Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Lévitique 27:14

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἐλάλησεν κύριος πρὸς Μωυσῆν λέγων

Kaì elálēsen kýrios pròs Mōysē̂n légōn

2
Λάλησον τοῖς υἱοῖς Ισραηλ καὶ ἐρεῖς αὐτοῖς ῝Ος ἂν εὔξηται εὐχὴν ὥστε τιμὴν τῆς ψυχῆς αὐτοῦ τῷ κυρίῳ,

Lálēson toîs hyioîs Israēl kaì ereîs autoîs ῝Os àn eúxētai euchḕn hṓste timḕn tē̂s psychē̂s autoû tō̂i kyríōi,

3
ἔσται ἡ τιμὴ τοῦ ἄρσενος ἀπὸ εἰκοσαετοῦς ἕως ἑξηκονταετοῦς, ἔσται αὐτοῦ ἡ τιμὴ πεντήκοντα δίδραχμα ἀργυρίου τῷ σταθμῷ τῷ ἁγίῳ,

éstai hē timḕ toû ársenos apò eikosaetoûs héōs hexēkontaetoûs, éstai autoû hē timḕ pentḗkonta dídrachma argyríou tō̂i stathmō̂i tō̂i hagíōi,

4
τῆς δὲ θηλείας ἔσται ἡ συντίμησις τριάκοντα δίδραχμα.

tē̂s dè thēleías éstai hē syntímēsis triákonta dídrachma.

5
ἐὰν δὲ ἀπὸ πενταετοῦς ἕως εἴκοσι ἐτῶν, ἔσται ἡ τιμὴ τοῦ ἄρσενος εἴκοσι δίδραχμα, τῆς δὲ θηλείας δέκα δίδραχμα.

eàn dè apò pentaetoûs héōs eíkosi etō̂n, éstai hē timḕ toû ársenos eíkosi dídrachma, tē̂s dè thēleías déka dídrachma.

6
ἀπὸ δὲ μηνιαίου ἕως πενταετοῦς ἔσται ἡ τιμὴ τοῦ ἄρσενος πέντε δίδραχμα ἀργυρίου, τῆς δὲ θηλείας τρία δίδραχμα.

apò dè mēniaíou héōs pentaetoûs éstai hē timḕ toû ársenos pénte dídrachma argyríou, tē̂s dè thēleías tría dídrachma.

7
ἐὰν δὲ ἀπὸ ἑξηκονταετῶν καὶ ἐπάνω, ἐὰν μὲν ἄρσεν ᾖ, ἔσται ἡ τιμὴ πεντεκαίδεκα δίδραχμα ἀργυρίου, ἐὰν δὲ θήλεια, δέκα δίδραχμα.

eàn dè apò hexēkontaetō̂n kaì epánō, eàn mèn ársen ē̂i, éstai hē timḕ pentekaídeka dídrachma argyríou, eàn dè thḗleia, déka dídrachma.

8
ἐὰν δὲ ταπεινὸς ᾖ τῇ τιμῇ, στήσεται ἐναντίον τοῦ ἱερέως, καὶ τιμήσεται αὐτὸν ὁ ἱερεύς· καθάπερ ἰσχύει ἡ χεὶρ τοῦ εὐξαμένου, τιμήσεται αὐτὸν ὁ ἱερεύς.

eàn dè tapeinòs ē̂i tē̂i timē̂i, stḗsetai enantíon toû hieréōs, kaì timḗsetai autòn ho hiereús: katháper ischýei hē cheìr toû euxaménou, timḗsetai autòn ho hiereús.

9
’Εὰν δὲ ἀπὸ τῶν κτηνῶν τῶν προσϕερομένων ἀπ’ αὐτῶν δῶρον τῷ κυρίῳ, ὃς ἂν δῷ ἀπὸ τούτων τῷ κυρίῳ, ἔσται ἅγιον.

’Eàn dè apò tō̂n ktēnō̂n tō̂n prospheroménōn ap’ autō̂n dō̂ron tō̂i kyríōi, hòs àn dō̂i apò toútōn tō̂i kyríōi, éstai hágion.

10
οὐκ ἀλλάξει αὐτὸ καλὸν πονηρῷ οὐδὲ πονηρὸν καλῷ· ἐὰν δὲ ἀλλάσσων ἀλλάξῃ αὐτὸ κτῆνος κτήνει, ἔσται αὐτὸ καὶ τὸ ἄλλαγμα ἅγια.

ouk alláxei autò kalòn ponērō̂i oudè ponēròn kalō̂i: eàn dè allássōn alláxēi autò ktē̂nos ktḗnei, éstai autò kaì tò állagma hágia.

11
ἐὰν δὲ πᾶν κτῆνος ἀκάθαρτον, ἀϕ’ ὧν οὐ προσϕέρεται ἀπ’ αὐτῶν δῶρον τῷ κυρίῳ, στήσει τὸ κτῆνος ἔναντι τοῦ ἱερέως,

eàn dè pân ktē̂nos akátharton, aph’ hō̂n ou prosphéretai ap’ autō̂n dō̂ron tō̂i kyríōi, stḗsei tò ktē̂nos énanti toû hieréōs,

12
καὶ τιμήσεται αὐτὸ ὁ ἱερεὺς ἀνὰ μέσον καλοῦ καὶ ἀνὰ μέσον πονηροῦ, καὶ καθότι ἂν τιμήσεται ὁ ἱερεύς, οὕτως στήσεται.

kaì timḗsetai autò ho hiereùs anà méson kaloû kaì anà méson ponēroû, kaì kathóti àn timḗsetai ho hiereús, hoútōs stḗsetai.

13
ἐὰν δὲ λυτρούμενος λυτρώσηται αὐτό, προσθήσει τὸ ἐπίπεμπτον πρὸς τὴν τιμὴν αὐτοῦ.

eàn dè lytroúmenos lytrṓsētai autó, prosthḗsei tò epípempton pròs tḕn timḕn autoû.

14
Καὶ ἄνθρωπος, ὃς ἂν ἁγιάσῃ τὴν οἰκίαν αὐτοῦ ἁγίαν τῷ κυρίῳ, καὶ τιμήσεται αὐτὴν ὁ ἱερεὺς ἀνὰ μέσον καλῆς καὶ ἀνὰ μέσον πονηρᾶς· ὡς ἂν τιμήσεται αὐτὴν ὁ ἱερεύς, οὕτως σταθήσεται.

Kaì ánthrōpos, hòs àn hagiásēi tḕn oikían autoû hagían tō̂i kyríōi, kaì timḗsetai autḕn ho hiereùs anà méson kalē̂s kaì anà méson ponērâs: hōs àn timḗsetai autḕn ho hiereús, hoútōs stathḗsetai.

15
ἐὰν δὲ ὁ ἁγιάσας αὐτὴν λυτρῶται τὴν οἰκίαν αὐτοῦ, προσθήσει ἐπ’ αὐτὸ τὸ ἐπίπεμπτον τοῦ ἀργυρίου τῆς τιμῆς, καὶ ἔσται αὐτῷ.

eàn dè ho hagiásas autḕn lytrō̂tai tḕn oikían autoû, prosthḗsei ep’ autò tò epípempton toû argyríou tē̂s timē̂s, kaì éstai autō̂i.

16
’Εὰν δὲ ἀπὸ τοῦ ἀγροῦ τῆς κατασχέσεως αὐτοῦ ἁγιάσῃ ἄνθρωπος τῷ κυρίῳ, καὶ ἔσται ἡ τιμὴ κατὰ τὸν σπόρον αὐτοῦ, κόρου κριθῶν πεντήκοντα δίδραχμα ἀργυρίου.

’Eàn dè apò toû agroû tē̂s kataschéseōs autoû hagiásēi ánthrōpos tō̂i kyríōi, kaì éstai hē timḕ katà tòn spóron autoû, kórou krithō̂n pentḗkonta dídrachma argyríou.

17
ἐὰν δὲ ἀπὸ τοῦ ἐνιαυτοῦ τῆς ἀϕέσεως ἁγιάσῃ τὸν ἀγρὸν αὐτοῦ, κατὰ τὴν τιμὴν αὐτοῦ στήσεται.

eàn dè apò toû eniautoû tē̂s aphéseōs hagiásēi tòn agròn autoû, katà tḕn timḕn autoû stḗsetai.

18
ἐὰν δὲ ἔσχατον μετὰ τὴν ἄϕεσιν ἁγιάσῃ τὸν ἀγρὸν αὐτοῦ, προσλογιεῖται αὐτῷ ὁ ἱερεὺς τὸ ἀργύριον ἐπὶ τὰ ἔτη τὰ ἐπίλοιπα ἕως εἰς τὸν ἐνιαυτὸν τῆς ἀϕέσεως, καὶ ἀνθυϕαιρεθήσεται ἀπὸ τῆς συντιμήσεως αὐτοῦ.

eàn dè éschaton metà tḕn áphesin hagiásēi tòn agròn autoû, proslogieîtai autō̂i ho hiereùs tò argýrion epì tà étē tà epíloipa héōs eis tòn eniautòn tē̂s aphéseōs, kaì anthyphairethḗsetai apò tē̂s syntimḗseōs autoû.

19
ἐὰν δὲ λυτρῶται τὸν ἀγρὸν ὁ ἁγιάσας αὐτόν, προσθήσει τὸ ἐπίπεμπτον τοῦ ἀργυρίου πρὸς τὴν τιμὴν αὐτοῦ, καὶ ἔσται αὐτῷ.

eàn dè lytrō̂tai tòn agròn ho hagiásas autón, prosthḗsei tò epípempton toû argyríou pròs tḕn timḕn autoû, kaì éstai autō̂i.

20
ἐὰν δὲ μὴ λυτρῶται τὸν ἀγρὸν καὶ ἀποδῶται τὸν ἀγρὸν ἀνθρώπῳ ἑτέρῳ, οὐκέτι μὴ λυτρώσηται αὐτόν,

eàn dè mḕ lytrō̂tai tòn agròn kaì apodō̂tai tòn agròn anthrṓpōi hetérōi, oukéti mḕ lytrṓsētai autón,

21
ἀλλ’ ἔσται ὁ ἀγρὸς ἐξεληλυθυίας τῆς ἀϕέσεως ἅγιος τῷ κυρίῳ ὥσπερ ἡ γῆ ἡ ἀϕωρισμένη· τῷ ἱερεῖ ἔσται κατάσχεσις

all’ éstai ho agròs exelēlythyías tē̂s aphéseōs hágios tō̂i kyríōi hṓsper hē gē̂ hē aphōrisménē: tō̂i hiereî éstai katáschesis

22
’Εὰν δὲ ἀπὸ τοῦ ἀγροῦ, οὗ κέκτηται, ὃς οὐκ ἔστιν ἀπὸ τοῦ ἀγροῦ τῆς κατασχέσεως αὐτοῦ, ἁγιάσῃ τῷ κυρίῳ,

’Eàn dè apò toû agroû, hoû kéktētai, hòs ouk éstin apò toû agroû tē̂s kataschéseōs autoû, hagiásēi tō̂i kyríōi,

23
λογιεῖται πρὸς αὐτὸν ὁ ἱερεὺς τὸ τέλος τῆς τιμῆς ἐκ τοῦ ἐνιαυτοῦ τῆς ἀϕέσεως, καὶ ἀποδώσει τὴν τιμὴν ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ἅγιον τῷ κυρίῳ·

logieîtai pròs autòn ho hiereùs tò télos tē̂s timē̂s ek toû eniautoû tē̂s aphéseōs, kaì apodṓsei tḕn timḕn en tē̂i hēmérāi ekeínēi hágion tō̂i kyríōi:

24
καὶ ἐν τῷ ἐνιαυτῷ τῆς ἀϕέσεως ἀποδοθήσεται ὁ ἀγρὸς τῷ ἀνθρώπῳ, παρ’ οὗ κέκτηται αὐτόν, οὗ ἦν ἡ κατάσχεσις τῆς γῆς.

kaì en tō̂i eniautō̂i tē̂s aphéseōs apodothḗsetai ho agròs tō̂i anthrṓpōi, par’ hoû kéktētai autón, hoû ē̂n hē katáschesis tē̂s gē̂s.

25
καὶ πᾶσα τιμὴ ἔσται σταθμίοις ἁγίοις· εἴκοσι ὀβολοὶ ἔσται τὸ δίδραχμον.

kaì pâsa timḕ éstai stathmíois hagíois: eíkosi oboloì éstai tò dídrachmon.

26
Καὶ πᾶν πρωτότοκον, ὃ ἂν γένηται ἐν τοῖς κτήνεσίν σου, ἔσται τῷ κυρίῳ, καὶ οὐ καθαγιάσει οὐθεὶς αὐτό· ἐάν τε μόσχον ἐάν τε πρόβατον, τῷ κυρίῳ ἐστίν.

Kaì pân prōtótokon, hò àn génētai en toîs ktḗnesín sou, éstai tō̂i kyríōi, kaì ou kathagiásei outheìs autó: eán te móschon eán te próbaton, tō̂i kyríōi estín.

27
ἐὰν δὲ τῶν τετραπόδων τῶν ἀκαθάρτων, ἀλλάξει κατὰ τὴν τιμὴν αὐτοῦ καὶ προσθήσει τὸ ἐπίπεμπτον πρὸς αὐτό, καὶ ἔσται αὐτῷ· ἐὰν δὲ μὴ λυτρῶται, πραθήσεται κατὰ τὸ τίμημα αὐτοῦ.

eàn dè tō̂n tetrapódōn tō̂n akathártōn, alláxei katà tḕn timḕn autoû kaì prosthḗsei tò epípempton pròs autó, kaì éstai autō̂i: eàn dè mḕ lytrō̂tai, prathḗsetai katà tò tímēma autoû.

28
πᾶν δὲ ἀνάθεμα, ὃ ἐὰν ἀναθῇ ἄνθρωπος τῷ κυρίῳ ἀπὸ πάντων, ὅσα αὐτῷ ἐστιν, ἀπὸ ἀνθρώπου ἕως κτήνους καὶ ἀπὸ ἀγροῦ κατασχέσεως αὐτοῦ, οὐκ ἀποδώσεται οὐδὲ λυτρώσεται· πᾶν ἀνάθεμα ἅγιον ἁγίων ἔσται τῷ κυρίῳ.

pân dè anáthema, hò eàn anathē̂i ánthrōpos tō̂i kyríōi apò pántōn, hósa autō̂i estin, apò anthrṓpou héōs ktḗnous kaì apò agroû kataschéseōs autoû, ouk apodṓsetai oudè lytrṓsetai: pân anáthema hágion hagíōn éstai tō̂i kyríōi.

29
καὶ πᾶν, ὃ ἐὰν ἀνατεθῇ ἀπὸ τῶν ἀνθρώπων, οὐ λυτρωθήσεται, ἀλλὰ θανάτῳ θανατωθήσεται.

kaì pân, hò eàn anatethē̂i apò tō̂n anthrṓpōn, ou lytrōthḗsetai, allà thanátōi thanatōthḗsetai.

30
Πᾶσα δεκάτη τῆς γῆς ἀπὸ τοῦ σπέρματος τῆς γῆς καὶ τοῦ καρποῦ τοῦ ξυλίνου τῷ κυρίῳ ἐστίν, ἅγιον τῷ κυρίῳ.

Pâsa dekátē tē̂s gē̂s apò toû spérmatos tē̂s gē̂s kaì toû karpoû toû xylínou tō̂i kyríōi estín, hágion tō̂i kyríōi.

31
ἐὰν δὲ λυτρῶται λύτρῳ ἄνθρωπος τὴν δεκάτην αὐτοῦ, τὸ ἐπίπεμπτον προσθήσει πρὸς αὐτό, καὶ ἔσται αὐτῷ.

eàn dè lytrō̂tai lýtrōi ánthrōpos tḕn dekátēn autoû, tò epípempton prosthḗsei pròs autó, kaì éstai autō̂i.

32
καὶ πᾶσα δεκάτη βοῶν καὶ προβάτων καὶ πᾶν, ὃ ἐὰν ἔλθῃ ἐν τῷ ἀριθμῷ ὑπὸ τὴν ῥάβδον, τὸ δέκατον ἔσται ἅγιον τῷ κυρίῳ.

kaì pâsa dekátē boō̂n kaì probátōn kaì pân, hò eàn élthēi en tō̂i arithmō̂i hypò tḕn rhábdon, tò dékaton éstai hágion tō̂i kyríōi.

33
οὐκ ἀλλάξεις καλὸν πονηρῷ· ἐὰν δὲ ἀλλάσσων ἀλλάξῃς αὐτό, καὶ τὸ ἄλλαγμα αὐτοῦ ἔσται ἅγιον, οὐ λυτρωθήσεται.

ouk alláxeis kalòn ponērō̂i: eàn dè allássōn alláxēis autó, kaì tò állagma autoû éstai hágion, ou lytrōthḗsetai.

34
Αὗταί εἰσιν αἱ ἐντολαί, ἃς ἐνετείλατο κύριος τῷ Μωυσῇ πρὸς τοὺς υἱοὺς Ισραηλ ἐν τῷ ὄρει Σινα.

Haûtaí eisin hai entolaí, hàs eneteílato kýrios tō̂i Mōysē̂i pròs toùs hyioùs Israēl en tō̂i órei Sina.