Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Psaumes 101

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Προσευχὴ τῷ πτωχῷ, ὅταν ἀκηδιάσῃ καὶ ἐναντίον κυρίου ἐκχέῃ τὴν δέησιν αὐτοῦ.

Proseuchḕ tō̂i ptōchō̂i, hótan akēdiásēi kaì enantíon kyríou ekchéēi tḕn déēsin autoû.

2
Εἰσάκουσον, κύριε, τῆς προσευχῆς μου, καὶ ἡ κραυγή μου πρὸς σὲ ἐλθάτω.

Eisákouson, kýrie, tē̂s proseuchē̂s mou, kaì hē kraugḗ mou pròs sè elthátō.

3
μὴ ἀποστρέψῃς τὸ πρόσωπόν σου ἀπ’ ἐμοῦ· ἐν ᾗ ἂν ἡμέρᾳ θλίβωμαι, κλῖνον τὸ οὖς σου πρός με· ἐν ᾗ ἂν ἡμέρᾳ ἐπικαλέσωμαί σε, ταχὺ εἰσάκουσόν μου.

mḕ apostrépsēis tò prósōpón sou ap’ emoû: en hē̂i àn hēmérāi thlíbōmai, klînon tò oûs sou prós me: en hē̂i àn hēmérāi epikalésōmaí se, tachỳ eisákousón mou.

4
ὅτι ἐξέλιπον ὡσεὶ καπνὸς αἱ ἡμέραι μου, καὶ τὰ ὀστᾶ μου ὡσεὶ ϕρύγιον συνεϕρύγησαν.

hóti exélipon hōseì kapnòs hai hēmérai mou, kaì tà ostâ mou hōseì phrýgion synephrýgēsan.

5
ἐπλήγη ὡσεὶ χόρτος καὶ ἐξηράνθη ἡ καρδία μου, ὅτι ἐπελαθόμην τοῦ ϕαγεῖν τὸν ἄρτον μου.

eplḗgē hōseì chórtos kaì exēránthē hē kardía mou, hóti epelathómēn toû phageîn tòn árton mou.

6
ἀπὸ ϕωνῆς τοῦ στεναγμοῦ μου ἐκολλήθη τὸ ὀστοῦν μου τῇ σαρκί μου.

apò phōnē̂s toû stenagmoû mou ekollḗthē tò ostoûn mou tē̂i sarkí mou.

7
ὡμοιώθην πελεκᾶνι ἐρημικῷ, ἐγενήθην ὡσεὶ νυκτικόραξ ἐν οἰκοπέδῳ,

hōmoiṓthēn pelekâni erēmikō̂i, egenḗthēn hōseì nyktikórax en oikopédōi,

8
ἠγρύπνησα καὶ ἐγενήθην ὡσεὶ στρουθίον μονάζον ἐπὶ δώματι.

ēgrýpnēsa kaì egenḗthēn hōseì strouthíon monázon epì dṓmati.

9
ὅλην τὴν ἡμέραν ὠνείδιζόν με οἱ ἐχθροί μου, καὶ οἱ ἐπαινοῦντές με κατ’ ἐμοῦ ὤμνυον.

hólēn tḕn hēméran ōneídizón me hoi echthroí mou, kaì hoi epainoûntés me kat’ emoû ṓmnyon.

10
ὅτι σποδὸν ὡσεὶ ἄρτον ἔϕαγον καὶ τὸ πόμα μου μετὰ κλαυθμοῦ ἐκίρνων

hóti spodòn hōseì árton éphagon kaì tò póma mou metà klauthmoû ekírnōn

11
ἀπὸ προσώπου τῆς ὀργῆς σου καὶ τοῦ θυμοῦ σου, ὅτι ἐπάρας κατέρραξάς με.

apò prosṓpou tē̂s orgē̂s sou kaì toû thymoû sou, hóti epáras katérraxás me.

12
αἱ ἡμέραι μου ὡσεὶ σκιὰ ἐκλίθησαν, καὶ ἐγὼ ὡσεὶ χόρτος ἐξηράνθην.

hai hēmérai mou hōseì skià eklíthēsan, kaì egṑ hōseì chórtos exēránthēn.

13
σὺ δέ, κύριε, εἰς τὸν αἰῶνα μένεις, καὶ τὸ μνημόσυνόν σου εἰς γενεὰν καὶ γενεάν.

sỳ dé, kýrie, eis tòn aiō̂na méneis, kaì tò mnēmósynón sou eis geneàn kaì geneán.

14
σὺ ἀναστὰς οἰκτιρήσεις τὴν Σιων, ὅτι καιρὸς τοῦ οἰκτιρῆσαι αὐτήν, ὅτι ἥκει καιρός·

sỳ anastàs oiktirḗseis tḕn Siōn, hóti kairòs toû oiktirē̂sai autḗn, hóti hḗkei kairós:

15
ὅτι εὐδόκησαν οἱ δοῦλοί σου τοὺς λίθους αὐτῆς καὶ τὸν χοῦν αὐτῆς οἰκτιρήσουσιν.

hóti eudókēsan hoi doûloí sou toùs líthous autē̂s kaì tòn choûn autē̂s oiktirḗsousin.

16
καὶ ϕοβηθήσονται τὰ ἔθνη τὸ ὄνομα κυρίου καὶ πάντες οἱ βασιλεῖς τῆς γῆς τὴν δόξαν σου,

kaì phobēthḗsontai tà éthnē tò ónoma kyríou kaì pántes hoi basileîs tē̂s gē̂s tḕn dóxan sou,

17
ὅτι οἰκοδομήσει κύριος τὴν Σιων καὶ ὀϕθήσεται ἐν τῇ δόξῃ αὐτοῦ.

hóti oikodomḗsei kýrios tḕn Siōn kaì ophthḗsetai en tē̂i dóxēi autoû.

18
ἐπέβλεψεν ἐπὶ τὴν προσευχὴν τῶν ταπεινῶν καὶ οὐκ ἐξουδένωσεν τὴν δέησιν αὐτῶν.

epéblepsen epì tḕn proseuchḕn tō̂n tapeinō̂n kaì ouk exoudénōsen tḕn déēsin autō̂n.

19
γραϕήτω αὕτη εἰς γενεὰν ἑτέραν, καὶ λαὸς ὁ κτιζόμενος αἰνέσει τὸν κύριον,

graphḗtō haútē eis geneàn hetéran, kaì laòs ho ktizómenos ainései tòn kýrion,

20
ὅτι ἐξέκυψεν ἐξ ὕψους ἁγίου αὐτοῦ, κύριος ἐξ οὐρανοῦ ἐπὶ τὴν γῆν ἐπέβλεψεν

hóti exékypsen ex hýpsous hagíou autoû, kýrios ex ouranoû epì tḕn gē̂n epéblepsen

21
τοῦ ἀκοῦσαι τὸν στεναγμὸν τῶν πεπεδημένων, τοῦ λῦσαι τοὺς υἱοὺς τῶν τεθανατωμένων,

toû akoûsai tòn stenagmòn tō̂n pepedēménōn, toû lŷsai toùs hyioùs tō̂n tethanatōménōn,

22
τοῦ ἀναγγεῖλαι ἐν Σιων τὸ ὄνομα κυρίου καὶ τὴν αἴνεσιν αὐτοῦ ἐν Ιερουσαλημ

toû anangeîlai en Siōn tò ónoma kyríou kaì tḕn aínesin autoû en Ierousalēm

23
ἐν τῷ συναχθῆναι λαοὺς ἐπὶ τὸ αὐτὸ καὶ βασιλείας τοῦ δουλεύειν τῷ κυρίῳ.

en tō̂i synachthē̂nai laoùs epì tò autò kaì basileías toû douleúein tō̂i kyríōi.

24
ἀπεκρίθη αὐτῷ ἐν ὁδῷ ἰσχύος αὐτοῦ Τὴν ὀλιγότητα τῶν ἡμερῶν μου ἀνάγγειλόν μοι·

apekríthē autō̂i en hodō̂i ischýos autoû Tḕn oligótēta tō̂n hēmerō̂n mou anángeilón moi:

25
μὴ ἀναγάγῃς με ἐν ἡμίσει ἡμερῶν μου, ἐν γενεᾷ γενεῶν τὰ ἔτη σου.

mḕ anagágēis me en hēmísei hēmerō̂n mou, en geneā̂i geneō̂n tà étē sou.

26
κατ’ ἀρχὰς σύ, κύριε, τὴν γῆν ἐθεμελίωσας, καὶ ἔργα τῶν χειρῶν σού εἰσιν οἱ οὐρανοί·

kat’ archàs sý, kýrie, tḕn gē̂n ethemelíōsas, kaì érga tō̂n cheirō̂n soú eisin hoi ouranoí:

27
αὐτοὶ ἀπολοῦνται, σὺ δὲ διαμενεῖς, καὶ πάντες ὡς ἱμάτιον παλαιωθήσονται, καὶ ὡσεὶ περιβόλαιον ἀλλάξεις αὐτούς, καὶ ἀλλαγήσονται·

autoì apoloûntai, sỳ dè diameneîs, kaì pántes hōs himátion palaiōthḗsontai, kaì hōseì peribólaion alláxeis autoús, kaì allagḗsontai:

28
σὺ δὲ ὁ αὐτὸς εἶ, καὶ τὰ ἔτη σου οὐκ ἐκλείψουσιν.

sỳ dè ho autòs eî, kaì tà étē sou ouk ekleípsousin.

29
οἱ υἱοὶ τῶν δούλων σου κατασκηνώσουσιν, καὶ τὸ σπέρμα αὐτῶν εἰς τὸν αἰῶνα κατευθυνθήσεται.

hoi hyioì tō̂n doúlōn sou kataskēnṓsousin, kaì tò spérma autō̂n eis tòn aiō̂na kateuthynthḗsetai.