Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Jérémie 20

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἤκουσεν Πασχωρ υἱὸς Εμμηρ ὁ ἱερεύς, καὶ οὗτος ἦν καθεσταμένος ἡγούμενος οἴκου κυρίου, τοῦ Ιερεμιου προϕητεύοντος τοὺς λόγους τούτους.

Kaì ḗkousen Paschōr hyiòs Emmēr ho hiereús, kaì hoûtos ē̂n kathestaménos hēgoúmenos oíkou kyríou, toû Ieremiou prophēteúontos toùs lógous toútous.

2
καὶ ἐπάταξεν αὐτὸν καὶ ἐνέβαλεν αὐτὸν εἰς τὸν καταρράκτην, ὃς ἦν ἐν πύλῃ οἴκου ἀποτεταγμένου τοῦ ὑπερῴου, ὃς ἦν ἐν οἴκῳ κυρίου.

kaì epátaxen autòn kaì enébalen autòn eis tòn katarráktēn, hòs ē̂n en pýlēi oíkou apotetagménou toû hyperṓiou, hòs ē̂n en oíkōi kyríou.

3
καὶ ἐξήγαγεν Πασχωρ τὸν Ιερεμιαν ἐκ τοῦ καταρράκτου, καὶ εἶπεν αὐτῷ Ιερεμιας Οὐχὶ Πασχωρ ἐκάλεσεν κύριος τὸ ὄνομά σου, ἀλλ’ ἢ Μέτοικον·

kaì exḗgagen Paschōr tòn Ieremian ek toû katarráktou, kaì eîpen autō̂i Ieremias Ouchì Paschōr ekálesen kýrios tò ónomá sou, all’ ḕ Métoikon:

4
διότι τάδε λέγει κύριος ’Ιδοὺ ἐγὼ δίδωμί σε εἰς μετοικίαν σὺν πᾶσι τοῖς ϕίλοις σου, καὶ πεσοῦνται ἐν μαχαίρᾳ ἐχθρῶν αὐτῶν, καὶ οἱ ὀϕθαλμοί σου ὄψονται, καὶ σὲ καὶ πάντα Ιουδαν δώσω εἰς χεῖρας βασιλέως Βαβυλῶνος, καὶ μετοικιοῦσιν αὐτοὺς καὶ κατακόψουσιν αὐτοὺς ἐν μαχαίραις·

dióti táde légei kýrios ’Idoù egṑ dídōmí se eis metoikían sỳn pâsi toîs phílois sou, kaì pesoûntai en machaírāi echthrō̂n autō̂n, kaì hoi ophthalmoí sou ópsontai, kaì sè kaì pánta Ioudan dṓsō eis cheîras basiléōs Babylō̂nos, kaì metoikioûsin autoùs kaì katakópsousin autoùs en machaírais:

5
καὶ δώσω τὴν πᾶσαν ἰσχὺν τῆς πόλεως ταύτης καὶ πάντας τοὺς πόνους αὐτῆς καὶ πάντας τοὺς θησαυροὺς τοῦ βασιλέως Ιουδα εἰς χεῖρας ἐχθρῶν αὐτοῦ, καὶ ἄξουσιν αὐτοὺς εἰς Βαβυλῶνα.

kaì dṓsō tḕn pâsan ischỳn tē̂s póleōs taútēs kaì pántas toùs pónous autē̂s kaì pántas toùs thēsauroùs toû basiléōs Iouda eis cheîras echthrō̂n autoû, kaì áxousin autoùs eis Babylō̂na.

6
καὶ σὺ καὶ πάντες οἱ κατοικοῦντες ἐν τῷ οἴκῳ σου πορεύσεσθε ἐν αἰχμαλωσίᾳ, καὶ ἐν Βαβυλῶνι ἀποθανῇ καὶ ἐκεῖ ταϕήσῃ, σὺ καὶ πάντες οἱ ϕίλοι σου, οἷς ἐπροϕήτευσας αὐτοῖς ψευδῆ.

kaì sỳ kaì pántes hoi katoikoûntes en tō̂i oíkōi sou poreúsesthe en aichmalōsíāi, kaì en Babylō̂ni apothanē̂i kaì ekeî taphḗsēi, sỳ kaì pántes hoi phíloi sou, hoîs eprophḗteusas autoîs pseudē̂.

7
’Ηπάτησάς με, κύριε, καὶ ἠπατήθην, ἐκράτησας καὶ ἠδυνάσθης· ἐγενόμην εἰς γέλωτα, πᾶσαν ἡμέραν διετέλεσα μυκτηριζόμενος·

’Ēpátēsás me, kýrie, kaì ēpatḗthēn, ekrátēsas kaì ēdynásthēs: egenómēn eis gélōta, pâsan hēméran dietélesa myktērizómenos:

8
ὅτι πικρῷ λόγῳ μου γελάσομαι, ἀθεσίαν καὶ ταλαιπωρίαν ἐπικαλέσομαι, ὅτι ἐγενήθη λόγος κυρίου εἰς ὀνειδισμὸν ἐμοὶ καὶ εἰς χλευασμὸν πᾶσαν ἡμέραν μου.

hóti pikrō̂i lógōi mou gelásomai, athesían kaì talaipōrían epikalésomai, hóti egenḗthē lógos kyríou eis oneidismòn emoì kaì eis chleuasmòn pâsan hēméran mou.

9
καὶ εἶπα Οὐ μὴ ὀνομάσω τὸ ὄνομα κυρίου καὶ οὐ μὴ λαλήσω ἔτι ἐπὶ τῷ ὀνόματι αὐτοῦ· καὶ ἐγένετο ὡς πῦρ καιόμενον ϕλέγον ἐν τοῖς ὀστέοις μου, καὶ παρεῖμαι πάντοθεν καὶ οὐ δύναμαι ϕέρειν.

kaì eîpa Ou mḕ onomásō tò ónoma kyríou kaì ou mḕ lalḗsō éti epì tō̂i onómati autoû: kaì egéneto hōs pŷr kaiómenon phlégon en toîs ostéois mou, kaì pareîmai pántothen kaì ou dýnamai phérein.

10
ὅτι ἤκουσα ψόγον πολλῶν συναθροιζομένων κυκλόθεν ’Επισύστητε καὶ ἐπισυστῶμεν αὐτῷ, πάντες ἄνδρες ϕίλοι αὐτοῦ· τηρήσατε τὴν ἐπίνοιαν αὐτοῦ, εἰ ἀπατηθήσεται καὶ δυνησόμεθα αὐτῷ καὶ λημψόμεθα τὴν ἐκδίκησιν ἡμῶν ἐξ αὐτοῦ.

hóti ḗkousa psógon pollō̂n synathroizoménōn kyklóthen ’Episýstēte kaì episystō̂men autō̂i, pántes ándres phíloi autoû: tērḗsate tḕn epínoian autoû, ei apatēthḗsetai kaì dynēsómetha autō̂i kaì lēmpsómetha tḕn ekdíkēsin hēmō̂n ex autoû.

11
καὶ κύριος μετ’ ἐμοῦ καθὼς μαχητὴς ἰσχύων· διὰ τοῦτο ἐδίωξαν καὶ νοῆσαι οὐκ ἠδύναντο· ᾐσχύνθησαν σϕόδρα, ὅτι οὐκ ἐνόησαν ἀτιμίας αὐτῶν, αἳ δι’ αἰῶνος οὐκ ἐπιλησθήσονται.

kaì kýrios met’ emoû kathṑs machētḕs ischýōn: dià toûto edíōxan kaì noē̂sai ouk ēdýnanto: ēischýnthēsan sphódra, hóti ouk enóēsan atimías autō̂n, haì di’ aiō̂nos ouk epilēsthḗsontai.

12
κύριε δοκιμάζων δίκαια συνίων νεϕροὺς καὶ καρδίας, ἴδοιμι τὴν παρὰ σοῦ ἐκδίκησιν ἐν αὐτοῖς, ὅτι πρὸς σὲ ἀπεκάλυψα τὰ ἀπολογήματά μου.

kýrie dokimázōn díkaia syníōn nephroùs kaì kardías, ídoimi tḕn parà soû ekdíkēsin en autoîs, hóti pròs sè apekálypsa tà apologḗmatá mou.

13
ᾄσατε τῷ κυρίῳ, αἰνέσατε αὐτῷ, ὅτι ἐξείλατο ψυχὴν πένητος ἐκ χειρὸς πονηρευομένων.

ā́isate tō̂i kyríōi, ainésate autō̂i, hóti exeílato psychḕn pénētos ek cheiròs ponēreuoménōn.

14
ἐπικατάρατος ἡ ἡμέρα, ἐν ᾗ ἐτέχθην ἐν αὐτῇ· ἡ ἡμέρα, ἐν ᾗ ἔτεκέν με ἡ μήτηρ μου, μὴ ἔστω ἐπευκτή.

epikatáratos hē hēméra, en hē̂i etéchthēn en autē̂i: hē hēméra, en hē̂i étekén me hē mḗtēr mou, mḕ éstō epeuktḗ.

15
ἐπικατάρατος ὁ ἄνθρωπος ὁ εὐαγγελισάμενος τῷ πατρί μου λέγων ’Ετέχθη σοι ἄρσεν, εὐϕραινόμενος.

epikatáratos ho ánthrōpos ho euangelisámenos tō̂i patrí mou légōn ’Etéchthē soi ársen, euphrainómenos.

16
ἔστω ὁ ἄνθρωπος ἐκεῖνος ὡς αἱ πόλεις, ἃς κατέστρεψεν κύριος ἐν θυμῷ καὶ οὐ μετεμελήθη, ἀκουσάτω κραυγῆς τὸ πρωὶ καὶ ἀλαλαγμοῦ μεσημβρίας,

éstō ho ánthrōpos ekeînos hōs hai póleis, hàs katéstrepsen kýrios en thymō̂i kaì ou metemelḗthē, akousátō kraugē̂s tò prōì kaì alalagmoû mesēmbrías,

17
ὅτι οὐκ ἀπέκτεινέν με ἐν μήτρᾳ μητρὸς καὶ ἐγένετό μοι ἡ μήτηρ μου τάϕος μου καὶ ἡ μήτρα συλλήμψεως αἰωνίας.

hóti ouk apékteinén me en mḗtrāi mētròs kaì egénetó moi hē mḗtēr mou táphos mou kaì hē mḗtra syllḗmpseōs aiōnías.

18
ἵνα τί τοῦτο ἐξῆλθον ἐκ μήτρας τοῦ βλέπειν κόπους καὶ πόνους, καὶ διετέλεσαν ἐν αἰσχύνῃ αἱ ἡμέραι μου;

hína tí toûto exē̂lthon ek mḗtras toû blépein kópous kaì pónous, kaì dietélesan en aischýnēi hai hēmérai mou?