Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Jérémie 3

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
’Εὰν ἐξαποστείλῃ ἀνὴρ τὴν γυναῖκα αὐτοῦ, καὶ ἀπέλθῃ ἀπ’ αὐτοῦ καὶ γένηται ἀνδρὶ ἑτέρῳ, μὴ ἀνακάμπτουσα ἀνακάμψει πρὸς αὐτὸν ἔτι; οὐ μιαινομένη μιανθήσεται ἡ γυνὴ ἐκείνη; καὶ σὺ ἐξεπόρνευσας ἐν ποιμέσιν πολλοῖς· καὶ ἀνέκαμπτες πρός με; λέγει κύριος.

’Eàn exaposteílēi anḕr tḕn gynaîka autoû, kaì apélthēi ap’ autoû kaì génētai andrì hetérōi, mḕ anakámptousa anakámpsei pròs autòn éti? ou miainoménē mianthḗsetai hē gynḕ ekeínē? kaì sỳ exepórneusas en poimésin polloîs: kaì anékamptes prós me? légei kýrios.

2
ἆρον εἰς εὐθεῖαν τοὺς ὀϕθαλμούς σου καὶ ἰδέ· ποῦ οὐχὶ ἐξεϕύρθης; ἐπὶ ταῖς ὁδοῖς ἐκάθισας αὐτοῖς ὡσεὶ κορώνη ἐρημουμένη καὶ ἐμίανας τὴν γῆν ἐν ταῖς πορνείαις σου καὶ ἐν ταῖς κακίαις σου.

âron eis eutheîan toùs ophthalmoús sou kaì idé: poû ouchì exephýrthēs? epì taîs hodoîs ekáthisas autoîs hōseì korṓnē erēmouménē kaì emíanas tḕn gē̂n en taîs porneíais sou kaì en taîs kakíais sou.

3
καὶ ἔσχες ποιμένας πολλοὺς εἰς πρόσκομμα σεαυτῇ· ὄψις πόρνης ἐγένετό σοι, ἀπηναισχύντησας πρὸς πάντας.

kaì ésches poiménas polloùs eis próskomma seautē̂i: ópsis pórnēs egénetó soi, apēnaischýntēsas pròs pántas.

4
οὐχ ὡς οἶκόν με ἐκάλεσας καὶ πατέρα καὶ ἀρχηγὸν τῆς παρθενίας σου;

ouch hōs oîkón me ekálesas kaì patéra kaì archēgòn tē̂s parthenías sou?

5
μὴ διαμενεῖ εἰς τὸν αἰῶνα ἢ διαϕυλαχθήσεται εἰς νεῖκος; ἰδοὺ ἐλάλησας καὶ ἐποίησας τὰ πονηρὰ ταῦτα καὶ ἠδυνάσθης.

mḕ diameneî eis tòn aiō̂na ḕ diaphylachthḗsetai eis neîkos? idoù elálēsas kaì epoíēsas tà ponērà taûta kaì ēdynásthēs.

6
Καὶ εἶπεν κύριος πρός με ἐν ταῖς ἡμέραις Ιωσια τοῦ βασιλέως Εἶδες ἃ ἐποίησέν μοι ἡ κατοικία τοῦ Ισραηλ· ἐπορεύθησαν ἐπὶ πᾶν ὄρος ὑψηλὸν καὶ ὑποκάτω παντὸς ξύλου ἀλσώδους καὶ ἐπόρνευσαν ἐκεῖ.

Kaì eîpen kýrios prós me en taîs hēmérais Iōsia toû basiléōs Eîdes hà epoíēsén moi hē katoikía toû Israēl: eporeúthēsan epì pân óros hypsēlòn kaì hypokátō pantòs xýlou alsṓdous kaì epórneusan ekeî.

7
καὶ εἶπα μετὰ τὸ πορνεῦσαι αὐτὴν ταῦτα πάντα Πρός με ἀνάστρεψον, καὶ οὐκ ἀνέστρεψεν· καὶ εἶδεν τὴν ἀσυνθεσίαν αὐτῆς ἡ ἀσύνθετος Ιουδα.

kaì eîpa metà tò porneûsai autḕn taûta pánta Prós me anástrepson, kaì ouk anéstrepsen: kaì eîden tḕn asynthesían autē̂s hē asýnthetos Iouda.

8
καὶ εἶδον διότι περὶ πάντων ὧν κατελήμϕθη ἐν οἷς ἐμοιχᾶτο ἡ κατοικία τοῦ Ισραηλ, καὶ ἐξαπέστειλα αὐτὴν καὶ ἔδωκα αὐτῇ βιβλίον ἀποστασίου εἰς τὰς χεῖρας αὐτῆς· καὶ οὐκ ἐϕοβήθη ἡ ἀσύνθετος Ιουδα καὶ ἐπορεύθη καὶ ἐπόρνευσεν καὶ αὐτή.

kaì eîdon dióti perì pántōn hō̂n katelḗmphthē en hoîs emoichâto hē katoikía toû Israēl, kaì exapésteila autḕn kaì édōka autē̂i biblíon apostasíou eis tàs cheîras autē̂s: kaì ouk ephobḗthē hē asýnthetos Iouda kaì eporeúthē kaì epórneusen kaì autḗ.

9
καὶ ἐγένετο εἰς οὐθὲν ἡ πορνεία αὐτῆς, καὶ ἐμοίχευσεν τὸ ξύλον καὶ τὸν λίθον.

kaì egéneto eis outhèn hē porneía autē̂s, kaì emoícheusen tò xýlon kaì tòn líthon.

10
καὶ ἐν πᾶσιν τούτοις οὐκ ἐπεστράϕη πρός με ἡ ἀσύνθετος Ιουδα ἐξ ὅλης τῆς καρδίας αὐτῆς, ἀλλ’ ἐπὶ ψεύδει.

kaì en pâsin toútois ouk epestráphē prós me hē asýnthetos Iouda ex hólēs tē̂s kardías autē̂s, all’ epì pseúdei.

11
καὶ εἶπεν κύριος πρός με ’Εδικαίωσεν τὴν ψυχὴν αὐτοῦ Ισραηλ ἀπὸ τῆς ἀσυνθέτου Ιουδα.

kaì eîpen kýrios prós me ’Edikaíōsen tḕn psychḕn autoû Israēl apò tē̂s asynthétou Iouda.

12
πορεύου καὶ ἀνάγνωθι τοὺς λόγους τούτους πρὸς βορρᾶν καὶ ἐρεῖς ’Επιστράϕητι πρός με, ἡ κατοικία τοῦ Ισραηλ, λέγει κύριος, καὶ οὐ στηριῶ τὸ πρόσωπόν μου ἐϕ’ ὑμᾶς· ὅτι ἐλεήμων ἐγώ εἰμι, λέγει κύριος, καὶ οὐ μηνιῶ ὑμῖν εἰς τὸν αἰῶνα.

poreúou kaì anágnōthi toùs lógous toútous pròs borrân kaì ereîs ’Epistráphēti prós me, hē katoikía toû Israēl, légei kýrios, kaì ou stēriō̂ tò prósōpón mou eph’ hymâs: hóti eleḗmōn egṓ eimi, légei kýrios, kaì ou mēniō̂ hymîn eis tòn aiō̂na.

13
πλὴν γνῶθι τὴν ἀδικίαν σου, ὅτι εἰς κύριον τὸν θεόν σου ἠσέβησας καὶ διέχεας τὰς ὁδούς σου εἰς ἀλλοτρίους ὑποκάτω παντὸς ξύλου ἀλσώδους, τῆς δὲ ϕωνῆς μου οὐχ ὑπήκουσας, λέγει κύριος.

plḕn gnō̂thi tḕn adikían sou, hóti eis kýrion tòn theón sou ēsébēsas kaì diécheas tàs hodoús sou eis allotríous hypokátō pantòs xýlou alsṓdous, tē̂s dè phōnē̂s mou ouch hypḗkousas, légei kýrios.

14
ἐπιστράϕητε, υἱοὶ ἀϕεστηκότες, λέγει κύριος, διότι ἐγὼ κατακυριεύσω ὑμῶν καὶ λήμψομαι ὑμᾶς ἕνα ἐκ πόλεως καὶ δύο ἐκ πατριᾶς καὶ εἰσάξω ὑμᾶς εἰς Σιων

epistráphēte, hyioì aphestēkótes, légei kýrios, dióti egṑ katakyrieúsō hymō̂n kaì lḗmpsomai hymâs héna ek póleōs kaì dýo ek patriâs kaì eisáxō hymâs eis Siōn

15
καὶ δώσω ὑμῖν ποιμένας κατὰ τὴν καρδίαν μου, καὶ ποιμανοῦσιν ὑμᾶς ποιμαίνοντες μετ’ ἐπιστήμης.

kaì dṓsō hymîn poiménas katà tḕn kardían mou, kaì poimanoûsin hymâs poimaínontes met’ epistḗmēs.

16
καὶ ἔσται ἐὰν πληθυνθῆτε καὶ αὐξηθῆτε ἐπὶ τῆς γῆς ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις, λέγει κύριος, οὐκ ἐροῦσιν ἔτι Κιβωτὸς διαθήκης ἁγίου Ισραηλ, οὐκ ἀναβήσεται ἐπὶ καρδίαν, οὐκ ὀνομασθήσεται οὐδὲ ἐπισκεϕθήσεται καὶ οὐ ποιηθήσεται ἔτι·

kaì éstai eàn plēthynthē̂te kaì auxēthē̂te epì tē̂s gē̂s en taîs hēmérais ekeínais, légei kýrios, ouk eroûsin éti Kibōtòs diathḗkēs hagíou Israēl, ouk anabḗsetai epì kardían, ouk onomasthḗsetai oudè episkephthḗsetai kaì ou poiēthḗsetai éti:

17
ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις καὶ ἐν τῷ καιρῷ ἐκείνῳ καλέσουσιν τὴν Ιερουσαλημ θρόνος κυρίου, καὶ συναχθήσονται εἰς αὐτὴν πάντα τὰ ἔθνη καὶ οὐ πορεύσονται ἔτι ὀπίσω τῶν ἐνθυμημάτων τῆς καρδίας αὐτῶν τῆς πονηρᾶς.

en taîs hēmérais ekeínais kaì en tō̂i kairō̂i ekeínōi kalésousin tḕn Ierousalēm thrónos kyríou, kaì synachthḗsontai eis autḕn pánta tà éthnē kaì ou poreúsontai éti opísō tō̂n enthymēmátōn tē̂s kardías autō̂n tē̂s ponērâs.

18
ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις συνελεύσονται οἶκος Ιουδα ἐπὶ τὸν οἶκον τοῦ Ισραηλ, καὶ ἥξουσιν ἐπὶ τὸ αὐτὸ ἀπὸ γῆς βορρᾶ καὶ ἀπὸ πασῶν τῶν χωρῶν ἐπὶ τὴν γῆν, ἣν κατεκληρονόμησα τοὺς πατέρας αὐτῶν.

en taîs hēmérais ekeínais syneleúsontai oîkos Iouda epì tòn oîkon toû Israēl, kaì hḗxousin epì tò autò apò gē̂s borrâ kaì apò pasō̂n tō̂n chōrō̂n epì tḕn gē̂n, hḕn kateklēronómēsa toùs patéras autō̂n.

19
καὶ ἐγὼ εἶπα Γένοιτο, κύριε· ὅτι τάξω σε εἰς τέκνα καὶ δώσω σοι γῆν ἐκλεκτὴν κληρονομίαν θεοῦ παντοκράτορος ἐθνῶν· καὶ εἶπα Πατέρα καλέσετέ με καὶ ἀπ’ ἐμοῦ οὐκ ἀποστραϕήσεσθε.

kaì egṑ eîpa Génoito, kýrie: hóti táxō se eis tékna kaì dṓsō soi gē̂n eklektḕn klēronomían theoû pantokrátoros ethnō̂n: kaì eîpa Patéra kaléseté me kaì ap’ emoû ouk apostraphḗsesthe.

20
πλὴν ὡς ἀθετεῖ γυνὴ εἰς τὸν συνόντα αὐτῇ, οὕτως ἠθέτησεν εἰς ἐμὲ οἶκος Ισραηλ, λέγει κύριος.

plḕn hōs atheteî gynḕ eis tòn synónta autē̂i, hoútōs ēthétēsen eis emè oîkos Israēl, légei kýrios.

21
ϕωνὴ ἐκ χειλέων ἠκούσθη κλαυθμοῦ καὶ δεήσεως υἱῶν Ισραηλ, ὅτι ἠδίκησαν ἐν ταῖς ὁδοῖς αὐτῶν, ἐπελάθοντο θεοῦ ἁγίου αὐτῶν.

phōnḕ ek cheiléōn ēkoústhē klauthmoû kaì deḗseōs hyiō̂n Israēl, hóti ēdíkēsan en taîs hodoîs autō̂n, epeláthonto theoû hagíou autō̂n.

22
ἐπιστράϕητε, υἱοὶ ἐπιστρέϕοντες, καὶ ἰάσομαι τὰ συντρίμματα ὑμῶν. ἰδοὺ δοῦλοι ἡμεῖς ἐσόμεθά σοι, ὅτι σὺ κύριος ὁ θεὸς ἡμῶν εἶ.

epistráphēte, hyioì epistréphontes, kaì iásomai tà syntrímmata hymō̂n. idoù doûloi hēmeîs esómethá soi, hóti sỳ kýrios ho theòs hēmō̂n eî.

23
ὄντως εἰς ψεῦδος ἦσαν οἱ βουνοὶ καὶ ἡ δύναμις τῶν ὀρέων, πλὴν διὰ κυρίου θεοῦ ἡμῶν ἡ σωτηρία τοῦ Ισραηλ.

óntōs eis pseûdos ē̂san hoi bounoì kaì hē dýnamis tō̂n oréōn, plḕn dià kyríou theoû hēmō̂n hē sōtēría toû Israēl.

24
ἡ δὲ αἰσχύνη κατανάλωσεν τοὺς μόχθους τῶν πατέρων ἡμῶν ἀπὸ νεότητος ἡμῶν, τὰ πρόβατα αὐτῶν καὶ τοὺς μόσχους αὐτῶν καὶ τοὺς υἱοὺς αὐτῶν καὶ τὰς θυγατέρας αὐτῶν.

hē dè aischýnē katanálōsen toùs móchthous tō̂n patérōn hēmō̂n apò neótētos hēmō̂n, tà próbata autō̂n kaì toùs móschous autō̂n kaì toùs hyioùs autō̂n kaì tàs thygatéras autō̂n.

25
ἐκοιμήθημεν ἐν τῇ αἰσχύνῃ ἡμῶν, καὶ ἐπεκάλυψεν ἡμᾶς ἡ ἀτιμία ἡμῶν, διότι ἔναντι τοῦ θεοῦ ἡμῶν ἡμάρτομεν ἡμεῖς καὶ οἱ πατέρες ἡμῶν ἀπὸ νεότητος ἡμῶν ἕως τῆς ἡμέρας ταύτης καὶ οὐχ ὑπηκούσαμεν τῆς ϕωνῆς κυρίου τοῦ θεοῦ ἡμῶν.

ekoimḗthēmen en tē̂i aischýnēi hēmō̂n, kaì epekálypsen hēmâs hē atimía hēmō̂n, dióti énanti toû theoû hēmō̂n hēmártomen hēmeîs kaì hoi patéres hēmō̂n apò neótētos hēmō̂n héōs tē̂s hēméras taútēs kaì ouch hypēkoúsamen tē̂s phōnē̂s kyríou toû theoû hēmō̂n.