Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Lévitique 26:35

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Οὐ ποιήσετε ὑμῖν αὐτοῖς χειροποίητα οὐδὲ γλυπτὰ οὐδὲ στήλην ἀναστήσετε ὑμῖν οὐδὲ λίθον σκοπὸν θήσετε ἐν τῇ γῇ ὑμῶν προσκυνῆσαι αὐτῷ· ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν.

Ou poiḗsete hymîn autoîs cheiropoíēta oudè glyptà oudè stḗlēn anastḗsete hymîn oudè líthon skopòn thḗsete en tē̂i gē̂i hymō̂n proskynē̂sai autō̂i: egṓ eimi kýrios ho theòs hymō̂n.

2
τὰ σάββατά μου ϕυλάξεσθε καὶ ἀπὸ τῶν ἁγίων μου ϕοβηθήσεσθε· ἐγώ εἰμι κύριος.

tà sábbatá mou phyláxesthe kaì apò tō̂n hagíōn mou phobēthḗsesthe: egṓ eimi kýrios.

3
’Εὰν τοῖς προστάγμασίν μου πορεύησθε καὶ τὰς ἐντολάς μου ϕυλάσσησθε καὶ ποιήσητε αὐτάς,

’Eàn toîs prostágmasín mou poreúēsthe kaì tàs entolás mou phylássēsthe kaì poiḗsēte autás,

4
καὶ δώσω τὸν ὑετὸν ὑμῖν ἐν καιρῷ αὐτοῦ, καὶ ἡ γῆ δώσει τὰ γενήματα αὐτῆς, καὶ τὰ ξύλα τῶν πεδίων ἀποδώσει τὸν καρπὸν αὐτῶν·

kaì dṓsō tòn hyetòn hymîn en kairō̂i autoû, kaì hē gē̂ dṓsei tà genḗmata autē̂s, kaì tà xýla tō̂n pedíōn apodṓsei tòn karpòn autō̂n:

5
καὶ καταλήμψεται ὑμῖν ὁ ἀλοητὸς τὸν τρύγητον, καὶ ὁ τρύγητος καταλήμψεται τὸν σπόρον, καὶ ϕάγεσθε τὸν ἄρτον ὑμῶν εἰς πλησμονὴν καὶ κατοικήσετε μετὰ ἀσϕαλείας ἐπὶ τῆς γῆς ὑμῶν.

kaì katalḗmpsetai hymîn ho aloētòs tòn trýgēton, kaì ho trýgētos katalḗmpsetai tòn spóron, kaì phágesthe tòn árton hymō̂n eis plēsmonḕn kaì katoikḗsete metà asphaleías epì tē̂s gē̂s hymō̂n.

6
καὶ πόλεμος οὐ διελεύσεται διὰ τῆς γῆς ὑμῶν, καὶ δώσω εἰρήνην ἐν τῇ γῇ ὑμῶν, καὶ κοιμηθήσεσθε, καὶ οὐκ ἔσται ὑμᾶς ὁ ἐκϕοβῶν, καὶ ἀπολῶ θηρία πονηρὰ ἐκ τῆς γῆς ὑμῶν.

kaì pólemos ou dieleúsetai dià tē̂s gē̂s hymō̂n, kaì dṓsō eirḗnēn en tē̂i gē̂i hymō̂n, kaì koimēthḗsesthe, kaì ouk éstai hymâs ho ekphobō̂n, kaì apolō̂ thēría ponērà ek tē̂s gē̂s hymō̂n.

7
καὶ διώξεσθε τοὺς ἐχθροὺς ὑμῶν, καὶ πεσοῦνται ἐναντίον ὑμῶν ϕόνῳ·

kaì diṓxesthe toùs echthroùs hymō̂n, kaì pesoûntai enantíon hymō̂n phónōi:

8
καὶ διώξονται ἐξ ὑμῶν πέντε ἑκατόν, καὶ ἑκατὸν ὑμῶν διώξονται μυριάδας, καὶ πεσοῦνται οἱ ἐχθροὶ ὑμῶν ἐναντίον ὑμῶν μαχαίρᾳ.

kaì diṓxontai ex hymō̂n pénte hekatón, kaì hekatòn hymō̂n diṓxontai myriádas, kaì pesoûntai hoi echthroì hymō̂n enantíon hymō̂n machaírāi.

9
καὶ ἐπιβλέψω ἐϕ’ ὑμᾶς καὶ αὐξανῶ ὑμᾶς καὶ πληθυνῶ ὑμᾶς καὶ στήσω τὴν διαθήκην μου μεθ’ ὑμῶν.

kaì epiblépsō eph’ hymâs kaì auxanō̂ hymâs kaì plēthynō̂ hymâs kaì stḗsō tḕn diathḗkēn mou meth’ hymō̂n.

10
καὶ ϕάγεσθε παλαιὰ καὶ παλαιὰ παλαιῶν καὶ παλαιὰ ἐκ προσώπου νέων ἐξοίσετε.

kaì phágesthe palaià kaì palaià palaiō̂n kaì palaià ek prosṓpou néōn exoísete.

11
καὶ θήσω τὴν διαθήκην μου ἐν ὑμῖν, καὶ οὐ βδελύξεται ἡ ψυχή μου ὑμᾶς·

kaì thḗsō tḕn diathḗkēn mou en hymîn, kaì ou bdelýxetai hē psychḗ mou hymâs:

12
καὶ ἐμπεριπατήσω ἐν ὑμῖν καὶ ἔσομαι ὑμῶν θεός, καὶ ὑμεῖς ἔσεσθέ μου λαός.

kaì emperipatḗsō en hymîn kaì ésomai hymō̂n theós, kaì hymeîs ésesthé mou laós.

13
ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν ὁ ἐξαγαγὼν ὑμᾶς ἐκ γῆς Αἰγύπτου ὄντων ὑμῶν δούλων καὶ συνέτριψα τὸν δεσμὸν τοῦ ζυγοῦ ὑμῶν καὶ ἤγαγον ὑμᾶς μετὰ παρρησίας.

egṓ eimi kýrios ho theòs hymō̂n ho exagagṑn hymâs ek gē̂s Aigýptou óntōn hymō̂n doúlōn kaì synétripsa tòn desmòn toû zygoû hymō̂n kaì ḗgagon hymâs metà parrēsías.

14
’Εὰν δὲ μὴ ὑπακούσητέ μου μηδὲ ποιήσητε τὰ προστάγματά μου ταῦτα,

’Eàn dè mḕ hypakoúsēté mou mēdè poiḗsēte tà prostágmatá mou taûta,

15
ἀλλὰ ἀπειθήσητε αὐτοῖς καὶ τοῖς κρίμασίν μου προσοχθίσῃ ἡ ψυχὴ ὑμῶν ὥστε ὑμᾶς μὴ ποιεῖν πάσας τὰς ἐντολάς μου ὥστε διασκεδάσαι τὴν διαθήκην μου,

allà apeithḗsēte autoîs kaì toîs krímasín mou prosochthísēi hē psychḕ hymō̂n hṓste hymâs mḕ poieîn pásas tàs entolás mou hṓste diaskedásai tḕn diathḗkēn mou,

16
καὶ ἐγὼ ποιήσω οὕτως ὑμῖν καὶ ἐπισυστήσω ἐϕ’ ὑμᾶς τὴν ἀπορίαν τήν τε ψώραν καὶ τὸν ἴκτερον καὶ σϕακελίζοντας τοὺς ὀϕθαλμοὺς ὑμῶν καὶ τὴν ψυχὴν ὑμῶν ἐκτήκουσαν, καὶ σπερεῖτε διὰ κενῆς τὰ σπέρματα ὑμῶν, καὶ ἔδονται οἱ ὑπεναντίοι ὑμῶν·

kaì egṑ poiḗsō hoútōs hymîn kaì episystḗsō eph’ hymâs tḕn aporían tḗn te psṓran kaì tòn íkteron kaì sphakelízontas toùs ophthalmoùs hymō̂n kaì tḕn psychḕn hymō̂n ektḗkousan, kaì spereîte dià kenē̂s tà spérmata hymō̂n, kaì édontai hoi hypenantíoi hymō̂n:

17
καὶ ἐπιστήσω τὸ πρόσωπόν μου ἐϕ’ ὑμᾶς, καὶ πεσεῖσθε ἐναντίον τῶν ἐχθρῶν ὑμῶν, καὶ διώξονται ὑμᾶς οἱ μισοῦντες ὑμᾶς, καὶ ϕεύξεσθε οὐθενὸς διώκοντος ὑμᾶς.

kaì epistḗsō tò prósōpón mou eph’ hymâs, kaì peseîsthe enantíon tō̂n echthrō̂n hymō̂n, kaì diṓxontai hymâs hoi misoûntes hymâs, kaì pheúxesthe outhenòs diṓkontos hymâs.

18
καὶ ἐὰν ἕως τούτου μὴ ὑπακούσητέ μου, καὶ προσθήσω τοῦ παιδεῦσαι ὑμᾶς ἑπτάκις ἐπὶ ταῖς ἁμαρτίαις ὑμῶν

kaì eàn héōs toútou mḕ hypakoúsēté mou, kaì prosthḗsō toû paideûsai hymâs heptákis epì taîs hamartíais hymō̂n

19
καὶ συντρίψω τὴν ὕβριν τῆς ὑπερηϕανίας ὑμῶν καὶ θήσω τὸν οὐρανὸν ὑμῖν σιδηροῦν καὶ τὴν γῆν ὑμῶν ὡσεὶ χαλκῆν,

kaì syntrípsō tḕn hýbrin tē̂s hyperēphanías hymō̂n kaì thḗsō tòn ouranòn hymîn sidēroûn kaì tḕn gē̂n hymō̂n hōseì chalkē̂n,

20
καὶ ἔσται εἰς κενὸν ἡ ἰσχὺς ὑμῶν, καὶ οὐ δώσει ἡ γῆ ὑμῶν τὸν σπόρον αὐτῆς, καὶ τὸ ξύλον τοῦ ἀγροῦ ὑμῶν οὐ δώσει τὸν καρπὸν αὐτοῦ.

kaì éstai eis kenòn hē ischỳs hymō̂n, kaì ou dṓsei hē gē̂ hymō̂n tòn spóron autē̂s, kaì tò xýlon toû agroû hymō̂n ou dṓsei tòn karpòn autoû.

21
καὶ ἐὰν μετὰ ταῦτα πορεύησθε πλάγιοι καὶ μὴ βούλησθε ὑπακούειν μου, προσθήσω ὑμῖν πληγὰς ἑπτὰ κατὰ τὰς ἁμαρτίας ὑμῶν

kaì eàn metà taûta poreúēsthe plágioi kaì mḕ boúlēsthe hypakoúein mou, prosthḗsō hymîn plēgàs heptà katà tàs hamartías hymō̂n

22
καὶ ἀποστελῶ ἐϕ’ ὑμᾶς τὰ θηρία τὰ ἄγρια τῆς γῆς, καὶ κατέδεται ὑμᾶς καὶ ἐξαναλώσει τὰ κτήνη ὑμῶν καὶ ὀλιγοστοὺς ποιήσει ὑμᾶς, καὶ ἐρημωθήσονται αἱ ὁδοὶ ὑμῶν.

kaì apostelō̂ eph’ hymâs tà thēría tà ágria tē̂s gē̂s, kaì katédetai hymâs kaì exanalṓsei tà ktḗnē hymō̂n kaì oligostoùs poiḗsei hymâs, kaì erēmōthḗsontai hai hodoì hymō̂n.

23
καὶ ἐπὶ τούτοις ἐὰν μὴ παιδευθῆτε, ἀλλὰ πορεύησθε πρός με πλάγιοι,

kaì epì toútois eàn mḕ paideuthē̂te, allà poreúēsthe prós me plágioi,

24
πορεύσομαι κἀγὼ μεθ’ ὑμῶν θυμῷ πλαγίῳ καὶ πατάξω ὑμᾶς κἀγὼ ἑπτάκις ἀντὶ τῶν ἁμαρτιῶν ὑμῶν

poreúsomai kagṑ meth’ hymō̂n thymō̂i plagíōi kaì patáxō hymâs kagṑ heptákis antì tō̂n hamartiō̂n hymō̂n

25
καὶ ἐπάξω ἐϕ’ ὑμᾶς μάχαιραν ἐκδικοῦσαν δίκην διαθήκης, καὶ καταϕεύξεσθε εἰς τὰς πόλεις ὑμῶν· καὶ ἐξαποστελῶ θάνατον εἰς ὑμᾶς, καὶ παραδοθήσεσθε εἰς χεῖρας ἐχθρῶν.

kaì epáxō eph’ hymâs máchairan ekdikoûsan díkēn diathḗkēs, kaì katapheúxesthe eis tàs póleis hymō̂n: kaì exapostelō̂ thánaton eis hymâs, kaì paradothḗsesthe eis cheîras echthrō̂n.

26
ἐν τῷ θλῖψαι ὑμᾶς σιτοδείᾳ ἄρτων καὶ πέψουσιν δέκα γυναῖκες τοὺς ἄρτους ὑμῶν ἐν κλιβάνῳ ἑνὶ καὶ ἀποδώσουσιν τοὺς ἄρτους ὑμῶν ἐν σταθμῷ, καὶ ϕάγεσθε καὶ οὐ μὴ ἐμπλησθῆτε.

en tō̂i thlîpsai hymâs sitodeíāi ártōn kaì pépsousin déka gynaîkes toùs ártous hymō̂n en klibánōi henì kaì apodṓsousin toùs ártous hymō̂n en stathmō̂i, kaì phágesthe kaì ou mḕ emplēsthē̂te.

27
ἐὰν δὲ ἐπὶ τούτοις μὴ ὑπακούσητέ μου καὶ πορεύησθε πρός με πλάγιοι,

eàn dè epì toútois mḕ hypakoúsēté mou kaì poreúēsthe prós me plágioi,

28
καὶ αὐτὸς πορεύσομαι μεθ’ ὑμῶν ἐν θυμῷ πλαγίῳ καὶ παιδεύσω ὑμᾶς ἐγὼ ἑπτάκις κατὰ τὰς ἁμαρτίας ὑμῶν,

kaì autòs poreúsomai meth’ hymō̂n en thymō̂i plagíōi kaì paideúsō hymâs egṑ heptákis katà tàs hamartías hymō̂n,

29
καὶ ϕάγεσθε τὰς σάρκας τῶν υἱῶν ὑμῶν καὶ τὰς σάρκας τῶν θυγατέρων ὑμῶν ϕάγεσθε·

kaì phágesthe tàs sárkas tō̂n hyiō̂n hymō̂n kaì tàs sárkas tō̂n thygatérōn hymō̂n phágesthe:

30
καὶ ἐρημώσω τὰς στήλας ὑμῶν καὶ ἐξολεθρεύσω τὰ ξύλινα χειροποίητα ὑμῶν καὶ θήσω τὰ κῶλα ὑμῶν ἐπὶ τὰ κῶλα τῶν εἰδώλων ὑμῶν, καὶ προσοχθιεῖ ἡ ψυχή μου ὑμῖν·

kaì erēmṓsō tàs stḗlas hymō̂n kaì exolethreúsō tà xýlina cheiropoíēta hymō̂n kaì thḗsō tà kō̂la hymō̂n epì tà kō̂la tō̂n eidṓlōn hymō̂n, kaì prosochthieî hē psychḗ mou hymîn:

31
καὶ θήσω τὰς πόλεις ὑμῶν ἐρήμους καὶ ἐξερημώσω τὰ ἅγια ὑμῶν καὶ οὐ μὴ ὀσϕρανθῶ τῆς ὀσμῆς τῶν θυσιῶν ὑμῶν·

kaì thḗsō tàs póleis hymō̂n erḗmous kaì exerēmṓsō tà hágia hymō̂n kaì ou mḕ osphranthō̂ tē̂s osmē̂s tō̂n thysiō̂n hymō̂n:

32
καὶ ἐξερημώσω ἐγὼ τὴν γῆν ὑμῶν, καὶ θαυμάσονται ἐπ’ αὐτῇ οἱ ἐχθροὶ ὑμῶν οἱ ἐνοικοῦντες ἐν αὐτῇ·

kaì exerēmṓsō egṑ tḕn gē̂n hymō̂n, kaì thaumásontai ep’ autē̂i hoi echthroì hymō̂n hoi enoikoûntes en autē̂i:

33
καὶ διασπερῶ ὑμᾶς εἰς τὰ ἔθνη, καὶ ἐξαναλώσει ὑμᾶς ἐπιπορευομένη ἡ μάχαιρα· καὶ ἔσται ἡ γῆ ὑμῶν ἔρημος, καὶ αἱ πόλεις ὑμῶν ἔσονται ἔρημοι.

kaì diasperō̂ hymâs eis tà éthnē, kaì exanalṓsei hymâs epiporeuoménē hē máchaira: kaì éstai hē gē̂ hymō̂n érēmos, kaì hai póleis hymō̂n ésontai érēmoi.

34
τότε εὐδοκήσει ἡ γῆ τὰ σάββατα αὐτῆς καὶ πάσας τὰς ἡμέρας τῆς ἐρημώσεως αὐτῆς, καὶ ὑμεῖς ἔσεσθε ἐν τῇ γῇ τῶν ἐχθρῶν ὑμῶν· τότε σαββατιεῖ ἡ γῆ καὶ εὐδοκήσει τὰ σάββατα αὐτῆς.

tóte eudokḗsei hē gē̂ tà sábbata autē̂s kaì pásas tàs hēméras tē̂s erēmṓseōs autē̂s, kaì hymeîs ésesthe en tē̂i gē̂i tō̂n echthrō̂n hymō̂n: tóte sabbatieî hē gē̂ kaì eudokḗsei tà sábbata autē̂s.

35
πάσας τὰς ἡμέρας τῆς ἐρημώσεως αὐτῆς σαββατιεῖ ἃ οὐκ ἐσαββάτισεν ἐν τοῖς σαββάτοις ὑμῶν, ἡνίκα κατῳκεῖτε αὐτήν.

pásas tàs hēméras tē̂s erēmṓseōs autē̂s sabbatieî hà ouk esabbátisen en toîs sabbátois hymō̂n, hēníka katōikeîte autḗn.

36
καὶ τοῖς καταλειϕθεῖσιν ἐξ ὑμῶν ἐπάξω δειλίαν εἰς τὴν καρδίαν αὐτῶν ἐν τῇ γῇ τῶν ἐχθρῶν αὐτῶν, καὶ διώξεται αὐτοὺς ϕωνὴ ϕύλλου ϕερομένου, καὶ ϕεύξονται ὡς ϕεύγοντες ἀπὸ πολέμου καὶ πεσοῦνται οὐθενὸς διώκοντος·

kaì toîs kataleiphtheîsin ex hymō̂n epáxō deilían eis tḕn kardían autō̂n en tē̂i gē̂i tō̂n echthrō̂n autō̂n, kaì diṓxetai autoùs phōnḕ phýllou pheroménou, kaì pheúxontai hōs pheúgontes apò polémou kaì pesoûntai outhenòs diṓkontos:

37
καὶ ὑπερόψεται ὁ ἀδελϕὸς τὸν ἀδελϕὸν ὡσεὶ ἐν πολέμῳ οὐθενὸς κατατρέχοντος, καὶ οὐ δυνήσεσθε ἀντιστῆναι τοῖς ἐχθροῖς ὑμῶν.

kaì hyperópsetai ho adelphòs tòn adelphòn hōseì en polémōi outhenòs katatréchontos, kaì ou dynḗsesthe antistē̂nai toîs echthroîs hymō̂n.

38
καὶ ἀπολεῖσθε ἐν τοῖς ἔθνεσιν, καὶ κατέδεται ὑμᾶς ἡ γῆ τῶν ἐχθρῶν ὑμῶν.

kaì apoleîsthe en toîs éthnesin, kaì katédetai hymâs hē gē̂ tō̂n echthrō̂n hymō̂n.

39
καὶ οἱ καταλειϕθέντες ἀϕ’ ὑμῶν καταϕθαρήσονται διὰ τὰς ἁμαρτίας ὑμῶν, ἐν τῇ γῇ τῶν ἐχθρῶν αὐτῶν τακήσονται.

kaì hoi kataleiphthéntes aph’ hymō̂n kataphtharḗsontai dià tàs hamartías hymō̂n, en tē̂i gē̂i tō̂n echthrō̂n autō̂n takḗsontai.

40
καὶ ἐξαγορεύσουσιν τὰς ἁμαρτίας αὐτῶν καὶ τὰς ἁμαρτίας τῶν πατέρων αὐτῶν, ὅτι παρέβησαν καὶ ὑπερεῖδόν με, καὶ ὅτι ἐπορεύθησαν ἐναντίον μου πλάγιοι,

kaì exagoreúsousin tàs hamartías autō̂n kaì tàs hamartías tō̂n patérōn autō̂n, hóti parébēsan kaì hypereîdón me, kaì hóti eporeúthēsan enantíon mou plágioi,

41
καὶ ἐγὼ ἐπορεύθην μετ’ αὐτῶν ἐν θυμῷ πλαγίῳ καὶ ἀπολῶ αὐτοὺς ἐν τῇ γῇ τῶν ἐχθρῶν αὐτῶν· τότε ἐντραπήσεται ἡ καρδία αὐτῶν ἡ ἀπερίτμητος, καὶ τότε εὐδοκήσουσιν τὰς ἁμαρτίας αὐτῶν.

kaì egṑ eporeúthēn met’ autō̂n en thymō̂i plagíōi kaì apolō̂ autoùs en tē̂i gē̂i tō̂n echthrō̂n autō̂n: tóte entrapḗsetai hē kardía autō̂n hē aperítmētos, kaì tóte eudokḗsousin tàs hamartías autō̂n.

42
καὶ μνησθήσομαι τῆς διαθήκης Ιακωβ καὶ τῆς διαθήκης Ισαακ καὶ τῆς διαθήκης Αβρααμ μνησθήσομαι καὶ τῆς γῆς μνησθήσομαι.

kaì mnēsthḗsomai tē̂s diathḗkēs Iakōb kaì tē̂s diathḗkēs Isaak kaì tē̂s diathḗkēs Abraam mnēsthḗsomai kaì tē̂s gē̂s mnēsthḗsomai.

43
καὶ ἡ γῆ ἐγκαταλειϕθήσεται ὑπ’ αὐτῶν· τότε προσδέξεται ἡ γῆ τὰ σάββατα αὐτῆς ἐν τῷ ἐρημωθῆναι αὐτὴν δι’ αὐτούς, καὶ αὐτοὶ προσδέξονται τὰς αὐτῶν ἀνομίας, ἀνθ’ ὧν τὰ κρίματά μου ὑπερεῖδον καὶ τοῖς προστάγμασίν μου προσώχθισαν τῇ ψυχῇ αὐτῶν.

kaì hē gē̂ enkataleiphthḗsetai hyp’ autō̂n: tóte prosdéxetai hē gē̂ tà sábbata autē̂s en tō̂i erēmōthē̂nai autḕn di’ autoús, kaì autoì prosdéxontai tàs autō̂n anomías, anth’ hō̂n tà krímatá mou hypereîdon kaì toîs prostágmasín mou prosṓchthisan tē̂i psychē̂i autō̂n.

44
καὶ οὐδ’ ὧς ὄντων αὐτῶν ἐν τῇ γῇ τῶν ἐχθρῶν αὐτῶν οὐχ ὑπερεῖδον αὐτοὺς οὐδὲ προσώχθισα αὐτοῖς ὥστε ἐξαναλῶσαι αὐτοὺς τοῦ διασκεδάσαι τὴν διαθήκην μου τὴν πρὸς αὐτούς· ὅτι ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς αὐτῶν.

kaì oud’ hō̂s óntōn autō̂n en tē̂i gē̂i tō̂n echthrō̂n autō̂n ouch hypereîdon autoùs oudè prosṓchthisa autoîs hṓste exanalō̂sai autoùs toû diaskedásai tḕn diathḗkēn mou tḕn pròs autoús: hóti egṓ eimi kýrios ho theòs autō̂n.

45
καὶ μνησθήσομαι αὐτῶν τῆς διαθήκης τῆς προτέρας, ὅτε ἐξήγαγον αὐτοὺς ἐκ γῆς Αἰγύπτου ἐξ οἴκου δουλείας ἔναντι τῶν ἐθνῶν τοῦ εἶναι αὐτῶν θεός· ἐγώ εἰμι κύριος.

kaì mnēsthḗsomai autō̂n tē̂s diathḗkēs tē̂s protéras, hóte exḗgagon autoùs ek gē̂s Aigýptou ex oíkou douleías énanti tō̂n ethnō̂n toû eînai autō̂n theós: egṓ eimi kýrios.

46
Ταῦτα τὰ κρίματα καὶ τὰ προστάγματα καὶ ὁ νόμος, ὃν ἔδωκεν κύριος ἀνὰ μέσον αὐτοῦ καὶ ἀνὰ μέσον τῶν υἱῶν Ισραηλ ἐν τῷ ὄρει Σινα ἐν χειρὶ Μωυσῆ.

Taûta tà krímata kaì tà prostágmata kaì ho nómos, hòn édōken kýrios anà méson autoû kaì anà méson tō̂n hyiō̂n Israēl en tō̂i órei Sina en cheirì Mōysē̂.