησαυρῶν αὐτοῦ.

kaì plē̂thos hýdatos en ouranō̂i kaì anḗgagen nephélas ex eschátou tē̂s gē̂s, astrapàs eis hyetòn epoíēsen kaì exḗgagen phō̂s ek thēsaurō̂n autoû.

14
ἐμωράνθη πᾶς ἄνθρωπος ἀπὸ γνώσεως, κατῃσχύνθη πᾶς χρυσοχόος ἐπὶ τοῖς γλυπτοῖς αὐτοῦ, ὅτι ψευδῆ ἐχώνευσαν, οὐκ ἔστιν πνεῦμα ἐν αὐτοῖς·

emōránthē pâs ánthrōpos apò gnṓseōs, katēischýnthē pâs chrysochóos epì toîs glyptoîs autoû, hóti pseudē̂ echṓneusan, ouk éstin pneûma en autoîs:

15
μάταιά ἐστιν, ἔργα ἐμπεπαιγμένα, ἐν καιρῷ ἐπισκοπῆς αὐτῶν ἀπολοῦνται.

mátaiá estin, érga empepaigména, en kairō̂i episkopē̂s autō̂n apoloûntai.

16
οὐκ ἔστιν τοιαύτη μερὶς τῷ Ιακωβ, ὅτι ὁ πλάσας τὰ πάντα αὐτὸς κληρονομία αὐτοῦ, κύριος ὄνομα αὐτῷ.

ouk éstin toiaútē merìs tō̂i Iakōb, hóti ho plásas tà pánta autòs klēronomía autoû, kýrios ónoma autō̂i.

17
Συνήγαγεν ἔξωθεν τὴν ὑπόστασίν σου, κατοικοῦσα ἐν ἐκλεκτοῖς.

Synḗgagen éxōthen tḕn hypóstasín sou, katoikoûsa en eklektoîs.

18
ὅτι τάδε λέγει κύριος ’Ιδοὺ ἐγὼ σκελίζω τοὺς κατοικοῦντας τὴν γῆν ταύτην ἐν θλίψει, ὅπως εὑρεθῇ ἡ πληγή σου·

hóti táde légei kýrios ’Idoù egṑ skelízō toùs katoikoûntas tḕn gē̂n taútēn en thlípsei, hópōs heurethē̂i hē plēgḗ sou:

19
οὐαὶ ἐπὶ συντρίμματί σου, ἀλγηρὰ ἡ πληγή σου. κἀγὼ εἶπα ῎Οντως τοῦτο τὸ τραῦμά μου καὶ κατέλαβέν με·

ouaì epì syntrímmatí sou, algērà hē plēgḗ sou. kagṑ eîpa ῎Ontōs toûto tò traûmá mou kaì katélabén me:

20
ἡ σκηνή μου ἐταλαιπώρησεν ὤλετο, καὶ πᾶσαι αἱ δέρρεις μου διεσπάσθησαν· οἱ υἱοί μου καὶ τὰ πρόβατά μου οὔκ εἰσιν, οὐκ ἔστιν ἔτι τόπος τῆς σκηνῆς μου, τόπος τῶν δέρρεών μου.

hē skēnḗ mou etalaipṓrēsen ṓleto, kaì pâsai hai dérreis mou diespásthēsan: hoi hyioí mou kaì tà próbatá mou oúk eisin, ouk éstin éti tópos tē̂s skēnē̂s mou, tópos tō̂n dérreṓn mou.

21
ὅτι οἱ ποιμένες ἠϕρονεύσαντο καὶ τὸν κύριον οὐκ ἐξεζήτησαν· διὰ τοῦτο οὐκ ἐνόησεν πᾶσα ἡ νομὴ καὶ διεσκορπίσθησαν.

hóti hoi poiménes ēphroneúsanto kaì tòn kýrion ouk exezḗtēsan: dià toûto ouk enóēsen pâsa hē nomḕ kaì dieskorpísthēsan.

22
ϕωνὴ ἀκοῆς ἰδοὺ ἔρχεται καὶ σεισμὸς μέγας ἐκ γῆς βορρᾶ τοῦ τάξαι τὰς πόλεις Ιουδα εἰς ἀϕανισμὸν καὶ κοίτην στρουθῶν.

phōnḕ akoē̂s idoù érchetai kaì seismòs mégas ek gē̂s borrâ toû táxai tàs póleis Iouda eis aphanismòn kaì koítēn strouthō̂n.

23
οἶδα, κύριε, ὅτι οὐχὶ τοῦ ἀνθρώπου ἡ ὁδὸς αὐτοῦ, οὐδὲ ἀνὴρ πορεύσεται καὶ κατορθώσει πορείαν αὐτοῦ.

oîda, kýrie, hóti ouchì toû anthrṓpou hē hodòs autoû, oudè anḕr poreúsetai kaì katorthṓsei poreían autoû.

24
παίδευσον ἡμᾶς, κύριε, πλὴν ἐν κρίσει καὶ μὴ ἐν θυμῷ, ἵνα μὴ ὀλίγους ἡμᾶς ποιήσῃς.

paídeuson hēmâs, kýrie, plḕn en krísei kaì mḕ en thymō̂i, hína mḕ olígous hēmâs poiḗsēis.

25
ἔκχεον τὸν θυμόν σου ἐπὶ ἔθνη τὰ μὴ εἰδότα σε καὶ ἐπὶ γενεὰς αἳ τὸ ὄνομά σου οὐκ ἐπεκαλέσαντο, ὅτι κατέϕαγον τὸν Ιακωβ καὶ ἐξανήλωσαν αὐτὸν καὶ τὴν νομὴν αὐτοῦ ἠρήμωσαν.

ékcheon tòn thymón sou epì éthnē tà mḕ eidóta se kaì epì geneàs haì tò ónomá sou ouk epekalésanto, hóti katéphagon tòn Iakōb kaì exanḗlōsan autòn kaì tḕn nomḕn autoû ērḗmōsan.