Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Nombres 19

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἐλάλησεν κύριος πρὸς Μωυσῆν καὶ Ααρων λέγων

Kaì elálēsen kýrios pròs Mōysē̂n kaì Aarōn légōn

2
Αὕτη ἡ διαστολὴ τοῦ νόμου, ὅσα συνέταξεν κύριος λέγων Λάλησον τοῖς υἱοῖς Ισραηλ καὶ λαβέτωσαν πρὸς σὲ δάμαλιν πυρρὰν ἄμωμον, ἥτις οὐκ ἔχει ἐν αὐτῇ μῶμον καὶ ᾗ οὐκ ἐπεβλήθη ἐπ’ αὐτὴν ζυγός.

Haútē hē diastolḕ toû nómou, hósa synétaxen kýrios légōn Lálēson toîs hyioîs Israēl kaì labétōsan pròs sè dámalin pyrràn ámōmon, hḗtis ouk échei en autē̂i mō̂mon kaì hē̂i ouk epeblḗthē ep’ autḕn zygós.

3
καὶ δώσεις αὐτὴν πρὸς Ελεαζαρ τὸν ἱερέα, καὶ ἐξάξουσιν αὐτὴν ἔξω τῆς παρεμβολῆς εἰς τόπον καθαρὸν καὶ σϕάξουσιν αὐτὴν ἐνώπιον αὐτοῦ.

kaì dṓseis autḕn pròs Eleazar tòn hieréa, kaì exáxousin autḕn éxō tē̂s parembolē̂s eis tópon katharòn kaì spháxousin autḕn enṓpion autoû.

4
καὶ λήμψεται Ελεαζαρ ἀπὸ τοῦ αἵματος αὐτῆς καὶ ῥανεῖ ἀπέναντι τοῦ προσώπου τῆς σκηνῆς τοῦ μαρτυρίου ἀπὸ τοῦ αἵματος αὐτῆς ἑπτάκις.

kaì lḗmpsetai Eleazar apò toû haímatos autē̂s kaì rhaneî apénanti toû prosṓpou tē̂s skēnē̂s toû martyríou apò toû haímatos autē̂s heptákis.

5
καὶ κατακαύσουσιν αὐτὴν ἐναντίον αὐτοῦ, καὶ τὸ δέρμα καὶ τὰ κρέα αὐτῆς καὶ τὸ αἷμα αὐτῆς σὺν τῇ κόπρῳ αὐτῆς κατακαυθήσεται.

kaì katakaúsousin autḕn enantíon autoû, kaì tò dérma kaì tà kréa autē̂s kaì tò haîma autē̂s sỳn tē̂i kóprōi autē̂s katakauthḗsetai.

6
καὶ λήμψεται ὁ ἱερεὺς ξύλον κέδρινον καὶ ὕσσωπον καὶ κόκκινον καὶ ἐμβαλοῦσιν εἰς μέσον τοῦ κατακαύματος τῆς δαμάλεως.

kaì lḗmpsetai ho hiereùs xýlon kédrinon kaì hýssōpon kaì kókkinon kaì embaloûsin eis méson toû katakaúmatos tē̂s damáleōs.

7
καὶ πλυνεῖ τὰ ἱμάτια αὐτοῦ ὁ ἱερεὺς καὶ λούσεται τὸ σῶμα αὐτοῦ ὕδατι καὶ μετὰ ταῦτα εἰσελεύσεται εἰς τὴν παρεμβολήν, καὶ ἀκάθαρτος ἔσται ὁ ἱερεὺς ἕως ἑσπέρας.

kaì plyneî tà himátia autoû ho hiereùs kaì loúsetai tò sō̂ma autoû hýdati kaì metà taûta eiseleúsetai eis tḕn parembolḗn, kaì akáthartos éstai ho hiereùs héōs hespéras.

8
καὶ ὁ κατακαίων αὐτὴν πλυνεῖ τὰ ἱμάτια αὐτοῦ καὶ λούσεται τὸ σῶμα αὐτοῦ καὶ ἀκάθαρτος ἔσται ἕως ἑσπέρας.

kaì ho katakaíōn autḕn plyneî tà himátia autoû kaì loúsetai tò sō̂ma autoû kaì akáthartos éstai héōs hespéras.

9
καὶ συνάξει ἄνθρωπος καθαρὸς τὴν σποδὸν τῆς δαμάλεως καὶ ἀποθήσει ἔξω τῆς παρεμβολῆς εἰς τόπον καθαρόν, καὶ ἔσται τῇ συναγωγῇ υἱῶν Ισραηλ εἰς διατήρησιν, ὕδωρ ῥαντισμοῦ· ἅγνισμά ἐστιν.

kaì synáxei ánthrōpos katharòs tḕn spodòn tē̂s damáleōs kaì apothḗsei éxō tē̂s parembolē̂s eis tópon katharón, kaì éstai tē̂i synagōgē̂i hyiō̂n Israēl eis diatḗrēsin, hýdōr rhantismoû: hágnismá estin.

10
καὶ πλυνεῖ τὰ ἱμάτια ὁ συνάγων τὴν σποδιὰν τῆς δαμάλεως καὶ ἀκάθαρτος ἔσται ἕως ἑσπέρας. καὶ ἔσται τοῖς υἱοῖς Ισραηλ καὶ τοῖς προσκειμένοις προσηλύτοις νόμιμον αἰώνιον.

kaì plyneî tà himátia ho synágōn tḕn spodiàn tē̂s damáleōs kaì akáthartos éstai héōs hespéras. kaì éstai toîs hyioîs Israēl kaì toîs proskeiménois prosēlýtois nómimon aiṓnion.

11
‘Ο ἁπτόμενος τοῦ τεθνηκότος πάσης ψυχῆς ἀνθρώπου ἀκάθαρτος ἔσται ἑπτὰ ἡμέρας·

‘O haptómenos toû tethnēkótos pásēs psychē̂s anthrṓpou akáthartos éstai heptà hēméras:

12
οὗτος ἁγνισθήσεται τῇ ἡμέρᾳ τῇ τρίτῃ καὶ τῇ ἡμέρᾳ τῇ ἑβδόμῃ καὶ καθαρὸς ἔσται· ἐὰν δὲ μὴ ἀϕαγνισθῇ τῇ ἡμέρᾳ τῇ τρίτῃ καὶ τῇ ἡμέρᾳ τῇ ἑβδόμῃ, οὐ καθαρὸς ἔσται.

hoûtos hagnisthḗsetai tē̂i hēmérāi tē̂i trítēi kaì tē̂i hēmérāi tē̂i hebdómēi kaì katharòs éstai: eàn dè mḕ aphagnisthē̂i tē̂i hēmérāi tē̂i trítēi kaì tē̂i hēmérāi tē̂i hebdómēi, ou katharòs éstai.

13
πᾶς ὁ ἁπτόμενος τοῦ τεθνηκότος ἀπὸ ψυχῆς ἀνθρώπου, ἐὰν ἀποθάνῃ, καὶ μὴ ἀϕαγνισθῇ, τὴν σκηνὴν κυρίου ἐμίανεν· ἐκτριβήσεται ἡ ψυχὴ ἐκείνη ἐξ Ισραηλ· ὅτι ὕδωρ ῥαντισμοῦ οὐ περιερραντίσθη ἐπ’ αὐτόν, ἀκάθαρτός ἐστιν, ἔτι ἡ ἀκαθαρσία αὐτοῦ ἐν αὐτῷ ἐστιν.

pâs ho haptómenos toû tethnēkótos apò psychē̂s anthrṓpou, eàn apothánēi, kaì mḕ aphagnisthē̂i, tḕn skēnḕn kyríou emíanen: ektribḗsetai hē psychḕ ekeínē ex Israēl: hóti hýdōr rhantismoû ou perierrantísthē ep’ autón, akáthartós estin, éti hē akatharsía autoû en autō̂i estin.

14
Καὶ οὗτος ὁ νόμος· ἄνθρωπος ἐὰν ἀποθάνῃ ἐν οἰκίᾳ, πᾶς ὁ εἰσπορευόμενος εἰς τὴν οἰκίαν καὶ ὅσα ἐστὶν ἐν τῇ οἰκίᾳ, ἀκάθαρτα ἔσται ἑπτὰ ἡμέρας·

Kaì hoûtos ho nómos: ánthrōpos eàn apothánēi en oikíāi, pâs ho eisporeuómenos eis tḕn oikían kaì hósa estìn en tē̂i oikíāi, akátharta éstai heptà hēméras:

15
καὶ πᾶν σκεῦος ἀνεῳγμένον, ὅσα οὐχὶ δεσμὸν καταδέδεται ἐπ’ αὐτῷ, ἀκάθαρτά ἐστιν.

kaì pân skeûos aneōigménon, hósa ouchì desmòn katadédetai ep’ autō̂i, akáthartá estin.

16
καὶ πᾶς, ὃς ἐὰν ἅψηται ἐπὶ προσώπου τοῦ πεδίου τραυματίου ἢ νεκροῦ ἢ ὀστέου ἀνθρωπίνου ἢ μνήματος, ἑπτὰ ἡμέρας ἀκάθαρτος ἔσται.

kaì pâs, hòs eàn hápsētai epì prosṓpou toû pedíou traumatíou ḕ nekroû ḕ ostéou anthrōpínou ḕ mnḗmatos, heptà hēméras akáthartos éstai.

17
καὶ λήμψονται τῷ ἀκαθάρτῳ ἀπὸ τῆς σποδιᾶς τῆς κατακεκαυμένης τοῦ ἁγνισμοῦ καὶ ἐκχεοῦσιν ἐπ’ αὐτὴν ὕδωρ ζῶν εἰς σκεῦος·

kaì lḗmpsontai tō̂i akathártōi apò tē̂s spodiâs tē̂s katakekauménēs toû hagnismoû kaì ekcheoûsin ep’ autḕn hýdōr zō̂n eis skeûos:

18
καὶ λήμψεται ὕσσωπον καὶ βάψει εἰς τὸ ὕδωρ ἀνὴρ καθαρὸς καὶ περιρρανεῖ ἐπὶ τὸν οἶκον καὶ ἐπὶ τὰ σκεύη καὶ ἐπὶ τὰς ψυχάς, ὅσαι ἐὰν ὦσιν ἐκεῖ, καὶ ἐπὶ τὸν ἡμμένον τοῦ ὀστέου τοῦ ἀνθρωπίνου ἢ τοῦ τραυματίου ἢ τοῦ τεθνηκότος ἢ τοῦ μνήματος·

kaì lḗmpsetai hýssōpon kaì bápsei eis tò hýdōr anḕr katharòs kaì perirraneî epì tòn oîkon kaì epì tà skeúē kaì epì tàs psychás, hósai eàn ō̂sin ekeî, kaì epì tòn hēmménon toû ostéou toû anthrōpínou ḕ toû traumatíou ḕ toû tethnēkótos ḕ toû mnḗmatos:

19
καὶ περιρρανεῖ ὁ καθαρὸς ἐπὶ τὸν ἀκάθαρτον ἐν τῇ ἡμέρᾳ τῇ τρίτῃ καὶ ἐν τῇ ἡμέρᾳ τῇ ἑβδόμῃ, καὶ ἀϕαγνισθήσεται τῇ ἡμέρᾳ τῇ ἑβδόμῃ καὶ πλυνεῖ τὰ ἱμάτια αὐτοῦ καὶ λούσεται ὕδατι καὶ ἀκάθαρτος ἔσται ἕως ἑσπέρας.

kaì perirraneî ho katharòs epì tòn akátharton en tē̂i hēmérāi tē̂i trítēi kaì en tē̂i hēmérāi tē̂i hebdómēi, kaì aphagnisthḗsetai tē̂i hēmérāi tē̂i hebdómēi kaì plyneî tà himátia autoû kaì loúsetai hýdati kaì akáthartos éstai héōs hespéras.

20
καὶ ἄνθρωπος, ὃς ἐὰν μιανθῇ καὶ μὴ ἀϕαγνισθῇ, ἐξολεθρευθήσεται ἡ ψυχὴ ἐκείνη ἐκ μέσου τῆς συναγωγῆς, ὅτι τὰ ἅγια κυρίου ἐμίανεν, ὅτι ὕδωρ ῥαντισμοῦ οὐ περιερραντίσθη ἐπ’ αὐτόν, ἀκάθαρτός ἐστιν.

kaì ánthrōpos, hòs eàn mianthē̂i kaì mḕ aphagnisthē̂i, exolethreuthḗsetai hē psychḕ ekeínē ek mésou tē̂s synagōgē̂s, hóti tà hágia kyríou emíanen, hóti hýdōr rhantismoû ou perierrantísthē ep’ autón, akáthartós estin.

21
καὶ ἔσται ὑμῖν νόμιμον αἰώνιον· καὶ ὁ περιρραίνων ὕδωρ ῥαντισμοῦ πλυνεῖ τὰ ἱμάτια αὐτοῦ, καὶ ὁ ἁπτόμενος τοῦ ὕδατος τοῦ ῥαντισμοῦ ἀκάθαρτος ἔσται ἕως ἑσπέρας·

kaì éstai hymîn nómimon aiṓnion: kaì ho perirraínōn hýdōr rhantismoû plyneî tà himátia autoû, kaì ho haptómenos toû hýdatos toû rhantismoû akáthartos éstai héōs hespéras:

22
καὶ παντός, οὗ ἐὰν ἅψηται αὐτοῦ ὁ ἀκάθαρτος, ἀκάθαρτον ἔσται, καὶ ἡ ψυχὴ ἡ ἁπτομένη ἀκάθαρτος ἔσται ἕως ἑσπέρας.

kaì pantós, hoû eàn hápsētai autoû ho akáthartos, akátharton éstai, kaì hē psychḕ hē haptoménē akáthartos éstai héōs hespéras.