Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Novum Testamentum Graecum Actes 20, 31

Nouveau Testament
Chapitre
Versets
1
Μετὰ δὲ τὸ παύσασθαι τὸν θόρυβον μεταπεμψάμενος ὁ Παῦλος τοὺς μαθητὰς καὶ παρακαλέσας, ἀσπασάμενος ἐξῆλθεν πορεύεσθαι εἰς Μακεδονίαν.

Metà dè tò paúsasthai tòn thórybon metapempsámenos ho Paûlos toùs mathētàs kaì parakalésas, aspasámenos exē̂lthen poreúesthai eis Makedonían.

2
διελθὼν δὲ τὰ μέρη ἐκεῖνα καὶ παρακαλέσας αὐτοὺς λόγῳ πολλῷ ἦλθεν εἰς τὴν ‘Ελλάδα,

dielthṑn dè tà mérē ekeîna kaì parakalésas autoùs lógōi pollō̂i ē̂lthen eis tḕn ‘Elláda,

3
ποιήσας τε μῆνας τρεῖς γενομένης ἐπιβουλῆς αὐτῷ ὑπὸ τῶν ’Ιουδαίων μέλλοντι ἀνάγεσθαι εἰς τὴν Συρίαν ἐγένετο γνώμης τοῦ ὑποστρέφειν διὰ Μακεδονίας.

poiḗsas te mē̂nas treîs genoménēs epiboulē̂s autō̂i hypò tō̂n ’Ioudaíōn méllonti anágesthai eis tḕn Syrían egéneto gnṓmēs toû hypostréphein dià Makedonías.

4
συνείπετο δὲ αὐτῷ Σώπατρος Πύρρου Βεροιαῖος, θεσσαλονικέων δὲ ’Αρίσταρχος καὶ Σεκοῦνδος, καὶ Γάϊος Δερβαῖος καὶ Τιμόθεος, ’Ασιανοὶ δὲ Τυχικὸς καὶ Τρόφιμος.

syneípeto dè autō̂i Sṓpatros Pýrrou Beroiaîos, thessalonikéōn dè ’Arístarchos kaì Sekoûndos, kaì Gáïos Derbaîos kaì Timótheos, ’Asianoì dè Tychikòs kaì Tróphimos.

5
οὗτοι δὲ προελθόντες ἔμενον ἡμᾶς ἐν Τρῳάδι·

hoûtoi dè proelthóntes émenon hēmâs en Trōiádi:

6
ἡμεῖς δὲ ἐξεπλεύσαμεν μετὰ τὰς ἡμέρας τῶν ἀζύμων ἀπὸ Φιλίππων, καὶ ἤλθομεν πρὸς αὐτοὺς εἰς τὴν Τρῳάδα ἄχρι ἡμερῶν πέντε, οὗ διετρίψαμεν ἡμέρας ἑπτά.

hēmeîs dè exepleúsamen metà tàs hēméras tō̂n azýmōn apò Philíppōn, kaì ḗlthomen pròs autoùs eis tḕn Trōiáda áchri hēmerō̂n pénte, hoû dietrípsamen hēméras heptá.

7
’Εν δὲ τῇ μιᾷ τῶν σαββάτων συνηγμένων ἡμῶν κλάσαι ἄρτον ὁ Παῦλος διελέγετο αὐτοῖς, μέλλων ἐξιέναι τῇ ἐπαύριον, παρέτεινέν τε τὸν λόγον μέχρι μεσονυκτίου.

’En dè tē̂i miā̂i tō̂n sabbátōn synēgménōn hēmō̂n klásai árton ho Paûlos dielégeto autoîs, méllōn exiénai tē̂i epaúrion, paréteinén te tòn lógon méchri mesonyktíou.

8
ἦσαν δὲ λαμπάδες ἱκαναὶ ἐν τῷ ὑπερῴῳ οὗ ἦμεν συνηγμένοι·

ē̂san dè lampádes hikanaì en tō̂i hyperṓiōi hoû ē̂men synēgménoi:

9
καθεζόμενος δέ τις νεανίας ὀνόματι Εὔτυχος ἐπὶ τῆς θυρίδος, καταφερόμενος ὕπνῳ βαθεῖ διαλεγομένου τοῦ Παύλου ἐπὶ πλεῖον, κατενεχθεὶς ἀπὸ τοῦ ὕπνου ἔπεσεν ἀπὸ τοῦ τριστέγου κάτω καὶ ἤρθη νεκρός.

kathezómenos dé tis neanías onómati Eútychos epì tē̂s thyrídos, katapherómenos hýpnōi batheî dialegoménou toû Paúlou epì pleîon, katenechtheìs apò toû hýpnou épesen apò toû tristégou kátō kaì ḗrthē nekrós.

10
καταβὰς δὲ ὁ Παῦλος ἐπέπεσεν αὐτῷ καὶ συμπεριλαβὼν εἶπεν, Μὴ θορυβεῖσθε, ἡ γὰρ ψυχὴ αὐτοῦ ἐν αὐτῷ ἐστιν.

katabàs dè ho Paûlos epépesen autō̂i kaì symperilabṑn eîpen, Mḕ thorybeîsthe, hē gàr psychḕ autoû en autō̂i estin.

11
ἀναβὰς δὲ καὶ κλάσας τὸν ἄρτον καὶ γευσάμενος ἐφ’ ἱκανόν τε ὁμιλήσας ἄχρι αὐγῆς οὕτως ἐξῆλθεν.

anabàs dè kaì klásas tòn árton kaì geusámenos eph’ hikanón te homilḗsas áchri augē̂s hoútōs exē̂lthen.

12
ἤγαγον δὲ τὸν παῖδα ζῶντα, καὶ παρεκλήθησαν οὐ μετρίως.

ḗgagon dè tòn paîda zō̂nta, kaì pareklḗthēsan ou metríōs.

13
‘Ημεῖς δὲ προελθόντες ἐπὶ τὸ πλοῖον ἀνήχθημεν ἐπὶ τὴν ῏Ασσον, ἐκεῖθεν μέλλοντες ἀναλαμβάνειν τὸν Παῦλον, οὕτως γὰρ διατεταγμένος ἦν μέλλων αὐτὸς πεζεύειν.

‘Ēmeîs dè proelthóntes epì tò ploîon anḗchthēmen epì tḕn ᾿̂Asson, ekeîthen méllontes analambánein tòn Paûlon, hoútōs gàr diatetagménos ē̂n méllōn autòs pezeúein.

14
ὡς δὲ συνέβαλεν ἡμῖν εἰς τὴν ῏Ασσον, ἀναλαβόντες αὐτὸν ἤλθομεν εἰς Μιτυλήνην,

hōs dè synébalen hēmîn eis tḕn ᾿̂Asson, analabóntes autòn ḗlthomen eis Mitylḗnēn,

15
κἀκεῖθεν ἀποπλεύσαντες τῇ ἐπιούσῃ κατηντήσαμεν ἄντικρυς Χίου, τῇ δὲ ἑτέρᾳ παρεβάλομεν εἰς Σάμον, τῇ δὲ ἐχομένῃ ἤλθομεν εἰς Μίλητον·

kakeîthen apopleúsantes tē̂i epioúsēi katēntḗsamen ántikrys Chíou, tē̂i dè hetérāi parebálomen eis Sámon, tē̂i dè echoménēi ḗlthomen eis Mílēton:

16
κεκρίκει γὰρ ὁ Παῦλος παραπλεῦσαι τὴν ῎Εφεσον, ὅπως μὴ γένηται αὐτῷ χρονοτριβῆσαι ἐν τῇ ’Ασίᾳ, ἔσπευδεν γὰρ εἰ δυνατὸν εἴη αὐτῷ τὴν ἡμέραν τῆς πεντηκοστῆς γενέσθαι εἰς ‘Ιεροσόλυμα.

kekríkei gàr ho Paûlos parapleûsai tḕn ῎Epheson, hópōs mḕ génētai autō̂i chronotribē̂sai en tē̂i ’Asíāi, éspeuden gàr ei dynatòn eíē autō̂i tḕn hēméran tē̂s pentēkostē̂s genésthai eis ‘Ierosólyma.

17
’Απὸ δὲ τῆς Μιλήτου πέμψας εἰς ῎Εφεσον μετεκαλέσατο τοὺς πρεσβυτέρους τῆς ἐκκλησίας.

’Apò dè tē̂s Milḗtou pémpsas eis ῎Epheson metekalésato toùs presbytérous tē̂s ekklēsías.

18
ὡς δὲ παρεγένοντο πρὸς αὐτὸν εἶπεν αὐτοῖς, ‘Υμεῖς ἐπίστασθε ἀπὸ πρώτης ἡμέρας ἀφ’ ἧς ἐπέβην εἰς τὴν ’Ασίαν πῶς μεθ’ ὑμῶν τὸν πάντα χρόνον ἐγενόμην,

hōs dè paregénonto pròs autòn eîpen autoîs, ‘Ymeîs epístasthe apò prṓtēs hēméras aph’ hē̂s epébēn eis tḕn ’Asían pō̂s meth’ hymō̂n tòn pánta chrónon egenómēn,

19
δουλεύων τῷ κυρίῳ μετὰ πάσης ταπεινοφροσύνης καὶ δακρύων καὶ πειρασμῶν τῶν συμβάντων μοι ἐν ταῖς ἐπιβουλαῖς τῶν ’Ιουδαίων·

douleúōn tō̂i kyríōi metà pásēs tapeinophrosýnēs kaì dakrýōn kaì peirasmō̂n tō̂n symbántōn moi en taîs epiboulaîs tō̂n ’Ioudaíōn:

20
ὡς οὐδὲν ὑπεστειλάμην τῶν συμφερόντων τοῦ μὴ ἀναγγεῖλαι ὑμῖν καὶ διδάξαι ὑμᾶς δημοσίᾳ καὶ κατ’ οἴκους,

hōs oudèn hypesteilámēn tō̂n sympheróntōn toû mḕ anangeîlai hymîn kaì didáxai hymâs dēmosíāi kaì kat’ oíkous,

21
διαμαρτυρόμενος ’Ιουδαίοις τε καὶ ῞Ελλησιν τὴν εἰς θεὸν μετάνοιαν καὶ πίστιν εἰς τὸν κύριον ἡμῶν ’Ιησοῦν.

diamartyrómenos ’Ioudaíois te kaì ῞Ellēsin tḕn eis theòn metánoian kaì pístin eis tòn kýrion hēmō̂n ’Iēsoûn.

22
καὶ νῦν ἰδοὺ δεδεμένος ἐγὼ τῷ πνεύματι πορεύομαι εἰς ’Ιερουσαλήμ, τὰ ἐν αὐτῇ συναντήσοντά μοι μὴ εἰδώς,

kaì nŷn idoù dedeménos egṑ tō̂i pneúmati poreúomai eis ’Ierousalḗm, tà en autē̂i synantḗsontá moi mḕ eidṓs,

23
πλὴν ὅτι τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον κατὰ πόλιν διαμαρτύρεταί μοι λέγον ὅτι δεσμὰ καὶ θλίψεις με μένουσιν.

plḕn hóti tò pneûma tò hágion katà pólin diamartýretaí moi légon hóti desmà kaì thlípseis me ménousin.

24
ἀλλ’ οὐδενὸς λόγου ποιοῦμαι τὴν ψυχὴν τιμίαν ἐμαυτῷ ὡς τελειώσω τὸν δρόμον μου καὶ τὴν διακονίαν ἣν ἔλαβον παρὰ τοῦ κυρίου ’Ιησοῦ, διαμαρτύρασθαι τὸ εὐαγγέλιον τῆς χάριτος τοῦ θεοῦ.

all’ oudenòs lógou poioûmai tḕn psychḕn timían emautō̂i hōs teleiṓsō tòn drómon mou kaì tḕn diakonían hḕn élabon parà toû kyríou ’Iēsoû, diamartýrasthai tò euangélion tē̂s cháritos toû theoû.

25
Καὶ νῦν ἰδοὺ ἐγὼ οἶδα ὅτι οὐκέτι ὄψεσθε τὸ πρόσωπόν μου ὑμεῖς πάντες ἐν οἷς διῆλθον κηρύσσων τὴν βασιλείαν·

Kaì nŷn idoù egṑ oîda hóti oukéti ópsesthe tò prósōpón mou hymeîs pántes en hoîs diē̂lthon kērýssōn tḕn basileían:

26
διότι μαρτύρομαι ὑμῖν ἐν τῇ σήμερον ἡμέρᾳ ὅτι καθαρός εἰμι ἀπὸ τοῦ αἵματος πάντων,

dióti martýromai hymîn en tē̂i sḗmeron hēmérāi hóti katharós eimi apò toû haímatos pántōn,

27
οὐ γὰρ ὑπεστειλάμην τοῦ μὴ ἀναγγεῖλαι πᾶσαν τὴν βουλὴν τοῦ θεοῦ ὑμῖν.

ou gàr hypesteilámēn toû mḕ anangeîlai pâsan tḕn boulḕn toû theoû hymîn.

28
προσέχετε ἑαυτοῖς καὶ παντὶ τῷ ποιμνίῳ, ἐν ᾧ ὑμᾶς τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον ἔθετο ἐπισκόπους, ποιμαίνειν τὴν ἐκκλησίαν τοῦ θεοῦ, ἣν περιεποιήσατο διὰ τοῦ αἵματος τοῦ ἰδίου.

proséchete heautoîs kaì pantì tō̂i poimníōi, en hō̂i hymâs tò pneûma tò hágion étheto episkópous, poimaínein tḕn ekklēsían toû theoû, hḕn periepoiḗsato dià toû haímatos toû idíou.

29
ἐγὼ οἶδα ὅτι εἰσελεύσονται μετὰ τὴν ἄφιξίν μου λύκοι βαρεῖς εἰς ὑμᾶς μὴ φειδόμενοι τοῦ ποιμνίου,

egṑ oîda hóti eiseleúsontai metà tḕn áphixín mou lýkoi bareîs eis hymâs mḕ pheidómenoi toû poimníou,

30
καὶ ἐξ ὑμῶν αὐτῶν ἀναστήσονται ἄνδρες λαλοῦντες διεστραμμένα τοῦ ἀποσπᾶν τοὺς μαθητὰς ὀπίσω αὐτῶν.

kaì ex hymō̂n autō̂n anastḗsontai ándres laloûntes diestramména toû apospân toùs mathētàs opísō autō̂n.

31
διὸ γρηγορεῖτε, μνημονεύοντες ὅτι τριετίαν νύκτα καὶ ἡμέραν οὐκ ἐπαυσάμην μετὰ δακρύων νουθετῶν ἕνα ἕκαστον.

diò grēgoreîte, mnēmoneúontes hóti trietían nýkta kaì hēméran ouk epausámēn metà dakrýōn nouthetō̂n héna hékaston.

32
καὶ τὰ νῦν παρατίθεμαι ὑμᾶς τῷ θεῷ καὶ τῷ λόγῳ τῆς χάριτος αὐτοῦ τῷ δυναμένῳ οἰκοδομῆσαι καὶ δοῦναι τὴν κληρονομίαν ἐν τοῖς ἡγιασμένοις πᾶσιν.

kaì tà nŷn paratíthemai hymâs tō̂i theō̂i kaì tō̂i lógōi tē̂s cháritos autoû tō̂i dynaménōi oikodomē̂sai kaì doûnai tḕn klēronomían en toîs hēgiasménois pâsin.

33
ἀργυρίου ἢ χρυσίου ἢ ἱματισμοῦ οὐδενὸς ἐπεθύμησα·

argyríou ḕ chrysíou ḕ himatismoû oudenòs epethýmēsa:

34
αὐτοὶ γινώσκετε ὅτι ταῖς χρείαις μου καὶ τοῖς οὖσιν μετ’ ἐμοῦ ὑπηρέτησαν αἱ χεῖρες αὗται.

autoì ginṓskete hóti taîs chreíais mou kaì toîs oûsin met’ emoû hypērétēsan hai cheîres haûtai.

35
πάντα ὑπέδειξα ὑμῖν ὅτι οὕτως κοπιῶντας δεῖ ἀντιλαμβάνεσθαι τῶν ἀσθενούντων, μνημονεύειν τε τῶν λόγων τοῦ κυρίου ’Ιησοῦ ὅτι αὐτὸς εἶπεν, Μακάριόν ἐστιν μᾶλλον διδόναι ἢ λαμβάνειν.

pánta hypédeixa hymîn hóti hoútōs kopiō̂ntas deî antilambánesthai tō̂n asthenoúntōn, mnēmoneúein te tō̂n lógōn toû kyríou ’Iēsoû hóti autòs eîpen, Makárión estin mâllon didónai ḕ lambánein.

36
Καὶ ταῦτα εἰπὼν θεὶς τὰ γόνατα αὐτοῦ σὺν πᾶσιν αὐτοῖς προσηύξατο.

Kaì taûta eipṑn theìs tà gónata autoû sỳn pâsin autoîs prosēýxato.

37
ἱκανὸς δὲ κλαυθμὸς ἐγένετο πάντων, καὶ ἐπιπεσόντες ἐπὶ τὸν τράχηλον τοῦ Παύλου κατεφίλουν αὐτόν,

hikanòs dè klauthmòs egéneto pántōn, kaì epipesóntes epì tòn tráchēlon toû Paúlou katephíloun autón,

38
ὀδυνώμενοι μάλιστα ἐπὶ τῷ λόγῳ ᾧ εἰρήκει ὅτι οὐκέτι μέλλουσιν τὸ πρόσωπον αὐτοῦ θεωρεῖν. προέπεμπον δὲ αὐτὸν εἰς τὸ πλοῖον.

odynṓmenoi málista epì tō̂i lógōi hō̂i eirḗkei hóti oukéti méllousin tò prósōpon autoû theōreîn. proépempon dè autòn eis tò ploîon.