Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Novum Testamentum Graecum Hébreux 8, 13

Nouveau Testament
Chapitre
Versets
1
Κεφάλαιον δὲ ἐπὶ τοῖς λεγομένοις, τοιοῦτον ἔχομεν ἀρχιερέα, ὃς ἐκάθισεν ἐν δεξιᾷ τοῦ θρόνου τῆς μεγαλωσύνης ἐν τοῖς οὐρανοῖς,

Kephálaion dè epì toîs legoménois, toioûton échomen archieréa, hòs ekáthisen en dexiā̂i toû thrónou tē̂s megalōsýnēs en toîs ouranoîs,

2
τῶν ἁγίων λειτουργὸς καὶ τῆς σκηνῆς τῆς ἀληθινῆς, ἣν ἔπηξεν ὁ κύριος, οὐκ ἄνθρωπος.

tō̂n hagíōn leitourgòs kaì tē̂s skēnē̂s tē̂s alēthinē̂s, hḕn épēxen ho kýrios, ouk ánthrōpos.

3
πᾶς γὰρ ἀρχιερεὺς εἰς τὸ προσφέρειν δῶρά τε καὶ θυσίας καθίσταται· ὅθεν ἀναγκαῖον ἔχειν τι καὶ τοῦτον ὃ προσενέγκῃ.

pâs gàr archiereùs eis tò prosphérein dō̂rá te kaì thysías kathístatai: hóthen anankaîon échein ti kaì toûton hò prosenénkēi.

4
εἰ μὲν οὖν ἦν ἐπὶ γῆς, οὐδ’ ἂν ἦν ἱερεύς, ὄντων τῶν προσφερόντων κατὰ νόμον τὰ δῶρα·

ei mèn oûn ē̂n epì gē̂s, oud’ àn ē̂n hiereús, óntōn tō̂n prospheróntōn katà nómon tà dō̂ra:

5
οἵτινες ὑποδείγματι καὶ σκιᾷ λατρεύουσιν τῶν ἐπουρανίων, καθὼς κεχρημάτισται Μωϋσῆς μέλλων ἐπιτελεῖν τὴν σκηνήν, ῞Ορα γάρ, φησίν, ποιήσεις πάντα κατὰ τὸν τύπον τὸν δειχθέντα σοι ἐν τῷ ὄρει·

hoítines hypodeígmati kaì skiā̂i latreúousin tō̂n epouraníōn, kathṑs kechrēmátistai Mōÿsē̂s méllōn epiteleîn tḕn skēnḗn, ῞Ora gár, phēsín, poiḗseis pánta katà tòn týpon tòn deichthénta soi en tō̂i órei:

6
νυνὶ δὲ διαφορωτέρας τέτυχεν λειτουργίας, ὅσῳ καὶ κρείττονός ἐστιν διαθήκης μεσίτης, ἥτις ἐπὶ κρείττοσιν ἐπαγγελίαις νενομοθέτηται.

nynì dè diaphorōtéras tétychen leitourgías, hósōi kaì kreíttonós estin diathḗkēs mesítēs, hḗtis epì kreíttosin epangelíais nenomothétētai.

7
Εἰ γὰρ ἡ πρώτη ἐκείνη ἦν ἄμεμπτος, οὐκ ἂν δευτέρας ἐζητεῖτο τόπος·

Ei gàr hē prṓtē ekeínē ē̂n ámemptos, ouk àn deutéras ezēteîto tópos:

8
μεμφόμενος γὰρ αὐτοὺς λέγει, ’Ιδοὺ ἡμέραι ἔρχονται, λέγει κύριος, καὶ συντελέσω ἐπὶ τὸν οἶκον ’Ισραὴλ καὶ ἐπὶ τὸν οἶκον ’Ιούδα διαθήκην καινήν,

memphómenos gàr autoùs légei, ’Idoù hēmérai érchontai, légei kýrios, kaì syntelésō epì tòn oîkon ’Israḕl kaì epì tòn oîkon ’Ioúda diathḗkēn kainḗn,

9
οὐ κατὰ τὴν διαθήκην ἣν ἐποίησα τοῖς πατράσιν αὐτῶν ἐν ἡμέρᾳ ἐπιλαβομένου μου τῆς χειρὸς αὐτῶν ἐξαγαγεῖν αὐτοὺς ἐκ γῆς Αἰγύπτου, ὅτι αὐτοὶ οὐκ ἐνέμειναν ἐν τῇ διαθήκῃ μου, κἀγὼ ἠμέλησα αὐτῶν, λέγει κύριος.

ou katà tḕn diathḗkēn hḕn epoíēsa toîs patrásin autō̂n en hēmérāi epilaboménou mou tē̂s cheiròs autō̂n exagageîn autoùs ek gē̂s Aigýptou, hóti autoì ouk enémeinan en tē̂i diathḗkēi mou, kagṑ ēmélēsa autō̂n, légei kýrios.

10
ὅτι αὕτη ἡ διαθήκη ἣν διαθήσομαι τῷ οἴκῳ ’Ισραὴλ μετὰ τὰς ἡμέρας ἐκείνας, λέγει κύριος, διδοὺς νόμους μου εἰς τὴν διάνοιαν αὐτῶν, καὶ ἐπὶ καρδίας αὐτῶν ἐπιγράψω αὐτούς, καὶ ἔσομαι αὐτοῖς εἰς θεὸν καὶ αὐτοὶ ἔσονταί μοι εἰς λαόν.

hóti haútē hē diathḗkē hḕn diathḗsomai tō̂i oíkōi ’Israḕl metà tàs hēméras ekeínas, légei kýrios, didoùs nómous mou eis tḕn diánoian autō̂n, kaì epì kardías autō̂n epigrápsō autoús, kaì ésomai autoîs eis theòn kaì autoì ésontaí moi eis laón.

11
καὶ οὐ μὴ διδάξωσιν ἕκαστος τὸν πολίτην αὐτοῦ καὶ ἕκαστος τὸν ἀδελφὸν αὐτοῦ, λέγων, Γνῶθι τὸν κύριον, ὅτι πάντες εἰδήσουσίν με ἀπὸ μικροῦ ἕως μεγάλου αὐτῶν.

kaì ou mḕ didáxōsin hékastos tòn polítēn autoû kaì hékastos tòn adelphòn autoû, légōn, Gnō̂thi tòn kýrion, hóti pántes eidḗsousín me apò mikroû héōs megálou autō̂n.

12
ὅτι ἵλεως ἔσομαι ταῖς ἀδικίαις αὐτῶν, καὶ τῶν ἁμαρτιῶν αὐτῶν οὐ μὴ μνησθῶ ἔτι.

hóti híleōs ésomai taîs adikíais autō̂n, kaì tō̂n hamartiō̂n autō̂n ou mḕ mnēsthō̂ éti.

13
ἐν τῷ λέγειν Καινὴν πεπαλαίωκεν τὴν πρώτην· τὸ δὲ παλαιούμενον καὶ γηράσκον ἐγγὺς ἀφανισμοῦ.

en tō̂i légein Kainḕn pepalaíōken tḕn prṓtēn: tò dè palaioúmenon kaì gēráskon engỳs aphanismoû.