Chapter
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
Verses
1
Εἰς τὸ τέλος· τοῖς υἱοῖς Κορε ψαλμός. Eis tò télos: toîs hyioîs Kore psalmós.
2
Εὐδόκησας, κύριε, τὴν γῆν σου, ἀπέστρεψας τὴν αἰχμαλωσίαν Ιακωβ· Eudókēsas, kýrie, tḕn gē̂n sou, apéstrepsas tḕn aichmalōsían Iakōb:
3
ἀϕῆκας τὰς ἀνομίας τῷ λαῷ σου, ἐκάλυψας πάσας τὰς ἁμαρτίας αὐτῶν. διάψαλμα. aphē̂kas tàs anomías tō̂i laō̂i sou, ekálypsas pásas tàs hamartías autō̂n. diápsalma.
4
κατέπαυσας πᾶσαν τὴν ὀργήν σου, ἀπέστρεψας ἀπὸ ὀργῆς θυμοῦ σου. katépausas pâsan tḕn orgḗn sou, apéstrepsas apò orgē̂s thymoû sou.
5
ἐπίστρεψον ἡμᾶς, ὁ θεὸς τῶν σωτηρίων ἡμῶν, καὶ ἀπόστρεψον τὸν θυμόν σου ἀϕ’ ἡμῶν. epístrepson hēmâs, ho theòs tō̂n sōtēríōn hēmō̂n, kaì apóstrepson tòn thymón sou aph’ hēmō̂n.
6
μὴ εἰς τὸν αἰῶνα ὀργισθήσῃ ἡμῖν ἢ διατενεῖς τὴν ὀργήν σου ἀπὸ γενεᾶς εἰς γενεάν; mḕ eis tòn aiō̂na orgisthḗsēi hēmîn ḕ diateneîs tḕn orgḗn sou apò geneâs eis geneán?
7
ὁ θεός, σὺ ἐπιστρέψας ζωώσεις ἡμᾶς, καὶ ὁ λαός σου εὐϕρανθήσεται ἐπὶ σοί. ho theós, sỳ epistrépsas zōṓseis hēmâs, kaì ho laós sou euphranthḗsetai epì soí.
8
δεῖξον ἡμῖν, κύριε, τὸ ἔλεός σου καὶ τὸ σωτήριόν σου δῴης ἡμῖν. deîxon hēmîn, kýrie, tò éleós sou kaì tò sōtḗrión sou dṓiēs hēmîn.
9
ἀκούσομαι τί λαλήσει ἐν ἐμοὶ κύριος ὁ θεός, ὅτι λαλήσει εἰρήνην ἐπὶ τὸν λαὸν αὐτοῦ καὶ ἐπὶ τοὺς ὁσίους αὐτοῦ καὶ ἐπὶ τοὺς ἐπιστρέϕοντας πρὸς αὐτὸν καρδίαν. akoúsomai tí lalḗsei en emoì kýrios ho theós, hóti lalḗsei eirḗnēn epì tòn laòn autoû kaì epì toùs hosíous autoû kaì epì toùs epistréphontas pròs autòn kardían.
10
πλὴν ἐγγὺς τῶν ϕοβουμένων αὐτὸν τὸ σωτήριον αὐτοῦ τοῦ κατασκηνῶσαι δόξαν ἐν τῇ γῇ ἡμῶν. plḕn engỳs tō̂n phobouménōn autòn tò sōtḗrion autoû toû kataskēnō̂sai dóxan en tē̂i gē̂i hēmō̂n.
11
ἔλεος καὶ ἀλήθεια συνήντησαν, δικαιοσύνη καὶ εἰρήνη κατεϕίλησαν· éleos kaì alḗtheia synḗntēsan, dikaiosýnē kaì eirḗnē katephílēsan:
12
ἀλήθεια ἐκ τῆς γῆς ἀνέτειλεν, καὶ δικαιοσύνη ἐκ τοῦ οὐρανοῦ διέκυψεν. alḗtheia ek tē̂s gē̂s anéteilen, kaì dikaiosýnē ek toû ouranoû diékypsen.
13
καὶ γὰρ ὁ κύριος δώσει χρηστότητα, καὶ ἡ γῆ ἡμῶν δώσει τὸν καρπὸν αὐτῆς· kaì gàr ho kýrios dṓsei chrēstótēta, kaì hē gē̂ hēmō̂n dṓsei tòn karpòn autē̂s:
14
δικαιοσύνη ἐναντίον αὐτοῦ προπορεύσεται καὶ θήσει εἰς ὁδὸν τὰ διαβήματα αὐτοῦ. dikaiosýnē enantíon autoû proporeúsetai kaì thḗsei eis hodòn tà diabḗmata autoû.