Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Novum Testamentum Graecum Galates 1, 19

Nouveau Testament
Chapitre
Versets
1
Παῦλος ἀπόστολος, οὐκ ἀπ’ ἀνθρώπων οὐδὲ δι’ ἀνθρώπου ἀλλὰ διὰ ’Ιησοῦ Χριστοῦ καὶ θεοῦ πατρὸς τοῦ ἐγείραντος αὐτὸν ἐκ νεκρῶν,

Paûlos apóstolos, ouk ap’ anthrṓpōn oudè di’ anthrṓpou allà dià ’Iēsoû Christoû kaì theoû patròs toû egeírantos autòn ek nekrō̂n,

2
καὶ οἱ σὺν ἐμοὶ πάντες ἀδελφοί, ταῖς ἐκκλησίαις τῆς Γαλατίας·

kaì hoi sỳn emoì pántes adelphoí, taîs ekklēsíais tē̂s Galatías:

3
χάρις ὑμῖν καὶ εἰρήνη ἀπὸ θεοῦ πατρὸς ἡμῶν καὶ κυρίου ’Ιησοῦ Χριστοῦ,

cháris hymîn kaì eirḗnē apò theoû patròs hēmō̂n kaì kyríou ’Iēsoû Christoû,

4
τοῦ δόντος ἑαυτὸν ὑπὲρ τῶν ἁμαρτιῶν ἡμῶν ὅπως ἐξέληται ἡμᾶς ἐκ τοῦ αἰῶνος τοῦ ἐνεστῶτος πονηροῦ κατὰ τὸ θέλημα τοῦ θεοῦ καὶ πατρὸς ἡμῶν,

toû dóntos heautòn hypèr tō̂n hamartiō̂n hēmō̂n hópōs exélētai hēmâs ek toû aiō̂nos toû enestō̂tos ponēroû katà tò thélēma toû theoû kaì patròs hēmō̂n,

5
ᾧ ἡ δόξα εἰς τοὺς αἰῶνας τῶν αἰώνων· ἀμήν.

hō̂i hē dóxa eis toùs aiō̂nas tō̂n aiṓnōn: amḗn.

6
θαυμάζω ὅτι οὕτως ταχέως μετατίθεσθε ἀπὸ τοῦ καλέσαντος ὑμᾶς ἐν χάριτι [Χριστοῦ] εἰς ἕτερον εὐαγγέλιον,

thaumázō hóti hoútōs tachéōs metatíthesthe apò toû kalésantos hymâs en cháriti [Christoû] eis héteron euangélion,

7
ὃ οὐκ ἔστιν ἄλλο· εἰ μή τινές εἰσιν οἱ ταράσσοντες ὑμᾶς καὶ θέλοντες μεταστρέψαι τὸ εὐαγγέλιον τοῦ Χριστοῦ.

hò ouk éstin állo: ei mḗ tinés eisin hoi tarássontes hymâs kaì thélontes metastrépsai tò euangélion toû Christoû.

8
ἀλλὰ καὶ ἐὰν ἡμεῖς ἢ ἄγγελος ἐξ οὐρανοῦ [ὑμῖν] εὐαγγελίζηται παρ’ ὃ εὐηγγελισάμεθα ὑμῖν, ἀνάθεμα ἔστω.

allà kaì eàn hēmeîs ḕ ángelos ex ouranoû [hymîn] euangelízētai par’ hò euēngelisámetha hymîn, anáthema éstō.

9
ὡς προειρήκαμεν, καὶ ἄρτι πάλιν λέγω, εἴ τις ὑμᾶς εὐαγγελίζεται παρ’ ὃ παρελάβετε, ἀνάθεμα ἔστω.

hōs proeirḗkamen, kaì árti pálin légō, eí tis hymâs euangelízetai par’ hò parelábete, anáthema éstō.

10
῎Αρτι γὰρ ἀνθρώπους πείθω ἢ τὸν θεόν; ἢ ζητῶ ἀνθρώποις ἀρέσκειν; εἰ ἔτι ἀνθρώποις ἤρεσκον, Χριστοῦ δοῦλος οὐκ ἂν ἤμην.

῎Arti gàr anthrṓpous peíthō ḕ tòn theón? ḕ zētō̂ anthrṓpois aréskein? ei éti anthrṓpois ḗreskon, Christoû doûlos ouk àn ḗmēn.

11
Γνωρίζω δὲ ὑμῖν, ἀδελφοί, τὸ εὐαγγέλιον τὸ εὐαγγελισθὲν ὑπ’ ἐμοῦ ὅτι οὐκ ἔστιν κατὰ ἄνθρωπον·

Gnōrízō dè hymîn, adelphoí, tò euangélion tò euangelisthèn hyp’ emoû hóti ouk éstin katà ánthrōpon:

12
οὐδὲ γὰρ ἐγὼ παρὰ ἀνθρώπου παρέλαβον αὐτό, οὔτε ἐδιδάχθην, ἀλλὰ δι’ ἀποκαλύψεως ’Ιησοῦ Χριστοῦ.

oudè gàr egṑ parà anthrṓpou parélabon autó, oúte edidáchthēn, allà di’ apokalýpseōs ’Iēsoû Christoû.

13
’Ηκούσατε γὰρ τὴν ἐμὴν ἀναστροφήν ποτε ἐν τῷ ’Ιουδαϊσμῷ, ὅτι καθ’ ὑπερβολὴν ἐδίωκον τὴν ἐκκλησίαν τοῦ θεοῦ καὶ ἐπόρθουν αὐτήν,

’Ēkoúsate gàr tḕn emḕn anastrophḗn pote en tō̂i ’Ioudaïsmō̂i, hóti kath’ hyperbolḕn edíōkon tḕn ekklēsían toû theoû kaì epórthoun autḗn,

14
καὶ προέκοπτον ἐν τῷ ’Ιουδαϊσμῷ ὑπὲρ πολλοὺς συνηλικιώτας ἐν τῷ γένει μου, περισσοτέρως ζηλωτὴς ὑπάρχων τῶν πατρικῶν μου παραδόσεων.

kaì proékopton en tō̂i ’Ioudaïsmō̂i hypèr polloùs synēlikiṓtas en tō̂i génei mou, perissotérōs zēlōtḕs hypárchōn tō̂n patrikō̂n mou paradóseōn.

15
ὅτε δὲ εὐδόκησεν ὁ ἀφορίσας με ἐκ κοιλίας μητρός μου καὶ καλέσας διὰ τῆς χάριτος αὐτοῦ

hóte dè eudókēsen ho aphorísas me ek koilías mētrós mou kaì kalésas dià tē̂s cháritos autoû

16
ἀποκαλύψαι τὸν υἱὸν αὐτοῦ ἐν ἐμοὶ ἵνα εὐαγγελίζωμαι αὐτὸν ἐν τοῖς ἔθνεσιν, εὐθέως οὐ προσανεθέμην σαρκὶ καὶ αἵματι,

apokalýpsai tòn hyiòn autoû en emoì hína euangelízōmai autòn en toîs éthnesin, euthéōs ou prosanethémēn sarkì kaì haímati,

17
οὐδὲ ἀνῆλθον εἰς ‘Ιεροσόλυμα πρὸς τοὺς πρὸ ἐμοῦ ἀποστόλους, ἀλλὰ ἀπῆλθον εἰς ’Αραβίαν, καὶ πάλιν ὑπέστρεψα εἰς Δαμασκόν.

oudè anē̂lthon eis ‘Ierosólyma pròs toùs prò emoû apostólous, allà apē̂lthon eis ’Arabían, kaì pálin hypéstrepsa eis Damaskón.

18
῎Επειτα μετὰ τρία ἔτη ἀνῆλθον εἰς ‘Ιεροσόλυμα ἱστορῆσαι Κηφᾶν, καὶ ἐπέμεινα πρὸς αὐτὸν ἡμέρας δεκαπέντε·

῎Epeita metà tría étē anē̂lthon eis ‘Ierosólyma historē̂sai Kēphân, kaì epémeina pròs autòn hēméras dekapénte:

19
ἕτερον δὲ τῶν ἀποστόλων οὐκ εἶδον, εἰ μὴ ’Ιάκωβον τὸν ἀδελφὸν τοῦ κυρίου.

héteron dè tō̂n apostólōn ouk eîdon, ei mḕ ’Iákōbon tòn adelphòn toû kyríou.

20
ἃ δὲ γράφω ὑμῖν, ἰδοὺ ἐνώπιον τοῦ θεοῦ ὅτι οὐ ψεύδομαι.

hà dè gráphō hymîn, idoù enṓpion toû theoû hóti ou pseúdomai.

21
ἔπειτα ἦλθον εἰς τὰ κλίματα τῆς Συρίας καὶ τῆς Κιλικίας.

épeita ē̂lthon eis tà klímata tē̂s Syrías kaì tē̂s Kilikías.

22
ἤμην δὲ ἀγνοούμενος τῷ προσώπῳ ταῖς ἐκκλησίαις τῆς ’Ιουδαίας ταῖς ἐν Χριστῷ,

ḗmēn dè agnooúmenos tō̂i prosṓpōi taîs ekklēsíais tē̂s ’Ioudaías taîs en Christō̂i,

23
μόνον δὲ ἀκούοντες ἦσαν ὅτι ‘Ο διώκων ἡμᾶς ποτε νῦν εὐαγγελίζεται τὴν πίστιν ἥν ποτε ἐπόρθει,

mónon dè akoúontes ē̂san hóti ‘O diṓkōn hēmâs pote nŷn euangelízetai tḕn pístin hḗn pote epórthei,

24
καὶ ἐδόξαζον ἐν ἐμοὶ τὸν θεόν.

kaì edóxazon en emoì tòn theón.